Egészséges életmód

Bioflavonoidok a vörösborban

Vitaminok szerepe a szervezet létfenntartásában 38. rész


A bioflavonoidok megismerése kapcsán nem lehet a vörösbor-fogyasztás kérdését megkerülni. Idős emberek a mai napig esküsznek arra, hogy napi egy-két liter bor megvéd a káros hatásoktól, ez a hosszú élet titka. Sokunk számára ismerős az a helyzet, amikor egy idős ember csak legyint a manapság szinte már a csapból is folyó táplálkozási tanácsokra, melyek tiltanak bennünket a fűszeres és a zsíros ételek fogyasztásától. A magyar konyha bőven tartalmaz ilyen ételrecepteket. A népi bölcsesség a napi egy pohár bort gyógyszernek tartja. A tokaji aszú a régi gyógyszerkönyvekben készítményként szerepelt. Az orvosok véleménye már nem ennyire egyértelmű, úgy is mondhatnánk, megoszlik. Az ok a bor alkoholtartalma, melynek a szervezetre gyakorolt hatása egyénenként változik, pontosan kiszámítani nem lehet. Ennek ellenére a világ számos részén jelentős részvétellel folynak olyan vizsgálatok, melyek célja a rendszeres borfogyasztás egészségre gyakorolt hatásának feltérképezése. A téma jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a legnevesebb angol orvosi szaklap, a British Medical Journal internetes honlapján található keresőbe beírván a bor angol megfelelőjét, több mint 300 közleményt kapunk válaszként az elmúlt tíz év távlatában.

 

100 000 főre jutó, szívkoszorúér-megbetegedésekből eredő halálesetek számának alakulása 1992-ben

 

Nem Franciaország Anglia Különbség Arány
Férfiak 128 487 -359 1:4
Nők 27 153 -126 1:6
         

 

Manapság a vizsgált terület egyre szélesebbé válik. Először csak a vörös- és fehérborokat tanulmányozták, és jutottak arra a megállapításra, hogy a vörösbor mindenképp „hatékonyabb”. Ez az eredmény már csak azért is tűnt elfogadhatónak, mert a vörösborban az alkohol mellett több a szárazanyag-tartalom, mint a fehérborban. Az alkohol hatásáról a figyelem a borban lévő egyéb vegyületek felé fordult. Itt jöttek be a képbe a bioflavonoidok is, melyek meghatározó elemei a borok szárazanyag-tartalmának. De manapság a legtöbb szeszes ital – a whiskytől a martiniig – meghatározott mennyiségben fogyasztva kimutatható pozitív hatást gyakorol szervezetünk egészségi állapotára.

 

A továbbiakban a hely szűke miatt csak a borokkal – azon belül is a vörösborokkal – kapcsolatos vizsgálatokról lesz szó, a teljesség igénye nélkül.

 

A vörösbor karrierje

A vörösbor szervezetünkre gyakorolt szerepének tanulmányozását az úgynevezett francia paradoxon megismerése indította el. A franciaországi és az angliai lakosság egészségi állapotát összevetve sajátos ellentmondásra bukkantak a kutatók: a brit lakosság körében mintegy négyszer több a szívkoszorúér-megbetegedésekből eredő halálozások száma, mint a francia lakosság körében, dacára annak, hogy mindkét ország lakosai nagyjából azonos mennyiségű olyan állati zsiradékot fogyasztanak, melyek a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásáért felelősek. A pontos számokat az 1. táblázat mutatja. Alapos vizsgálatnak vetették alá a két nép étkezési szokásait, és azt találták, hogy a franciák jóval több vörösbort isznak a napi étkezések után, mint az angolok. Az orvosok számára már „csak” az a kérdés maradt megválaszolatlanul: vajon a vörösbor melyik összetevője okozza ezt a hatást. A kis mennyiségű alkohol pozitív hatása régóta ismert volt a biológusok körében, de amikor az alkoholfogyasztás világszerte aggasztó méreteket ölt, akkor a kis mennyiség fogalma nagyon nehezen lett volna értelmezhető. Szerencsére ez idő tájt ismerték meg a bioflavonoidok szabadgyök-fogó képességét, és fedezték föl, hogy a vörösbor jelentős mennyiségű ilyen vegyületet is tartalmaz. Megszületett az első elmélet: a francia paradoxont a vörösborban található bioflavonoidok szabadgyök-fogó képessége okozza.

 

De a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, amit már az is jelzett, hogy nem minden megfigyelés támasztotta alá a borfogyasztás előnyeit. Holland és később más kutatók is úgy vélték, amennyiben a vörösbor hatásáért bioflavonoidjai felelnek, akkor célszerű egy alkoholmentes „borkivonatot” készíteni, és ezzel egyrészt pontosabban tudják adagolni a hatékony összetevőket, ugyanakkor megszabadulnak az alkohol káros tulajdonságaitól. A vizsgálatok sorra kudarcba fulladtak, nem sikerült a betegségmegelőző, illetve halálozási arányt csökkentő hatást igazolni. Kimérték, hogy a javasolt napi egy pohár borral bevitt bioflavonoidok gyökfogó képessége sokkal kisebb, mint a táplálékkal felvett E- és C-vitaminoké együtt összesen. A boltokban hamar megjelenő „vörösborkivonat”-kapszulák hatékonyságát csak állatkísérletek bizonyították, emberi alkalmazása nem mutatott pozitív eredményt.

 

Később számos vizsgálat támasztotta alá, hogy a vörösbor alkohol- és bioflavonoid-tartalma együtt felelős a kimutatható pozitív hatásokért.

 

A francia paradoxon és a vörösbor-fogyasztás kapcsolatát bizonyító teóriákba újabb késdöfésként jelent meg 1999 májusában Malcolm Law-nak és Nicholas Waldnak szintén a British Medical Journalban irt közleménye, melyben a két szerző által felállított újabb elmélet megkérdőjelezi a vörösbor szerepét az említett ellentmondás kialakulásában. Elméletük szerint – melynek a time lag theory nevet adták, amely magyarra időkésés elméletként fordítható – egy nép életében a táplálkozási szokások megváltozásának egészségügyi következményei 15-20 év elteltével jelentkeznek kimutathatóan. A francia és angol étkezési szokásokat tanulmányozva megállapították, hogy a franciák 15-20 évvel ezelőtt jóval kevesebb húst és állati zsiradékot fogyasztottak, mint ma. Az utóbbi két táplálékfajta fokozatosan terjedt el a francia étkezési szokásokban. Ezzel szemben az angolok étkezési szokásai nem változtak meg jellegzetesen az elmúlt 20 év során. Szerintük a két nép egészségi állapota közötti különbség oka a 15 évvel ezelőtti szokások közötti különbséggel magyarázható. Elméletüket azzal látják bizonyítottnak, hogy az említett halálozásiarány-különbség az elmúlt évek során elkezdett csökkenni. Amennyiben ez a csökkenés az elkövetkező évek során folytatódik, úgy a francia paradoxon léte megkérdőjeleződik.

 

A daganatképződés kockázatának százalékos változása az elfogyasztott ital mennyiségétől

Fogyasztott italmennyiség (pohár/hét)   A fogyasztott ital típusa  
  sör bor tömény
1-6 +50 % -20 % -30 %
több mint 7 +190 % -60 % +50 %
       

A vörösborfogyasztás vizsgálatait azonban nem vetette vissza az új elmélet. Számos, nagy létszámú csoport megfigyelésének adatai támasztják alá a borfogyasztás előnyös mivoltát.

 

 

A vörösbor alkoholtartalmának szerepe

Az alkohol fiziológiai szerepe régóta ismert. Kis mennyiségben hatása egyértelműen pozitív, mivel növeli az úgynevezett „jó koleszterint”, a HDL-szintet. A HDL emelkedése csökkenti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát. Nagyobb mennyiségben azonban az alkohol lebomlása során keletkező termékek komoly károkat képesek okozni. Az alkohol több lépésben bomlik le szervezetünkben, és az egyes lépések sebessége eltérő, ráadásul egyénenként is változó. Adott mennyiségű alkohol hatása a szervezetre jelentős mértékben eltér az egyes személyek esetében. A hatás mértéke nem határozható meg előre. Emiatt az alkohol pozitív hatása sem váltható ki tudatosan, így az orvos nem tudja „gyógyszerként” alkalmazni a bort.

 

 

A bor bioflavonoidjainak szerepe

A borban található bioflavonoidok legfontosabb tulajdonsága a jelentős energiafelesleggel rendelkező szabad gyökök hatástalanítása. Emellett érfalelernyesztő és vérrögképződés-gátló tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ez utóbbiak jelentősége jelen esetben kisebb, de nem elhanyagolható!

 

 

A vörösbor biológiai szerepét igazoló vizsgálatok

A vörösbor orvosi szemmel nézve egy sok öszszetevőből álló keverék, melynek biológiai szerepét csak klinikai vizsgálatok sorozatával lehet meghatározni. Az állatkísérletek ilyen esetekben csak tájékoztató jelegűek, mélyebb következtetések levonására nem alkalmasak. Élelmiszerek esetében gyakran célravezető lehet a megfelelően kivitelezett megfigyelésen alapuló vizsgálat is. Jelen esetben az ilyen vizsgálatok úgy történnek, hogy egy lehetőleg nagy létszámú csoport borivási szokásait rögzítik több éven keresztül, és közben figyelik a résztvevők egészségi állapotának alakulását.

 

Az egyik leggyakoribb megfigyelés, hogy a napi 1-2 pohár vörösbor rendszeres fogyasztása 30%-kal csökkenti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát. Több vizsgálatban megfigyelték más alkoholtartalmú italok hatását is. A sör esetében a rendszeres fogyasztás 20%-kal növelte az előbb említett kockázatot!

 

1976 és 1988 között Koppenhágában végeztek egy megfigyeléssorozatot, melyben 6051 férfi és 7234 nő vett részt. A vizsgálatok során az alkoholt egyáltalán nem fogyasztókat hasonlították össze a naponta 3-5 pohár bort, illetve tömény italt fogyasztókkal. A bort fogyasztók körében a szívbetegségekből bekövetkező halálozások száma 49%-kal csökkent, míg a tömény italokat rendszeresen fogyasztók körében 34%-kal nőtt!

 

 

A borfogyasztás hatása az Alzheimer-kór kialakulására

 

A borfogyasztás mértéke

A megfigyelés időtartama alatt kialakult Alzheimer-kórosok %-os aránya az összes megfigyelthez viszonyítva

Nem fogyasztott alkoholt

4,9 %

2 pohár/nap

5,1 %

3-4 pohár/nap

0,9 %

több mint 5 pohár/nap

1,6 %
   

1986 és 1989 között Kínában végzett vizsgálat során a borfogyasztás és a halálozások számának kapcsolatát figyelték meg. A vizsgálatban 18 244 férfi vett részt. Az eredmény a következőképpen alakult: a hetente maximum 14 pohár bort fogyasztók körében 19%-kal kevesebben, a hetente 14-28 pohár bort fogyasztók között 36%-kal kevesebben haltak meg a bort egyáltalán nem fogyasztókhoz viszonyítva a megfigyelési időszakban. A hetente 28 pohár bornál többet fogyasztók körében a halálozások száma 30%-kal magasabb volt.

 

Egyes megfigyelések szerint a borfogyasztás a daganatképződés kockázatának csökkentésében is fontos szerepet játszhat. Egy Dániában 13 éven át végzet vizsgálatban 15 117 férfi és 13 069 nő vett részt. A daganatok kialakulásának kockázatát tanulmányozták a sör, a bor és a tömény italok fogyasztásának függvényében. A sörfogyasztás egyértelműen növelte a daganatképződés kockázatát: a hetente 1-6 pohár sört ivók körében 50%-kal, a több mint 7 pohárral ivók körében 190%-kal nőtt a kockázat. A borivás csökkentette, a tömény italok fogyasztása egy adott mennyiségig csökkentette, majd növelte a kockázatot. Az eredményeket a 2. táblázat foglalja össze.

 

Érdekes megfigyelés, hogy idősebb embereknél a napi rendszeres borfogyasztás csökkenti a szellemi leépülés ütemét, valamint az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Az eredmények a 3. táblázatban olvashatók.

 

 

Mennyi bort fogyasszunk?

Sokan ezt a kérdést úgy teszik fel: egyáltalán kell-e bort fogyasztani ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Természetesen a válasz az, hogy nem szükséges! Olyan példát nem ismer a táplálkozástudomány, amikor valaki azért lett beteg, mert szervezete egyáltalán nem kapott bort vagy más szeszes italt! Az ellenkezőjére viszont példák tömege ismert, ezért a borfogyasztás témája mindig szorosan kapcsolódik a mértékletesség fogalmával. Aki szereti a bort és tud mértéket tartani, annak a vizsgálatokban leggyakrabban használt mennyiségek fogyasztása ajánlott. A legjobb eredményeket a napi egy-két pohár vörösbor rendszeres elfogyasztásával kapták. Ez kb. 1-2,5 dl bort jelent naponta.

 

Aki nem szereti a bort vagy bármelyik szeszesitalt-fajtát, annak sem kell aggódnia. A hosszú életnek több titka is létezik, melyek közül bőven elég egyet ismerni!

Dr. Szabó Oszkár
VIII. évfolyam 5. szám

Címkék: bioflavonoidok, vitaminok, vitaminszerű anyagok

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.