Biokörnyezet

Lakberendezés a zen szellemében

Európa felfedezi a zen stílusában fogant lakásokat – vágyunk az egyszerűségre

A japán stílusú lakberendezés iránti érdeklődés az utóbbi években egyre szembetűnőbb. Van, aki járt már a távoli országban, ezért keresi az ott megismert berendezési tárgyakat, más a zen meditáció indíttatására tér be ilyen jellegű tárgyakat tartó boltba, vagy távol-keleti küzdősportok hatására érdeklődik a japán lakberendezés iránt.


Tiszta vonalak, szabad tér, fény és levegő jellemzik a zen-stílust.

 

A tatami japán rizsszalmaszőnyeg, amelyre futonokat és alacsony, szögletes asztalokat és ülőpárnákat helyeznek el. Az egyszerű, természetes fából készült ágyak szintén pihenésre hívogatnak. A fő elv a mesterkéltség nélküli egyszerűség. Nem véletlen, hogy a bonyolult fém- és üvegbútorok után az emberek fogékonyabbak erre a hangulatra. Ma már Európában is vannak cégek, amelyek japán stílusú bútorokat gyártanak, például a svájci Sato. A vállalat bútorai a minimáldesign szellemében fogantak, a legnagyobb hangsúly a funkcionalitásra és a természetes anyagok alkalmazására esik. Ez utóbbiakat kicsi és közepes, ökológiai irányultságú beszállítóktól szerzik be. Esztétikus, szimmetrikus, egyszerű – ezek a jelzők illenek leginkább a bükk-, cseresznye- vagy kőrisfából készült ágyakra, amelyek között multifunkcionális is akad, így kanapévá, szófává vagy több fekvőalkalmatossággá egyaránt átalakítható.

 

A japán lakberendezést alapvetően befolyásolja a zen filozófia: a tisztaság, az egyszerűség és a sok szabad tér meditációs visszahúzódásra alkalmas térré teszi a lakást. Az európaiak „zen-szellemben élni” vágya mögött a belső béke, az önmagunkkal és a világgal való harmónia megteremtésének mély vágya húzódik meg. A zen mindig hangsúlyozza az egyszerűséget, és azt tanítja, lehetséges megszabadítani mindennapjainkat a szükségtelen ballasztoktól – például olyan módon, hogy letisztult, rendezett környezetet teremtünk, ahol a test, a szellem és a lélek szabadon mozoghat. A nyugalommal és csenddel párosult rend jobban lehetővé teszi, hogy elérjük a szellemi tisztaság állapotát. A tudatosan választott egyszerűség serkenti a koncentrációt, amely azután kihat a vitalitásra, az életörömre és az életminőségre.

 

A minimalizmus trendje

 

A zen-stílus olyan szellemi beállítottságot fejez ki, amely az egyszerűségre való törekvést és a lényegesre való szorítkozást emeli ideállá. A buddhizmus azt tanítja, hogy szabaduljunk meg a világi vágyaktól. A zen buddhizmus ahhoz mutat utat, hogy eljussunk önmagunk lényegéhez, és megismerjük valódi lényünket. Az európai, japán stílusú lakberendezésben az „új szerénység” mind több embert vonzó filozófiája mutatkozik meg, amelynek lényege az örömteli önkorlátozás, a lemondás a státusszimbólumokról és presztízsfogyasztásról.

 

A fejlett ipari államokban új jelenség figyelhető meg: a „downshifting”, azaz saját életünk „lejjebb csavarása”. Hívei eldobják a fölösleges ballasztokat, és elszakadnak az életet értelmetlenül bonyolulttá tevő dolgoktól. A fogyasztás helyébe az időszuverenitást állítják, hiszen manapság egyre inkább olyan dolgok számítanak luxusnak, mint az idő, a nyugalom, a mértékletesség, a lassúság. Ezeket csak akkor élvezhetjük, ha megszabadulunk a stressztől. Az önkéntes önkorlátozás azonban kéz a kézben jár a fejlettebb mobilitással, amely akkor használható ki igazán, ha az ember nem cipel magával fölösleges dolgokat. Ennek az ideálnak felelnek meg a könnyű, helytakarékos és sokoldalúan felhasználható bútorok. A szakértők megállapítása szerint a mind komplexebb és stresszel terhelt mindennapokkal, a katasztrófákkal fenyegető környezettel, az egyre átláthatatlanabbá váló, globális társadalommal szemben áll egy új trend, a lassítás, amely az élményeket és az érzéseket állítja középpontba. Saját otthonunknak olyan hellyé kell válnia, amely serkenti az érzékeket, és lehetőséget kínál a világtól való elvonulásra.

 

Japán asztal ülőpárnákkal

 

Ezek a szellemi és társadalmi folyamatok rejlenek a nyugati világban megfigyelhető zen-rajongás mögött. Ennek megfelelően a zen-stílus lényege, hogy a lényegesre szorítkozik, összekapcsolódik benne a fény és a tér, a természet és az ember, a szellem és a test, és mindez egyszerű, ámde nagyon elegáns életmóddá ötvöződik. A feng shuihoz hasonlóan itt is a harmónia a pozitív-stimuláló érzés, a legfőbb cél pedig, hogy a tér megszabaduljon minden figyelemelvonó és zavaró elemtől, és így egyszerű, takarékosan bútorozott, ugyanakkor nem steril környezetté váljon. Tiszta vonalak, világos színek, visszafogott minták, sima, átjárható falak és padló – ezek az elemek engedik szabadon kalandozni a tekintetet, és nagyvonalú atmoszférát teremtenek. A falak és a padló a tér és a fény hatását erősítik. A rend és az egyensúly megnyugtatják a szellemet. Az ilyen, ballasztoktól mentes lakás hozzájárul lakói spirituális kibontakozásához.

 

A kialakítás legfontosabb elve mindennapjaink spiritualitása – állítja a japán designer, Shigeru Uchida. Ez a látens spiritualitás képezi az előfeltételét annak, hogy megértsük a zen-enteriőr nyilvánvaló egyszerűségét. Például a kis dolgok szeretetét és tiszteletét. A belső tereket és a kertet olyan dolgok összeválogatásával alakítják ki, amelyek „megérintik az ember szívét”. A fölösleges részletek hiányát, a minimálisra való tudatos szorítkozást és a legjobb anyagok alkalmazását a japánok úgy hívják: shibui. Hogy a környezetet minél harmonikusabbá tegyék, nagy hangsúlyt helyeznek a valódi anyagok használatára, amelyet a wabi szóval írnak körül. A wabi-tárgy tipikus tulajdonságai a tökéletlenség, illetve formájának és felületkialakításának kényszer nélküli véletlenszerűsége. Példának okáért tudatosan kidomborítják a fa eredeti durvaságát vagy a kövek eredeti színét a fal kialakításakor. Bár a zen által ihletett lakóterekre a minimalizmus jellemző, erős érzéki kisugárzásuk van, amely a kedves részleteknek, valamint a természetes anyagoknak és felületi struktúráknak köszönhető.

 

Ebben a japán hálószobában az ágy modulokból áll, amelyek segítségével ülőpaddá, asztallá vagy szófává alakítható át

 

A japán házban két eltolható elem van, amelyek lényegesen különböznek egymástól. A shoji tolóablak, amelyet függöny helyett használnak, a fusuma pedig térelválasztó, amelyet szekrénytolóajtóként is alkalmaznak. Ez utóbbi könnyű, körülbelül másfél cm vastagságú és átlátszó papírral borított farámákból áll, amelyeket egy fogóval lehet elhúzni. Sokak számára vonzó a japán életmódban a közvetlen talajkontaktus. Ez teljesen megváltoztatja az élet ritmusát. Például az ember sokkal tudatosabban ül a zabuton névre hallgató ülőpárnán, mint egy széken. Kellemes belépni egy üres szobába is, amelynek fényét a shoji-ablakok letompítják. A bútorokkal telizsúfolt szobában a tekintet mindig beleütközik valamibe, míg egy üres térben a szellem szabadon szárnyalhat.

 

Ily módon integrálhatjuk a lakótér kialakításába a feng shuit is. A feng shui által megkövetelt lekerekített formák nem mondanak ellent a zen-stílus tiszta vonalainak. A régi japán kasuri-anyagoknál például a szigorú geometriát finom, virágos, kerek formák, nemritkán növényábrázolások oldják fel. Aki ezekkel az anyagokkal dolgozik, észreveszi, hogy a geometria nem játszik uralkodó, egyedül meghatározó szerepet. Hogy a japán lakberendezést a zen-buddhizmus ideáljaival szigorú összefüggésben szemléljük-e, az mindig egy egyéni beállítottságtól függ. Az ilyen tér jó lehetőséget kínál a meditációra, de a lakók tetszésük szerint alakíthatják.

 

 

Rugalmas, nyitott és változtatható

A buddhista tanítás japán felfogása szerint a lakás földi létünk ideiglenes menedéke. Ebből adódik, hogy az elképzelés, amely szerint minden élet folyamatos és időben behatárolatlan, a hagyományos lakóház kialakításának központi eleme. A ház kevés, hazai termesztésű nyersanyagból készül. A tértagoló elemek és az eltolható falak lehetővé teszik a lakók számára, hogy közvetlenül reagáljanak a klímaváltozásokra. Nyaranta szabadon áramolhat a levegő a lakásban, télen a házat kis egységekre osztják. A fürdőszoba és a konyha kivételével csak kevés helyiségnek van állandó funkciója. A lakás élettérnek számít: rugalmas, nyitott és a napszakokkal változó igényeknek megfelelően változtatható.

 

A meditatív nyugalom és a tisztaság légköre uralkodik a japán lakberendezési tárgyakat árusító üzletben

 

A hagyományos japán berendezés minden egyes tárgya kettős funkciót tölt be, és használat után összecsukható, felhajtható vagy egymásba tehető, hogy a kicsi, rendelkezésre álló teret szabadon hagyja. A futonokat felgöngyölik és faliszekrényekben tárolják, így a hálószobát alacsony asztalokkal és ülőpárnákkal pillanatok alatt nappalivá tudják átalakítani. Az a szokás, hogy mindent pillanatok alatt eltüntetnek szem elől, azzal a régi Japánban élő szokással magyarázható, amely tiltotta a személyes tárgyak közszemlére tételét, nehogy ebből következtetni lehessen a háztulajdonos társadalmi rangjára vagy anyagi helyzetére.

-me-
X. évfolyam 8. szám

Címkék: lakberendezés, zen

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.