Gyakori megbetegedések
- Bőrbetegségek
- Emésztőrendszeri megbetegedések
- Fájdalmak – fájdalomcsillapítás
- Férfi egészségügyi problémák
- Fertőző betegségek
- Fül-orr-gégészeti betegségek
- Gyermekkori betegségek
- Ideggyógyászati megbetegedések
- Időskori megbetegedések – anti-aging
- Immunrendszer és nyirokkeringés
- Jó- és rosszindulatú daganatos megbetegedések – rák
- Mozgásszervi megbetegedések
- Nőgyógyászati betegségek
- Pszichiátriai betegségek
- Száj- és fogászati betegségek
- Szemészeti problémák
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Táplálkozás, anyagcsere, hormonok
- Tüdő- és légúti megbetegedések
- Vese és a húgyutak betegségei
Ajánló
Az aszpartám története (folytatás)
Meghökkentő „mesék”, avagy azok vagyunk, amit megetetnek velünk 4. rész
Történetünk az előző részben a nyolcvanas évek elején ért véget az aszpartám engedélyének megadásával. Az engedély kiadását politikai döntésként könyvelte el a szaksajtó, hiszen minden létező szabályt és törvényt felrúgott Arthur Hayes, az FDA akkori megbízottja, amikor aláírta a szükséges papírokat. Ráadásul mindez a demokrácia fellegvárában történt, egy olyan országban, amely küldetésének tekinti az emberi jogok védelmét, méghozzá a legmagasabb szinten. De ne higgye a Kedves Olvasó, hogy ezek után minden a helyére került és a kedélyek megnyugodtak. Ha ez így lett volna, akkor most pár sor után rátérhetnénk azokra a tulajdonságokra, vizsgálatok eredményeinek bemutatására, melyek a vihart felkavarták. Erre még egy picit várni kell, hogy minél teljesebb képet lehessen alkotni a 20., valamint a 21. század elejének egyik legérdekesebb jelenségsorozatáról.
A nyolcvanas évek folytatása
1982
A Searle cég bár megkapta az aszpartám forgalmazási engedélyét, még nem érte el célját teljes mértékben. Az üdítőital-piacra való behatolás – az igazi nagy üzlet – egyelőre csak álom maradt, mivel az aszpartámot csak száraz élelmiszerekben lehetett alkalmazni az engedély szerint. Az üdítőitalokban az aszpartám stabilitásának bizonyítása még nem történt meg. Nem lehetett megmondani, hogy egy aszpartámtartalmú üdítő meddig őrzi meg a minőségét!
A szabadalmi védettség lejártának rohamos közeledése okozta az újabb fejtörést. Márpedig ha ez bekövetkezik, más gyártók esetleg elvégzik a hiányzó vizsgálatokat, és ki tudnak jönni a piacra egy olcsóbb, ugyanakkor biztonságosabb édesítőszerrel.
A második probléma még ebben az évben megoldódott. Sikerült a kongresszussal elfogadtatni egy olyan törvénymódosítást, melynek segítségével a kérdéses szabadalmi védettség meghosszabbítható. Természetesen azok a szenátorok, akik hatékony segítséget nyújtottak a tervezet elfogadtatásában, elkövetkező választási kampányukhoz jelentős anyagi támogatást kaptak a Searle cégtől.
Október 15-én a Searle újból kéri az FDA-t, hogy engedélyezze az aszpartám alkalmazását üdítőitalokban, valamint gyermekek számára készült vitaminkészítményekben.
1983
Nem kellett egy évet sem várni az engedély kiterjesztésének megadásához. A jóváhagyó az FDA részéről Mark Novitch volt, aki közvetlen kollégája Arthur H. Hayesnek, az alapengedély kiadójának. Arról nem szól a történet, hogy sikerült a készítmény stabilitását megoldani! Valószínűleg a molekula megítélése változott meg, nem pedig kémiai ellenálló képessége, hiszen összetétele nem módosult. A megítélés sajnos gyakran háttérbe szorítja a tényeket. Annak idején a szacharin azért került fel a vélhetően rákkeltő anyagok listájára, mert a listát összeállító héttagú bizottság négy tagja aggódott az állatkísérletek során észlelt daganatok kialakulása miatt. Hosszú időn keresztül nem tudták meggyőzni őket aggodalmaik alaptalanságáról, annak ellenére, hogy sem akkor, sem később nem sikerült igazolni a szacharin rákkeltő hatását az emberi fogyasztásra javasolt és alkalmas koncentrációban. A szacharin olyan priuszt kapott, melynek jelenlegi ismereteink szerint nem volt alapja. Nos, az aszpartám esetében jól ismert, mekkora üzleti haszonnal jár az üdítőkben való alkalmazás. Nincs tehát mit csodálkozni, ha megítélése az üzleti érdekeknek megfelelően alakul!
Az esztendő eseménye még, hogy az aszpartám biztonságosan fogyasztható mennyiségének határértékét több mint kétszeresére emelték fel. Az ilyen változtatás a szakértők szerint rendkívül ritka az FDA történetében.
Nem sokkal az aszpartám szénsavas üdítőkben való alkalmazásának engedélyezése után Arthur Hayes elhagyja az FDA-t és a New York Medical College dékánja lesz. Emellett Mr. Hayes a Burston Marsteller cég konzultánsa lett napi 1000 (!) dollárért. Az említett cég a Searle marketingtevékenységének egyik oszlopa.
Július 8-án az Arizonai Egyetem egyik laboratóriumának vezetője, dr. Woodrow Monte kérvényt adott be a bíróságon az aszpartám betiltása érdekében. Elsősorban az aszpartámból felszabaduló metanol miatt aggódott. Ugyanezen a napon James Turner is beadott egy hasonló kérvényt a FDA-hoz. Mindkettőt elutasították.
1984
Az Arizonai Egyetemen alapos vizsgálatokat kezdtek az üdítőkben a savanyú közeg miatt az aszpartámból felszabaduló metanollal kapcsolatban. Megállapították, hogy ha az üdítőket nem a megfelelő hőmérsékleten tárolják, akkor bizony olyan mennyiségű metilalkohol képződhet, amely önmagában is elegendő lehetne a betiltáshoz! Ennek ellenére a Monte-féle kérelmet elutasították.
1985
Az USA szenátusa újabb, az aszpartámmal kapcsolatos problémával szembesül. Törvényjavaslatot nyújtottak be, mely kötelezné a gyártókat, hogy tüntessék fel a készítmények dobozán a bennük található aszpartám mennyiségét. A javaslat megbukott. Elsősorban a Republikánus Párt képviselői tiltakoztak a leghevesebben. Emlékezzünk, hogy a republikánus Reagan az elnök, valamint az ő hívei nyomására került az aszpartám forgalomba!
Az év legnagyobb eseménye a G. D. Searle cég eladása a Monsanto vegyipari cégnek. A Monsanto ma a világ egyik vegyipari óriása! Még ebben az évben a Monsanto létrehozza a NutraSweet Company leányvállalatot. Ez a cég viszi tovább az aszpartámüzletágat.
1986
A Community Nutrition Institute (CNI) egy kérvényt nyújtott be az FDA ellen a bíróságon, melyben azzal vádolja a hatóságot, hogy nem követte a szokásos előírásokat, amikor engedélyezte, hogy az aszpartámot üdítőitalokban is alkalmazhassák. Emellett a CNI a beadványban azt is kérte, hogy tartsanak nyilvános meghallgatást aszpartámügyben, mielőtt a végső engedélyt megadják. A bíróság azzal utasította el a kérvényt, hogy nincs elég indok a meghallgatásra, valamint az FDA elmarasztalására. A CNI a következőket nyilatkozta az elutasításra reagálva:
Amennyiben egy nyilvános meghallgatás nem része az élelmiszer-kiegészítők engedélyezésének, akkor nagy a valószínűsége olyan készítmények forgalomba kerülésének, melyek ártalmatlansága nincs bizonyítva.
Még ebben az évben a GAO (ez az USA-ban az Állami Számvevőszéknek felel meg) vizsgálódni kezdett azon kormányhivatalnokok körében, akik az aszpartámtermelő iparággal kapcsolatba kerültek. Megállapításaik nem kevésbé lettek meghökkentők, mint a CNI kijelentése. A GAO szerint az FDA egy forgóajtó az amerikai kormány és az ipar között, melyen keresztül az ipar óriáscégei teljes mértékben befolyásuk alatt tartják a kormányt. A folyamat mechanizmusa nagyon egyszerű: a kormányalkalmazottak igyekeznek megfelelni az ipar kívánalmainak, cserébe egy idő után jól fizető ipari állásokat kapnak. A dolog további finomítása, amikor ezek az iparba „kirepült” alkalmazottak időnként visszatérnek a kormányhivatali állásaikba, és így „ipari barátaiknak” további előnyöket tudnak nyújtani. A GAO szerint ez egy olyan erkölcsi korrupció, melyet gyakorlatilag büntetlenül lehet folytatni!
1987
A United Press tíz olyan szövetségi alkalmazottról tesz említést, akik komoly állásajánlatot kaptak az aszpartámgyártó iparágtól.
A szenátusban ismét sikeresen gátolták az aszpartám mennyiségének feltüntetését előíró törvényjavaslat elfogadását.
A már említett GAO vizsgálatot végzett az FDA-nál, ahol kizárólag arra volt kíváncsi, hogy az FDA az aszpartám engedélyezése során betartotta-e a szokásos törvényes lépéseket, és döntései tényeken alapultak-e. Megállapításaikban visszaköszöntek a korábbi problémák. Megállapították, hogy az FDA nem foglalkozott jó néhány fontos és aggasztó vizsgálati eredménnyel.
A GAO-jelentés megállapításait röviden úgy foglalhatnánk össze, hogy az FDA nem tartotta be a szokásos lépéseket vizsgálata során, döntései pedig a cél érdekében összeválogatott tényeken alapultak.
Ebben az évben hozták utoljára nyilvánosságra az éves aszpartámeladásokat, melyek olyan mértékű növekedést mutattak, amely még a gyártó álmait is messze felülmúlták. A NutraSweet Company úgy döntött, hogy a továbbiakban titkosítja ezeket a forgalmi adatokat.
1988–89
Megindul az aszpartám terjesztése a világban. Az első állomás: Brazília. Egy óriási reklámkampány után 150 olyan termék jelent meg a brazil piacon, melyben aszpartám az édesítőszer.
A kilencvenes évek
A kilencvenes évek az aszpartám világhódító útjáról szólnak. A problémák száma egyelőre nem gyarapodik, nem derülnek ki újabb negatívumok, igaz, a hivatalos válasz is késik az eddig megismert gondokra. Közben többeket rémülettel tölt el, hogy a NutraSweet Company már fejleszti az aszpartám utódjának számító újabb édesítőszereket.
1992-ben kerül az aszpartám a Coca-Colába, amikor megjelenik a Diet Coke termék.
1992. december 14-én lejár az aszpartám szabadalmi védettsége. Ez annyit jelent, hogy most már bárki gyárthatja, nem csak a Monsanto. Egy holland cég élt is a kínálkozó lehetőséggel.
1993-ban Mexikóban, 1994-ben Magyarországon, Romániában, Ugandában, Ecuadorban, Uruguayban, Kínban és Paraguayban jelenik meg az aszpartám. A külföldi megjelenés ellenére a teljes termelés mintegy 90%-át az USA-ban értékesítik.
Az ezredfordulótól napjainkig
Az új évezred azzal a váratlan fordulattal indult, hogy a Monsanto cég eladta a NutraSweet Companyt egy J. W. Childs Company névre hallgató, Európában kevéssé ismert cégnek 440 millió dollárért. Gyakorlatilag a teljes üzletág a márkanévvel és gyártókapacitással együtt átkerült az új céghez.
2000 és 2002 között látnak napvilágot az európai és a kanadai hatóságok vizsgálati eredményei, melyeket a megfelelő előírások szerint végeztek el, és amelyek igyekeznek választ adni az évtizedek során felhalmozódott problémákra. Valójában azért nincs minden rendben, legalábbis a kétkedők szerint. Aki sok vizsgálat eredményét tanulmányozta már át pályafutása során, annak bizonyára feltűnik, hogy a hatósági állásfoglalások összes eredménye negatív, azaz szerintük az aszpartám mint étrend-kiegészítő fogyasztása minden téren biztonságos. De akkor előző századunk utolsó évtizedeiben szakértők tucatjai tévedtek volna, végeztek volna hozzá nem értő módon számos vizsgálatot?
Dr. Vinczer Péter
X. évfolyam 4. szám
Címkék: aszpartám