Biológiai fogászat

A higanymérgezés tünetei fogorvosoknál

Dr. Csiszár Róbert biológiai fogászati tanácsai

„A fogászati problémák végigkísérik életünket, és felmerülő kérdéseinkre sokszor nem kapunk választ.”


Tisztelt Kolléga Úr!

 

Nekem 30 éve van egy amalgám tömésem, még az egyetem alatt készült. Különösebb problémát nem okozott. Viszont az utóbbi években szinte állandósult tüneteim lettek a szemkáprázás, a látáscsökkenés, a kar könyökhajlatában és az alsó lábszáron pszoriázisos jellegű viszkető kiütések, ingerlékenység, krónikus felső légúti hurut, rendszertelen széklet. Ezek a tünetek a szabadság alatt általában elmúlnak, ezt először a tengeri levegő hatásának tulajdonítottam, mivel családommal rendszeresen a horvát tengerpartra járunk. Viszont azt is észrevettem, hogy néhány napos munkaszünet is csökkenti a tüneteket. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a rendelésenként eltávolított - átlagosan 8-12 - amalgámtömés higanytartalma állhat a Háttérben.

 

Üdvözlettel, dr. K. Erzsébet fogorvos

 

 

Tisztelt Kolléganő!

 

Van ebben valami abszurd, de a fogorvosok is ki vannak téve - munkahelyi ártalomként, még ha nincs is amalgámmal tömött foguk - a higanymérgezésnek. Az előző részben említettem, hogy nincs lényeges különbség egy amalgámtömésekkel terhelt beteg és egy amalgámmentes, de napi 5-10 amalgámtömést eltávolító fogorvos között.

 

1987-ben, Svédországban lefolytatott vizsgálatok szerint az elhunyt fogorvosok agykérgének, agyalapi mirigyének és egyéb szöveteinek higanykoncentrációja - a normál populációhoz képest - 6-7-szer magasabb értéket mutatott. Megállapították, hogy szoros összefüggés áll fenn a fogorvosok tevékenysége és az agy és idegek higanytartalma között. Hét svéd fogorvos haláluk utáni vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy a hipofízis és a tarkólebeny higanykoncentrációja megemelkedett; 4000 ug/kg vizes súlynyi koncentráció volt a hipofízisben, 300 ug/kg az occipitális cortexben (az agy tarkó területe). A vizsgáltak közül ketten már 80 év felettiek voltak, régen nyugdíjban. A veséjükben és a pajzsmirigyükben is sok volt a higany, az egyiküknél a nyugdíjasság ellenére 28 000 ug/kg. Összehasonlításul: a higanybányászok testének átlagos higanykoncentrációja 100 μg/kg! Néhány szemelvény a WHO 1991-es anyagából: „A fogászatban bizonyított a higanygőzfertőzés. Fertőzési szintek: 4-30 mikrogr/m3 átlagosan, egyes rendelőkben ez felmehet 150-170 μg /m3-re is. Összehasonlításul: a fogtömésekből származó, szájüregben mért higanygőz-koncentráció 3-29 μg /m3. A klasszikus higanymérgezési tünetek 80 ug/m3 feletti koncentrációnál jelennek meg. A higanygőz belélegzése a legfőbb elemi higanybeviteli forrás. Ennek kb. 80%-át megtartja a szervezet.” (9.7. Dental amalgam and general health - WHO*)

 

Sajnos Magyarországon az ÁNTSZ nem méri a rendelők higanykoncentrációját. A fogászati rendelőkben a higany elsődlegesen az amalgámtömések eltávolításakor kerül - gőz/spray formájában - a légtérbe, és csak másodlagos az amalgám keverőkből származó ún. higanyfelhő hatása. A tömések cseréjekor a páciens szájából sprayhatás formájában kikerülő amalgámreszelék folyamatosan telíti a rendelőben szétterülő nehézfémfelhőt, nagyságrendekkel túllépve a megengedhető küszöbértéket. Sajnos a rendelők nagy része nem rendelkezik megfelelő elszívórendszerrel. A belélegzés ellen a hagyományos szájmaszkok is csak 12-25%-os védelmet jelentenek.

 

Nem szabad megfeledkeznünk - a fogorvosok mellett - a fogászati asszisztensek veszélyeztetettségéről sem. A maszk használatának mellőzése és a megfelelő védőmaszk hiánya az asszisztenseknél is általános. Az asszisztensek másodlagosan szintén ki vannak téve az amalgám/higanygőz, illetve sprayhatás terhelésének és következményeinek. Az amalgámtömések eltávolításakor keletkező nehézfémfelhő, mely az amalgám alkotórészeit, higanygőzt, porított vizet és nyálat tartalmaz, lassan szétterül a rendelő padlóján 40-60 cm-es magasságban, mely a napi munka során nem tűnik el, csak vékonyodik. Ehhez járul az amalgámkeverők körüli higanygőzfelhő, mely a rázás következtében felmelegedő és a légtérbe kerülő higanyból, valamint a megkevert és a töméshez előkészített - még szintén meleg - tömőanyagból származik. A problémát csak részlegesen oldja meg az ún. kapszulás amalgám használata. A direkt kontaktus és belélegzés ez esetben is elkerülhetetlen. Minél régebbi típusú egy amalgámkeverő, annál nagyobb a körülötte lévő higanyfelhő. Természetesen a nehézfémterhelés nagysága az eltávolított és megkevert amalgámtömések számával növekszik. Ez a növekedés azonban nem lineáris, nem egyenletes, hanem exponenciális, vagyis egyre erőteljesebb hatásokat mutat. Sok függ a veszélyeztetett dolgozó általános immunrendszeri állapotától, egyéb betegségeitől és a munkában eltöltött évektől. Sajnos a kialakuló emésztőrendszeri, idegrendszeri, ízületi betegségek hátterében, az esetek többségében, kimutatható a higanyterhelés.

 

A munkaszüneti napokon, illetve a szabadság alatt valóban csökkennek a tünetek, de ezek inkább az akut tünetek. Mint ön is említette, pl. a kiütések, a hurutos, az idegrendszeri, az emésztőrendszeri tünetek. A felszívódott, lerakódott nehézfémek, higany azonban „önmagától” nem képes eliminálódni, kiürülni. Ennek oka a nehézfémeknek egyes SH csoportot tartalmazó enzimekhez való erőteljes kötődése. Ezzel függ össze a svéd vizsgálat eredménye is, hogy a több éve nyugdíjban lévőknél is magas koncentrációk voltak kimutathatók. Ezért van szükség a nehézfémkomponensek ún. kivezetésére is. Ez a német szakirodalomból átvett kifejezés ugyan a „szép magyar nyelv” szempontjából hagy némi kívánnivalót, de a specifikus méregtelenítés vagy a kíséréses kiürítése se sokkal szebb. A kivezetés kifejezés pont a lényeget mutatja; ezeket a nehézfémkomponenseket szinte egyenként kell a szervezetből eltávolítani. Erre a célra az általános méregtelenítő módszerek és a specifikus homeopátiás szerek együttes alkalmazása a legmegfelelőbb. 

 

A fenti szemelvények a „Komplementer fogorvoslás” oktatási anyagából származnak, az előadás címe talán elgondolkodtató: „A higanybányában végzett munka egészségkárosító hatásainak csökkentése”.

 

A teljes szöveg olvasható a WHO honlapján; WHO -World Health Organization: Environmental Health Criteria 118 Geneva 1991, illetve a www.biodent.hu-n, valamint Méregtelenítési módszerek I., II., III. - Magyar Fogorvos XI. évf. 2002/03., 04., 05. sz.

 

Mi­lyen élet­ta­ni ha­tá­sok­kal szá­mol­ha­tunk?

  • A szer­ve­zet­ben a szer­vet­len ve­gyü­le­tek át­ala­kí­tá­sa to­xi­kus szer­ves ve­gyü­le­tek­ké.
  • Egyes ami­no­sa­vak és en­zi­mek gyö­ke­i­nek blok­ko­lá­sa.
  • Kö­tő­szö­ve­ti – me­senchyma­lis – za­var.
  • Hg-fe­hér­je­kom­ple­xek és Hg ál­tal in­du­kált au­to­an­ti­test-kom­ple­xu­mok kép­ző­dé­se.
  • Kó­ros im­mun­kom­ple­xek ter­me­lő­dé­se.
  • Sza­bad gyö­kök lét­re­jöt­te.
  • Sze­lén-, cink-, fol­sav­hi­ány.
  • A száj- és a bél­fló­ra za­va­rai (érin­tett­sé­gi sor­rend: bél­rend­szer, nyi­rok­ke­rin­gés, vér­sej­tek, csont­ve­lő, man­du­lák).
  • Ve­se­funk­ció-za­var.
  • Nyál­ka­hár­tya-elvál­to­zá­sok.
  • Neu­ro­to­xi­kus ha­tás (de­presszi­ók).
  • Al­ler­gi­zá­ló ha­tás (a Hg, de egyéb fé­m­össze­­te­vők is le­het­nek ef­fek­tív al­ler­gé­nek).
  • Kés­lel­te­tett al­ler­gia-de­szen­zi­bi­li­zá­lás.
  • Mag­za­ti ká­ro­sí­tás, a ké­sőb­bi gyer­mek­ko­ri be­teg­sé­gek alap­ja­ként.

 

Mun­ka- és egész­ség­vé­del­mi elő­í­rá­sok a kü­lö­nö­sen ve­szé­lyez­te­tett mun­ka­he­lyen dol­go­zó fo­gor­vo­sok és asszisz­ten­sek ré­szé­re:

  • rend­sze­res szel­lőz­te­tés, min­den amal­gám tö­més­cse­re után,
  • tö­més­cse­ré­nél nagy tel­je­sít­mé­nyı el­szí­vó hasz­ná­la­ta,
  • ak­tív­szűrős el­szí­vó – a pad­ló­szin­ten,
  • víz­szűrős pá­rá­sí­tó,
  • ak­tív szén­szűrős maszk,
  • nyál­ka­hár­tyák, kö­tő­hár­tya vé­del­me, vé­dő­sze­mü­veg,
  • zárt ru­há­zat, ha­ris­nya,
  • csak a kap­szu­lás amal­gám­ke­ve­rő hasz­ná­la­ta meg­en­ge­dett,
  • pad­ló na­pi fel­mo­sá­sa klór­tar­tal­mú szer­rel,
  • ru­há­zat mo­sá­sa klór­tar­tal­mú szer­rel, kü­lön mo­só­gép­ben.

 

A hi­gany a má­so­dik leg­mér­ge­zőbb fém, ezért szük­sé­ges a ve­le tar­tó­san kap­cso­lat­ba ke­rü­lők­nek az éven­te két­sze­ri mé­reg­te­le­ní­tés, en­nek esz­kö­zei le­het­nek:

  • a Phönix méregtelenítő szerek alkalmazása,
  • minden második hónapban szelénkúra – 1OO μg/nap,
  • állandó zöldtea/csalántea fogyasztása – védőitalként,
  • intenzív méregtelenítő teák csak kúraszerűen, évente 4-szer 1-1 hétig,
  • hidrocolon-terápia évente 1-szer,
  • és jang típusú élelmiszerek fogyasztása, ez utóbbiaknak a makrobiotikával foglalkozó könyvekben lehet utánanézni.

Üdvözlettel, jó egészséget kíván,

Dr. Csiszár Róbert
XI. évfolyam 7. szám

Címkék: amalgám, fog, higany

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.