Egészséges életmód

A mozgás mint terápia

A klasszikus és az alternatív orvosok mind egyetértenek abban, hogy hiába szedünk tablettákat, táplálkozunk egészségesen és csökkentjük a stresszt, igazán csak akkor maradunk egészségesek, ha beépítjük mindennapjainkba a mozgást. Cukorbaj, hátfájás, asztma, depresszió – mindez csak néhány azon betegségek közül, amelyeket mozgásterápiával megelőzhetünk és karbantarthatunk.


 A mozgás a természetben jókedvűvé és edzetté tesz
 

Hiába a sok figyelmeztetés, az egészségtelen életmód hátrányaira való hivatalos figyelmeztetés, semmi sem használ, még soha ennyi túlsúlyos, cukorbajos és magas vérnyomásos beteg nem ült a rendelőkben, mint mostanában. Soha nem láncolt még ennyi embert a képernyők elé a multimédiás szórakozás. A lustálkodás már gyerekkorban megkezdődik: minden nyolcadik gyereknél tartási problémákat diagnosztizálnak, és ennek csak nagyon ritkán veleszületett rendellenesség az oka. A legtöbb esetben a baj szerzett, a megoldás pedig gyógytorna és több mozgás.

 

Már a tananyagba beiktatott napi tízperces mozgásprogram hatására is terhelhetőbbé és koncentráltabbá válnak a gyerekek. Egy skót vizsgálat azt bizonyította be, hogy a sportoló gyerekek időskorukban nagyobb intelligenciahányadost mutatnak fel másoknál, a mozgás ugyanis serkenti az idegsejtek képződését. A szakemberek tehát arra ösztökélik a szülőket, hogy adjanak több lehetőséget a mozgásra gyerekeiknek, mert a különféle problémák felnőttkorban már nehezen orvosolhatók. A WHO is arra figyelmeztet, hogy a különféle krónikus megbetegedések jól megelőzhetők lennének megfelelő táplálkozással és kielégítő mennyiségű mozgással.

 

Manapság egyre kevesebbet mozognak a gyerekek, holott a sportoló diákok az iskolában is jobban teljesítenek


Régi törekvés, hogy hátunk egészségét különféle prevenciós és rehabilitációs módszerekkel megőrizzük vagy helyreállítsuk. Az első hátiskolát 1969-ben alapította egy svéd gyógytornásznő, ma már az ambuláns rehabilitációs központokban ugyanúgy kínálnak háttréningtanfolyamokat, mint a fitneszstúdiókban. Olyan speciális tréningmódszerek is elterjedtek, mint a Feldenkrais vagy a Pilates.

 

A holisztikus szemlélet alapján a test mellett a lelket is figyelembe kell venni egy-egy koncepció kidolgozásakor. Ez jellemzi a Távol-Keletről származó mozgásterápiákat. A kínai taj-csi harmonikus, ízületkímélő mozgássorokon alapul. Nemcsak az izmokat erősíti, hanem javítja az érzékelést és az egész test ellazulóképességét.

 

A meditatív megközelítés a taj-csi mellett a csi-kungot is jellemzi. Mindkét mozgásvariáció célja a gyógytornajellegű gyakorlatokkal erősíteni az életerőt, a csit. Ez a filozófia képezi a japán aikidó alapját is, amely a harmonikusan egymáshoz kapcsolódó mozgássorozatokra meditatív harcművészetet épít.

 

Az indiai jóga a testgyakorlatokon át új szférákba emeli a lelket. Ez a módszer Európában is mind népszerűbb. Hogy a jógából a lélek is profitálhat, éppen a hátproblémák esetén válik szembetűnővé. A szakemberek abból indulnak ki, hogy a hátpanaszokkal küszködő páciensek jó része depresszióra is hajlamos. Ugyanakkor heti háromszor háromnegyed óra sport ugyanolyan jó szomorúság ellen, mint bármilyen gyógyszer. A mozgás általánosságban véve is pozitívan befolyásolja a hangulatunkat.

 

Egyre többen fedezik fel az olyan, erőt, nyugalmat és inspirációt adó mozgásformákat, mint a taj-csi vagy a jóga


A rendszeres sport hatására a szívműködés is automatikusan javul. Aki kitartó edzéssel képes tízzel csökkenteni a nyugalmi pulzusszámát, az kíméli a szívét. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szív percenként tízzel kevesebbet ver, mégis ugyanannyi vért pumpál a szervezetbe, mint korábban. A tízzel alacsonyabb pulzus évente több mint 5 millió verést spórol meg a szívnek.

 

A szívelégtelenségben szenvedők problémája nem annyira a verések száma, mint inkább az ereje. De nekik is jót tesz a mozgás, egy vizsgálat szerint 35 százalékkal csökkenthető körükben a halálozás rendszeres sporttal. Az izmok aerob anyagcseréjének javulásával ugyanis a szíverek beszűkülése csökken, és ez tehermentesíti a szívet. Ilyen esetekben a mérsékelt tréning javasolható, de már a házilag végzett gyaloglás is sokat segít. A kar- és lábizmok jól adagolt erősítésével javul az anyagcsere és a pihenésre való képesség.
A mozgás segít a koszorúér-megbetegedéseknél is. Emeli az életkilátásokat, és közvetlenül hat a betegség kialakulásának megelőzésére. A rendszeres sport erősíti a szívet és szabályozza a vegetatív idegrendszer működését.

 

A bronchiális asztmában szenvedőknek érzékenyen kellene figyelniük a tüdejükre. Számos vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a rendszeres mozgástréningnek részét kell képeznie az asztma kezelésének, ily módon jelentősen emelhető a testi teljesítőképesség. Emelkedik a maximális oxigénfelvevő képesség és javul az általános közérzet is. Javasoltak a következő mozgásformák: futás, úszás, biciklizés. Mindez megemeli azt a küszöböt, ahol kiváltódik az asztmás roham. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy ha valaki virágzó növények között fut a szabadban, fölösleges terhelésnek teszi ki a hörgők nyálkahártyáját. Különösen jótékony hatású a meleg vízben való úszás, mert a levegő nagy nedvességtartalma nem engedi kiszáradni a hörgőket. Az úszás ezenkívül erősíti a légzőizmokat is, nem véletlen, hogy több úszóolimpikon is asztmás volt.

 

  Az asztmások állapotát javítja a mérsékelt sportolás. Az úszás meleg vízben különösen jót tesz az asztmásoknak, és erősíti a légzőizmokat

 

Éjszaka légzésproblémákkal küszködő gyerekeken segített a mozgás oly módon, hogy napi negyvenperces, ugrókötelezésből és labdajátékból álló program az érintettek 80 százalékát megszabadította panaszaitól.

 

A mozgás a csontokkal is csodát tesz. Egy vizsgálat során túlsúlyosokat két csoportra osztottak, az egyik csoport tagjai kalóriaszegény diétát követtek, a másikban mozogtak is. Míg a nem sportolók csontsűrűsége egy év alatt két százalékkal csökkent, a sportolóké megmaradt.

 

Ha a csontokat terhelés éri, működésbe lépnek a csonttömegépítő sejtek. Ha nincs terhelés, megkezdődik a csontok lebontása. Ezzel már viszonylag korán számolnunk kell, a csonttömeg redukálódása ugyanis már 25. születésnapunk után megindul, és egy év alatt körülbelül félszázalékos a csökkenés. A csontritkulásban szenvedőknél a veszteség gyorsabb. Ilyenkor fontos a kalcium és a D-vitamin, de a rendszeres mozgás is, méghozzá gyerekkortól kezdve. Ez a prevenció leghatásosabb módja, míg az edzés a csontok ásványianyag-összetételét javítja. Az edzésnek nem annyira az időtartama, mint a gyakorisága számít, és fontos a vertikális terhelés, mert ez aktivizálja a csontépítő sejteket. Ettől nő az izmok ereje is, ami az artrózisban szenvedők számára is jó. A mozgás ráadásul a koordinációs képességet is javítja, így az illetők időskorban is biztonságosabban mozognak, és ritkábban esnek el, ami csökkenti a törések kockázatát.

 

Az ízületi kopás leggyakrabban a csípő- és térdízületet érinti. Ha a betegség már fájdalmassá vált, a beteg gyakran kényszertartással igyekszik elkerülni a fájdalmat. A korlátozott mozgás miatt csökken az izmok ereje, ami az ízület további destabilizálódásához vezet, és ez újabb rizikókat hoz magával.

 

A mozgásterápia célja ilyenkor a védő izomfunkció fenntartása. A programnak az egész test izomzatát érintenie kell, erősíteni például a combizmokat. Mindez optimalizálja az ízületi funkciókat. A célzott izomfelépítő program olykor az ízületoperációt is fölösleges-sé teszi. Ez akkor fordulhat elő, ha a problémát az izmok egyensúlyának elvesztése okozta, nem az ízület kopása. Ha mégis csípő- vagy térdoperációra kerül sor, utána célzott mozgásprogramot kell beiktatni a beteg életébe.

 

Ha valaki egész nap rossz tartásban dolgozik, ne csodálkozzon, ha megfájdul a háta Mellette: Megfelelő gyakorlatokkal a hátizomzat célzottan erősíthető és nyújtható
 

A sok állás gyorsan túlterheli a vénákat, mert folyamatosan visszafelé, a szív irányába kell pumpálniuk a vért. Ez megnyújtja a vénás billentyűket, vértolulás alakul ki, és létrejönnek a visszerek. Ezt gyakran elősegíti a vénás erek falának veleszületett gyengesége. Akinek folyton vérellátási zavarai vannak, annak fokozott testi aktivitással kell ezt ellensúlyoznia.

 

A futás segít egy másik lábpanasz, a nyugtalanláb-szindróma (RLS) esetén is. Ez nemcsak kellemetlen bizsergéssel jár, hanem – főleg nyugalmi fázisban – a láb rángatózásával is. Az RLS neurológiai megbetegedés, bár az okát még nem találták meg. Feltételezhető az agy és a gerincvelő közötti idegpályák zavara. Központi szerepe van a dopamin nevű ingerületátvivő anyagnak, ezért ilyen tartalmú szert szoktak adni erős és makacs panaszok esetén. Ennek lehet mellékhatásmentes alternatívája a rendszeres sport: úszás, futás, kirándulás. A rángatózás általában a mozgással megszűnik.

 

Agyunk számára is kiváló szer a mozgás: futás, úszás, biciklizés, kirándulás, nordic walking, sífutás, görkorcsolyázás és evezés. Ilyenkor is szem előtt kell azonban tartani bizonyos szabályokat, például hogy mellúszás közben tegyük be a fejünket a vízbe, a legjobb azonban a hátúszás. Biciklizés közben üljünk minél egyenesebb háttal, futás közben pedig ne terheljük túlzottan a lábunkat. Minél fejlettebb az izomzat, annál védettebb a gerinc és minden ízület. A lazítás kedvezőbb helyzetbe hozza az ízületeket, és megelőzi az idegi károsodásokat. Ha mindez megvan, nyugodtan élvezhetjük a sport előnyeit: a test endorfinokat termel, amely meditációs élménnyé változtatja a futást.

 

A sport gyógyszer a cukorbetegeknek

A cukorbajosok 80 százaléka túlsúlyos, 60-80 százalékuknak magas a vérnyomása, 40-50 százalékuknál nem működik jól a zsíranyagcsere. A diabétesz legyőzésében fontos szerepet játszik a táplálkozás, de még inkább a mozgás. A célzott mozgás lényegesen csökkenti a szájon át szedett antidiabetikumok és az inzulin szükséges adagját, ezt számos vizsgálat bebizonyította. A tréning javítja az oxigénellátást.

 

 

A jól edzett izmok hatékonyabban védik az ízületeket
 

A szintén civilizációs népbetegségnek számító zsíranyagcsere-zavar manapság minden harmadaik embert érint a fejlett országokban. Hatására halálos folyamat indulhat be: a magas koleszterinszint érelmeszesedéshez vezet, ez szívinfarktushoz vagy szélütéshez. A mozgás segít korrigálni a vérzsírértékeket, már a rendszeres séta is csodát tesz.

 

Futással a stressz ellen

A német Alexander Weber 1988-ban alapította meg az első német futásterápiás központot az észak-rajna-vesztfáliai Bad Lippspringében. Ma már futásszemináriumokat is rendeznek, ahol háromlépcsős, úgynevezett szisztematikus futásterápiát kínálnak. Az első 12 hétben a résztvevők 30 perc futással kezdenek, a második részben táplálkozási tanácsokat kapnak, és az egészhez izomtréning is tartozik: a has és a hát izmait edzik. A harmadik rész egyéni, egészséges életmód-tanácsadás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a résztvevők a program hatására mindennel könnyebben birkóznak meg, legyen szó bár munkáról vagy otthoni feladatokról, valamint erősebbnek, jókedvűbbnek és szexuálisan aktívabbnak érzik magukat.

 

A futás jó fáradtság, idegesség, alvászavarok, enyhe fokú szorongás és depresszió ellen, de segít anyagcserezavarok, székrekedés, hátfájás, önértékelési zavarok, légszomj, bizonyos fejfájások és függőségi problémák esetén is. Ez utóbbinál a pszichiáterek arra mutatnak rá, hogy az olyan negatív szenvedélybetegségek, mint az alkoholizmus, átalakíthatók pozitív függőséggé: futásfüggőséggé.

Sz. Z. L.
XIII. évfolyam 10. szám

Címkék: anti-aging, mozgás

Aktuális lapszámunk:
2018. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.