Egészséges életmód

A nyerskoszt két arca

Mennyi meg nem főzött táplálék tesz jót nekünk


 

A számtalan táplálkozási ajánlat között a nyerskoszt jelentős szerepet játszik. A teljes értékű táplálkozás keretei között is ajánlatos "nagy mennyiségű" nyers ételt fogyasztani, ez akár a táplálékmennyiség felét is kiteheti. A nyerskoszt azonban szigorúan véve ennél sokkal több, hiszen sokan a betegségüktől szabadultak meg ilyen módon. Ezzel szemben mások azt tapasztalják, hogy a nyers ételek egyáltalán nem tesznek jót nekik. Kinek és mennyi ideig felel meg a tisztán nyers táplálkozás?

 

A kizárólag nyers ételek fogyasztását a XIX. század elején Németországban kezdték propagálni, mint az egészség megőrzésének kulcsát. A svájci orvos, Maximilian Oscar Bircher- Benner (1867-1939) és a svéd Are Waerland (1876-1955) számít a nyerskoszt úttörőjének, jóllehet a klasszikus Waerland-koszt nem tisztán nyers, hiszen többek között meleg gabonakását is tartalmaz. Max Otto Bruker (1909-2001) is gyakran szerepel mint a nyerskoszt pionírja, bár az ő előírásai sem arra irányulnak, hogy mindenki kizárólag csak nyers ételeket egyen.

 

A nyerskoszt híveinek közös pontja, hogy elutasítják a főtt ételt. Ezeket értéktelennek és denaturáltnak tartják, és azt vallják, szervezetünk genetikailag nem arra terveződött, hogy főtt ételt hasznosítson. A nyerskoszt kifejezés értelmezéstől függően teljesen feldolgozatlan, illetve kezeletlen, néha feldarabolatlan, de mindenképpen fel nem hevített táplálékot jelöl. Rajongói szerint csak az ilyen ennivaló tartalmazza tökéletesen a létfontosságú hatóanyagokat.

 

Általában a növényi táplálék áll előtérben, így a nyerskoszt tágabb értelemben véve a vegetarianizmus egyik irányzatának felel meg. Néhány hívő azonban egyetért némi állati tápanyag fogyasztásával is, de ezt is kizárólag hevítés és feldolgozás nélküli formában.

 

A variációk többsége vegán kosztot propagál. A hús és a hal elutasítása mellett általában nem helyeslik a tejtermékeket, sőt néhányan gabonát sem hajlandók enni. Van, aki a hangsúlyt a gyümölcsökre helyezi, mások a zöldséget, dióféléket és magokat részesítik előnyben.

 

A nyerskoszt hívei általában saját tapasztalataik nyomán válnak a módszer szószólóivá. Főként krónikus betegségben szenvedők gyógyultak meg ilyen módon. Ha azonban a főtt étel ilyen káros lenne, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy nem esnek össze holtan mindazok, akiknek táplálkozásában a nyers étel csekély szerepet játszik. Főként az ázsiai kultúrkörökben dominál a főtt étel, ám az emberek nem betegebbek ott, mint másutt. Csak a rengeteg készételt tartalmazó nyugati táplálkozási szokások átvétele után kezdett megnőni drámaian náluk a civilizációs betegségekben szenvedők, így a túlsúlyosak és a cukorbetegek száma.

 

A következőkben a nyerskoszt kifejezést vegán étkezési módként definiáljuk, amelyet elsősorban gyümölcs és nyers zöldség, valamint hidegen préselt olajak alkotnak. Vajon egészséges-e az ilyen koszt? Sok táplálkozástudományi szakértőnek ezzel ellentétes a véleménye. Hogy valóban hasznos- e, az mindig az egyéni alkat kérdése. Az erős, atletikus, piknikus típusú embereknek, főleg a férfiaknak, akik hajlamosak az anyagcsere-betegségekre, előnyükre válik a nyerskoszt, legalább egy ideig. Ezzel szemben a karcsú, aszténikus, amúgy is energiahiányos embereknél ez a fajta táplálkozás csak tovább erősíti fázásra való hajlamukat.

 

Az előbb feltett kérdésre tehát az a helyes válasz, hogy akikhez illik, azoknak a nyerskoszt valóban gyógyító lehet. Az alacsony vérnyomásra hajlamos, karcsú alkatnál azonban többnyire kevésbé kedvező. Ezeknek az embereknek sokkal inkább tonizáló kosztra van szükségük, kielégítő mennyiségű meleg étellel, értékes zsírokkal és mérsékelt mennyiségben fogyasztott állati eredetű táplálékkal. Az érzékeny emésztőrendszerű embereknél ráadásul a nyerskoszt olyan problémákat okozhat, amely számukra ezt a fajta táplálkozást teljesen lehetetlenné teszi.

 

Akármilyen táplálkozási elmélet hívei vagyunk is, egyet nem szabad elfelejtenünk: az élvezet fontos szerepet játszik az evésben

 

A nyerskoszt táplálkozásfiziológiai értékeléséről értékes információkkal szolgál az a nyerskosztvizsgálat, amelyet a giesseni egyetemen (Németország) végeztek el a 90-es években. A vizsgálatban részt vevő 200 nyerskosztevő kétharmada már legalább egy éve követte ezt az irányt, jó néhányan már ennél sokkal hosszabb ideje. Háromnegyedük kizárólag nyers ételt evett, egy részük pedig túlnyomórészt, de nem kizárólag ilyet.

 

A "normálisan" táplálkozó emberekkel összehasonlítva a vizsgálat résztvevőinél a kalóriabevitel lényegesen alacsonyabb volt. Az illetők jó felének testtömegindexe már enyhén az alultáplált kategóriába esett. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel a túl alacsony testsúly főként időskorban rizikótényezőt jelent: aki időskorában túl sovány, annak rosszabbak az életkilátásai. Ugyanakkor egyes vizsgálatok szerint az időskori kalóriaszegény táplálkozás megnöveli az élettartamot, amennyiben nem társul kóros soványsággal.

 

Érdekes szemügyre venni a vitaminellátottságot. A nyerskosztfogyasztók az ajánlott mennyiségnél jóval többhöz jutnak hozzá a következőkből: A-, E-, B1-, B6-, C-vitamin, folsav, béta-karotin. Másfelől lényeges hiány mutatkozik náluk D- és B12-vitaminból, valamint vasból és jódból. A növények túl magas oxálsav- és fitinsavtartalma kalciumszedéssel ellensúlyozható.

 

A nyerskosztevők mindenekelőtt antioxidánsokból rendelkeznek nagy mennyiséggel (A-, C- és E-vitamin). Ezek az anyagok védelmezik a szöveteket a káros befolyásoktól. Esetükben jelentősen magasabb volt a vörösvértestekben egy fontos enzim, a szuperoxid-diszmutáz szintje. Ez az enzim fontos a vörösvértestek optimális működéséhez.

 

A B12-vitamin hiánya ad magyarázatot arra, miért gyakori ilyen étkezésnél a nagyon magas homociszteinszint. Ez a szívinfarktust és szélütést elősegítő tényező a vegánoknál általában jóval magasabb, mint a vegyes koszton lévőknél.

 

A nyersevőknél gyakran nem volt optimális a magnéziumellátottság sem. Vasnál nem annyira a bevitel, mint a hasznosítás a baj: amennyire tudjuk, a vas jobban felszívódik az állati, mint a növényi táplálékokból.

 

Általánosságban véve a nyerskosztnak a következő előnyei vannak:

• Sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

• Sok benne az enzim.

• Magas a folyadéktartalma.

• Magas a rosttartalma.

• Nincsenek benne üres kalóriák.

• Túlnyomóan lúgos.

• Tartósan elősegíti a salaktalanítási és méregtelenítési folyamatokat.

 

Mindez elsősorban a civilizációs betegségeknél válik be, amelyek hátterében a túlsavasodás húzódik meg. A szív- és érrendszeri megbetegedések mellett idetartozik még a cukorbaj és a reumatikus panaszok is. Kúraszerűen, néhány napra, hétre, esetleg hónapra kiváló a nyerskoszt méregtelenítésre, és a gyógyböjt alternatívája lehet. A heti egy nyerskosztnap is jól tehermentesíti az anyagcserét.

 

Tartós fogyasztása azonban problematikus, főként azért, mert nem tartalmaz elegendő vasat, B12-vitamint és D-vitamint. Ehhez jönnek még a mind gyakoribbá váló élelmiszer-intoleranciák, például a gyümölcscukor-intolerancia, amely megakadályozza a gyümölcsök és néhány zöldség fogyasztását. A gyümölcssavak is kedvezőtlenek lehetnek. Az egyébként ép emésztőrendszernél egészséges nyerskoszt pedig gyulladásos bélbetegségek esetén kimondottan káros, mivel erjedési folyamatokat gerjeszt, és egészségtelen irányba viszi el a bélflórát.

 

Szép és ízletes receptek

Cukkíni-olajbogyó nyárs mediterrán módra

Keverjünk össze mediterrán fűszereket (kakukkfű, rozmaring, levendula) némi olívaolajjal, hogy pasztát kapjunk. Keverjük össze kimagozott fekete olajbogyókkal és hagyjuk az ízeket összeérni. A cukkínit vágjuk körülbelül 2 mm vastag szeletekre. Egy szögletes edényben keverjünk össze olívaolajat frissen préselt zöldcitrom-lével, esetleg ízesítsük Himalája-sóval. Tegyük bele a cukkíniszeleteket és marinírozzuk 15 percig. Tekerjük fel a cukkíniszeleteket és tűzzük fel néhány olajbogyóval fogpiszkálókra. Cukkínivirággal vagy friss zsázsával tálaljuk.

Gomba avokádókrémmel és káposztacsírával

Távolítsuk el a csiperkegombák törzsét, és a  gombafejekben egy kanál vagy karalábévájó segítségével alakítsunk ki mélyedést. Az avokádót vágjuk félbe, távolítsuk el a magját és húzzuk le a héját. A húsát pürésítsük mixerrel. Adjunk hozzá némi olívaolajat és frissen préselt citromlevet. Mindezt keverjük össze, tegyük egy nyomóformába és töltsük meg a krémmel a gombafejeket. Virággal vagy káposztacsírával díszítsük.

Uborkafészek csíráztatott lencsével ume-su-ban

A piros lencsét csíráztassuk két-három napig. Az ume-su-t (japán szósz) keverjük össze olívaolajjal és ízesítsük. Egy nem túl vastag salátauborkát vágjunk körülbelül 2 cm vastag karikákra, és vájjunk lyukat a közepükbe, de ne szúrjuk át teljesen. A kis uborkafészkeket töltsük meg a marinált lencsecsírákkal és vékony csilicsíkokkal tálaljuk.

Paradicsom kesudió-vadnövény pesztóval

A kesudiókat tíz órán át áztassuk, majd pürésítsük. A fokhagymát és a gyömbért vágjuk apró darabokra vagy nyomjuk össze, keverjük össze olívaolajjal és citromlével. A vadon termő növényeket (például tyúkhúr, árvacsalán, sóska, pitypang) vagy a petrezselymet és snidlinget vágjuk finomra és keverjük össze a dióval. A paradicsomokat vágjuk félbe, magozzuk ki, és töltsük meg a dió-növény keverékkel. Rügyekkel vagy vadvirágokkal díszítsük.

Gyümölcsös diós sütemény maracujakrémmel

A kimagozott datolyát, a mazsolát, a mogyorót vagy mandulát és az édes sárgabarackmagokat konyhai robotgéppel aprítsuk fel és gyúrjuk tésztaformájúvá. Sütőformát béleljünk ki folpackkal, tegyük bele a masszát, nyomkodjuk bele és 7 órára állítsuk a hűtőbe. A mangót magozzuk ki, hámozzuk meg és pürésítsük. A kész süteményt éles késsel vágjuk szeletekre és a maracujakrémmel tálaljuk. Díszítsük datolyával vagy magokkal.

   

Sz. Z. L.
XIV. évfolyam 9. szám

Címkék: nyers étrend, receptek, táplálkozás

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.