Egészséges életmód

Az aszpartám és az unió

Meg­hök­ken­tő „me­sék”, avagy azok va­gyunk, amit meg­etet­nek ve­lünk 7. rész


2004. má­jus el­se­jé­től Ma­gyar­or­szág az Eu­ró­pai Unió tag­ja. Ha­zánk­ra is kö­te­le­ző ér­vé­nyű­vé vál­tak azok a rend­sza­bá­lyok, me­lyek az unió mű­kö­dő­ké­pes­sé­gét hi­va­tot­tak ga­ran­tál­ni. Az élel­mi­szer-ipar sem ki­vé­tel ez alól. Az ipa­rág sza­bá­lyo­zói az unió­ban meg­le­he­tő­sen szi­go­rú­ak.

 

Az asz­par­tám meg­íté­lé­se az Eu­ró­pai Unió számá­ra is kö­te­le­ző fe­la­dat­tá vált. Lé­te­zik egy tes­tü­let – a Scien­ti­fic Com­mit­tee on Fo­od, a to­váb­bi­ak­­ban SCF –, mely­nek fe­la­da­ta a táp­lál­ko­zás té­ma­kö­ré­ben fel­me­rü­lő pro­blé­mák ese­té­ben egy olyan ál­lás­fog­la­lás ki­ala­kí­tá­sa, mely­re az­tán az egyes ál­la­mok, a gyár­tók, a fel­hasz­ná­lók egy­aránt tá­masz­kod­hat­nak. A mes­ter­sé­ges éde­sí­tő­sze­rek­kel kap­cso­lat­ban ez a tes­tü­let 1984-ben már ki­fej­tet­te vé­le­mé­nyét egy rö­vid ér­te­ke­zés­ben. Az itt leír­tak alap­ján úgy tű­nik, hogy ak­kor a sza­kér­tők nem ta­lál­tak olyan pro­blé­mát, mely alap­ján kor­lá­toz­ni, eset­leg meg­szün­tet­ni kel­lett vol­na az asz­par­tám for­gal­ma­zá­sát. A pro­blé­mák azon­ban „nem ol­vas­ták” eze­ket az ál­lás­fog­la­lá­so­kat, és egy­re csak gyűl­tek. A ha­tó­ság nem ma­rad­ha­tott so­ká­ig csönd­ben a fo­lya­ma­tos meg­szó­lí­tá­sok ke­reszt­tü­zé­ben. Vé­gül is 2002. de­cem­ber 10-i dá­tum­mal meg­je­lent az SCF ki­egé­szítő ál­lás­fog­la­lá­sa az asz­par­tám­mal kap­cso­lat­ban fel­me­rült egész­ség­ká­ro­sí­tó pro­blé­má­król. Egy év­vel ké­sőbb meg­ér­ke­zett a vá­lasz is. Az el­len­zők egyik köz­pont­já­ban, az As­par­ta­me To­xi­city In­for­ma­tion Cen­ter­ben ele­mez­ték ki ala­po­san az EU-do­ku­men­tu­mot. A két do­ku­men­tum ter­je­del­mé­nek ará­nya is jel­lem­ző: Az EU-ál­lás­fog­la­lás 24 ol­dal, a vá­lasz 64!

 

Az asz­par­tám be­mu­ta­tá­sa so­rán ed­dig elég sok ag­go­da­lom­ra okot adó in­for­má­ci­ót is­mer­tet­tem. Ha ará­nyai­ban néz­zük a gyár­tók és az el­len­zők tá­bo­ra ál­tal nyil­vá­nos­ság­ra ho­zott ada­to­kat, ak­kor az el­len­zék sza­kiro­dal­ma jó­val gaz­da­gabb­nak tű­nik. De ez ter­mé­sze­tes, hi­szen az el­len­zők egy pia­con lé­vő, bu­sás hasz­not ho­zó ter­mé­ket akar­nak el­tö­röl­ni éle­tünk­ből. A ha­tó­ság – vagy ahogy más né­ven hív­juk, a hi­va­ta­los ál­lás­pont – ter­mé­sze­te­sen a gyár­tók ol­da­lán áll. El­len­ke­ző eset­ben nem len­ne mi­ről be­szél­nünk, mert nem len­ne tá­mad­ha­tó ter­mék sem!

 

A do­ku­men­tu­mok

Az SCF ál­lás­fog­la­lá­sá­nak cí­me:

Opi­nion of the Scien­ti­fic Com­mit­tee on Fo­od: Up­da­te on the Sa­fety of As­par­ta­me. Le­tölt­he­tő az in­ter­ne­tről a kö­vet­ke­ző cím­ről: http://europa.eu.int/comm/food/fs/sc/scf/out155_en.pdf (kb. 250 kB)

 

A vá­lasz­do­ku­men­tum cí­me:

In­de­pend­net Analy­sis of the „Opi­nion of The Eu­ro­pe­an Co­mis­sion, Sci­ne­ti­fic Com­mit­tee on Fo­od: Up­da­te on the Sa­fety of As­par­ta­me /E951” (SCF 2002) Szer­ző­je: Mark D. Gold, az As­par­ta­me Rto­xo­coty In­for­ma­tion Cen­ter mun­ka­tár­sa. Ter­mé­sze­te­sen ez is meg­ta­lál­ha­tó az  in­ter­ne­ten a kö­vet­ke­ző cí­men: http://www.holisticmed.com/aspartame/ scf2002-re­spon­se.htm.

 

A kö­vet­ke­zők­ben az SCF-do­ku­men­tum szer­ke­ze­tét kö­vet­ve is­mer­te­tem an­nak fon­to­sabb meg­ál­la­pí­tá­sait, és utá­na a ter­je­de­lem en­ged­te mér­ték­ben a fon­to­sabb el­len­vé­le­mé­nye­ket.

 

A vá­lasz­do­ku­men­tum leg­fon­to­sabb meg­ál­la­pí­tá­sait a szer­ző mind­járt az ele­jén összeg­zi, me­lyek lény­ege egy­faj­ta ne­he­zen tet­ten ér­he­tő, óriá­si mé­re­tű kor­rup­ci­ót sej­tet a hát­tér­ben. Gold sze­rint az SCF-do­ku­men­tum leg­főbb hi­bá­ja, hogy az idé­zett vizs­gá­la­tok pén­zügyi hát­te­rét szin­te ki­vé­tel nél­kül az asz­par­tám­gyár­tó óriá­scé­gek biz­to­sí­tot­ták. In­nen­től kezdve nem be­szél­he­tünk füg­get­len, ob­jek­tív vizs­gá­lat­ról. Gold sze­rint az SCF-do­ku­men­tum össze­ál­lí­tói csak ilyen vizs­gá­la­tok ered­mé­nye­it össze­gez­ték. Ez azért döb­be­ne­tes, mert gya­kor­la­ti­lag hi­tel­vesz­tés­re ítél egy olyan do­ku­men­tu­mot, me­lyet egy kon­ti­nenst kép­vi­se­lő in­téz­mény ho­zott lét­re. Per­sze ilyen tör­tént már Ame­ri­ká­ban is. Va­ló­szí­nű­leg ez a tör­té­net itt még nem fe­je­ző­dött be.

 

A hát­tér

Az asz­par­tá­mot az SCF 1984-ben, egy sok­kal rö­vi­debb do­ku­men­tum­ban több más mes­ter­sé­ges éde­sí­tő­szer­rel együtt már ér­té­kel­te, és nem ál­la­pí­tott meg sem­mi­lyen ren­del­le­nes­sé­get. 1997 jú­niu­sá­ban is­mét te­rí­ték­re ke­rült az éde­sí­tő­szer: ek­kor fog­lal­koz­tak az USA-ban az agy­da­ga­na­tok és az asz­par­tám kö­zöt­ti fel­té­te­le­zett kap­cso­lat­tal. Az SCF ek­kor gya­kor­la­ti­lag „át­vet­te” az USA-ban ki­adott hi­va­ta­los ál­lás­pon­tot, amely té­ves in­for­má­ció­gyűj­tés­nek és ér­té­ke­lés­nek mi­nő­sí­tet­te a fel­me­rült pro­blé­mát.

 

• A mos­ta­ni do­ku­men­tum az asz­par­tám biz­ton­sá­gos­sá­gá­nak kér­dé­sét négy té­ma­kör­ben tár­gyal­ja:

• A me­ti­lal­ko­hol és bom­lás­ter­mé­ke­i­nek kér­dé­se.

• A fe­ni­la­la­nin és asz­pa­ra­gin­sav kon­cen­trá­ció­já­nak emel­ke­dé­se a vér­ben.

• Az asz­par­tám bom­lá­sa so­rán ke­let­ke­ző – az elő­ző pont­ban em­lí­tett – két ami­no­sav ha­tá­sa az ideg­rend­szer­re.

• Az agy­da­ga­nat és az epi­lep­szia koc­ká­za­tá­nak nö­ve­ke­dé­se az asz­par­tám­be­vi­tel kö­vet­kez­té­ben.

 

Az asz­par­tám­ból na­pon­ta biz­ton­sá­go­san el­fo­gyaszt­ha­tó mennyi­ség­nek az SCF a test­súly­ki­lo­gram­mon­ként 40 mg-ot fo­gad­ja el. Ez any­nyit je­lent, hogy egy 70 kg-os em­ber 2800 mg (= 2,8 g) asz­par­tá­mot ehet na­pon­ta koc­ká­zat­men­te­sen. Az FDA test­súly­ki­lo­gram­mon­ként
50 mg-ot en­ge­délyez, va­gyis az a jó öreg Eu­ró­pa egy ki­csit óva­to­sabb. Ennyi asz­par­tá­mot – és ezt a do­ku­men­tum is meg­em­lí­ti – sen­ki sem fo­gyaszt el na­pon­ta. Ne fe­lejt­sük el, hogy 200-szor éde­sebb a cu­kor­nál! A sta­tisz­ti­kai ada­tok is ezt iga­zol­ják: a leg­töb­bet fo­gyasz­tók An­gliá­ban és Nor­vé­giá­ban 3 mg kö­rü­li, Fin­nor­szág­ban 4 mg kö­rü­li asz­par­tám­mennyi­sé­get fo­gyasz­ta­nak. Eze­ket a szá­mo­kat a 40 mg-hoz kell vi­szo­nyí­ta­ni, mert test­súly­ki­lo­grammra let­tek át­szá­mít­va! A cu­kor­be­te­gek kö­ré­ben ma­ga­sabb ez az adat – Fran­cia­or­szág­ban 8, An­gliá­ban 10 mg kö­rü­li az ér­ték –, de még min­dig jó­val el­ma­rad a 40 mg-os ha­tár­tól.

 

A vá­lasz­do­ku­men­tum nem fog­lal­ko­zik a mennyi­ség kér­dé­sé­vel, mi­vel a ké­sőb­bi­ek­ben em­lí­ten­dő, fi­gye­lem­be nem vett ada­tok ezt tel­je­sen fe­les­le­ges­sé te­szik. Az asz­par­tám ese­té­ben a na­pon­ta el­fo­gyaszt­ha­tó mennyi­ség­nél sok­kal fon­to­sabb kér­dés­nek tű­nik a hosszabb ide­ig rend­sze­res el­fo­gyasz­tott kis mennyi­sé­gek hal­mo­zó­dá­sá­nak le­he­tő­sé­ge. Er­re ma még nincs meg­nyug­ta­tó vá­lasz.

 

Az asz­par­tám anyag­cse­ré­je

Az asz­par­tám a bél­ben el­bom­lik alko­tó­ele­me­i­re és így szí­vó­dik fel. Szer­ve­ze­tünk más tá­pa­nya­gok­ból is hoz­zá­jut az asz­par­tá­mot alko­tó két ami­no­sav­hoz és a me­ti­lal­ko­hol­hoz. Az el­len­zők sze­rint a baj on­nan ered, hogy a vér­ben az asz­par­tám bom­lás­ter­mé­ke­i­nek mennyi­sé­ge oly mér­ték­ben emel­ke­dik meg, hogy az ko­moly elvál­to­zá­sok for­rá­sá­vá vál­hat. A vizs­gá­la­tok sze­rint test­súly­ki­lo­gram­mon­ként 50 mg asz­par­tám fel­vé­te­le ese­tén sem tud­ták az alko­tó­ele­mek vér­ben mér­he­tő kon­cen­trá­ció­já­nak nö­ve­ke­dé­sét ki­mu­tat­ni.

 

A vá­lasz­do­ku­men­tum sze­rint azok a vizs­gá­la­ti mód­sze­rek, me­lyek alap­ján meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a bom­lás­ter­mé­kek mennyi­sé­ge nem emel­ke­dik a vér­ben, ela­vul­tak, nem al­kal­ma­sak ilyen mér­té­kű kon­cen­trá­ció­vál­to­zás ki­mu­ta­tá­sá­ra. Mo­dern mód­sze­rek­kel egyér­tel­mű­en ki­mu­tat­ha­tó a szin­te­mel­ke­dés.

 

To­xi­ko­ló­giai ada­tok

A vizs­gá­la­tok sze­rint az asz­par­tám nem rák­kel­tő és nem okoz ge­ne­ti­kai elvál­to­zást sem. Az utób­bi adat azért ér­de­kes, mert 1998-ban Tro­cho és mun­ka­tár­sai olyan asz­par­tám­mal vé­gez­tek vizs­gá­la­to­kat, mely­nek me­ta­nol­kom­po­nen­sét ra­dio­ak­tív izo­tóp­pal je­löl­ték meg. En­nek se­gít­sé­gé­vel a me­ta­nol út­ja nyo­mon kö­vet­he­tő a szer­ve­zet­ben. Tro­cho meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a jel­zett me­ta­nol­ból ke­let­ke­ző bom­lás­ter­mé­kek hoz­zá­kap­cso­lód­tak a DNS-lán­choz. Az ilyen lé­pést ge­ne­ti­kai mu­tá­ció­nak ne­ve­zik, és sú­lyos kö­vet­kez­mé­nye­ket von­hat ma­ga után. Az EU-do­ku­men­tum sze­rint azon­ban Tro­cho ered­mé­nyei nem kel­lő­en bi­zo­nyí­tot­tak.

 

A vá­lasz­do­ku­men­tum er­re a meg­ál­la­pí­tás­ra nem tér ki rész­le­te­seb­ben, hi­szen ez leí­ró­ját mi­nő­sí­ti. Az izo­tóp­jel­zé­ses vizs­gá­la­to­kat pon­to­san az ilyen pro­blé­mák ta­nul­má­nyo­zá­sá­ra ta­lál­ták ki, ezért nagy me­rész­ség leír­ni, hogy nem kel­lő­en bi­zo­nyí­tott.

 

Az asz­par­tám nem rák­kel­tő, mely­nek bi­zo­nyí­tá­sa a kö­vet­ke­ző mó­don tör­tént: a ko­ráb­bi ré­szek­ben már ír­tam ar­ról a kí­sér­let­ről, me­lyet meg­ha­mi­sít­va nyúj­tot­tak be az FDA-hoz, mi­vel az asz­par­tám­mal ke­zelt ál­la­tok­ban az agy­da­ga­na­tok száma je­len­tő­sen meg­nö­ve­ke­dett. Nos ezt a kí­sér­le­tet meg­is­mé­tel­ték más labo­ra­tó­ri­um­ban, és ek­kor el­len­ke­ző ered­ményt kap­tak: az asz­par­tám­mal nem ke­zelt, úgy­ne­ve­zett kon­trol­lál­la­tok kö­zött volt több agy­da­ga­na­tos. Ezek után elvé­gez­tek egy har­ma­dik kí­sér­let­sor­oza­tot is, mely­nek ki­vi­te­le­zé­sé­nél gon­do­san be­tar­tot­tak min­den sza­bályt. Itt egy­ál­ta­lán nem ész­lel­tek da­ga­nat­kép­ző­dést. Így ál­la­pí­tot­ták meg ezen a te­rü­le­ten az asz­par­tám ár­tal­mat­lan­sá­gát.

 

Itt csu­pán egy kér­dés ma­rad: ha az asz­par­tám va­ló­ban nem rák­kel­tő, ak­kor az el­ső kí­sér­le­tek­ben ész­lelt da­ga­na­tos ese­te­ket mi­ért nem vizs­gál­ták meg ala­po­sab­ban, ahogy azt az FDA ak­ko­ri, még nem a po­li­ti­ku­sok ál­tal ki­ne­ve­zett meg­bí­zot­tai is kö­ve­tel­ték? Mi­ért vá­lasz­tot­ták in­kább a su­má­ko­lást?

 

1996-ban hoz­ták nyil­vá­nos­ság­ra Ol­ney és mun­ka­tár­sai meg­fi­gye­lé­se­i­ket, mely sze­rint az asz­par­tám be­ve­ze­té­se és az agy­da­ga­na­tok számá­nak nö­ve­ke­dé­se kö­zött egyér­tel­mű kap­cso­lat fi­gyel­he­tő meg. Nagy port vert fel ez az in­for­má­ció. Ná­lunk is írt ró­la több új­ság is. A má­sik ol­dal azon­ban egy­sze­rű­en vé­de­ke­zett: bi­zo­nyí­tot­ta, hogy az Ol­ney-fé­le adat­gyűj­tés egy­sze­rű­en hi­bás! Ké­sőbb Fran­cia­or­szág­ban is meg­néz­ték a meg­fe­le­lő adat­hal­ma­zo­kat, de itt sem si­ke­rült az össze­füg­gést iga­zol­ni!

 

A vá­lasz­do­ku­men­tum sze­rint Ol­ney nem azt mond­ta, amit leír­tak ró­la: ő sem ész­lel­te az agy­da­ga­na­tok számá­nak nö­ve­ke­dé­sét, ha­nem azt fi­gyel­te meg, hogy a több­fé­le agy­da­ga­nat-tí­pus kö­zött az arány a sú­lyo­sabb, a ment­he­tet­le­nül ha­lált oko­zó va­rián­sok fe­lé to­ló­dott el!

 

Ideg­rend­sze­ri ha­tá­sok

Az asz­par­tá­mot tá­ma­dók egyik gya­ko­ri fel­té­te­le­zé­se az emész­tés so­rán kép­ző­dő két ami­no­sav – a fe­ni­la­la­nin és az asz­pa­ra­gin­sav – mennyi­sé­gé­nek nö­ve­ke­dé­se okoz­ta eset­le­ges elvál­to­zá­sok az ideg­rend­szer­ben. Az va­ló­ban igaz, hogy az em­lí­tett két ami­no­sav az agy­ban fel­dú­sul­va meg­za­var­hat­ja az in­ge­rü­let­át­vi­vő anya­gok, az ún. neu­ro­transz­mit­te­rek kép­ző­dé­sét. De a vizs­gá­la­tok sze­rint az asz­par­tám ko­mo­lyabb mennyi­sé­gű el­fo­gyasz­tá­sa sem ké­pes ilyen dú­su­lást elő­i­déz­ni.

 

Vi­sel­ke­dés­re, han­gu­lat­ra és a ta­nu­ló ké­pes­ség­re gya­ko­rolt ha­tá­sok

 

Pár év­vel eze­lőtt ko­moly hi­po­té­zi­sek szü­let­tek az agy­ban fel­hal­mo­zó­dó fe­ni­la­la­nin vi­sel­ke­dést be­fo­lyá­so­ló ha­tá­sá­ról. A fel­té­te­le­zé­se­ket vé­gül is nem si­ke­rült kí­sér­le­tek­kel iga­zol­ni, és a fe­ni­la­la­nin­ból sem dú­sul fel olyan mennyi­ség az agy­ban, ami a hi­po­té­zi­sek alap­ját ké­pez­te!

 

Ha­son­ló hely­zet ala­kult ki a ta­nu­ló­ké­pes­ség-vál­to­zá­sok ta­nul­má­nyo­zá­sa so­rán is, bár itt már nem volt ennyi­re egyér­tel­mű a hely­zet. Ez a kér­dés azért volt kü­lö­nö­sen fon­tos, mert a gyer­me­kek és diá­kok igen ko­moly fo­gyasz­tói az asza­par­tám­tar­tal­mú üdí­tők­nek. A pro­blé­mát az a né­hány vizs­gá­la­ti ered­mény okoz­ta, me­lyek egyér­tel­mű­en a ta­nu­lá­si ké­pes­ség csök­ke­né­sét mu­tat­ták. Saj­nos er­ről a te­rü­let­ről nem áll ren­del­ke­zés­re ele­gen­dő szá­mú ta­nul­mány. A már meg­lé­vők je­len­tős több­sé­ge vi­szont egye­lő­re azt mu­tat­ja, hogy az asz­par­tám fo­gyasz­tá­sa nincs ha­tás­sal a diá­kok szel­le­mi ké­pes­sé­ge­i­re!

 

A vá­lasz­do­ku­men­tum sze­rint az SCF ál­tal meg­ál­la­pí­tott ár­tal­mat­lan­ság csak az asz­par­tám­gyár­tók ál­tal tá­mo­ga­tott vizs­gá­la­tok tá­maszt­ják alá. Ezek után két ol­da­lon ke­resz­tül so­rol­ja azo­kat a vi­sel­ke­dé­sza­va­ro­kat, me­lyek az asz­par­tám­fo­gyasz­tás meg­szűn­té­vel hoz­ha­tók hely­re!

 

Fej­fá­jás

A leggya­ko­ribb pa­nasz, amit az asz­par­tám­mal kap­cso­lat­ban leír­tak. So­kan szá­mol­tak be ar­ról, hogy kín­zó fej­fá­já­suk el­múlt, amint mé­rés­kel­ték vagy tel­je­sen ab­ba­hagy­ták az asz­par­tám­tar­tal­mú üdí­tők fo­gyasz­tá­sát. Ku­ta­tók meg­pró­bál­ták kí­sér­le­tek­kel iga­zol­ni az ef­fek­tust, de nem si­ke­rült. Pon­to­sab­ban azt nem si­ke­rült bi­zo­nyí­ta­ni, hogy az asz­par­tám­be­vi­tel mér­té­ke és a fej­fá­jás kö­zött lé­te­zik kap­cso­lat. Eb­ből von­ta le az SCF azt a kö­vet­kez­te­tést, hogy az asz­par­tám­fo­gyasz­tás nem okoz fej­fá­jást.

 

A vá­lasz­do­ku­men­tum itt is meg­em­lí­ti, hogy olyan vizs­gá­la­to­kat vá­lasz­tot­tak ki, me­lyek­kel az ár­tal­mat­lan­ság iga­zol­ha­tó, és gon­do­san hall­gat­tak a töb­bi­ről, amely elég rossz össz­ké­pet ad az éde­sí­tő­szer­ről. Ar­ra sem ad­tak vá­laszt, hogy az asz­par­tám­be­vi­tel ab­ba­ma­ra­dá­sa és a fej­fá­jás meg­szű­né­se kö­zött mi le­het a kap­cso­lat.

 

Összeg­zés

A két do­ku­men­tum együtt te­szi tel­jes­sé és iga­zán meg­hök­ken­tő­vé a tör­té­ne­tet, és nyug­ta­lan­ná, ta­nács­ta­lan­ná az ol­va­sót. Saj­nos egy meg­hök­ken­tő me­sé­nek itt kell vé­get ér­nie. Nem­csak azért, mert nem len­ne kel­lő­en meg­hök­ken­tő, ha meg­ol­dás­sok­kal is szol­gál­na, de a ko­ráb­ban több­ször em­le­ge­tett jo­gi kor­lá­to­kat sem sza­bad át­lép­ni!

 

Min­den­ki­nek ja­vas­lom, hogy a jó­zan ész győ­zel­mé­nek ér­de­ké­ben so­se fe­led­kez­zen meg a bir­to­ká­ba ju­tott ada­tok ala­pos el­le­nőr­zé­sé­ről, mi­előtt ko­moly dön­té­sek meg­ho­za­ta­lá­ra szán­ja el ma­gát!

Dr. Vinczer Péter
X. évfolyam 7. szám

Címkék: aszpartám

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.