Egészséges életmód

Együnk ésszel!

Vitális élelmiszerek/1.


 

A halál a bélben fészkel – ezt már Paracelsus is tudta. Ám a kijelentés megfordítva is igaz: a bél az egészség forrása is lehet. Csak az a lényeg, hogy mit eszünk. A legújabb, egyénre szabott anyagcseretesztek és az a tudás, hogy mely élelmiszer-kombinációk a legjobban emészthetők, lehetővé teszik az adott személy számára legegészségesebb étlap összeállítását.

 

Egy nagy tál paradicsomszószos spagetti, krumplival társított hús, egy adag szalonnás rántotta – mindezek az ételek megterhelik az emésztőrendszert. Ennek oka nem elsősorban a mennyiségben vagy a zöldség és gyümölcs hiányában keresendő. Már az ételek összetétele is alapvetően meghatározza, jól emészthető-e, amit eszünk, vagy túlterheli emésztőrendszerünket, kóros lerakódásokat alakít ki a belek falán, és így több kárt okoz, mint hasznot. Éppen ezért a spagettit vagy a krumplit inkább olajos vagy vajas szósszal együk. Ugyancsak jól emészthető kombináció a vaj kenyérrel, a sajt paradicsommal vagy savanyú gyümölcsökkel, a zsíros hal citromlével és a joghurt édes gyümölcsökkel.

 

Sok embert gyötör a gyomorégés, a felfúvódás, a táplálékallergia, az elhízás, a cellulitisz, a reuma, az artritisz, a migrén, krónikus gyulladások és általános immunrendszeri gyengeségek. Ám csak lassan válik közismertté az az információ, hogy ezek a megbetegedések mind szoros kapcsolatban állnak a helytelen táplálkozási szokásokkal és életmóddal. A túl sok hús és tejtermék, a túl nagy adagok, a stressz, illetve a késő esti evés mind túlsavasodáshoz vezet. Szinte teljesen ismeretlen az a tény is, hogy ezeknek az egészségügyi problémáknak az egyik fő oka a tápanyagok helytelen kombinációja.

 

A helyes kombináció ezzel szemben nem más, mint „egészséges módszer enzimatikus határaink figyelembevételére”, mint ezt az amerikai táplálkozástudomány egyik úttörő személyisége, dr. Herbert M. Shelton (1888–1987) már évtizedekkel ezelőtt megállapította.

 

Az a tápanyag, amely uralkodó szerepet játszik egy adott étkezésben, meghatározza az emésztés savassági fokát, és ezzel azt is, mely emésztőenzimek képesek optimálisan működni. Így például hús, hal, sajt esetén a fehérje dominál, avokádó, olívaolaj, tojássárgája és vaj esetén a zsír, krumpli, rizs és gabona esetén a keményítő, méz, banán és egyéb édes gyümölcsök esetén a cukor, citrom, paradicsom, kóla, joghurt és tejsavas zöldségek esetén pedig a savak. Az ettől eltérő tápanyagok ilyenkor kevésbé, sőt tökéletlenül emésztődnek meg. Ennek az a veszélye, hogy a táplálék egy része erjedni kezd. Ezt nemcsak a rossz lehelet jelzi, hanem az epehólyag felfúvódása is, amely nyomja a gyomrot, és ezzel megterheli a rekeszizmot, ami azután kihatással van a szív és a tüdő munkájára. A következmények: szívdobogás, légszomj. Még rosszabb a helyzet, ha a táplálék már a gyomorban erjedni kezd.

 

 

A tápanyagok szétválasztása

Érthetetlen, a szakemberek jelentős része miért mutat még mindig igen csekély érdeklődést az élelmiszerek helyes kombinációja iránt. A tüneteket általában különféle fertőzések számlájára írják, illetve az emésztőnedvek hiányával magyarázzák, és ennek megfelelő gyógyszer írnak rá. A napi táplálkozási hibákból eredő erjedés, a bélflóra felborulása és az immunrendszer gyengülése, valamint a sav-bázis háztartás egyensúlyának felborulása többnyire semmilyen figyelmet nem kap.

 

Az egyetlen olyan ismertté vált táplálkozási forma, amely ezeket a szabályokat legalább a legfontosabb összeférhetetlenségek szintjén figyelembe veszi, a dr. Howard Hay-féle táplálékszétválasztás. A szakember hosszú prakszisa nyomán felismerte, hogy a fehérje- és szénhidráttartalmú ételek egyidejű fogyasztása gyakran emésztési zavarokhoz vezet. Tételei azonban utóbb tévesnek bizonyultak, és ezért nem terjedtek el szélesebb körben. A sikeres rákdiétájáról ismert belga tudós, Jan Dries már a 70-es években bebizonyította, hogy bizonyos élelmiszer-kombinációk nehezen, vagy éppen ellenkezőleg, nagyon jól emészthetők. Az öt alapvető tápanyagból (fehérje, zsír, keményítő, cukor és savak) hét rossz és három jó kombináció állítható elő. Jó kombináció például a cukor savakkal, a zsír savakkal vagy a zsír keményítővel, rossz viszont minden kombináció fehérjével, valamint a cukor-keményítő, a cukor-zsír, ezenkívül a keményítő-keményítő. Ha ezeket figyelembe vesszük, normalizálódik az emésztés.

 

Dr. Werner Heinrich Hauss münsteri professzor kutatásai azt igazolták, milyen veszélyesek lehetnek a helytelen táplálkozás következményei. Felfedezte azt a kóros sejtelváltozást, amelyet kis ingerek hívnak elő. Ilyen inger lehet a helytelen táplálkozáson kívül a tartós zaj, a hormonszedés, a röntgensugárzás, a környezeti mérgek, a nikotin, fertőzések, erőteljes fizikai ingerek, időjárás-ingadozás vagy érzelmi sokk. Mint a szakember kísérletei bebizonyították, a test alapsejtjei – amelyből a simaizomsejtek (például a szívizom), a bőr támasztó- és kötőszövete, valamint a vér alapszövete keletkezik – sokkal éérzékenyebbek a szerv- és csírasejteknél. Már miliőjük csekély változása is zavart idézhet elő bennük. Ha az inger (például a helytelen táplálkozás) hosszabb időn át fennáll, a sejtek regulációs rendszere túlterhelődik, és hegek, gyulladások, atretioszklerózis, artrózis és reuma alakul ki. Elsőként Hauss professzor igazolta, hogy a helytelen táplálkozás és a környezeti stressz nemcsak a változó testértékekre, például a vérnyomásra vagy a légzésfrekvenciára gyakorol negatív hatást, hanem közvetlenül és rövid idő alatt károsítja magát a materiális testet is.

 

A szíverek fala. Tipikus károsodások, amelyeket a környezeti stressz, a helytelen táplálkozás vagy az érztelmi sokk idézett elő: a belső fal sejtjeinek szegélyei hullámosak (E és EL), mélyedések és szabálytalan kötőszöveti fehérje lerakódások alakulnak ki rajtuk (V). - Egészséges, szabályos rétegezettségű sejtstruktúrák

 

Az egészséges táplálkozás alapelvei (l. a keretes anyagot) és a bemutatott kombinációk azonban egyénileg változhatnak. Vannak bizonyos alapszabályok, és vannak a rendszernek módosítható elemei. Az egyes elemek, karakter- és konstítúciós típusok, illetve a nekik megfelelő táplálkozási szabályok rendszerét már az ókori Kínában is ismerték.

 

 

Az egyéni biokémia határozza meg az emésztést

Az ájurvédikus táplálkozástudomány három alaptípust ismer: a pitta (tűz, víz), kapha (föld, tűz) és a vata (levegő). Az élelmiszerek is bizonyos elemekhez rendelhetők hozzá, a gyökérzöldségek például a föld elemet, a gyümölcs és a nyerskoszt a levegő elemet erősítik. A cél az elemek közötti harmónia megteremtése.

 

Hasonló rendszereket az utóbbi évtizedekben Európában és az Egyesült Államokban is megpróbáltak kialakítani. Dr. W. H. Schüssler például azt tanulmányozta, milyen szerepet játszanak az emberi szervezetben az ásványi anyagok. Emberi testek hamvainak analízise során feltűnt neki, hogy a bennük lévő ásványi anyagok eltérő arányban fordulnak elő. Így egyszer több kalciumra vagy káliumra akadt, másszor a nátrium, a szilícium vagy a kén fordult elő nagyobb mennyiségben. Erre a megfigyelésre építve dolgozta ki terápiás módszerét, a Schüssler-sók rendszerét, amelyeket homeopátiás adagolásban alkalmaznak gyógyításra. A kémiai elemeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálta a század elején dr. Victor Rocine is. Ő több ezer személyt kérdezett ki, és 72-féle diétát próbált ki rajtuk. Az illetőknek több mint 4000 kérdésre kellett válaszolniuk. Ennek a hihetetlenül átfogó adatgyűjtésnek az eredményeként húsz különféle biokémiai típust határozott meg, amelyekben mindegyiknél egy-egy kémiai elem dominál, mondjuk a klór, a kalcium, a foszfor vagy a szilícium. Ezeket a típusokat a közelmúltban újra felülvizsgálta az amerikai dr. Carl E. Wagner, és aktualizálta. Ennek a munkának az eredménye egy olyan teszt, amely a tipikus karakter- és testi jegyeket fogja át, és ezzel képes meghatározni az individuális biokémiai elemtípust és az anyagcsere alapbeállítottságát.

 

 

Az egyéni anyagcsere erősségei

Dr. Wagner szerint a súlyos, nagy termetű embereknél például a kalcium dominál, amely elem az ember tudományos és földi jellegű oldalát erősíti, ennek eredményeként az illetők hatalmas feladatok vállalására képesek és nagy felfedezésekre juthatnak. Ilyen személyiség például Abraham Lincoln vagy Konrad Adenauer. Az ilyen típus kedveli a kalciumban gazdag ételeket, így a tejtermékeket és a gabonaféléket, ezért hajlamos az elmeszesedésre, idős korában könnyen kap köszvényt, reumát vagy érelmeszesedést. Hogy ezek az emberek megkönnyebbüljenek, sok friss gyümölcsöt, zöldséget, salátát kell enniük. Ez a „megkönnyebbülés” szellemileg is kihat rájuk, mert a túl sok kalcium egy idő után merevvé és nehézkessé teszi a gondolkodást. Egészen másként reagál a temperamentumos kéntípus. Őt éppen a húsételek harmonizálják, bár ezek mennyisége inkjább ne lépje túl a napi koszt egyötödét.

 

 

Minden élelmiszerben egy olyan tápanyag uralkodik, amely meghatározza az adott tápanyagnak megfelelő emésztőenzimek termelődését. Ezekből néhány blokkolja a másik működését, mások segítik egymást

 

Még két anyagcsereteszt van használatban, amelyek mind az egyéni anyagcsere erősségeit mutatják ki: az amerikai szinergiarendszer és a dr. Weise szerinti „Harmonikus étkezés a négy elem szerint”. Ezek különbséget tesznek az egyén jelenlegi táplálkozási típusa és veleszületett típusa között, mely utóbbitól az ember helytelen táplálkozási szokásai miatt eltávolodik. A szinergiarendszer három testrendszert különböztet meg, amelyeket az étkezés összeállításával befolyásolhatunk. A rendszer szerint léteznek lassú és gyors égetéssel jellemezhető emberek, illetve olyanok, akiknek szervezetét egy másik mirigy uralja, például a mellékvesekéreg vagy a pajzsmirigy. A 2000 kérdéses kérdőív értékelése alapján konkrét étkezési tanácsok adódnak, amelyeket ha valaki követ, visszatalál saját eredeti, veleszületett anyagcseréjéhez.

 

 

Egyéni étlap

Dr. Devenando Otfried Weise saját, négy elem szerinti táplálkozási rendszeréhez az asztrológiát hívja segítségül. A születési horoszkópból kiszámolja, a négy elem melyike uralja az adott egyént, és ezzel anyagcseréjét. Ez alapján adható meg, miből kell többet és miből kevesebbet fogyasztania. Ha például valakinek a szervezetében túl kevés a tűz elem, akkor hajlamos az elsalakosodásra, a candidafertőzésre. A harmonizálást ilyenkor a párolt és erősen fűszerezett ételek adják. Az erőteljes tűztípusok viszont temperamentumukat sok nyerskoszttal szelídíthetik meg. Az emberek többsége azonban nem tiszta típus, hanem kevert: a túl sok tűz és föld, viszont kevés levegő elemet tartalmazó szervezet a legjobban a nyerskoszt dominálta teljes értékű táplálkozást tűri.

 

 

A helyes táplálkozás alapelvei

1. A megfelelő mennyiség: a napi tápláléknak négyötöde származzon friss zöldségből és gyümölcsből, és csak egyötöde másból. Ne töltsük túl a gyomrunkat, öt kis étkezés jobb, mint három nagy. A böjt (teliholdkor vagy újholdkor, illetve böjti hetekben) salaktalanítja a testet.

 

2. A megfelelő kombináció: az öt alapvető tápanyagból (fehérje, zsír, keményítő, cukor és savak) hét rossz és három jó kombináció állítható elő. Jó kombináció például a cukor savakkal, a zsír savakkal vagy a zsír keményítővel, rossz viszont minden kombináció fehérjével, vagy a cukor-keményítő, a cukor-zsír. Az új szabályokra való átállás fokozatos legyen, már azzal is sokat teszünk az egészségünkért, ha a fehérje-keményítő, illetve a cukor-keményítő kombinációt elkerüljük. A gyümölcsöt mindig evés előtt együk, vagy külön étkezésként.

 

3. A megfelelő időpont: 18 óra után már ne együnk, lassan és tudatosan együnk, ügyeljünk az alapos rágásra.

 

4. A megfelelő minőség: a friss zöldség és gyümölcs (lehetőleg bio) sokkal több fényenergiát tartalmaz, mint a készételek, a konzervek vagy a mikróban melegített ételek.

 

5. A megfelelő beállítottság: az étkezés élvezetes élmény, ezért ne váljunk dogmatikussá, hanem őrizzük meg spontaneitásunkat, például ha vendégségben vagyunk, ne szegjük meg a szabályokat. Tudatosan élvezzük az étkezést.

 

 

Egyéni étlap  a négy elem szerint

A négy elemen (föld, tűz, víz és levegő) alapuló táplálkozás feladata az egyes elementáris energiák túlsúlyának vagy hiányának ellensúlyozása. Ennek megfelelően:

 

• a föld elemet gyökeres zöldségekkel, gabonával és hússal,

• a levegő elemet gyümölccsel és nyerskoszttal,

• a tűz elemet csípős fűszerekkel és grillezett ételekkel,

• a víz elemet tejtermékekkel, édességekkel és desszertekkel erősíthetjük.

 

Horoszkópjából mindenki leolvashatja, melyik elem uralkodik nála, és melyik szorul a megfelelő étellel való erősítésre. Meghatározó a bolygóknak a horoszkópban elfoglalt helyük.

 

Bolygók:

Hold: 20 pont az adott elemből

Nap és aszcendens: 10-10 pont

Holdcsomók: 7 pont

Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz: 5-5 pont

Uránusz, Neptunusz, Plútó: 4-4 pont

 

Elemek és csillagjegyek:

Kos, Oroszlán, Nyilas: tűz

Bika, Szűz, Bak: föld

Ikrek, Mérleg, Vízöntő: levegő

Rák, Skorpió, Halak: víz

 

Számítási példa:

Ha a Hold a születési horoszkóp szerint a Mérleg jegyében áll, plusz 20 pont adódik a levegő elem miatt. Ha az Uránusz a Kosban áll, plusz 4 pont a tűz elem miatt stb.

 

  Túl sok levegő  Túl sok tűz  Túl sok víz  Túl sok föld
nyers gyümölcs mértékkel nyáron igen, bőségesen igen, nyáron igen, bőségesen
nyers zöldség/saláta kevés igen, bőségesen mértékkel igen, bőségesen
kímélő módon párolt étel  igen, sok kevés igen, bőségesen kevés
fűszerek és zöldfűszerek igen, olajjal kevés, enyhe és keserű igen, bőségesen igen, bőségesen
tej és tejtermékek csak kevés meleg tej fűszerekkel kevés nyers tej és nyers tejtermékek semmi esetre sem inkább nem
hús, hal, tojás kevés, alkalomszerűen kevés, alkalomszerűen nem  nagyon keveset
főtt gabona mértékkel mértékkel mértékkel fűszerezve keveset
kenyér kevés kevés nagyon kevés, nem nem
böjt nem nem igen igen
emésztés változó/gyenge gyors gyenge lassú
tápanyagfelvétel változó/gyenge közepestől gyengéig gyenge lassú
         

-dr. ki-
IX. évfolyam 7. szám

Címkék: étrend, vitális élelmiszerek

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.