Egészséges életmód

Gyógyszermellékhatások – téves elvárások

Amikor a fájdalomcsillapító fájdalmat, az altató álmatlanságot okoz

    Ajánlott cikkeink a témában:

A közelmúltban Amerikában egy középfülgyulladásra adandó gyógyszert utólag úgy módosítottak, hogy gyermekek esetében a kivárás ajánlása helyett a gyógyszer (azaz antibiotikum) azonnali adását ajánlották. Valójában a középfülgyulladásban szenvedő gyerekek 80 százalékánál a betegség antibiotikumok nélkül magától is javul, kb. három napon belül. E példa is rávilágít arra a sajnálatos tényre, hogy a gyógyszerek terápiás hatásait és kockázatát vizsgáló tudományos kutatások eredményeit közelebbről megnézve gyakran megállapítható, hogy azokat kozmetikázták, manipulálták.


Minden mindennel összefügg...
Olykor a mellékhatás erősebb, mint a terápiás hatás

 

Hasonló manipulációkat találhatunk például az antidepresszánsoknál (SSRI), a csontritkulás elleni gyógyszereknél és egy reumaellenes gyógyszernél is. A legkedveltebb trükk, hogy a tesztek kedvezőtlen eredménye esetén utólagosan módosítják a kísérlet célját. Így a vizsgált gyógyszer hatástalansága vagy veszélyessége helyett a teszt a szer előnyeit támasztja alá Sok kutató ma már elismeri, hogy legalább egyszer részt vett már kutatási eredmény manipulálásában (a vizsgálat módszertanának vagy eredményének módosításában), a megbízó kérésére vagy nyomására.

 

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA által vizsgált 72, antidepresszánsokra vonatkozó pozitív eredményű tanulmány feléről derült ki, hogy valójában negatívak (a gyógyszer nem kellően hatásos vagy használata túlságosan kockázatos). Ennek ellenére közülük 11-et manipuláció eredményeként utólag pozitív eredményűként publikáltak – olvasható az Arznei-telegramm c. lap cikkében. Ráadásul, miután a hibák vagy hamisítások kiderülnek, az érintett tanulmányokat nem vonják vissza és az archívumokból sem törlik azokat, ezért sok gyakorló orvosnak és szakmai bizottságnak terápiás bázisként szolgálnak

 

Hasonlóan káros hatású a praktizáló orvosok gyógyszerismeretének hiányos volta. Egy vizsgálatban megkérdezett 168 tapasztalt német kórházi orvos mintegy feléről derült ki, hogy nincsenek tisztában a 17 leggyakrabban alkalmazott gyógyszer helyes standard dózisával. A trendet erősíti a széles körben elterjedt, a gyógyszerek hatékonyságába vetett hit. Ennek hatására már kisgyermekeknek is rendszeresen gyógyszert írnak fel az orvosok a legbanálisabb panaszra, legyen az láz, horzsolás, nátha, fej- vagy hasfájás, fáradtság, nyugtalanság. Szinte nem létezik olyan panasz vagy betegség, amelyre ne lenne azonnali gyógyszer, ahelyett, hogy a szervezet öngyógyító, regeneráló képességére bíznák a feladatot. Ez a gyakorlat egyébként az alternatív gyógymódok híveinél is megfigyelhető. Természetesen a felnőttek is hajlamosak bármely testi vagy akár lelki problémát gyógyszerrel kúrálni.

 

Gyógyszerek nélkül persze az átlagos élettartam jóval alacsonyabb volna, és a leggyakoribb halálok valamilyen fertőző betegség lenne. Azonban takarékosabb gyógyszerszedéssel az emberek tovább és még egészségesebben élhetnének. Az egyre növekvő gyógyszerfogyasztás miatt a kölcsön- és mellékhatások egyre több és komolyabb panaszokat okoznak, például inzulin, antidiabetikumok (cukorbetegség elleni tabletták), véralvadásgátlók, fájdalomcsillapítók digitálisz (szívelégtelenség elleni gyógyszer), béta-blokkolók és vízhajtók esetében. Az USAban 1998 és 2007 között a súlyos gyógyszermellékhatások kiváltotta betegségek száma megkétszereződött, a halálesetek száma megháromszorozódott. A tisztánlátás érdekében szögezzük le: nem gyógyszerellenességről van szó! Aki megfelelő indikáció esetén, helyes adagolásban béta-blokkolót szed, tovább fog élni, mint gyógyszer nélkül.

 

Mivel a legtöbb mellékhatást nem jelentik sem a gyártónak, sem az illetékes hatóságoknak, illetve ezek a jelentéseket nem értékelik, a nem kívánt hatásokról a gyártó nem is tájékoztatja sem a beteget, sem az orvost. Így történhet meg, hogy a praxisban nagyon is gyakori mellékhatások – például a paracetamol okozta májkárosodás – hivatalosan nem léteznek.
A fájdalomcsillapítók és az altatók, de különösen a nyugtatóként alkalmazott benzidiadepin és annak variánsai különösen veszélyesek a hozzászokás miatt.

 

A függőség mellett könnyen fellép a „rebound-hatás” is, amely szinte minden gyógyszernél megfigyelhető: a fájdalomcsillapítók magas dózis esetén, vagy ha huzamosabb ideig szedik őket, fájdalmat okoznak, az orrcseppek náthát, az altatók álmatlanságot, a migrén elleni gyógyszerek migrént stb., tehát ilyenkor maga a gyógyszer okozza a legnagyobb gondot.

 

 

Beteggé nyilvánítanak bennünket: valóban mindenkinek szüksége van a vérnyomáscsökkentőkre?

Sok gyógyszer esetében a kívánt hatás okoz kárt a kezelt személy szervezetében. A cukorbetegeknél a legnagyobb akut veszélyt nem a túl magas, hanem a hirtelen fellépő túl alacsony vércukorszint jelenti, amit a gyógyszerük idéz elő. A következmény idegkárosodás vagy akár kóma is lehet. A prazolok a kórokozókat is elpusztító gyomorsav termelődését fékezik, ám hatásukra a szervezetben sokkal gyakoribbak a gyulladások, illetve a fertőzések.

 

Gyakran a vérnyomáscsökkentők is túllőnek a célon. Általánosan „elfogadott” értékek szerint a 130/85 mmHg feletti (bármely érték esetében) vérnyomás enyhén magasnak minősül, 140/90 mmHg felett pedig már kórosan magas vérnyomásról van szó. Ez alapján az 50 évesnél idősebbek több mint fele kezelésre szorul. De érdemes lenne figyelembe venni egyfelől azt, hogy az olyan általános módszerekkel, mint a testsúly csökkentése (minden leadott kilóval 3 értékkel csökken a vérnyomás), a sportolás, a dohányzás abbahagyása, a stressz kezelése, vérnyomásunk sokkal egészségesebb módon, olcsóbban és egyszerűbben csökkenthető. Másfelől a vérnyomás életünk második felében természetes módon kisebb mértékben emelkedik. Ha innen erőszakkal lecsökkentik az ideálisnak tekintett értékekre (pl. 115/75-re), a szövetek keringési elégtelensége, oxigénhiánya hatására rosszullét, szédülés, elesés és sérülés lehet a következmény.

 

Fitten és karcsún: tabletták az internetről és a fitneszteremből

Az utóbbi években újabb problémák társultak az említettekhez. Az interneten és számos edzőteremben különféle növényi eredetű teljesítményfokozókat, fogyasztószereket, gyulladáscsökkentőket, szexuális serkentőszereket, de akár vényköteles hatóanyagokat is kínálnak. Mivel ezt a piacot szinte senki sem ellenőrzi, az összetételről nem megfelelően tájékoztató készítmények aránya a piacon 50–90 százalék körüli. A dobozban gyakran nem csak az a hatóanyag szerepel, amit a címkén feltüntettek. Különösen a távol-keleti eredetű, online megvásárolható készítményeknél nem ritka a rejtett kortizon-, antibiotikum-, nehézfémtartalom. A mellékhatások sem küszöbölhetők ki, mint például a thyroxin- (pajzsmirigyhormon) tartalmú fogyasztószerek esetében a szívinfarktus.

 

 

A mellékhatások kialakulása a gyógyszer elhagyásával sokszor elkerülhető. Természetesen nem szabad felelőtlenül eljárni: a már zajló gyógyszeres terápiát semmi esetre sem szabad az orvos megkérdezése nélkül abbahagyni vagy szüneteltetni. Ez vérnyomáscsökkentők esetén hirtelen, erőteljes vérnyomáskiugrást, antibiotikumoknál a fertőzés fellángolását, pszichiátriai gyógyszerek esetén pszichotikus állapot kialakulását okozná. Azt is le kell szögezni, hogy nem minden gyógyszerfelírás hátterében áll pusztán anyagi érdekeltség, sokkal inkább racionális és átgondolt terápiás tervről van szó. Azonban minden esetben ajánlatos megkérdezni, feltétlenül szükséges-e a rendelt gyógyszer vagy a dózis.

 

Paracetamol: nem is olyan ártalmatlan

A láz- és fájdalomcsillapító paracetamol hatóanyag az egyik leggyakrabban vásárolt patikaszer. Szintén vénymentesen vásárolható „testvéreihez”, az aszpirinhez (ASS), az ibuprofenhez és a diklofenákhoz hasonlóan ártalmatlan, veszélytelen gyógyszernek számít. Még csecsemőknek és szoptatós anyáknak is ajánlják szedését.

 

Sok tudós azonban ellentétes véleményen van, például a North Carolina Egyetem kutatói. Ők paracetamolt szedő fiatal személyeket vizsgáltak meg, és az esetek 27 százalékában májkárosodás jeleire bukkantak – noha az engedélyezett adagolást egyikük sem lépte túl. Ez a megfigyelés egybevág számos, a praxisban tapasztalt esettel. Főképp a zsírmájban vagy egyéb májkárosodásban szenvedő személyek (pl. alkoholisták, tartósan gyógyszert szedők, májgyulladásban szenvedők) veszélyeztetettek.

 

Szintén bizonyították – pl. a dániai Arhusban – több mint 47 000 újszülött esetében a fokozott asztmára való hajlamosító hatást és a későbbi életkorban a nemzőképesség romlását, ha a terhesség vagy szoptatás alatt az édesanya paracetamolt szedett, vagy a gyermeknek csecsemőkorban paracetamolt adtak. Ennek ellenére például a Német Migrén- és Fejfájástársaság terápiás irányelvei e hatóanyag használatát javasolják.

 

 

Mit jelent az, hogy „gyakran”?

A gyógyszergyártókat törvény kötelezi az összes ismert mellékhatással kapcsolatos tájékoztatásra, amit a gyógyszer csomagolásába helyezett gyógyszerkísérő cédulán kell feltüntetni. A mellékhatások gyakoriságát egységes rendszer szerint kell megadni:

 

nagyon ritkán: 10 000 kezelt személyből 1-nél kevesebb esetben figyelhető meg a mellékhatás,

ritkán: 10 000-ből 1–10 esetben,

alkalmanként: 1000-ből 1-12 személynél,

gyakran: 100-ból 1–10 személynél,

nagyon gyakran: 10-ből több mint 1 személynél.

 

Megjegyzendő, hogy nem minden esetet jelentenek a gyártónak, illetve bizonyos eseteket a gyártó nem ismer el mellékhatásként.

V. T.
XVII. évfolyam 7. szám

Címkék: gyógyszermellékhatások

    Ajánlott cikkeink a témában:

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.