Egészséges életmód

A természet titkai

Odakinn felébredt a természet. Aki ilyenkor nyitott szemmel jár-kel, csodálatos természeti jelenségekre bukkanhat. • A vadállatok gyógynövénypatikája • Botanikus virágóra • A vadvirágok megjósolják az időjárást


Talán már Ön is feltette a kérdést, hogyan viselkednek a vadállatok, ha megbetegszenek, hiszen ilyenkor magukra vannak utalva. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen védtelenek sérülések és betegségek esetén. Sok tekintetben ésszerűbben járnak el, mint az ember. Ha betegnek érzik, ösztönösen „kezelni” kezdik magukat. Ha más egyedekkel alkotnak közösséget, elkülönülnek a csordától, ill. falkától, és magányosan igyekeznek meggyógyulni. Ezzel egy időben diétázni kezdenek, kíméletesebb, könnyebben emészthető táplálékot fogyasztanak, meghatározott, gondosan kiválasztott gyökereket és gyógynövényeket kezdenek rágcsálni.

 

 

A mák és a pipacs csak száraz, meleg, napos időben nyílik

 

Valóságos csodának tűnik, hogy a látszólag tudatlan állatok milyen pontosan képesek hasznosítani a természet gyógyító erejét. Tévedhetetlenül választják ki a bajuknak legmegfelelőbb gyógynövényt. A köhögő, hurutos szarvas tüdőfüvet rágcsál, amely csillapítja a köhögést, a légutak irritációját. A téli időszakra a mormota tekintélyes zsírpárnákat növeszt, hogy átvészelje a hideg évszakot. A nehéz és nagy mennyiségű táplálék fogyasztása sokszor okoz neki gyomorpanaszokat, amit a leleményes kis jószág vadon termő köménymaggal kúrál. A kan vaddisznó nagyon szereti a beléndeket, a benne található mérgező anyagok semlegesítésére pedig ösztönösen nagy mennyiségű bábakalácsgyökeret rágcsál. Érdemes őket figyelni, mert sokszor az, ami az állatoknak jó, az embernek is használ.

 

Az állatvilágban gondosan kezelik a sérüléseket is. A sérült négylábúak igyekeznek sebeiket kínosan tisztán tartani. Ha saját maguk nem érik el nyelvükkel a sebet, társaikat ösztökélik rá, hogy tisztogassák meg azt. Az erősen vérző sebeket az állatok szabályszerűen „bekötözik”, azaz vérzéscsillapító hatású gyógynövényekkel – pl. cickafarkfűvel, vérontó pimpóval vagy gólyaorral – fedik be azt. Ugyanakkor a gyógynövények sebgyógyító hatását is kihasználják. A sérült őzek mohaágyra igyekeznek feküdni, mert ösztönösen tudják, hogy a moha csíraölő hatású anyagokat tartalmaz, amelyek a sérüléstől távol tartják a fertőző kórokozókat.

 

   

A természet sok kincset tartogat, amellyel megőrizhetjük egészségünket. Az állatok ezeket a kincseket ösztönösen megtalálják

 

Ha a kőszáli kecskét megsebzik a hegyes sziklák, kövek, alpesi útifűvel kúrálja magát. A sérült rágcsálók erdei fenyőre másznak, hogy a fenyőgyanta sebgyógyító hatását a maguk javára fordítsák. Az egymással, esetleg egy kígyóval viaskodva megsebzett gyíkok fájdalmukat kamillával csillapítják. Amint megtalálják ezt a kiváló gyógynövényt, letaposnak néhány kamillát, és az így földre került virágokra fekszenek úgy, hogy a virág érintkezzen a sebbel. Még meglepőbb, hogy a gyíkok pontosan meg tudják különböztetni a vadon termő kamillafajtákat. Léteznek ugyanis olyan kamillafajok, amelyeknek – bár nagyon hasonlítanak a valódi kamillára – nincsenek sebgyógyító, fájdalomcsillapító hatásai. Az ember úgy képes meggyőződni róla, hogy valódi kamillával van-e dolga, hogy a virág alját vízszintesen kettémetszi: a valódi kamilla alja üreges, míg a rokon, de kevésbé hatásos fajoknál ez a rész lágy „velővel” van kitöltve.

 

 

Természetes antibiotikumok és csíraölő hatású gyógynövények

Az állatvilág azonban számos más érdekességet és meglepetést is kínál. Mintegy 150, Európában honos madárfaj minden évben tisztítókúrát tart hangyasav segítségével: villámgyorsan lecsapnak egy hangyabolyra, csőrükkel kb. 10 rovart szednek fel, amelyeket gondosan bedörzsölnek a tollaikba. A pánikba esett hangyák ösztönösen hangyasavat fröcskölnek szét, ami a madár tollazatába jutva elpusztítja, ill. elűzi az ott élősködő parazitákat, atkákat. Ez a tisztálkodási folyamat legalább 30 percig tart.

 

   

Ha a szarvasok köhögnek, tüdőfüvet rágcsálnak. A vaddisznó bábakalácsot rágcsál, ha elrontja a gyomrát

 

Természetesen még a hangyák is ismernek természetes gyógymódokat. Hogy petéiktől távol tartsák a vírusokat és baktériumokat, a boly köré kakukkfüvet „ültetnek”, vagyis szándékosan szórnak el kakukkfűmagvakat. Ez a gyógynövény csíraölő hatású karvakol és timol nevű illóanyagokat áraszt. Mi emberek is ismerjük a kakukkfű gyógyhatását, rendszeres fogyasztásával, illóolajának párologtatásával télen és tavasszal távol tarthatjuk az influenzafertőzést.

 

A méhek is ismernek egy természetes antibiotikumot, amelyet a nyírfáról szereznek be. Ha a méhek virágport gyűjtenek, számtalan kórokozóval kerülnek kapcsolatba. Ha ezeket behurcolnák a kaptárba, annak lakói csakhamar elpusztulnának. Egyetlen behurcolt betegség az egész állományt kiirthatná. A méhecskék azonban védekeznek: egy természetes antibiotikummal vonják be testüket, ami megvédi őket a kórokozóktól. A méhviaszt, amelyben a mézet tárolják, és amelyben a lárvákat helyezik el, szintén ezzel a természetes antibiotikummal bélelik ki. Végül és nem utolsósorban a kaptár bejárata is ezzel a titokzatos anyaggal van bevonva. Ez az anyag a nyírfa rügyeiről származik. E rügyekben bizonyos gyanták vannak, amelyek bizonyítottan baktériumölők.

 

Amint a virágok kinyílnak, kiszabadulnak értékes anyagaik: humulén, populin, kariofillek és szeszkviterpének. A méhek ilyenkor valósággal megostromolják a nyírfa virágait és behabzsolják az ott talált értékes olajakat, a kaptárba visszaérve pedig besűrítve „propoliszt”, azaz méhszurkot készítenek belőle, így raktározzák. Ennek az anyagnak köszönhetően a méhek a kaptárt higiénikusabb állapotban képesek tartani, mint mi, emberek, egy modern kórházat! A kutatások tanúsága szerint a propolisz a természetben előforduló antibiotikumok közül az egyik legerőteljesebb hatású anyag.

 

  

A szagos müge erősen illatozik, ha rosszra fordul az idő. -  A madársóska eső közeledtével összecsukja leveleit

 

A fitoterápiában a fekete nyárfa rügyéből származó gyantából tinktúra készül, amelyből néhány cseppnyit vízben oldva torokgyulladásra, prosztatagyulladásra és hólyaghurutra ajánlanak.

 

A medvék is jó „természetgyógyászok”. Ha téli álmukból felébrednek, első táplálékuk a méregtelenítő és erősítő hatású medvehagymalevél. Ez a bükkösöket kedvelő liliomféle csodálatos módon képes a tavaszra lesoványodott, legyengült állatokat rövid időn belül talpra állítani és megerősíteni.

 

Ha a medvék megsebesülnek, felkeresik a vadméhek fészkét, és ezúttal nem fogyasztják el kedvenc táplálékukat, a mézet, hanem sebeikre kenik. A méz különleges sebgyógyító hatásait nemrégiben fedezte fel újra az orvostudomány.

 

A magukat rosszul érző birkák cickafarkfüvet rágcsálnak, hogy könnyítsenek magukon.

 

   

Több mint 150 madárfaj hangyasavval tisztítja meg tollazatát a parazitáktól

 

A szarvastehén, ha ízületei, tagjai fájnak, a kakaslábfűnek nevezett növényt dörgöli tagjaira. Ezt a növényt egyébként mérgező volta miatt máskor nagy ívben kerülik az állatok.

 

Aki tehát a természetben élő állatoktól tanul, sok olyan természetes gyógymódot leshet el, amely egyetlen tankönyvben sem található meg. Feltételezhetően őseink is az állatok megfigyelése révén tettek szert első gyógyászati ismereteikre.

 

 

Hány óra van? Kérdezzük meg a virágokat!

Aki nyitott szemmel jár a természetben, megfigyelheti a növények napszakokhoz igazodó virágzási ciklusát. Néhány vadon élő növény már kora hajnalban nyújtogatja virágait a nap felé, mások ellenben ilyenkor még csukva tartják virágzatukat, és csak órákkal később nyitják ki azokat. E jellegzetes „viselkedés” megfigyelésével megállapíthatjuk a pontos időt.

 

A 18. században élt svéd botanikus, Carl von Linné felfigyelt a jelenségre. Kutatni kezdett, és 1745-ben saját kertjében virágórát ültetett, amelyben a virágok nyílásából, ill. bezáródásából állapította meg a pontos időt.

 

A napóra működése azonban a kert tájolásától, a földrajzi helyzettől és klímazónától függően változhat. A Linné északi hazájában 6 órakor nyíló virágok valamivel délebben élő egyedei csak reggel 7-kor nyitják ki virágaikat. Ha tehát saját kertünkben szeretnénk virágórát létesíteni, vagy egyszerűen csak a növények segítségével szeretnénk megállapítani a pontos időt, jól tesszük, ha először megfigyeljük a saját környezetünkben élő virágzó növényeket.

 

A farkasok kígyókeserűfű virágait rágcsálják, ha a kígyó megmarja őket

 

Az alábbiakban közöljük néhány növény „ébredési szokásait”: a korán kelők közül említhetők a réti bakszakáll, valamint a csipkerózsa, amely már hajnali 3-kor kinyílik. Reggeli 5 óra körül nyílik a gyermekláncfű. 7 óra körül nyílik a fehér tavirózsa, az ezerjófű. Vannak kifejezetten későn kelők is: pl. a körömvirág, amely 8 óra körül köszönti a napot, sőt borult, felhős ég esetén csak 9 körül nyílik.

 

A „hétalvók” közé tartozik az aranyló virágú ökörfarkkóró, amelyik csak 10 körül ébred fel. 11 körül nyílik a földitömjén, délben a tigrisliliom, délután 2 körül a bábakalács. Estefelé nyílik a ligetszépe és az éjszakai viola, amelyek késő éjjel is nyílnak és ontják finom illatukat, hogy magukhoz csalogassák a beporzást végző rovarokat.

 

 

A virágóra és a szervóra kapcsolata

Ha a botanikus órát összevetjük az ún. szervórával, érdekes összefüggésekre jöhetünk rá. Már az ókori Kínában felismerték az emberek, hogy belső szerveink a nap folyamán meghatározott időben aktívabbá válnak. E felismerés vezetett az ún. „szervóra” összeállításához (lásd az ábrát). A szervóra összevetése a botanikai órával terápiás szempontból érdekes lehetőségeket vet fel. Ha az emberi szervezet egyik szervét szeretnénk kezelni, olyan növényt érdemes keresnünk, amelyik ugyanabban az órában nyílik, amelyikben a célszerv éri el bioenergetikai maximumát. A réti bakszakáll tehát alkalmas a máj gyógyítására, hiszen hajnali 3 körül bontja ki virágait, pontosan akkor, amikor májunk a legaktívabb.

 

 

 A szervóra megmutatja, hogy melyik szervünk mikor működik a legintenzívebben nappal és éjjel

 

A fenti összefüggés alapján az alábbi szerv-virág kapcsolatok figyelhetők meg:

• Tüdő (maximális aktivitás: 3-5 óra)

– útifű (4 körül nyílik)

 

• Vastagbél (maximális aktivitás

5-7 óra) – gyermekláncfű (5 órakor nyílik)

 

• Gyomor (maximális aktivitás

7-9 óra) – körömvirág (8 óra körül nyílik)

 

• Lép-hasnyálmirigy (maximális

aktivitás 9-11 óra) – erdei hölgymál (9-kor nyílik)

 

 

A növények mint időjósok

További érdekesség a növényvilágban, hogy némely növény képes megjósolni az időjárást.

 

E tulajdonságuk a védelmüket szolgálja, mert így jobban átvészelhetik az időjárás káros hatásait. A tyúkszem pl. csak akkor nyílik, kb. reggel 9-kor, ha szép lesz az idő. Borult, esős időben azonban csukva marad, és átalussza az esős időt. Éppen ezért sok helyütt a szegény ember barométerének is nevezik.

 

 

 

 

A réti bakszakáll korán kelő növény

 

A tavirózsa reggel hétkor nyílik

   

 

 

 

 

Az encián reggel 8-kor ébred

 

A körömvirág napos időben 8-kor, borús időben csak 9-kor nyílik

     

 

 

 

A veronika és...

 

...az ökörfark későn kelnek

 

 

 

        

 

   

        A ligetszépe csak szürkületkor nyílik  

Az éjszakai viola a nap utoljára nyíló virága

   

 

Hasonló a helyzet a pitypanggal, amely a botanikai óra szerint 5 órakor nyílik. Nedves, nyirkos időben azonban a virág csukva marad. Hasonló módon reagál a tavirózsa is: este helyett már kora délután becsukja virágait, ha esősre fordul az idő. A bábakalács is „növényi barométerként” működik. Érzékeli és jelzi a légnyomást, valamint a levegő nedvességtartalmát, prognózisa pedig megbízhatóbb, mint a legkorszerűbb műszaki berendezéseké.

 

Higroszkopikus érzékenységével a nedves időt már órákkal előre megérzi és bezárja pergamenszerű virágait. A mákföld is biológiai meteorológiai jelzőállomásnak tekinthető. A mák csak szép időben nyitja ki virágait. Az éjszakai viola különösen erősen illatozik, ha sötét fellegek gyülekeznek az égen. Hasonló a helyzet a hársvirággal és a szagos mügével. A vörös here azzal jelzi a rossz idő közeledtét, hogy fejét lelógatja. A palástfű úgy jelzi az esőt, hogy levelei peremén apró vízcseppeket izzad ki.

 

 

Hogyan enyhíti a levendulavirág a frontérzékenységet?

A fejlett ipari országok lakosságának mintegy 30%-a érzékeny az időjárás változásaira, azaz minden harmadik ember szervezete kellemetlen tünetekkel jelzi az atmoszférában lezajló változásokat. Bizonyos növények előre jelzik az időjárás-változást. Segítségükkel megfelelő megelőző módszereket alkalmazhatunk a kellemetlen panaszok kialakulása ellen.

 

 

Az időjárás érzékenysége ellen segíthet a levendula

 

A különösen érzékeny, feszült emberek, valamint azok, akiknek keringése labilis, vérnyomásuk gyakran ingadozik, esetleg hajlamosak a reumás fájdalmakra, általában igen érzékenyen reagálnak az időjárás változásaira. Ingadozik a hangulatuk, nem tudnak összpontosítani, félnek, szoronganak, nem tudnak aludni, szívpanaszaik vannak, ingadozik a vérnyomásuk, szédülnek, migrénes fejfájás gyötri őket, étvágytalanná válnak, gyomor-bélrendszeri panaszaik vannak, levertek, depressziósak.

 

A frontérzékenység hátterében gyakran hormonális okok húzódnak meg. A klimatikus változások hatására általában a szerotonin nevű szövethormon termelése fokozódik. Ez a hormon stimulálja a véredények, a hörgők, a belek és más szervek simaizomzatát. A keringési szervrendszer pillanatnyi állapotától függően a szerotoninszint emelkedése a vérnyomás emelkedését vagy csökkenését okozhatja. Mindez befolyásolja a központi idegrendszer működését is.

 

 

A palástfű eső előtt apró nedvességcseppeket „izzad” a levelek peremén

 

Az időjárás-érzékenység növényi gyógyszereként kiválóan bevált a levendula virága. Illóolajai segítenek harmonizálni a szervezet hormonháztartását. Ezek segítségével megelőzhetők, ill. kezelhetők a kellemetlen panaszok. Ha érezzük, vagy előre megtudjuk, hogy változik időjárásunk, hívjuk segítségül a levendulát: kb. 2-3 evőkanál levendulavirágot öntsünk le 1 liter forrásban lévő vízzel. 5 perc múlva szűrjük le. A teát a nap folyamán apránként fogyasszuk el édesítés nélkül, esetleg kevés mézzel édesítve. Ezzel egy időben tartózkodni kell a kiadós étkezéstől, a kávétól, a nikotintól és az alkoholtól.

 

Fontos a bőséges folyadékfogyasztás is: szénsavmentes ásványvizet, gyógyteákat, zöldség- vagy gyümölcsleveket igyunk. A panaszokat enyhítheti a friss levegőn tett séta is, amely során mélyen szívjuk be a levegőt orrunkon keresztül, és szánkon át lélegezzünk ki.

-vörös-
IX. évfolyam 6. szám

Címkék: természet, vadvirágok

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.