Egészséges életmód

A napi szükséglet fedezése

Meg­hök­ken­tő „me­sék”, avagy azok va­gyunk, amit meg­etet­nek ve­lünk


Az ás­vá­nyi­a­nyag-, nyo­me­lem- és vi­ta­min­pót­lás­ra szánt ké­szít­mé­nyek is­mer­te­tő­i­ben gya­kran ta­lál­ko­zunk a na­pi szük­ség­let fo­gal­má­val. „A ké­szít­mény fe­de­zi a na­pi szük­ség­le­tet” – ol­vas­hat­juk a do­boz ol­da­lán, vagy több össze­te­vő ese­tén az egyes alko­tó­ele­mek mel­lett tün­te­tik fel, hogy mennyi­sé­gük a na­pi szük­ség­let hány %-á­nak fe­lel meg. Ke­ve­sen tud­ják, hogy ezen a te­rü­le­ten is ke­mény küz­de­lem zaj­lik a ku­lisszák mö­gött a %-o­kért! Rá­adá­sul ez a harc gya­kran nem is szak­mai ala­pon fo­lyik, il­let­ve pont a kel­le­met­len szak­mai ér­vek fi­gyel­men kí­vül ha­gyá­sa az egyik leg­fon­to­sabb szem­pont! Egy re­klám­sza­kem­ber számá­ra a ma­ga­sabb szá­za­lé­kér­ték elő­nyö­sebb. Ha le­het­ne, gond nél­kül túl­lép­nék a 100%-ot is. A va­ló­ság annyi­ra bo­nyo­lult, hogy ezt nem is olyan ne­héz meg­ten­ni­ük.

 

 

A na­pi szük­ség­let fo­gal­ma

Na­pi szük­ség­let alatt azt a tá­pa­nyag­mennyi­sé­get ért­jük, me­lyet na­pon­ta kell biz­to­sí­ta­ni szer­ve­ze­tünk számá­ra egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben. Ez ed­dig könnyen ért­he­tő és egy­sze­rű. A pro­blé­mák – mint min­dig – a meg­va­ló­sí­tás mód­já­nak meg­vá­lasz­tá­sa so­rán je­lent­kez­nek. A táp­a­nyag­fel­vé­tel klasszi­kus mód­ja a na­pi több­szö­ri ét­ke­zés. Ét­eleink össze­té­te­lét meg­szám­lál­ha­tat­lan té­nye­ző be­fo­lyá­sol­ja. A XX. szá­zad ele­jén kez­dett ki­ala­kul­ni az a né­zet, hogy a meg­szo­kott táp­lál­ko­zá­si mó­dok­kal nem fe­dez­he­tő szer­ve­ze­tünk na­pi tá­pa­nyag­szük­ség­le­te. Számada­tok­kal elég ne­héz ezt az ál­lí­tást alá­tá­masz­ta­ni, ugya­nis egy olyan vizs­gá­lat, mely meg­fe­le­lő in­for­má­ci­ót tud­na eh­hez szol­gál­tat­ni, sú­lyos mil­liók­ba ke­rül­ne, ha egy­ál­ta­lán ki­vi­te­lez­he­tő len­ne. Ugya­nak­kor az egy­re na­gyobb te­ret hó­dí­tó táp­lá­lék­ki­egé­szítő­ket gyár­tó ipar számá­ra ka­pó­ra jött ez az el­mé­let. Az sem tel­je­sen ki­zárt, hogy egy ki­csit se­gí­tet­tek is a mi­nél szé­le­sebb kör­ben tör­té­nő el­ter­je­dé­sé­ben! Az ered­mény: a mai kor em­be­re a mé­diá­ból öm­lő, számá­ra el­le­nő­riz­he­tet­len in­for­má­ció­ára­dat ter­he alatt tá­pa­nyag­­szük­ség­le­tét két for­rás­ból biz­to­sít­ja: az el­fo­gyasz­tott ét­elek­ből és az utá­na be­vett táp­lá­lék­ki­egé­szítők­ből. A hely­ze­tet iga­zán az te­szi bo­nyo­lult­tá, hogy a két for­rás kö­zöt­ti arány gya­kor­la­ti­lag nem ha­tá­roz­ha­tó meg.

 

A na­pi szük­ség­let ak­tuá­lis ér­té­kei

A na­pi szük­ség­le­tek meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra tett pró­bál­ko­zá­sok so­rán szá­mos fo­ga­lom szü­le­tett, majd me­rült ké­sőbb fe­le­dés­be, tü­kröz­vén a prob­lé­ma meg­ol­dá­sá­nak ne­héz­sé­gét. A leg­job­ban el­ter­jedt fo­ga­lom az RDA, mely az an­gol Re­com­men­ded Die­tary Al­low­an­ces rö­vi­dí­té­se és a ja­va­solt na­pi be­vi­telt je­len­ti. Ér­de­mes oda­fi­gyel­ni, hogy nem szük­ség­le­tet ír­tam! Az RDA-val kap­cso­lat­ban a kö­vet­ke­ző­ket kell tud­ni:

 

A ja­va­solt ér­ték min­dig a TEL­JES na­pi be­vi­tel­ről szól, füg­get­le­nül a be­vi­tel for­má­já­tól, gya­ko­ri­sá­gá­tól. Ez azért na­gyon fon­tos, mert ami­kor egy ta­blet­tá­val akar­juk a vi­ta­min- és nyo­me­lem­szük­ség­le­tün­ket biz­to­sí­ta­ni, nem sza­bad meg­fe­led­kez­nünk ar­ról, hogy eszünk is, azaz az ét­el­lel is vi­szünk be szük­sé­ges tá­pa­nya­go­kat, kü­lön­ben mi­nek ten­nénk!

 

Az RDA ér­té­kek meg­ha­tá­ro­zá­sa min­dig vizs­gá­la­to­kon ala­pult. Ez az oka, hogy va­ló­já­ban elég ke­vés tá­pa­nyag­nak is­mert az RDA ér­té­ke. A köz­tu­dat­ba a vizs­gá­la­tok­kal nem meg­ha­tá­roz­ha­tó, ezért más mó­don meg­be­csült ér­té­kek is mint RDA ada­tok ke­rült­ek be, hi­szen a gyár­tók nem na­gyon ve­szik a fá­rad­sá­got a fo­gyasz­tók meg­fe­le­lő tá­jé­koz­ta­tá­sá­ra! Ar­ról nem is be­szél­ve, hogy a ké­szít­mé­nyek do­bo­za­in ál­ta­lá­ban olyan ke­vés a hely, hogy nem is le­het­ne a meg­fe­le­lő­en pre­cíz in­for­má­ció­szol­gál­ta­tást nyúj­ta­ni.

 

Az RDA ér­té­kek meg­ha­tá­ro­zá­sá­hoz a sza­k­em­be­rek a tel­jes nem­zet­kö­zi sza­kiro­dal­mat fi­gye­lem­be vet­ték. Ez azért fon­tos, mert so­kan azt hi­szik, hogy az RDA el­ső­sor­ban az észak-ame­ri­kai kon­ti­nens­re ér­vé­nyes, mi­vel ott hoz­ták nyil­vá­nos­ság­ra. Nos ez nem igaz. A va­ló­ság az, hogy az egész vi­lág­ra ki­ter­jed ér­vé­nyes­sé­ge. Egyes or­szá­gok sza­kem­ber­ei mi­ni­má­lis el­té­ré­se­ket ha­tá­roz­tak meg sa­ját or­szág­ukra vo­nat­ko­zó­an. Ezek a vál­to­zá­sok olyan kis­mér­té­kű­ek, hogy va­ló­já­ban nincs bio­ló­giai je­len­tő­sé­gük. Szer­ve­ze­tünk tű­rő­ké­pes­sé­ge ál­ta­lá­ban jó­val na­gyobb az eset­le­ges hi­ány, il­let­ve tú­la­da­go­lá­sok ese­té­ben.

 

Az el­ső RDA ér­té­ke­ket 1943-ban ha­tá­roz­ták meg. A szá­mér­té­kek ké­sőbb fo­lya­ma­to­san vál­toz­tak, ahogy nap­vi­lá­got lát­tak az újabb vizs­gá­la­tok ered­mé­nyei. Át­la­go­san 10 éven­ként vizs­gál­ták fe­lül az aján­lá­so­kat. Az utol­só ilyen táb­lá­zat 1989-ben je­lent meg. 10 év múl­va, ami­kor a kö­vet­ke­ző vál­toz­ta­tás igé­nye fel­me­rült, gyö­ke­res mó­do­sí­tás­ra ha­tá­roz­ták el ma­gu­kat a sza­kem­be­rek. 1999 és 2001 kö­zött az ad­dig is­mert sza­kiro­dal­mi ada­tok min­den ed­di­gi­nél ala­po­sabb át­te­kin­té­se ered­mé­nye­ként új fo­gal­mat, a DRI-t hoz­ták lét­re, amely a Die­tary Re­fe­ren­ce In­ta­ke rö­vi­dí­té­se. Ez lé­pett az RDA he­lyé­be 2001. ja­nu­ár 1-jén! Az RDA is meg­ma­radt, de csak mint az új fo­ga­lom­kör ré­sze!

 

 

Amit a DRI-ről tud­ni kell

A DRI egy­sé­ges rend­szer­be fog­lal­ta az RDA és a töb­bi, köz­ben meg­szü­le­tett fo­ga­lom – ES­SAD­DI, AI, RDI stb., me­lyek is­mer­te­té­sé­re hely hi­á­nyá­ban nem té­rek ki – ál­tal meg­ha­tá­ro­zott ér­té­ke­ket. Az 1. táb­lá­zat pél­da­ként élet­kor és élet­ta­ni ál­la­pot sze­rint cso­por­to­sít­va tar­tal­maz­za a vi­ta­mi­no­kra, míg a 2. táb­lá­zat az ás­vá­nyi anya­go­kra és nyo­me­le­mek­re vo­nat­ko­zó új DRI ér­té­ke­ket. A táb­lá­za­tok­ban kék szín­nel lát­ha­tók azok a szá­m­ér­té­kek, me­lyek csök­ken­tek a ko­ráb­biak­hoz ké­pest, a fe­ke­té­vel írot­tak nem vál­toz­tak, míg a pi­ro­sak nö­ve­ked­tek. A táb­lá­za­tok egy­ben az em­be­ri­ség egész­sé­gé­nek ál­la­pot­vál­to­zá­sát is jel­zik, hi­szen a pi­ros­sal jel­zett szá­mok egyér­tel­mű­en mu­tat­ják, mely mi­kro­ele­mek sze­re­pe nö­ve­ke­dett meg az utób­bi év­ti­zed­ben! Ugya­nak­kor az itt be­mu­ta­tott szám­hal­maz jól tü­krö­zi az 1999–2001 kö­zött elvég­zett óriá­si elem­ző mun­kát is.

 

 

Eu­ró­pa kü­lön uta­kon jár (vagy akar jár­ni)!

Most ér­kez­tünk el ah­hoz a pont­hoz, ami­ért ez az is­mer­te­tő a Meg­hök­ken­tő me­sék csa­lád­já­ba ke­rült. Ugya­n­is Eu­ró­pa, és így Ma­gyar­or­szág, mint­ha nem is hal­lott vol­na a DRI-ről, amely ha­son­ló­an az RDA-hoz, nem ame­ri­kai sa­ját­os­ság, hi­szen a vi­lág kü­lön­bö­ző or­szá­gai­ban elvég­zett vizs­gá­la­tok so­rát te­kin­ti alap­jául. Eu­ró­pá­ban a Co­dex Ali­men­ta­ri­us, az Élel­mi­szer­könyv a mér­va­dó. En­nek lé­te­zik ma­gyar vál­to­za­ta, amely lény­e­gé­ben for­dí­tá­sa az eu­ró­pai­nak. Az Élel­mi­szer­könyv­ben ta­lál­ha­tó egy fe­je­zet, amely meg­ha­tá­roz­za, hogy a kü­lön­bö­ző élel­mi­sze­re­ken hogy kell fel­tün­tet­ni azok össze­te­vő­it. Az eu­ró­pai vál­to­zat­ban Co­un­cil Di­rec­ti­ve 90/496/EEC-nek, míg a ma­gyar­ban 1-1-90/496. szá­mú elő­í­rás­nak ne­ve­zik, mely­nek vé­gén mel­lék­let­ként ta­lál­ha­tó meg a 3. táb­lá­zat, amely alap­ján ha­tá­roz­zák meg a ha­tó­sá­gok (és a gyár­tók is) a ké­szít­mé­nyek­ben ta­lál­ha­tó össze­te­vők vi­szo­nyát a na­pi szük­ség­let­hez.

 

Már az is el­gon­dol­kod­ta­tó, hogy Eu­ró­pa cím­ke­fe­li­rat-meg­ha­tá­ro­zás ré­sze­ként ke­ze­li a pro­blé­mát, de össze­vet­vén az 1., 2. és 3. táb­lá­za­tok ada­tait, ko­moly el­té­ré­se­ket ve­he­tünk ész­re, ami bi­zony to­váb­bi sa­ját­os gon­do­la­to­kat vet­het föl:

 

Elő­ször is a 3. táb­lá­zat cí­me csak el­ső ol­va­sás­ra egyér­tel­mű, job­ban be­le­gon­dol­va ugya­núgy vo­nat­koz­hat a tel­jes na­pi szük­ség­let­re, mint a táp­lá­lék­ki­egé­szítők­kel be­vitt tá­pa­nya­gok mennyi­sé­gé­re!

 

A táb­lá­zat ada­tai 1990 óta nem vál­toz­tak, és igen kö­zel áll­nak az 1989-ben meg­ál­la­pí­tott ér­té­kek­hez. A Ma­gyar Élel­mi­szer­könyv ide­vá­gó fe­je­ze­tét 2001-ben (ami­kor az új DRI nap­vi­lá­got lá­tott) ak­tua­li­zál­ták, lény­egé­ben ek­kor har­mo­ni­zál­ták az EU-s nor­mák­hoz. Ez a har­mo­ni­zá­lás azon­ban a ko­ráb­bi ál­la­pot tar­tó­sí­tá­sát je­len­tet­te. In­nen­től a Tisz­telt Ol­va­só­ra van bíz­va, hogy el­dönt­se, va­jon Eu­ró­pá­ban meg­állt az idő, vagy mi­lyen egyéb ma­gya­rá­za­tot pró­bál ta­lál­ni a meg­le­pő el­té­ré­sek­re!

 

A dön­tés­hez két tényt okvet­le­nül ja­vas­lok szem előtt tar­ta­ni:

 

Egy­részt a DRI alap­ját az egész vi­lág­ra ki­ter­je­dő (és eb­be Eu­ró­pa is be­le­ér­ten­dő) vizs­gá­la­tok ered­mé­nyei ké­pe­zik, más­részt az öreg Eu­ró­pa ugya­n­olyan egész­ség­ügyi gon­dok­kal küsz­kö­dik, ugya­n­o­lyan be­teg­sé­gek sújt­ják, mint az észak-ame­ri­kai kon­ti­nens la­kó­it, ahol a DRI nap­vi­lá­got lá­tott.

 

A na­pi szük­ség­let pro­blé­má­ja va­ló­já­ban csak azért lé­te­zik, mert a re­klá­ma­nya­gok erő­tel­je­sen tá­masz­kod­nak ezek­re az ér­té­kek­re. Je­len hely­zet­ben az a mon­dat, hogy „fe­de­zi a na­pi szük­ség­le­tet”, gya­kor­la­ti­lag ér­tel­met­len­né vált, mert a na­pi szük­ség­let számada­tai bio­ló­giai­lag nem ma­gya­ráz­ha­tó kü­lönb­sé­ge­ket mu­tat­nak az egyes kon­ti­nen­se­ken. Le­het, hogy megint át va­gyunk ver­ve?

Dr. Vinczer Péter
X. évfolyam 12. szám

Címkék: ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok

Aktuális lapszámunk:
2018. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.