Egészséges életmód

Egészségmegőrzés termálvízzel


     

    Egy hippokratészi idézettel kezdeném: „Ha nem tudsz változtatni életmódodon, nem lehet rajtad segíteni!” Különösen igaz ez a kijelentés ma, amikor a civilizáció „áldása” folytán az egyén számára menekülési útvonal csak saját erőfeszítései mentén maradt. Szenynyezett a levegő, a víz, a termőtalaj és ennek következtében táplálékunk. A XX. század elején az idült megbetegedések és rosszindulatú daganatos elváltozások egyszerűen megelőzhetőek voltak a vegetáriánus életmódra való átállással. Ám napjainkban már a hús nélküli táplálkozás sem ad önmagában biztonságot, a betegségmegelőzésnek összetettebb módszere alakult ki, ami a táplálkozási szokások szigorítása mellett más jelentős életmód-változtatási lehetőségeket is figyelembe vesz.

     

    Minden terápia a szervezet méregtelenítésével indul. A méregtelenítés legradikálisabb és egyben leghatékonyabb módja a teljes tápmegvonás. De most elsősorban a termálvizeknek a méregtelenítésben játszott szerepét szeretném kiemelni. A szervezetből a méreganyagok két módon távozhatnak a víz közreműködésével. A verejtékkel és a vizelettel.

     

    A verejtékezés során a salakanyagok a bőrön át távoznak a szervezetből. Ez azért is előnyös, mert például amíg a nehézfémsók károsítják a vesehámsejteket, mikor azok kiválasztják őket, a verejtékmirigyek hámsejtjeit nem fenyegeti ilyen veszély. A verejtékezéses méregtelenítésben nagy segítség a 36-37 Celsius-fokos meleg termálvíz. Ilyen fürdőben hamarosan izzadni kezdünk azokon a testrészeinken – leginkább a fejen –, amelyek nincsenek a vízben. A meleg víz másik jelentős hatása, hogy vénás bővérűséget okoz. A mezenchimális szövetben a perifériás területek sejtjeiből, a sejt közötti állományból az egyébként alig funkcionáló kapillárisok vérrel telítődnek és így felveszik az ott lerakódott toxikus anyagokat. Ugyanakkor ezt a vénás vérbőséget nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a fürdési időt mindenkinek szigorúan saját vérkeringési rendszerének állapotához kell szabnia. Ezen túl gondoskodni kell a megfelelő folyadékpótlásról is.

     

    Sajnálatosan ritka a termálvíz méregtelenítő hatásának kihasználása kádfürdő formájában, japán fürdőként. Ez 38-40 Celsius-fokos termálvizet tartalmazó kádban történik. Itt a termálvíz és a szövetnedvek kozmotikus viszonya is salaktalanítást indukál, sőt a szervezet számára lehetőség adódik a zavartalan biokémiai működéshez szükséges mikroelemek felvételére is. Méghozzá aktív és passzív formában egyaránt. Ha a szükséges elemeket a termálvíz tartalmazza, akkor ezek felszívódhatnak a bőrön keresztül, illetve az elpárolgó vízgőz belélegzésével a tüdőn át.

     

    A meleg fürdő lazít és nyugtat, ezt a hatást egészíti ki az illóolajok belélegzése

     

    Segítik a salakanyagoknak a szövetekből történő felszabadítását a különböző masszázsok is. Különösen hatékony a víz alatti masszázs, a tangentor. Viszont rendszeresen visszatérő probléma az ún. fürdőreakció, amely az intenzív termálvizes fürdőzés során néhány nap után jelentkezik, és oka a hirtelen nagyobb mennyiségben felszabaduló és a keringésbe kerülő salakanyag. A fürdőreakció kivédhető a fürdőkúrát megelőző böjttel és a kúra alatti minél kevesebb toxikus anyagot tartalmazó táplálkozással.

     

    A váltófürdők jelentősége a méregtelenítésben az, hogy a meleg víz salakoldó hatását a hideg víz artériás keringést serkentő hatása a salakanyagok intenzívebb elszállításával egészíti ki.

     

    A meleg vizes kádas termálfürdő kiegészíthető különböző magas illóolaj-tartalmú – még jobb, ha a teljes növényt és nemcsak illóolaját tartalmazó – gyógynövényekkel olyan formában, hogy a megfelelő hatásmechanizmus alapján összeállított keveréket egyszerűen a fürdővízbe helyezzük. Sajnos a gyógynövénypiacról hiányzik a filteres teákhoz hasonló kiszerelésű gyógynövénykeverék. Egy ilyen keverék a hatékonyabb salaktalanítás mellett javítaná a perifériás keringést, nyugtatóan hatna a vegetatív idegrendszerre, csökkenteni tudná a reumatikus és más idült ízületi, illetve izomfájdalmakat. Alkalmas lenne erre a funkcióra a mezei zsurló, a macskagyökér, a tölgyfakéreg, a fenyőolaj, a szénavirág, az orvosi székfű, a levendula, a citromfű, a rozmaring, a vadgesztenye, a cickafark és a kakukkfű.

     

    Az inhalációs fürdők terápiás hatása a melegen és az illóolaj-tartalmon alapszik. A meleg fürdő lazít és nyugtat, ezt a hatást egészíti ki az illóolajok belélegzése. Elsősorban a légúti hurutok kezelésére, az arc- és orrmelléküregek tisztítására szolgálnak. Inhalációs fürdő esetén a kádat le kell fedni lepedővel, hogy a felszálló gőzök az archoz és az orrhoz jussanak. A fürdők mellett az inhalációs kezelések is hasznosak lehetnek.

     

    Az ivókúrák inkább az anyagcsere-folyamatokat befolyásolják, mégis érdemes kissé elidőzni az ivókúrák és a vérnyomás összefüggéseinél. Egészséges keringési rendszernél és vesefunkciónál nagyobb mennyiségű víz felvétele sem befolyásolja a vízháztartást. Viszont a nátriumfelvétel vízretenciót okozhat. Éppen ezért külön problémát jelent a gyógyvizek és ivókúrák alkalmazásánál a nátrium-klorid vérnyomásnövelő hatása. Különböző nátriumtartalmú gyógyvizekkel végzett négyhetes ivókúra egészséges embereknél azt mutatta, hogy a bevitt elektrolidok kiválasztása emelkedik. Ugyancsak ezeknél a pácienseknél a vérnyomás esett. Ennek magyarázata a nátrium-klorid és a nátrium-hidrokarbonát hatáskülönbségén túl a szervezet szabályozóképességének javulásán alapul. Minden valószínűség szerint a nátriumtartalmú természetes ásványvizek ásványianyag-összetétele és a különböző más elemek együttes hatása okozza, hogy a vesék, ellentétben a mesterséges és tiszta konyhasóval, képesek biztosítani a szervezetben a nátrium és a kálium optimális arányát, valamint a felesleges nátrium vizelettel történő kiválasztását. Az ivókúrák egyébként aktivizálhatják a veséket is.

     

    Minden terápia a szervezet méregtelenítésével indul

     

    Érdemes megjegyezni, hogy a gyógyvizek ásványi anyagai a vékonybélből szívódnak fel, ahol fiziológiás körülmények között izotónia áll fenn. Nem izotóniás forrásvizek – hazai gyógyforrásaink általában ilyenek – kozmotikus reakciót váltanak ki. Hipertóniás vizek, mint a keserűsós vagy glaubersós vizek, alig mennek át a szövetekbe. A bélfalon át testfolyadékot vesznek föl, és addig hígulnak, amíg az izotónia vissza nem áll. Ezen alapul a bélperisztaltikát fokozó hatásuk.

     

    A nátrium-kloridos vizek szabályozzák az emésztést, a gyomor- és bélnyálkahártya hurutos állapotát csökkentik.

    A kalcium-kloridos vizek a gyomorsav termelését fokozzák.

    A magnézium-klorid-tartalmú vizek méregtelenítő hatásúak és enyhe nyugtatók.

    A hidrogénkarbonátos vizek sav-bázis kiegyensúlyozók, mészhiányos állapot, valamint a gyomornedv túlsavasodása esetén hasznosak.

    A szulfátos vizek serkentik a májműködést és az epetermelést.

    A jódtartalmú vizek fokozzák a pajzsmirigy jódfelvételét.

     

    A kénes vizek segítik a kötőszövetek regenerációját, fokozzák a nehézfémek kiválasztását. Természetesen célszerű a termálfürdők nyújtotta terápiás lehetőségeket más természetes gyógymódokkal és betegségmegelőző, egészséges életmóddal kiegészíteni, támogatni. Ez saját zalakarosi tevékenységünkben azt jelenti, hogy egyhetes regenerációs kúráink során felhasználjuk a természetgyógyászat eszköztárába tartozó diagnosztikai lehetőségeket és terápiás módszereket.

    Deák Krisztina
    VIII. évfolyam 7. szám

    Címkék: termálvíz

      Aktuális lapszámunk:
      2019. december

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.