Egészséges életmód

Időjárás-érzékenység

Alkalmazkodjunk jobban a külső ingerekhez!

Az időjárás-érzékenység széles körben elterjedt tünet. Emberek milliói panaszkodnak frontváltozáskor fejfájásra, fáradtságra, szédülésre és ehhez hasonló tünetekre. Az illetők nem szimulálnak és nem is csak elképzelik a betegséget, inkább érzékeny természetek, akiknek tanácsos jobban megedzeniük alkalmazkodóképességüket.


 

Mindenki az időjárásról beszél – ön is? Mennyiben igaz az az állítás, hogy az időjárás befolyásolja közérzetünket, illetve járás akár egészségünket is? Különböző kutatások azt találták, hogy a lakosság mintegy 30-50 százaléka tartja magát időjárás-érzékenynek, sőt a 60 fölötti korosztályban ez a szám meghaladja a 65 százalékot. Meglepő módon például Angliában és a skandináv országokban jóval kevesebben panaszkodnak frontérzékenységre, pedig ott legalább ugyanannyi a megterhelő időjárású nap, mint nálunk.

 

Már Hippokratész is úgy gondolta, hogy csak a szelek és évszakok figyelembevételével lehet gyógyítani. Manapság az orvosmeteorológia foglalkozik az időjárásnak az emberre gyakorolt hatásaival. Eközben különbséget tesznek azok között, akik csak érzékenyek az időjárásra, illetve azok között, akik fizikai tüneteket is produkálnak. Az előbbi csoport tagjainak általános közérzetét, kedvét és teherbíró képességét befolyásolják az időjárási jelenségek, mint például a meleg szél. A második csoport tagjainál azonban az időjárás- változás a fennálló betegségek (például a reuma) panaszait vagy fájdalmait teszi súlyosabbá.

 

A legtöbb időjárás-érzékeny főleg a frontváltozásra (40 százalék) és a fülledt melegre (25 százalék) panaszkodik. A jelenségek azonban más-más hatásokkal lehetnek a különböző emberekre.

 

• Alacsony nyomású légtömegek érkezésekor a legtöbben fejfájásra, levertségre, fáradtságra, ingerlékenységre, a koncentráció hiányára, szédülésre és vérkeringési problémákra panaszkodnak. Az időjárás-érzékenység önmagában nem betegség, bár a tünetek hasonlítanak betegségek tüneteire, ám az érintett szervekben nem lehet abnormális elváltozásokat észlelni.

 

• A nyárias, magas légnyomással párosult meleg idő a legtöbbször nem jelent problémát az érzékenyeknek, azonban a magas hőmérsékletek magas páratartalommal párosítva megterhelhetik a vérkeringést. Ez zavaró lehet azoknak az időjárás-érzékenyeknek, akiknek alacsony a vérnyomásuk, de szív- és érrendszeri problémákban szenvedő, magas vérnyomással küzdő betegeknél is problémát okozhat.

 

• A melegfront inkább az alacsony vérnyomásúakat zavarja, a hidegfront azokat, akiknek magas a vérnyomásuk.

 

Az evolúció öröksége vagy a civilizáció ára?

A kiváltó okokról különféle értelmezések állnak rendelkezésre. Néhány szakember azt gyanítja, a tünetek az evolúció során egyfajta „riasztóberendezésként” működtek, hetedik érzékként, ami megsúgta az állatoknak és embereknek, ha veszélyes változás állt be az időjárásban. Azonban ha az időjárásérzékenység  valóban ezt a célt szolgálná, az egészséges emberek nem éreznék – az evolúciónak nem lehetett célja, hogy az egészséges szervezeteket is legyengítse.

 

Az érzékenység tehát valószínűleg nem az evolúcióból hátramaradt örökség, sokkal inkább a külső ingerekhez való alkalmazkodóképesség elvesztésének, csökkenésének eredménye a civilizált, modern életben. Ezt látszik az is bizonyítani, hogy több városlakó szenved tőle, mint falusi.

 

 

Akinek alacsony a vérnyomása, kifejezetten gyakran szenved szédüléstől és fejfájástól a gyors időjárás-változásokkor

 

Egy tökéletesen egészséges ember általában képes rá, hogy kiegyenlítse az időjárás ingereit. Szervezetünk – elsősorban a vegetatív idegrendszer segítségével – alkalmazkodik az idő- és klímaváltozáshoz. Ha hideg van, a test felszínéhez közeli erek összehúzódnak, hogy minimalizálják a környezet felé leadott meleg mennyiségét, hőségben kitágulnak, hogy le tudjuk adni a hőt, ezen kívül az izzadságtermelés is beindul. Ezt szabályos időjárás-reakciónak hívják. Azonban az időjárással együtt számos tényező hat a szervezetre: szél, hőmérséklet, légnyomás, páratartalom és napsugárzás. Ezért igen nehéz tudományosan megfigyelni a szervezetben lezajló változásokat.

 

Terápia sétákkal a strandon és enyhe hideg segítségével

Mivel az időjárás-érzékeny emberek tünetei zárt szobákban is fellépnek, a tudósok úgy vélik, összefüggésben állhatnak a szélsőséges légnyomásváltozásokkal. Ezek valószínűleg befolyásolják a nyaki ütőér nyomásérzékelő szenzorait, melyek a szívfrekvenciát és a vérnyomást állítják be. Akinek alacsony a vérnyomása, kifejezetten gyakran szenved szédüléstől és fejfájástól a gyors időjárás-változásokkor. Más kutatók az úgynevezett „sferic”-ek folyását tanulmányozták. Ezek elektromágneses hullámok, melyek nagy területekre képesek kiterjedni és főleg viharok közben jönnek létre. Lehetséges, hogy hatással vannak az agyunkra.
Az egészen biztos, hogy a vegetatív idegrendszer az időjárás ingereit észleli, mint egy antenna, és reagál rájuk. Az is bizonyított, hogy az időjárásérzékenység tüneteit mint egy alkalmazkodásra képtelen szervezet problémáit kell értelmeznünk. Egy klinika épp ezért „enyhe hideg” általi kezelést javasol az időjárástól szenvedőknek. Ilyenkor vékony ruházattal gondoskodnak róla, hogy lehűljön a bőrfelszín anélkül, hogy a páciensek fáznának.

 

Az erek összehúzódása elősegíti a tréning sikerességét. Több hajszálér keletkezik az izmokban, ezáltal több oxigént képes szállítani a vér.

 

Általánosan is igaz, hogy a külső ingerekhez való alkalmazkodás tanulható. Ha valaki rendszeresen teszi ki magát az időjárás jelenségeinek – például friss levegőn való sétával, sporttal –, az javíthat szervezete alkalmazkodóképességén. Az időjárásingereket kaphatjuk egy tengeriklíma-terápia (thalasszoterápia) keretein belül, például sétákkal a strandon, illetve tengervizes fürdőkkel.

 

 

Fokozzuk alkalmazkodóképességünket Kneipp-kúrával és homeopátiával

A Kneipp-kúra széles választékának listájáról a következők ajánlottak ilyen esetben:

 

• Hideg-meleg váltózuhany: 3 sorozat, mindig 1 perc forró, majd 15-20 másodperc hideg vízzel. Mindig hideggel fejezzük be.

 

• Szauna: eleinte maximum három tartózkodás felöntés nélkül, lassan emeljünk a hőmérsékleten és az időtartamon. Végezetül mindig tusoljunk hideg vízzel, legalább a végtagjainkat öntsük le.

 

• Az alacsony vérnyomáson segít a reggeli torna, beindítja az anyagcserét és stabilizál. A homeopátiás szerek is segíthetnek. A homeopátia mindig is nagy figyelmet szentelt annak a kérdésnek, bizonyos tünetek milyen időjárási körülmények között javulnak vagy rosszabbodnak – ezt modalitásnak hívják. Ezt csak egyénileg lehet meghatározni, azonban a következő szerek gyakran segítenek az időjárás-érzékenységen (2-3x5 golyócska naponta):

 

• Nux vomica D12: általános túlérzékenységnél és ingerlékenységre huzat és közeledő hidegfront esetén.

 

• Gelsemium D12: meleg szél, meleg időre, illetve hőségre történő váltáskor, ha az érintett fáradtnak érzi magát, mégsem tud aludni.

 

• Calcium phosphoricum D4: ízületi fájdalmakra és fejfájásra, ami mozgásra és nedves hidegre való átálláskor rosszabbodik.

 

• Rhus tox D12: izom- és ízületi fájdalmakra, amik merevséggel járnak és általában hideg, nedves időben (köd!) jönnek elő, mozgásra és melegre javulnak.

 

 Ha valaki rendszeresen teszi ki magát az időjárás jelenségeinek - például friss levegőn való sétával, sporttal - , az javíthat szervezete alkalmazkodóképességén

 

A célzott intézkedéseken kívül segít az is, ha az életvezetésünkbe visszafogottságot és rendszerességet viszünk. A megfelelő mennyiségű alvás és pihenés, valamint a stressz levezetése nagyon fontos, ezen felül figyeljünk a vitamindús és rendszeres táplálkozásra – ha lehet, mindennap ugyanakkor együnk!

 

Tippek és szabályok: így lehetünk időjárásstabilak

A testedzés segít minimalizálni az érzékenységet. A sport és az időjárás ingereivel való szembenézés kombinációja a legjobb.

 

• Használjuk ki az időjárás ingereit – menjünk mindennap sétálni, bármilyen is az idő.

 

• Kneipp-kúra: váltózuhany, finn szauna (heti egyszer).

 

• Kitartást igénylő sportok, séta, biciklizés, gimnasztika.

 

• A stressz levezetése relaxációs gyakorlatokkal.

 

• Szabályos alvási és evési szokások.

 

• Pozitív hozzáállás az időjáráshoz: nem tudunk rajta változtatni, de még egy viharos napot is kihasználhatunk! Belső hozzáállásunk is hat vegetatív idegrendszerünkre, így a közérzetünkre is. Minderre igaz, hogy a rendszeresség a siker kulcsa!

Szabó
XVI. évfolyam 10. szám

Címkék: fronthatások, időjárás-érzékenység

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.