Biokörnyezet

Zöld pénz a jobb jövőért

Hogyan fektethetünk be és védhetjük a környezetet?

    A klímaváltozás globális gondolati változáshoz vezet. Lassan teret nyer a bolygónkért érzett szociális felelősség. A krízis sújtotta bankok sorsa is azt mutatja, legfőbb ideje az új gazdasági etika elterjedésének.


     Egyre több ember gondolja úgy, hogy ki akarja venni a részét bolygónk megmentéséből. Ennek egyik módja a megújuló energiaforrásokba való beruházás

     

    Legyen szó bár napenergiáról, szélerőművekről, bioüzemanyagról vagy geotermikus energiáról, az új technológiák egyre népszerűbbek, és kétségkívül a jövő energiaforrásait jelentik. A vállalatokat is arra ösztönzik, hogy természetbarát technológiákra álljanak át, ha meg akarják őrizni versenyképességüket.

     

    Ez különösen vonatkozik az áramtermelőkre. A kasseli egyetem tudósai például kimutatták, hogy Németország energiaszükséglete már ma is fedezhető lenne kizárólag nap-, szél-, víz- és biomassza-energiából. Tehát csupán idő kérdése, mikor állunk át megújuló energiaforrásokra.

     

    Ebben úttörő szerepet játszanak az Arab Emirátusok, ahol főként a napenergia hasznosításában nagyon elöl járnak. Arra törekszenek, hogy az olajból származó nyereségükből következetesen kiépítsék a napenergiát hasznosító rendszereket, és sok pénzt költenek ennek megfelelő kutatási projektekre. Általánosságban elmondható, hogy a szolármodulok termelése világszerte erőteljesen emelkedni fog, és hamarosan óriási piaccá fejlődik.

     

    Az arab emirátusokban egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a napenergiára

     

    Eddigi taktikájának átgondolására kényszerül az autóipar is. Határozottan kimennek a divatból a sokat fogyasztó és magas szén-dioxid-kibocsátású autók. Ezen a területen a japán autóipar az iránymutató, a környezetbarát autók listáján világszerte az első tíz között található a Honda Civic Hybrid és a Toyota Prius. A német modellek közül a VW Polo BlueMotion áll az első helyen. Ugyancsak környezetkímélőnek tekinthetők a gázmeghajtású kocsik, a már meglévő autók is átalakíthatók ilyen módon.

     

    Ez ugyan nem olcsó mulatság, de a tankoláson utána sokat meg lehet takarítani, és az autógáz környezetkímélőbb a benzinnél.

     

    Mi változik majd a befektetésnél?

    Az új ökogazdaság a tőzsdén is visszatükröződik. A zöld pénz nagy divat, és világos, hogy hosszú távon nyereséget hoz. Manapság amúgy is egyre több befektető teszi fel a kérdést, mi is történik pontosan a pénzével, és hogyan fordítható jó célokra az összeg. De ha ökológiailag vállalható célra fordítják is a pénzt, akkor is számos nyitott kérdés marad, a zöldpénzzel szerzett tapasztalatok ugyanis egyelőre viszonylag nem túl régiek. 

     

    Napenergia, bioüzemanyag vagy szélenergia – ezek a jövő energiaforrásai. Aki ezeket támogatja, felelősséget vállal a föld jövőjéért. Ezt hívják társadalmi felelősségvállalásnak

     

    Ma már több mint száz ökológiai-etikai irányultságú alap létezik, és népszerűségük növekedése azt mutatja, hogy a tudatos befektetők számára nemcsak a nyereség fontos, hanem az iparban játszott hosszú távú szerep is. Ugyanakkor megjelent a pénzmosás mintájára "zöldmosásnak" elnevezett jelenség, amikor egyébként nem környezetbarát cégek zöldnek próbálják eladni a termékeiket. A legtöbb esetben azonban szerencsére nem ez a helyzet. 

     

    A globális pénzügyi krízis

    Az összeomlás jön című könyvében a német dr. Max Otte már két évvel ezelőtt megjósolta a válság közeledtét. Az elbizonytalanodott polgárok számára a következő tanácsokat állította össze:

     

    1. A befektetés személyes feladat, vegyük a kezünkbe a pénzügyeinket, és ne bízzuk idegenekre.

     

    2. Készítsünk pénzügyi mentőövet, vagy még jobb, ha mentőcsónakot! Tegyünk félre minél többet, hogy legalább három évig kibírjuk bevétel nélkül.

     

    3. Keressünk biztonságos bankokat és országokat. A legmegbízhatóbbak ma is a svájci bankok.

     

    4. Mérjük fel a vagyonunkat és az anyagi lehetőségeinket. Tegyünk különbséget a likvid és nem likvid tőke között. A készpénzkészletünknek legalább kéthavi kiadásunkat fedeznie kell. Ezenkívül az arany ma is biztonsági tartalékként szolgálhat.

     

    Régen a részvények valódiak voltak, ma már csak virtuálisak

     

    5. Csökkentsük a hiteleinket és gondoljuk át, hol tudunk takarékoskodni. Ez és az átgondolt pénzügyi terv alacsony bevételnél is pozitív hatású lehet.

     

    6. Dolgozzuk ki bevételi és kiadási tervünket. A pontos felsorolásból tiszta kép rajzolódik ki, és könnyebben lemondhatunk a fölösleges kiadásokról.

     

    7. Helyezzük bevételeinket biztos és széles alapra. Lehetőleg több bevételi forrással gazdálkodjunk, például részvénynyereséggel, ingatlanokkal vagy melléktevékenységekkel. Legyünk kreatívak!

     

    LOHAS, az új életstílus

    Az angol LOHAS mozaikszó az "egészséges és fenntartható életstílus" (Lifestyle of Healt and Sustainability) kifejezésből áll össze, ami az Egyesült Államokban már bevett és terjedő fogyasztói magatartás. Számukra fontosak az új értékek, és a tudatos bánásmód önmagukkal és a környezetükkel. Így megpróbálják minél kevésbé károsítani a környezetüket, például biotermékeket vásárolnak és natúrkozmetikumokat használnak.

     

    Az Egyesült Államokban egyre több híresség csatlakozik a zöld mozgalomhoz. George Clooney elektromos autóra cserélte a BMW-jét, Leonardo di Caprio dokumentumfilmet rendezett a Föld felmelegedéséről

     

    Vonatkozik ez a befektetéseikre is. Az igazi LOHAS-követő százszázalékosan környezetbarát alapokba fekteti a pénzét, mert a filozófiájuk szerint a változásnak az egyes embereknél kell kezdődnie. Aki megváltoztatja a saját életét, az hosszú távon megváltoztatja ezzel a társadalmat is. A koncepcióhoz olyan elemek tartoznak, mint zöld fogyasztás, stresszmentes, beteljesült élet megbetegítő rohanás nélkül.

     

    Az új életstílus, amelyhez immáron Németországban is a lakosság 15 százaléka tartozik, egyre nagyobb befolyást gyakorol a gazdaságra, mivel nő az igény a gazdasági, egészségi és ökonómiai szempontból egyaránt felelős termékek és szolgáltatások iránt. A kis bioboltokból mára nagy szupermarketek lettek, külön iparág a textiliparon belül a természetes anyagoké, és az utazási irodák is kínálnak a környezetet nem károsító utakat. Mindez persze jó anyagi helyzetet feltételez, de itt is van megoldás. Például a tudatosabb, értékesebb, de kevesebb fogyasztás.

     

    Ökobankok: a jövő ma van

    Ma már olyan bankok is léteznek egyre nagyobb számban, amelyek kizárólag zöld pénzalapokat kínálnak. A hagyományos bankoktól az különbözteti meg ezeket, hogy nemcsak nyereségmaximalizálásra törekszenek, hanem az ember és a környezet jólétét tartják szem előtt. Az ökológiai-etikai célok betartásán kinevezett testületek őrködnek, hogy a befektetők biztosak lehessenek abban, a pénzük csak tiszta üzletekbe folyik.

     

    Az új trend a zöld bankoknál is jelentkezik. Az ilyen alapok befektetésénél a hangsúly az emberek jólétére és a környezet megóvására esik

     

    Ilyen intézmény például a nürnbergi Umweltbank, amely munkája során összeegyezteti a környezetvédelmet, a szolid bankmenedzselést és az ügyfeleknek ajánlott kedvező kondíciókat. Ez az egyetlen olyan német bank, amely a környezet védelmét vállalati alapszabályai között rögzítette, és a recesszió óta folyamatosan nő ügyfeleinek köre. A bank nemcsak a környezettudatos ügyfeleknek kínál vonzó befektetési lehetőségeket, hanem kedvező kamatozású hiteleket is ökológiai projektekhez, például ökológiai építkezéshez és újjáépítéshez, megújuló energiaforrások telepítéséhez (napenergia, szélenergia, biomassza-biogáz). Ilyenkor alapvetően egyetlen szabály érvényes: minél inkább környezetkímélő a program, annál kedvezőbbek a kamatok. Eddig több mint tízezer programhoz nyújtottak támogatást, és ehhez egyedül 2008-ban újabb 1200 csatlakozott.

     

    Mennyire hasznos a banki tanácsadás?

    Aki értelmesen akarja befektetni a pénzét, zavarba ejtő választékkal találja magát szembe. A hagyományos bankok azonban sajnos ritkán adnak jó tanácsot. Erre a következtetésre jutottak a bambergi egyetem munkatársai, akik inkognitóban majd száz befektetési beszélgetést folytattak le. A teszt az volt, hogy 50 ezer eurót akarnának jól befektetni. A következő fogyatékosságokra derült fény:

     

    1. Időhiány: a tanácsadás átlagos ideje 40 perc volt, amely nemhogy tanácsadásra nem elég, de arra sem, hogy rendesen válaszoljanak az ügyfél kérdéseire.

     

    2. A banki alkalmazottak nem mérték fel az ügyfél életkörülményeit, és azt sem, mekkora a rendelkezésre álló bevétele.

     

    3. Normál esetben a legfontosabb kérdés a hozam, erre csak minden második tanácsadó tért ki, és a kockázatot is csak kevesen részletezték, holott ez ugyancsak nagyon fontos.

     

    4. A legritkább esetben ajánlották a tőke megosztását különböző befektetési formák között.

     

    A zöld alapok különösen jók azoknak a szülőknek, akik a gyerekeik számára szeretnének megtakarítani

     

    Mindezen nem csodálkozhatunk, elvégre az alkalmazottnak a bank érdekeit kell szem előtt tartania, ezért nem is tud függetlenül tanácsot adni. Érdekes módon azonban a tájékozottabb ügyfelek jobb tanácsokat kaptak, és nem hagyták, hogy átverjék őket. Érdemes tehát előzetesen tájékozódni, és legalább azzal tisztában lenni, milyen hozamot várunk el, és milyen kockázatot vagyunk hajlandók vállalni. Döntés előtt pedig jó, ha több bank ajánlatait is mérlegeljük.

     

    A lényeg a know-how

    Aki nem bízik a bankokban és önmaga sem tud befektetni, annak egyetlen lehetősége marad: a független pénzügyi tanácsadó. Itt sem könnyű azonban megtalálni a megfelelő embert. Fontos, hogy az illető megfelelő tapasztalatokkal rendelkezzen. A feladatai közé tartozik nemcsak a komoly, etikus befektetés, amely részletes tanácsadáson alapul, hanem a befektetések rendszeres felülvizsgálata és szükség esetén átcsoportosítása is.

     

    A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek rákérdeznek az ökológiai jellegű befektetések lehetőségére, ám ha azok hozama nem megfelelő, akkor átgondolják a dolgot. A legfontosabb kérdés, hogy az ember elsősorban befektetni, vagy elsősorban nyerni akar-e. Az etikus-ökológiai alapok ugyanis sokat ígérőek a jövőre nézve, de nem feltétlenül hoznak gyors nyereséget.

     

    Krízisidőszakban minél szélesebb körben kell befektetni

    Kritikus pénzügyi időszakokban a legjobb védekezés, ha nem teszünk fel mindent egy lapra, hanem minél szélesebb körben fektetünk be. Ilyenkor nem fenyeget az a veszély, hogy mindenünk egyszerre vész el. Ami a zöld alapokat illeti, azok óriási jövőbeli piacot jelentenek, mert nemcsak a zöld tudatosság növekszik, hanem a befektetési szándék is. Azzal azért tisztában kell lenni, hogy ilyen esetekben nem remélhetünk gyors nyereséget, a zöld pénz a tartósság, az ökológia, az etika, a társadalmi felelősségvállalás jelképe, és a hosszabb távra való tervezésé. A zöld alapok éppen ezért kiváló befektetési formák gyerekek számára: ha a szüleik rendszeresen ide teszik a megtakarításaikat, akkor mire a gyerek felnő, hosszabb távon részesül az előnyökből.

     

    Az autóiparnak újra kell gondolnia a stratégiáját. Nő az igény a hibridautókra, mint amilyen például a Toyota Prius. A gázmeghajtású autók is kímélik a környezetet

     

    Az alapok a legkülönfélébbek lehetnek: összpontosíthatnak oktatásra, egészségügyre, megújuló energiaforrásokra, vízre. Minden attól függ, a befektető hajlandó-e hosszabb távon gondolkodni, vagy mindenáron azonnal és minél magasabb nyereségre törekszik. Ez utóbbi azonban, mint az elmúlt időszak történései is bizonyítják, egyben kockázatos is, és nem mindenki szeret vagy akar rizikót vállalni. Mielőtt valaki befektetésre vállalkozna, mindenképpen érdemes tanácsadáson részt vennie, ez kiküszöböli az esetleges hamis várakozásokat, és tisztázza, mekkora összeget tud rövid és hosszú távon félretenni.

     

    A pénz és a spiritualitás - hogyan építsünk hidat?

    A pénz és a spiritualitás között hidat verni nem egyszerű, de lehetséges. A statisztikák szerint minden harmadik dolgozó elégedetlen a munkahelyével, és csak a pénz miatt dolgozik. A szíve mélyén tehát motiválatlan, és a legszívesebben inkább már ma, mint holnap hátat fordítana a munkahelyének. Ennek a legfőbb oka a mai profitorientált vezetési stílus: a menedzserek maguk is nyomás alatt állnak, és ezt adják tovább a beosztottaiknak. Emiatt a morális és etikai megfontolásoknak nem sok helyük marad, és egyre jobban megkérdőjeleződik a munka értelme. Emiatt válnak mind gyakoribbá az olyan betegségek, mint a pszichoszomatikus zavarok, a kiégettségi szindróma és a depresszió, ami megint csak negatívan hat az összteljesítményre. Ha a vállalatvezetők újra a szellemi értékeket helyeznék előtérbe a tisztán anyagiak helyett, és ezzel együtt autentikusabb és integráltabb vezetési stílus válna uralkodóvá, akkor a társadalom megváltozhatna és az élet újra értékesebb volna.

     

    Ha felmerül a kérdés, hogyan hidalható át a szellem és az anyag közötti szakadék, a választ Albert Schweitzer adhatja meg. "Azoknak a felfedezéseknek köszönhetően, amelyek a természetet ilyen rendkívüli módon hasznosíthatóvá tették, az egyének, a társadalmi csoportok és az országok életkörülményei teljes változáson mentek keresztül. Ismereteink és képességeink korábban elképzelhetetlen módon gazdagodtak és kibővültek. Ennek eredményeként képesek vagyunk az emberi lét körülményeit számos szempontból a korábbinál kedvezőbbé alakítani. A tudás és a lehetőségek fejlődése fölötti elragadtatásunkban azonban a kultúráról alkotott téves felfogáshoz jutottunk. Túlértékeljük anyagi vívmányait, és a szellemi jelentőségét nem tartjuk többé kellő mértékben jelenvalónak. Ekkor jönnek a tények és elgondolkodásra késztetnek bennünket. Kemény szavakkal tanítanak meg minket arra, hogy az a kultúra, amely kizárólag a materiális és nem kellő mértékben a szellemi oldalán fejlődik, ahhoz a hajóhoz hasonlít, amelynek elromlott a kormánya és ezért egyre fokozódó sebességgel rohan a katasztrófába." Ha tehát egy szeretetre méltóbb világban akarunk élni, akkor nagyobb figyelmet kell szentelnünk a szellemi, spirituális értékeknek.

     

    A Nobel-díjas Albert Schweitzer már 50 évvel ezelőtt óva intett attól, hogy túlbecsüljük az anyagi értékeket

     

    A "zöld pénz" lényege az, hogy kiderült: a fogyasztók és a befektetők a maguk egyéni döntéseivel valóban képesek befolyásolni a világot. És hogy lehetséges a személyes felelősségvállalás kifejezésre juttatása a befektetési tevékenység során is.

     

    A pénzzel való értelmes bánásmód előfeltétele, hogy a világot olyannak lássuk, amilyen, nem amilyennek szeretnénk látni. Számtalan csodálatos példa akad arra, hogyan járul hozzá a társadalom jólétéhez a pénzzel való felelősségteljes bánásmód. A mikrohitel megalapítója, Muhammad Yunus például kiemelkedő személyiség, aki megmutatta, hogyan lehet a mai világban áldásos módon felhasználni a pénzt. Akkor tudniillik, ha az embert a helyes emberkép és a való világ értelmezése mozgatja.

     

    Spirituális, ökológiai és etikai szempontból nézve a pénzünket akkor fektetjük be a legjobban, ha nagyon józanul döntünk, ha megtartjuk a megtakarításainkban tárolt energiát és ésszerű hozamot érünk el. Úgy is mondhatnánk, hogy a hozam egyfajta kárpótlás azért, hogy lemondtunk a fogyasztásról. Arra is ügyelni kell, hogy a pénzt újra likviddé tudjuk tenni arra az időpontra, amikor szükségünk lesz rá. Az első helyen tehát a biztonság áll, és ez kiküszöböli a spekulatív megfontolásokat.

     

    A pénz taója

    Miért van az, hogy néhány ember valósággal mágnesként vonzza a pénzt, míg mások egész életüket anyagi problémákkal küszködve töltik? A pszichológusok és a pénzkutatók szerint ennek oka a pénzhez való eltérő hozzáállásunkban keresendő. A pénz önmagában semleges. A pénzről alkotott fogalmaink hatására azonban, amelyek mélyen rögzülnek a tudatunkban, ez a semlegesség elvész. Ha tisztába szeretnénk jönni azzal, milyen a pénzhez való viszonyunk, és anyagi helyzetünket jobbra szeretnénk fordítani, a következő kérdéseket kell fontolóra vennünk:

     

    • Mit gondolok a pénzről?

    • Milyen problémáim vannak a pénzzel és az anyagi dolgokkal?

    • Milyen félelmeim vannak a pénzzel kapcsolatban?

    • Gazdagnak vagy szegénynek tartom magam?

    • Hogyan bántak a szüleim a pénzzel?

    • Mennyiben függ az önértékelésem a pénztől? 

    • Hogyan nézne ki az életem, ha elég, illetve sok pénzem lenne?

     

    A nagy nyereség elérésének nyomása miatt az alkalmazottak is szenvednek. Itt gyors változtatásra lenne szükség

     

    Ha nincsenek pénzgondjai, akkor nyugodtan csináljon mindent tovább úgy, mint eddig. Ha azonban azok közé tartozik, akik folyamatosan anyagi gondokkal küszködnek, akkor a kérdésekre adott válaszokból talán világossá válik, hogy negatív beállítottság fűzi a pénzhez.

     

    Ez a felismerés az első lépés a változás felé vezető úton. A második lépés, hogy dolgozzunk a megfelelő belső beállítódáson, és ezzel teret teremtsünk a pénznek. Mert ha például azt a hitet hurcoljuk magunkban, hogy a pénz rossz dolog vagy szerencsétlenséget hoz, akkor hogyan is várhatjuk, hogy magunkhoz vonzzuk? A vonzás törvénye azt mondja, azt vonzzuk, amire gondolunk vagy amit érzünk, e nélkül tehát nem számíthatunk a pénzre sem. Amire gondolunk, azt hajtjuk végre, így teremjük meg önnön realitásunkat, természetesen a pénz szempontjából is.

     

    A legjobb, ha a kérdésekre írásban válaszolunk, akkor fehéren-feketén látjuk, mi zajlik bennünk. A negatív hittételeket át lehet programozni. Írjuk meg saját pénzügyi sikerünk programját! Közben gondoljunk arra, milyen sok jót tudunk majd tenni a pénzzel, nemcsak mi profitálunk belőle, hanem a közösség is. 

     

    Egy útmutató modell: a Grameen Bank

    "Célunk a szegénység legyőzése. De nyereséget is termelünk." Ezek a szavak a bangladesi közgazdászprofesszortól, Muhammad Yunustól származnak, aki 2006-ban béke Nobel-díjat kapott a Grameen Bank megalapításáért. Az 1976-ban létrehozott bank célja, hogy mikrohitelekkel segítse a legszegényebbeket. Szokatlan, hogy ők az üzletfelek, hogy milyen nagy bizalmat kapnak, hogy nem egyedül, hanem csoportban kezdenek neki a vállalkozásnak egy-egy bangladesi faluban. A program résztvevői így kölcsönösen ellenőrzik és szükség esetén segítik egymást.

     

    Muhammad Yunus közgazdászprofesszor alapította meg a Grameen Bankot, és 2006-ban béke Nobeldíjat kapott tevékenységéért

    A bank alapkoncepciója a segítségadás az önsegítéshez, elsősorban nőknek. A mikrohitelek jóvoltából olyan emberek kapnak lehetőséget arra, hogy a kezükbe vegyék a saját sorsukat, akiknek erre egyébként semmi esélyük nem lett volna. Yunus eredményes utat mutatott a szegénységből való kitörésre. Bangladesben például néhány dollárért lehet venni egy tehenet, ha ez megvan, már megnyílik az út az anyagi önállóság felé. A pénz helyes felhasználásáról a faluközösség bevonása gondoskodik, és így a hitelt is vissza lehet fizetni. A visszatérítési kvóta 95 százalék fölötti. A bank eddig több mint hatmillió embernek adott mikrohitelt, és Bangladesben több mint 70 ezer faluról gondoskodnak. 

     

    Kína is kizöldül

    Egy kínai felnőttek között készült felmérés azt mutatja, hogy a nagyvárosban élők hajlandók lennének többet kiadni környezetvédelemre. A zöld hitelkártyák hamarosan státusszimbólummá válhatnak a hatalmas országban, hiszen használatukkal a tulajdonosok környezettudatos meggyőződésüket demonstrálhatják. Az ilyen kártyák tulajdonosai havi elszámolásaikat internetes formában kapják meg papír helyett, és a számla 0,1 százalékát egy hongkongi iskola környezetvédelmi programja kapja. 

    M. L.
    XV. évfolyam 3. szám

    Címkék: környezetvédelem, társadalmi felelősség, válság, zöld pénz

      Aktuális lapszámunk:
      2020. április

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.