Egészséges életmód

Az alkohol öl, butít és…

Mennyire egészséges a mérsékelt alkoholfogyasztás?

Azt a nézetet, miszerint a mérsékelt alkoholfogyasztás egészséges, sok orvos is osztja. De vajon valóban egészséges ital a bor, netán a boldogság forrása is?


 

Hippokratész utódai, akik a nedvekről szóló tanokon (humorális medicina), valamint az alkatokra alapozott tanításokon nevelkedtek, az alkoholt bizonyos embertípusoknak kifejezetten erősítőként ajánlották, például a gyenge testalkatú (aszténiás) típusnak. A népgyógyászatban ez a felfogás a mai napig tartja magát, a lábadozó pácienst alkohollal erősítik.

 

Mindennek van némi alapja, ugyanis az alkohol fontos kalóriaforrás – amit jól bizonyítanak a tekintélyes sörhasak –, és fokozza az étvágyat is. A túlsúly kialakulásában még a mérsékelt alkoholfogyasztás is jelentős szerepet játszik. Aki esténként egy-két üveg sört vagy negyed liter bort elfogyaszt, ne csodálkozzon, ha súlya folyamatosan gyarapszik, még akkor is, ha amúgy ételadagjai visszafogottak. Főképp a középkori és kora újkori, a desztillációt feltaláló alkímiának köszönhető, hogy az alkohol szinte spirituális jelentőségre tett szert. Az ősi alkimista elképzelés, hogy például a bor előállításakor valami magasabb rendű, egészen tiszta szubsztancia keletkezik, a mai napig makacsul tartja magát. Pedig a borban és egyéb alkoholos italokban sok nem természetes adalék (szulfátok, nitrogén, enzimek, szorbinsav stb.) is előfordul, még ha csak nyomokban is. Erről az ezekre érzékeny vagy egyenesen allergiás emberek sokat tudnának mesélni.

 

Az absztinenseknek miért rosszabbak az eredményeik a klinikai tanulmányokban?

A mindennapi egy pohárkával kapcsolatban gyakran emlegetik Paracelsus híres mondatát, miszerint „a dózistól függ, mi orvosság és mi a méreg”. De ki mondja meg, mennyi ez a „mérték”? A moderált alkoholfogyasztással kapcsolatos nagy felmérésben (NHANES-III) a mértékletes fogyasztást heti (!) negyed liter borban határozták meg.

 

Honnan származik egyáltalán az alkohol pozitív hatásába vetett hit? Nos, nem kettős vaktesztből, ahogy az gyógyszerek engedélyezésénél szokás, hanem a populáció egészségi adatainak és étkezési szokásainak statisztikai adataiból. Az ilyen felmérésekben például meghatározott létszámú embert éveken át figyelnek, életstílusukat összehasonlítják egészségi állapotuk alakulásával, és az eredményekből következtetéseket vonnak le. A nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók nagy veszélynek teszik ki magukat. A betegségek kockázati skálájának második helyén azonban gyakran az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók (absztinensek) állnak, és náluk kedvezőbb helyzetben vannak, akik mértékletesen ugyan, de fogyasztanak alkoholt. De ha pontosabban megvizsgáljuk az adatokat, a következőket találjuk: Sok absztinens korábban alkoholista volt, ez magyarázza magasabb kockázati státuszukat és rosszabb életkilátásaikat.

 

Mennyi tekinthető egészségesnek? Az alkohollal, főképp a borral kapcsolatban meglehetősen ellentmondásosak az adatok

 

Emellett létezik ama betegeskedő emberek csoportja, akik túlérzékenyek az alkoholra, ezért nem isznak egy cseppet sem. Vannak továbbá, akik erős hatású gyógyszereket szednek (antibiotikumokat, altatókat, nyugtatókat, vérhígítókat, antidepresszánsokat, egyéb, idegrendszerre ható gyógyszereket), és ezért nem ihatnak alkoholt.

 

Számos egyéb különleges tényező adódik össze a nemivók igencsak heterogén csoportjában. A lényeg az, hogy az absztinensek nem azért betegebbek, mert nem isznak alkoholt, hanem azért tartózkodnak az alkoholfogyasztástól, mert nagyrészt amúgy is valamilyen alapbetegségben szenvednek. Végzetes lenne, ha nekik a statisztika alapján azt javasolnánk, igyanak meg mindennap egy pohár bort!

 

A kevésbé „igazi” absztinensekre, akik egészségesek, és „csak” meggyőződésből tartózkodnak az alkoholfogyasztástól, a statisztika nincs tekintettel. Ha azonban célzottan olyan társadalmi csoportokat vizsgálunk, akik például vallási okokból tartózkodnak az alkoholtól, náluk jóval kedvezőbbek az egészségügyi értékek és a várható élettartam, mint a mérsékelt alkoholfogyasztóknál. Hasonlóan egyértelmű eredménnyel zárult a korábbi statisztikák újbóli értékelése.

 

 

Alkohol az orvosságokban – mennyire veszélyes?

Az alkohollal kapcsolatos, részben jogos kritika hatására egyeseknél kialakult a „minden cseppje méreg” felfogás. Ők általában a természetes hatóanyagú orvosságokkal is összeférhetetlennek tartják az alkoholt. Ez a félelem azonban minden valós alapot nélkülöz.

 

Az alkohol sokféle élelmiszerből, erjedés hatására keletkezik, tehát mindennapos táplálkozásunk része. Élesztős tészták, kefir, gyümölcslevek, savanyú káposzta – számos forrása létezik tehát az alkoholnak, de ezekben az alkohol mennyisége általában 1 százaléknál kevesebb. E mennyiség szervezetünket nem károsítja, mivel az alkohol-dehidrogenáz (ADH) nevű enzim segítségével maradéktalanul lebontja. Valóban igaz a mondás, miszerint a dózis teszi a mérget. A szeszes italok esetén az alkoholdózis a mennyiségtől és az ital százalékban kifejezett alkoholkoncentrációjától függ. Ez azt jelenti, hogy például egy adag (2 cl) pálinka annak ellenére, hogy magas az alkoholkoncentrációja, kisebb alkoholdózist jelent a fogyasztónak, mint negyed liter bor.

 

A túlsúly kialakulásában még a mérsékelt alkoholfogyasztás is jelentős szerepet játszik

 

Éppen ezért nem kell megijednünk, ha bizonyos orvosságokban, például egy növényi tinktúrában magas az alkoholkoncentráció. Aki megiszik fél liter almalevet, ami általában kb. 0,7 százalék alkoholt tartalmaz, 0,35 g tiszta alkoholt fogyaszt el. Ugyanakkor, bár néhány gyógynövénytinktúra akár 50 százalék alkoholt tartalmaz, ha naponta mindössze háromszor 20 cseppet veszünk be belőle, csupán 0,3 gramm alkoholt vettünk magunkhoz.

 

Az orvosságokban található alkoholmennyiség tehát jelentéktelen, és nem jelent semmilyen veszélyt. Alkoholbetegekre és gyermekekre ez az állítás természetesen nem igaz, de azt leszögezhetjük, hogy felnőttek részére e termékek alkoholtartalma elhanyagolható.

 

Érelmeszesedés elleni, mégsem érvédő hatású

Vizsgáljuk meg tehát, hogy van-e az alkoholnak egyáltalán előnyös élettani hatása. Sok adat utal arra, hogy az alkohol bizonyos fokig akadályozza az érelmeszesedést azáltal, hogy növeli a jótékony hatású LDL-koleszterint és csökkenti az ereket károsító HDL-koleszterin szintjét. Az elhunytakon végzett vizsgálatok szerint az alkoholt fogyasztók érrendszerében kevesebb a kóros arterioszklerotikus érelváltozás. Érvédőnek ennek ellenére sem tekinthető az alkohol, mivel többek között növeli a vérnyomást és a káros hatású trigliceridek szintjét. Még ha képes is a szívinfarktus kockázatát 60-70 százalékkal csökkenteni (nem mindenkinél, például magas vérnyomásban, a szívizom szervi megbetegedésében és szívritmuszavarokban szenvedőknél nem!), viszonylag kis mennyiségben fogyasztott alkohol is növeli a szélütés veszélyét. Aki pedig dohányzik, annál az előbb említett védő hatás eleve nem érvényesül.

 

A sokat emlegetett „vérhígító” hatás amúgy nem bizonyított. Az alkohol képes ugyan befolyásolni a vérlemezkék aktivitását, de vizsgálattól függően hol így, hol úgy. Az alvadási idő meghosszabbodása csak hosszabb időn keresztül rendszeresen nagyobb alkoholmennyiség elfogyasztása esetén tapasztalható – ez azonban már egyértelműen kórosnak tekinthető.

 

A kis mennyiségben fogyasztott alkohol is növeli a szélütés veszélyét

 

Míg az alkohol egészségmegőrző hatásában kételkedhetünk, káros hatásait már régóta bizonyították. Az alkohol többek között fokozza a rák kialakulásának kockázatát, méghozzá az alkoholos italtól és a dózistól függetlenül. Nincs még oly csekély dózis, amely ebben az értelemben ártalmatlannak minősülne. Minden alkoholadaggal növekszik a rák kockázata: naponta fél liter bornál már 50 százalékkal. Mindezt pozitívabban megfogalmazva: aki napi félliteres boradagját heti 3-4 pohárra csökkenti, az jelentősen mérsékli veszélyeztetettségét.

 

Számos kockázat hátterében valószínűleg az acetaldehid áll, ami az alkohol lebontása során keletkezik a szervezetben. Ezen kívül eltérő mennyiségben eleve előfordul az alkoholos italokban, mivel már erjedés közben keletkezik, sőt ízanyagként nagyra is tartják.

 

A nők különösen veszélyeztetettek

Az elismert, nagynevű orvosi kutatóintézetek abból indulnak ki, hogy férfiak esetében naponta 24, nőknél pedig 12 g-nál nagyobb alkoholadag egészségkárosító hatású. Számos klinikai tanulmány azonban nők esetében már 10 g-nál kisebb adagot (ez kb. 1 dl bornak felel meg) a rák szempontjából kifejezetten kockázatosnak tart.

 

A női szervezetben biológiai okok miatt kevesebb alkoholt bontó ADH termelődik. Ez az oka annak, hogy jóval több fiatal lány szenved alkoholmérgezést, mint fiú. Azonban minden ötödik 45–50 éves korosztályba tartozó nő szintén túl sok alkoholt fogyaszt, fokozva ezzel például az emlőrák (és egyéb rákbetegségek) kockázatát. Ezt számos tanulmány (pl. Million Women Study) igazolta az elmúlt 15 évben. A kockázatot tovább fokozza, ha az illető nő hormonpótló kezelésben is részesül. Érdekes módon a kelleténél többet ivó hölgyek nagyobb része a magasabb képesítésű társadalmi réteghez tartozik.

Jóval több fiatal lány szenved alkoholmérgezést, mint fiú

 

A fiatalok alkoholfogyasztási szokásairól sok vita zajlik, azonban az alkoholprobléma minden korosztályt érint. Valószínűleg minden harmadik időskorú ember túl gyakran és túl mélyen néz a pohár fenekére.

 

Időskorban az alkohol jelentette probléma sokaknál súlyosabbá válik, ugyanis ekkor már csökken az alkoholt lebontó ADH mennyisége a szervezetben, és összességében is lassul az anyagcsere. Főképp az idegrendszer reagál hevesebben és érzékenyebben az alkoholra. Az alkohol mint idegméreg (valamint az acetaldehid) jelentős mértékben hozzájárul az időskori polineuropátia és a lábfejben érezhető kellemetlen, égő érzés kialakulásához.

 

A bor is alkohol

De miért beszélünk itt folyamatosan alkoholról? A bor talán nem sokkal nemesebb dolog, mint a profán alkohol? Statisztikai, illetve epidemiológiai értékelések újra és újra hangoztatják, hogy a mértékletes borfogyasztók egészsége jobb, és várható élettartamuk is magasabb. Ennek alapján csakhamar megszületett a következtetés, miszerint a borban van valami, ami nagyon egészséges.

 

Azonban ez a következtetés is téves. A mértékletes borivók általában egészségesebb életvitelt folytatnak, mint a lakosság átlaga. Főképp magasabb iskolai végzettségű és társadalmi státuszú emberekről van szó, akik többet mozognak és egészségesen táplálkoznak. A zöldségekben és a gyümölcsökben számtalan, biológiai szempontból értékes, védő hatású anyag található, méghozzá jóval nagyobb mennyiségben, mint a borban. Az érvédő hatású, vörösborban található rezveratrol hatását feltételezhetően túlbecsülik. Egyes kutatók egyébként azt gyanítják, hogy ez az anyag kis dózisban is májkárosító.

 

Az alkohol feloldja a gátlásokat, de önmagában nem boldogít

 

Röviden: aki borról beszél, az nem hallgathat az alkoholról. És ha az alkoholt gyógyszerként kellene engedélyeztetni, akkor bizony megbukna a teszteken: mivel lehetetlen helyesen adagolni, számos, igazolt súlyos mellékhatása van, ugyanakkor kevéssé alátámaszthatók pozitív hatásai.

 

Az alkohol feloldja a gátlásokat, de önmagában nem boldogít – csak rövid ideig képes némi ellazulást előidézni. Altatóként teljesen alkalmatlan. Megrövidíti a pihentető mély alvás fázisait, és módosítja a szervezet természetes biológiai ritmusát. Ennek következtében alvászavar, napközben pedig fáradtság lép fel.

 

Mi a végkövetkeztetés? A megfelelő mennyiség ezek szerint jóval kevesebb, mint az átlagosan – orvosok által is – elfogadott. Valószínűleg heti negyed-háromnegyed liter bor (nőknél ennek a fele!) tekinthető elfogadhatónak. Aki „egy pohárkáról” beszél, vegye komolyan, amit mond: naponta egy deci bor elfogadható, de nem feltétlenül egészséges.

-tamás-
XVII. évfolyam 8. szám

Címkék: alkohol, alkoholfogyasztás, alkoholizmus

Aktuális lapszámunk:
2019. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.