Egészséges életmód

A vízháztartás egyensúlya

A víz a legfontosabb tápanyag. Nélküle nem tudnák betölteni feladatukat szervezetünk legkisebb egységei, a sejtek. Számos betegség és panasz elkerülhető, ha megfelelő mennyiséget iszunk. A legújabb kutatások azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy jóból is megárthat a sok.


 

Kereken négymilliárd évvel ezelőtt az élet a Földön vízben született. Az élet ősi formája, a sejt azóta nem sokat változott: nagyrészt ma is vízből áll, egészen pontosan 85 százalékát víz alkotja. Ez a víz pedig szinte ugyanazt az elektrolittartalmat mutatja, mint maga a tengervíz, azaz a sótartalma körülbelül 0,9 százalék.

 

A tudósoknak csak néhány éve állnak rendelkezésükre azok a hightech eszközök, amelyekkel szó szerint belepillanthatnak az élő sejt belsejébe. Ezek a vizsgálatok legnagyobb megdöbbenésükre azt mutatják, hogy az olyan betegségeinknek, mint túlsúly, koncentrációs nehézségek, keringési problémák vagy ízületi fájdalmak, legalább a fele a vízháztartás zavarával magyarázható. E felismerések eredményeként új terápiás hozzáállás jelentkezik.

 

Miért is van szükségük sejtjeinknek olyan sok vízre? A leghatásosabban akkor válaszolhatunk erre a kérdésre, ha megfigyeljük a növények életét. Egy virág, egy csokor vagy egy fa addig szívja magába a vizet a talajból, amíg a sejtjei meg nem telnek, és a sejthártyának elég nagy az ellenállása. Ebben az állapotban egy nagy napraforgó is egyenesen áll, sejtjeinek anyagcseréje teljes erővel működik.

 

A helyzet nálunk sem más. Testünk sejtjei csak akkor tudják kibontakoztatni optimális teljesítőképességüket, ha belső terük, az úgynevezett citoplazma megfelelően fel van töltve vízzel. Amikor az újszülött világra jön, még háromnegyed részben vízből áll. Ez gondoskodik arról, hogy a csontjai, az ízületei és a szervei jól ki legyenek párnázva. Amikor azonban felnövünk, víztartalmunk valamivel lecsökken. A férfiak teste például 60 százalékban áll vízből, a nőknél ez az arány nagyjából 50 százalék. Ennek az a magyarázata, hogy a nőkön általában könnyebben felhalmozódnak a zsírpárnák. Ha az egyes szerveket vesszük szemügyre, a következő arányokat kapjuk: az izmainkat 70 százalékban alkotja víz, az ízületeknél ez 80 százalék, az agy, a máj és a vesék esetében 75 százalék, míg a csontjaink 22 százalékban tartalmaznak vizet.

 

Az olyan nagy virágoknak, mint a napraforgó, a rostjaik között kell vizet  tárolniuk, hogy ilyen egyenesen állhassanak

 

A legnagyobb folyadékarány a testnedvekben található. Idetartozik a vér, a nyirok, az emésztőnedvek, a vizelet, a nyál, a könny, a nyákváladékok, az ízületi folyadék, a gerincvelő- és agyfolyadék és az izzadság. A fentiekből is látható, miért játszik egészségünk megőrzésében olyan fontos szerepet a szervezet vízháztartásának fenntartása. Ha sejtjeink nélkülözhetetlen folyadékmennyiségéből csak tíz százalék hiányzik, jelentős mértékben romlik az anyagcsere. Ennek eredményeként nyugtalanok leszünk, fáradtnak és kedvetlennek érezzük magunkat. Ha a vízhiány eléri a húsz százalékot, levertek leszünk, nincsen kedvünk semmihez sem, és depresszív hangulat vesz erőt rajtunk.

 

Ha a sejtek nedvességtartalma egyharmaddal csökken, anyagcserénk jelentősen megromlik, közérzeti zavarok állnak be. A sejtkutatók az egy napra jellemző hangulatingadozásokat is azzal magyarázzák, hogy változik sejtjeink természetes vízáramlása, az ozmózis.

 

Új felismerések: a víz mint orvosság

Testünk kereken 70 billió sejtje sok millió apró egységből áll. Ezeket a sejt folyadékkal telt belsejében apró szálak rendszere tartja össze. Egyetlen egészséges szívizomsejtben például körülbelül 200 000 ilyen, úgynevezett riboszóma található. Ezek olyan apró fehérjeműhelyek, amelyekben „összeszerelik” a sejtfehérjéket. Ezenkívül a sejt kereken 1000 mitokondriummal is rendelkezik, ezek apró erőművek, amelyek energiává alakítják át a vércukrot vagy a zsírt. Ha tápanyag vagy vízhiány alakul ki, drasztikusan csökken ezeknek az aprócska életraktáraknak a száma, méghozzá percek vagy akár másodpercek alatt.

 

Erről az úgynevezett stringent faktorok gondoskodnak, amelyek folyamatosan ellenőrzik, hiányzik-e valamilyen olyan vitamin, ásványi anyag vagy egyéb tápanyag, amely nélkülözhetetlen az anyagcseréhez. Ha például hiányzik a B1-vitamin, a mangán vagy a methionin nevű aminosav, ezek a fehérjék jelzik a hiányt a sejtmagnak. Speciális gének pedig kiadják az utasítást a sejtnek, hogy csökkentse az anyagcserét.

 

A gyümölcsökben és zöldségekben általában sok a kálium. A növényi anyagokban gazdag táplálkozás éppen ezért hozzájárulhat szervezetünk vízháztartásának kiegyensúlyozásához, és ezzel a sejtanyagcsere aktivizálásához

 

A sejtkutatásoknak ezek az új felfedezései reményt nyújtanak olyan betegeknek, akiken eddig csak korlátozott mértékben lehetett segíteni gyógyszerekkel. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy egyetlen biológiai anyagnak - például a folsavnak vagy a szelénnek - a hiánya olyan közérzeti zavarokat válhat ki, mint a fáradtság vagy a fejfájás.

 

Ebben az összefüggésben világossá válik, miért éppen a víz a legfontosabb tápanyagunk. Mivel valamennyi tápanyag csak oldott formában képes áthatolni a sejthártyán, a víz mint általános oldószer életfontosságú a sejtek tápanyagellátásában. Hiába kering a vérben elegendő mennyiségű vitamin vagy aminosav, előfordulhat, hogy nem jutnak el a rendeltetési helyükre, mert nem kielégítő a sejtek folyadékellátása.

 

 

A nátrium-kálium pumpa titka

A sejtek vízhiánya kövérséget és betegséget eredményez. Csak ha újra megfelelő mennyiségű víz áramlik a sejtekhez, akkor kapcsol megint teljes sebességre a zsírégető anyagcsere. Ekkor gyorsan megszűnnek a panaszok, és az illető újra fittnek és egészségesnek érzi magát. Ennek az állapotnak a kulcsa a nátrium és a kálium közötti egyensúly. Ez a két ásványi anyag képezi az úgynevezett nátrium-kálium pumpát, amely eljuttatja a sejtekbe a tápanyagokat, és a sejthulladékot kijuttatja a sejtek közötti térbe.

 

A kálium egészségünk legfontosabb barátja, hiszen ez az ásványi anyag pumpálja be a vizet a sejtekbe. A kálium főként a zöldségekben és a gyümölcsökben található meg. Nem véletlenül látta el a természet olyan bőségesen vízzel a paradicsomot, a kivit, a szőlőt, a zellert vagy az édesköményt. A káliummal együtt ez a víz gondoskodik arról, hogy a sejtanyagcsere teljes erővel működjön.

 

A kisbabák szervezetében még elég sok a víz, ez feszessé és rózsássá teszi a bőrüket

 

A kálium "ellenfele" a nátrium, a konyhasó fő alkotóeleme. A nátrium kiszívja a sejtekből a folyadékot, és a sejtek közötti térben gyűjti össze. Minél sósabban étkezünk, annál jobban kiszáradnak a sejtjeink. Nagyon sokan akár másfél liter vizet is cipelnek a hasukban, amit tévesen zsírnak hisznek. A növényi étkezésen alapuló káliumkúra gyorsan megszabadítja az embert ettől a fölöslegesen cipelt víztől. Ezzel párhuzamosan eltűnnek a szem alatti duzzanatok, a bokánál vagy a csuklón kialakult ödémák.

 

A szervezet vízháztartásának kisiklása oka lehet olyan panaszoknak, mint a krónikus fáradtság, székrekedés, látászavarok, bőrproblémák vagy idegesség. Sikeresen legyőzhetjük őket, ha lemondunk a konyhasóról, és helyette inkább zöldfűszereket használunk.

 

A túl sok egészségtelen!

Amit csak kevesen tudnak: ha valaki nem szomjas, mégis rengeteg vizet iszik - több mint napi három litert -, akkor egyáltalán nem tesz jót a sejtjeivel! Ezt a legújabb kutatások igazolták. A túl sok víz hatására a szervezet riadót fúj, mert attól tart, hogy a testnedvek finoman kiegyensúlyozott elektrolit-háztartása felborul, a vér és a nyirok elvizesedik. Ebben az esetben az úgynevezett ozmoreceptorok gondoskodnak arról, hogy a fölösleges folyadék minél hamarabb kiürüljön a húgyhólyagon át. A vizeletürítés addig folytatódik, amíg helyre nem áll az egészséges elektrolit-egyensúly.

 

Ugyanez történik ellenkező esetben is. Ha valaki túl kevés vizet iszik, és a sejtjei dehidratálódnak, ellenkező irányú intézkedéseket tesz a szervezet. A szív, a vesék és az artériák receptorai érzékelik, hogy csökkent a vér mennyisége. Az agy ezt a jelentést továbbadja a veséknek, amelyek csökkentik a vízkiválasztást. A már említett ozmoreceptorok az agyban érzékelik, hogy a vér sűrűbb lett, és kiadják a parancsot a veséknek, hogy takarékoskodjanak a vízzel. Ezt a vizelet sötétté válása is jelzi.

Testünk sejtjei csak akkor tudnak tökéletesen működni, ha megfelelő  mennyiségű víz áll rendelkezésükre. Az itt látható sejteknek finom szálacskák vannak a felületükön, ami a petevezető epithel-sejtjeire jellemző. A kerek, sötét foltok a sejtmagok

 

Szervezetünknek tehát olyan szabályozó rendszere van, amely túl kevés és túl sok folyadék fogyasztása esetén egyaránt akcióba lendül. Ennek ellenére azt még nem kutatták kellőképpen, mi is történik pontosan, ha túl sokat iszunk. Mint legutóbb a texasi egyetem tudósai rámutattak, legalábbis a maratoni futóknál létezik egy veszélyes határ: ha a sportolók minden egyes ellenőrző ponton isznak, vérükben veszélyesen lecsökken a nátrium szintje. Ez a hiponátrémia az oka annak, hogy némelyik futó szinte önkívületi állapotban ért célba.

 

A hivatalos ajánlások ezért mindenképpen a napi három liter alatt vannak. A szervezet ugyanis a táplálékból is von ki vizet. Egy további adag folyadék pedig az oxidációs vízből származik, amely az anyagcsere-folyamatok során keletkezik.

 

 

Tippek az ivásra

Ahogyan már láttuk, a túl kevés és a túl sok között kell a helyes mennyiséget megtalálnunk. Napi három liter víz ajánlható egy építőmunkásnak, de nem olyan valakinek, aki irodában dolgozik!

 

Kávéval, fekete teával vagy alkohollal nem elégíthetjük ki sejtjeink vízigényét.

 

Ideális ital a jó minőségű vezetékes víz, az ásványvíz, a gyógynövénytea, a gyümölcs- és zöldséglé, ez utóbbiak csak ha nem túl sósak.

 

Igyunk, ha éhséget érzünk - mindenekelőtt evés előtt. Az ital megtölti a gyomrot, ezért kevesebbet eszünk és nem hízunk meg.

 

A víz elűzi az édesség utáni vágyat. Ha eleget iszunk, nem fogunk annyi édességet majszolni.

 

Minél több sót fogyasztunk, szervezetünk annál több ballasztvizet tárol

 

A víz a legjobb ellenszere a szervezet elsavasodásának. Kiüríti a szervezetből a savakat és a salakanyagokat.

 

Az öregedés élethosszig tartó dehidratálódás. 50 éves korunk felett éppen ezért még gondosabban ügyeljünk szervezetünk vízháztartásának fenntartására. Végül is naponta 400 liter víz áramlik keresztül az agyunkon és 2000 liter a veséinken.

 

Ötlet sportolóknak: edzés előtt igyanak meg egy fél liter vizet, és edzés után pótolják az elvesztett folyadékot. A víz ne legyen sem túl hideg, sem forró, az csak megterheli a vérkeringést.

 

Víz a bőrünkön

Sebastian Kneipp óta tudjuk, hogy a leöntések, fürdők és egyéb vízkezelések enyhülést hoznak a legkülönfélébb panaszokra. A Kneipp-kúra kezelései hideg és meleg ingereket jelentenek, emellett azonban a vízsugarat is célzottan irányíthatjuk az egyes testrészekre. A víz jelentette ingerek idegi ingerületként jutnak el az agyba, és meghatározott hormonok kiválasztásához vezetnek. Kínában már léteznek olyan orvosok, akik kizárólag vízzel gyógyítanak, és meglepően jó eredményeket érnek el.

 

A hideg víz felélénkít, koncentrálttá és aktívvá tesz, és segít fáradtság ellen. Felélénkíti a vérkeringést és a szívműködést, és serkenti a pajzsmirigy hormonjainak elválasztását, így élénkítő hatású. A meleg víz ezzel szemben az emésztést serkenti. Csökkenti a stresszhormonok termelődését, lazító és nyugtató hatású. Kitágítja az ereket, ezáltal csökkenti a vérnyomást és tehermentesíti a szívet. Ezenkívül javítja a sejtek tápanyagellátását.

 

A vízkezelések intenzív hatást gyakorolnak a vérkeringésre és az anyagcserére. Éppen ezért tanácsos előbb orvoshoz fordulni. Ha nincs akadálya a vízkúráknak, akkor a következőket tartsuk szem előtt:

 

Minél melegebb vagy hidegebb a víz, annál rövidebb ideig tartson a kezelés. A 0-6 fok közötti, jéghideg víz csak sportsérülések, ficamok, rándulások, vérömlenyek kezelésére alkalmas.

 

A túl sok ivás is károsíthatja a szervezetet. Hatására az elektrolit- egyensúly felbillen, és az illető levertnek érzi magát

 

A 6-10 fok közötti hideg leöntések, zuhanyok vagy fürdők frissítő és vitalizáló hatásúak. Erős fáradtság ellen azonban ne alkalmazzuk.

 

A 10-18 fok közötti fürdőben már kér percet is eltölthetünk regenerálódási célzattal. A 25 fokig terjedő hőmérsékletű langyos zuhany főként nagy nyári melegben jó.

 

A 25-30 fok közötti meleg víz ideális pakolásra, illetve célzott tusolásra, például a vállon vagy a térden.

 

A 35-45 fokos, nagyon meleg vízzel legyünk óvatosak! A leöntést vagy a zuhanyt csak rövid ideig alkalmazzuk, például derékfájásnál, isiásznál.

 

 

A víz karcsúsít és fitté tesz

Egyre nagyobb közkedveltségnek örvendenek a vízzel végzett testformáló és egészségmegőrző kezelések. A vízben ugyanis gyorsabb eredményt érhetünk el. Jó testtartást ad, és egyszerre lazít el és élénkít. A víz különlegességét az adja, hogy benne a testünk csak egytizedét nyomja annak a súlynak, amit a szárazföldön mérünk. A felhajtó erő és a viszonylagos súlytalanság tehermentesíti az ízületeket és a hátunkat. Az ilyen problémákkal küszködő betegek számára tehát az aquafitnesz ideális edzésformát jelent, mivel szinte alig fordulnak elő sérülések, miközben a szárazon végzett gyakorlatoknál gyakoriak a rándulások, ficamok, sőt a csonttörések is. A vízi edzés tehát ideális öregedő, illetve idős emberek számára, akik meg akarják őrizni jó formájukat.

 

A vízi tréning azonban a fiatalok számára is kiváló megoldás. A víz ellenállásával szemben a medencében különösen hatékonyan edzhetünk, mivel hiányzik a szokásos nehézségi erő, például a lábemelésnél. A vízben végzett gyaloglás kiváló tréning az izmok, az inak, az ízületek és a csontok számára egyaránt.

 

A megfelelő vízmennyiség a munkánktól is függ: aki építkezésen dolgozik, annak többet kell innia, mint annak, aki egész nap az irodában ül

 

A vízben izzadunk is, csak nem vesszük észre. Éppen ezért sokkal nagyobb kedvvel végezzük a gyakorlatokat, mint izzadva, kimerülten a szárazon. További előny, hogy a víz fölötti levegő - az erdei levegőhöz hasonlóan - igen gazdag oxigénben, így serkenti a szívműködést és a vérkeringést, és fokozza a test vérellátását. Az sem utolsó szempont, hogy a kevésbé tetszetős alkatúak szabadabban mozognak a vízben, mivel senki nem látja előnytelen testrészeiket.

 

A víz tehát valóságos életelixír, külsőleg és belsőleg egyaránt. A víz az alapja testünk valamennyi biokémiai folyamatának, így alapvető jelentőséggel bír az élet keletkezésében és megtartásában.


A tapasztalatok szerint a vízivás megszünteti a fejfájást

A fejfájásnak és a migrénnek nagyon könnyen oka lehet a vízhiány. Erre döbbent rá a londoni neurológus, dr. Joseph Blau és kutatócsoportja. Az orvosi szakirodalom eddig ugyanis még nem írta le a vízhiányt mint a migrén kiváltó okát, úgynevezett trigger- tényezőjét. Dr. Blau azt a hipotézist állította fel, hogy a szervezet vízhiánya egyben az agy kiszáradását is maga után vonja, ez pedig egyes idegsejtek téves működését eredményezi. Ez azután olyan panaszokat válthat ki, mint a fejfájás vagy a migrén.

 


Teljesítőképességünk optimális szintjét csak akkor érhetjük el, ha sejtjeink  elegendő mennyiségű vízhez jutnak hozzá

 

Ha tehát a fejfájás hátterében vízhiány áll, a szakember azt ajánlja, mihelyt fellép a  fájdalom, azonnal igyunk meg egy fél liter vizet. Ennek ugyanis – a vizsgálat  megállapításai szerint – megdöbbentő eredménye lehet: a résztvevők arról számoltak be, hogy fejfájásuk egy fél óra alatt megszűnt, de legkésőbb három órán belül nyoma sem maradt.

 

 

Mennyi vízre van szükségünk naponta?

Egészséges vízháztartásunkat akkor tarthatjuk meg, ha minden egyes elfogyasztott kalóriára egy gramm vizet számítunk. Például egy felnőtt férfinak napi 2400 kalóriára van szüksége, ennek megfelelően a szervezete 2,4 liter vizet igényel. Egy felnőtt nő napi kalóriaigénye 1750 kcal, anyagcseréjének tehát 1,75 liter vízre van szüksége.

 

Ennek a vízmennyiségnek a fele ideális esetben italokból származik, további  háromnyolcada folyadékban gazdag élelmiszerekből, azaz zöldségből és gyümölcsből. A maradék egynyolcadot a szervezet maga állítja elő energianyerési folyamatai során, amikor például az izmok a glükózt elégetve energiát nyernek. Minden egyes glükózmolekulában ugyanis három molekula víz kapcsolódik össze, amelyek fizikai erőkifejtés közben felszabadulnak. Ez az úgynevezett anyagcserevíz, amely szintén a szervezet rendelkezésére áll.

 


A gyümölcsben sok a víz, amint ezt a kipréselt narancslé is mutatja.  Vízháztartásunk egyensúlyának megteremtésében éppen ezért nagy szerep jut a gyümölcsöknek

 

Egy további példa: egy egészséges, aktív nő napi 2000 kalóriát éget el. Ennek megfelelően két liter vizet kell meginnia. Háromnegyed liter származik a táplálékokból, gyümölcsből, zöldségből. Egynegyed liter szabadul fel az anyagcsere-folyamatok során, vagyis még egyliternyit kell meginnia.

 

Ha meleg az idő vagy ha izzadunk, természetesen több folyadékra van szükségünk. Ilyenkor pluszmennyiséget kell meginnunk, lehetőleg kis adagokban, egyenletesen elosztva a nap folyamán. Ügyeljünk arra, hogy a vizeletünk mindig világossárga színű maradjon! Ha sötétre színeződik vagy zavarossá változik, az azt jelzi, hogy szervezetünk nem jut hozzá  a megfelelő mennyiségű vízhez.

 

Mit kell tudnunk a vízről?

Az ivóvizet a talajvízből vagy a folyók, tavak felszíni vízkészletéből nyerik. Hogy tisztán, színtelenül és szagtalanul folyjon ki a csapból, meg kell tisztítani. Ivóvizünknek körülbelül kétharmada származik a talaj vízkészletéből, amely a föld mély rétegeiben rejtőzik. Egyharmada a felületi vizekből jön, ennek megfelelően sajnos ki van téve a környezeti hatásoknak.

 

Az ásványvíz tisztán természetes termék, amely a különféle talaj- és sziklarétegeken áthaladva szűrődik meg, és közben megtelik különféle ásványi anyagokkal, illetve esetenként szénsavval. A palackozott ásványvizeknek szigorú minőségi előírásoknak kell megfelelniük.

 

Az asztali víz különféle vizek mesterséges keveréke, gazdagíthatják ásványi anyagokkal, tengeri sóval és szénsavval. Nem viselheti az „ásványvíz” vagy a „forrásvíz” megjelölést, hogy ezekkel ne lehessen összetéveszteni.

 

A forrásvíz többnyire föld alatti víztartalékokból származik. Nem szükséges eredetileg is tisztának lennie, és nincs szükség esetében  ivatalos engedélyezésre sem. Úgy, ahogyan a földből kijön, kerül a palackokba és az üzletek polcaira. Címkéjén szintén nem állhat a „természetes” megjelölés.

 

A gyógyvíz szintén tisztán természetes termék, amely mélyen fekvő, védett vízkészletekből származik, és közvetlenül a forrásnál palackozzák. Összetétele attól függően változó, hogy milyen talajrétegeken át jutott a felszínre. Összetételétől függően más-más panaszra hat enyhítőleg, megelőzőleg vagy gyógyítólag. Hatásosságát a címkén hivatalos pecsét jelzi.

 

 

Fitnesztrendek a vízben

Aqua-walking: a legegyszerűbb mozgásforma. A résztvevők tempósan menetelnek fel-alá a víz ellenállásával szemben a medencében. Minél gyorsabb a tempó, annál nagyobb a fenék és a combok mögött a szívóerő, ami fokozza az edzés hatékonyságát.

 

Aqua-jogging: itt már nagyobb izomés akaraterőre van szükség. Mivel nagyobb erőkifejtéssel jár, az idősebbeknek időről időre szünet beiktatását javasolják.

 


Az aqua-aerobic teljesen normális torna, amit vízben végeznek. Főként azoknak javasolható, akik az izmaikat, az inaikat és az ízületeiket akarják edzeni

 

Aqua-jumping: főként akkor ad sok örömet, ha békához hasonlóan  erőteljesen ugrálunk a vízben. A rehabilitációs központokban ezt a mozgásformát fizioterapeuták írják elő. Az úgynevezett plyometrikus gyakorlatok ideálisak a hát- és medencekörnyéki izmok görcse esetén.

 

Vízi aerobic: teljesen normális torna, amit vízben végeznek. Így az izmokat tovább terhelik, a szív és a vérkeringés erősödik. A fitnesztermekben aqua-robicsként emlegetett mozgásforma segíti a gyors fogyást.

 

Aqua-shiatsu: ősi japán mozgásforma, amely megtalálja útját a vízbe is. A résztvevők lassan, finoman mozognak a vízben. Az edzés rendkívül lazító és megnyugtató hatású, amelyet minden egyes mozdulatnál érzékelünk. A terápia célzottan a test energiapályáira, a meridiánokra hat.

M. L.
XII. évfolyam 3. szám

Címkék: egyensúly, vízháztartás

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.