Egészséges életmód

Időjárás – érzékenység – betegség

Mi segíthet valójában?

A közép-európaiaknak legalább az egyharmada rendkívüli időjárási körülmények között testi és lelki bántalmakat érez. Az utóbbi években az időjárás-érzékenységben szenvedők száma ugrásszerűen megnőtt, sőt, az érintettek között ma már fiatalokat, csecsemőket és iskolás gyerekeket is találunk. A bajon próbálhatunk segíteni különféle természetes módszerekkel.


 

Hogy az időjárás milyen nagy szerepet játszik az életünkben, abból is látszik, milyen gyakori beszédtéma. A köszönés után általában az időjárásra tett kötelező megjegyzés következik. Ha rosszul érezzük magunkat, igyekszünk a magyarázatot a meleg- vagy hidegfrontban megtalálni. A művészet igazi mesterei, akik nem engedik, hogy hatással legyen rájuk az időjárás, az angolok. Nekik akkor is „szép időnk van”, ha odakint zuhog, havazik vagy leszáll a köd.

 

Talán az időhöz való effajta távolságtartó és humoros hozzáállás nem is hamis. Mert az időjárás úgysem hagy senkit érintetlenül, fontos része életünknek, de megváltoztatni úgysem tudjuk, és ez így jó. Hová is jutnánk, ha gombnyomásra módosíthatnánk a klímát?

 

Az időjárás hét pecséttel lezárt, titkos könyv, amelynek változatossága sokféle módon képes befolyásolni magatartásunkat. Már a levelibéka is a magasba kúszik, ha jó időt érez. A magasabban fekvő részeken ugyanis ilyenkor több rovart tud fogni.

 

Ha süt a nap és ragyogó kék az ég, akár az egész világot a keblünkre tudnánk ölelni, úgy érezzük, minden rendben van és sikerülni fog. A nap felébreszti az életkedvünket, hatására a közti agyban endorfinok, úgynevezett „boldogsághormonok” termelődnek, amelyek hatására örömmámorban úszunk, javul a közérzetünk, és amelyek egyben fájdalomcsillapító hatással is bírnak. Ha azonban viharfelhők gyülekeznek az égen, hidegfront keseríti meg az életünket. Vagy odakint sűrű ködbe borul a világ, akkor vidámságunk gyorsan semmivé lesz.

 

 

Ma­nap­ság egy­re töb­ben szen­ved­nek időjá­rás-ér­zé­keny­ség­ben. Az okok so­kré­tűek. Sze­ren­csé­re szá­mos olyan sze­líd mód­szer lé­te­zik, amely­nek se­gít­sé­gé­vel új­ra meg­teremthetjük az egyensúlyt

 

Akik folyton a szobában ülnek és nem mozognak, különösen érzékenyek az időjárás változásaira. Érthető, hiszen aki soha nem mozdul ki a szabadba, hanem állandó hőmérsékletű szobában, mozgásszegény és oxigénhiányos életmódot folytat, az elveszíti az időjárás viszontagságaihoz való alkalmazkodás képességét. Veszélyeztetettek még a pesszimista és szeszélyes emberek is, akiknek szervezete a megnövekedett adrenaliszint miatt folyamatosan túlterhelt. Ugyancsak érintettek a túlérzékeny művészek, észrevették már ezt Dante, Diderot, Donizetti, Heine, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Mozart és Wagner kortársai is. Goethe például azt említi az egyik levelében, hogy könnyebben tud dolgozni, ha a magasban áll a barométer, mint ha alacsonyan. Fel is tette a kérdést: „Csak a légnyomás játékszerei volnánk?”

 

Bár az időjárás-érzékenység az érintettek számára nagyon megterhelő, megvan a maga pozitív oldala is. Már napokkal korábban érzik, meg fog-e változni az idő. Érzékeny reakció képességükkel akaratuk ellenére is időjósokká válnak, akiknek előrejelzései gyakran pontosabbak, mint a tudományos meteorológiai prognózisok.

 

A tej is érzékenyen reagál bizonyos atmoszférikus ingerekre, amennyiben gyorsabban megsavanyodik, még akkor is, ha hűtőben tartják. Ezen kívül azt is megállapították, hogy az élesztős kenyértészta magas légnyomású klíma esetén gyorsabban, alacsony légnyomásnál lassabban kezd erjedni. Hasonló képpen a sörivók is megerősítik, hogy kedvenc italuk íze az időjárástól függően változik.

 

 

Ha jön a front, sokan érzik magukat fáradtnak és levertnek

 

Normál esetben az egészséges emberi szervezet minden probléma nélkül alkalmazkodik a klimatikus változásokhoz. Aki azonban gyakran mond olyasmit, hogy „ma minden rosszul sikerül, lehet valami a levegőben”, az embereknek ahhoz a 30 százalékához tartozik, akik időjárás-érzé enységben szenvednek. Ha jön a hidegfront vagy hirtelen melegre fordul az idő, bár néhány órával korábban még teljesen jól érezték magukat, hirtelen levertek és tompák lesznek.

 

A bántalmak listája igen hosszú. Teljesen egészséges emberek váratlanul fejfájásra kezdenek panaszkodni, alacsony vérnyomásúak szédülést és szemkáprázást tapasztalnak, az asztmások nem kapnak levegőt, a szívbetegek különösen gyengék. Bár az időjárás a legtöbb esetben nem idéz elő konkrét betegséget, a légköri változások és klimatikus feszültségek miatt az egészségi állapot romolhat. Semmiképpen sem beképzelésről van szó, hanem tényszerű, az időjárásnak a szervezet által felfogott ingereire adott válaszról.

 

 

Időjárási stressz - régóta ismert téma

Hippokratész már időszámításunk előtt 400 évvel megfigyelte az emberek időjárás-érzékenységét. Így írt: „Az ember különösen legyen óvatos időjárás-változás előtt, ilyenkor kerülje el az érvágást, a sebek kiégetését és a kés alkalmazását.” Ezt az előírást ma is követik bizonyos klinikákon, amennyiben a különösen érzékeny betegeken rendkívüli időjárási körülmények között nem végeznek bonyolult operációt. Esetükben ugyanis az időjárási stressz rontaná a kilátásokat.

 

Azt is megállapították, hogy bizonyos légköri ingerek esetén gyakrabban fordulnak elő balesetek, szívinfarktusok, epilepsziás rohamok, hallásromlás vagy öngyilkosság. Ugyancsak igazolhatóan emelkedik a fájdalmas, gyulladásos vagy reumatikus bántalmak előfordulása labilis időben. Ilyen körülmények az emberek közötti viszonyokat is negatívan befolyásolhatják.

 

Az időjárás okozta közérzet zavarok felléphetnek már a csecsemőknél és kisgyerekeknél is, a kicsik ingerlékenyebbek és veszekedősebbek lesznek. Iskoláskorban nem ritkán tanulási zavarok és koncentrációs problémák alakulnak ki. A 13 és 20 év közötti korosztályban minden negyedik fiatalt érint a probléma. A 20 és 50 közötti felnőtteknél minden harmadik, 50 fölött majd minden második ember arra panaszkodik, hogy befolyásolják a meteorológiai viszonyok. A nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak. Ez magyarázható állandóan ingadozó hormonszintjükkel, amely az érzékenységet csak fokozza a menstruáció idején és a változás korában.

 

 

A le­ve­li­bé­ka jó időt jó­sol, ha ma­gas­ra má­szik

 

A biotropikus időjárás (változó frontok) okozta érzékenységet a szaknyelv meteorotropizmusnak nevezi. Az érintettek kétféle módon reagálhatnak: front- vagy időjárás-érzékenységgel.

 

A frontérzékenyek a légköri frontok változására közérzeti problémákkal reagálnak, amelyhez általában álmatlanság, fejfájás, migrén, szemkáprázás, fülzúgás, belső remegés, izzadás társul. De felléphetnek olyan tünetek is, mint hányinger, étvágytalanság, szapora szívverés, vérkeringészavarok, vérnyomásesés, fáradtság, teljesítmény- és koncentrációgyengülés is. Noha a páciens valóban szenved, az orvos vagy terapeuta alapos kivizsgálás után sem talál betegséget.

 

Az időjárás-érzékenyek ezzel szemben meglévő betegségük (bronchitis, asztma, szívpanaszok, reuma, artritisz, vese-hólyaghurut stb.) romlásával, illetve már károsodott szervük (máj, epehólyag, gyomor) súlyosbodó tüneteivel reagálnak. A krónikus bántalmakban szenvedők, például a szívbetegek számára különösen nagy megpróbáltatást jelent az ilyen fajta érzékenység. Náluk olyan panaszok jelentkeznek, mint vérnyomás-ingadozás, szédülés, fülzúgás, ájulás, szorító érzés a mellkasban, a bal karba kisugárzó szívtáji fájdalom. Az asztmások jobban fulladnak, az epebetegek kólikája is gyötrőbb. Úgynevezett időjárási fájdalmak is felléphetnek, legyen szó akár sérülésből vagy műtétből eredő hegekről (vakbél), akár csonttörés vagy amputáció helyéről (fantomfájdalmak).

 

 

Bi­zo­nyos időjá­rás­nál nő a ba­le­set­ve­szély. Ilyen­kor szí­vin­fark­tus, hal­lás­rom­lás és ön­gyil­kos­ság is gya­krab­ban for­dul elő

 

Mindkét fent említett csoportnál közösek a pszichikai reakciók: szorongás, depresszió, hangulatingadozás, ingerlékenység, agresszivitás, levertség.

 

Attól függően, hogy az illető a hideg- vagy a melegfrontra reagál-e, megkülönböztetünk hidegfront- (H) és melegfront típust (M).

 

A H-típusok rendkívül érzékenyen reagálnak a hideg hatásokra (fagy, hó, nedvesség, tél). Dideregnek, hideg a lábuk, és csak lassan melegszenek fel. Többnyire morcosan ébrednek reggelente, és hiányzik belőlük az élet melege. Karcsúak, magasra nőnek, arcuk halvány, vérnyomásuk alacsony.

 

Az M-típusok ezzel szemben a meleget nem képesek elviselni. Főn, melegperiódus, erős napfény és forróság esetén különösen rosszul érzik magukat, és szeszélyesek, majdhogynem kolerikusak lesznek. A H-típusokkal ellentétben nem szívesen töltik a szabadságukat a napos délen, sokkal jobban szeretik az északi országok hegyeinek friss levegőjét. Többnyire szívesen kelnek korán, hajlamosak a túlsúlyra, és reggelente nagy kedvvel tusolnak le hideg vízzel.

 

Miért erősebb ma az időjárás-érzékenység?

Az ismert norvég idegorvos és meteorológus, Lindholm úgy véli, manapság azért nő az időjárásérzékenységben szenvedők száma, mert túlzottan „denaturált” életet élünk. A stressz, az idegesség és a vegetatív idegrendszer folyamatos túlterhelése miatt a szervezet nem képes kellően feldolgozni a biotropikus időjárás hatásait. Önmagában az időjárás, a maga sokféle megjelenési formájával nem tesz senkit beteggé. Életterünk klimatikus viszonyai természetes ingerek, amelyeket az egészséges és ép szervezet probléma nélkül ellensúlyozni tud.

 

Minden embernek megvan a maga természetes ingerküszöbe, amely kiegyensúlyozza a meteorológiai befolyásokat. Valamennyi változó időjárási elem impulzusként hat belső szabálykörünkre. A légköri ingereket elsőként a vegetatív idegrendszer érzékeli, amelynek az a feladata, hogy a mindenkori ingernek megfelelő intenzitású reakcióra támaszkodjon, hogy kompenzálja a reflexeket. Ha azonban valaki nem egészséges, ez a testfunkció nem fog tökéletesen működni, amit az időjárás-érzékenységi tünetek is jeleznek. A kialakuló kórkép nem valódi betegség, hanem utalás arra, hogy az illető egészségével nincsen minden rendben.

 

 

Az idő vál­to­zá­sát a gye­re­kek és a fia­ta­lok is meg­ér­zik. Ilyen­kor ke­vés­bé tud­nak kon­cen­trál­ni, és az iskolai teljesítményük is romlik

 

Az orvos számára nagyon hasznos tudnivalót jelenthet, hogy az időjárás-változás milyen tüneteket idéz elő. Ha egy adott időjárásra a páciens olyan tünetekkel reagál, amelyek korábban nem léptek fel nála, az orvos tudhatja, hogy melyik szerv károsodása áll fenn. Ezeknek a figyelmeztető jeleknek a felismerése lehetővé teszi, hogy megelőző kezeléssel valamilyen súlyosabb állapot kialakulását megakadályozza. Főként a krónikus megbetegedésben szenvedőknek tanácsos időjárás-érzékenységükkel szakemberhez fordulniuk, és a megfelelő profilaktikus gyógyszereket felíratniuk.

 

Az időjárás okozta stressznek az emberi szervezet szinte minden szerve ki van téve. A legnagyobb terhet azonban ebből a szempontból a vegetatív idegrendszer viseli, az, amely az akaratlagosan nem irányítható testfunkciókért (vérkeringés, anyagcsere, emésztés, légzés stb.) felelős. Már károsodott egészség esetén a túlzott ingerek megzavarják a mirigyfunkciókat, amelyeknek az a feladatuk, hogy hormonokat (adrenalin, dopamin, noradrenalin és szerotonin) termeljenek. Főként a szerotonintermelés szenved zavart.

 

 

A ve­ge­ta­tív ideg­rend­szert, amely az aka­rat­ta­lan test­funk­ció­kat irá­nyít­ja, kü­lö­nö­sen meg­vi­iseli az időjárás okozta stressz

 

Ez utóbbi esetében olyan szövethormonról van szó, amely a vérerek, a hörgők, a bél és egyéb szervek simaizomzatára hat. A körforgás kimenetelétől függően van vérnyomáscsökkentő és vérnyomásemelő hatása. Ezen kívül hatással van a központi idegrendszerre, minek következtében olyan időjárásérzékenységi tünetek léphetnek fel, mint izgatottság, ingerlékenység, szédülés, koncentrációs nehézségek, szorongás és fejfájás.

 

 

Hogyan befolyásolják a terhelő környezeti tényezők a közérzetünket?

Normál esetben az időjárás a napsugárzástól, a hőmérséklettől, a levegő nedvességtartalmától, a széltől, a levegő ionizáltságától és elektromosságától függ. Ezeket a természetes, időtől függő tényezőket manapság, a modern civilizáció korában tartósan befolyásolják egyéb faktorok, amelynek eredménye például a klímaváltozás. A rendkívül mérgező ipari, fűtő- és autó-kipufogógázok olyan környezetet teremtettek, amely az emberek egészségét alapvetően megterheli.

 

A levegő magas ólom-, szén-monoxid-, nitrogén-oxid- és kén-dioxid-tartalma elősegíti a szmog kialakulását. Minden ember naponta körülbelül 19 ezer liter levegőt lélegzik be, ezért óriási jelentősége van a levegő minőségének az egészségben. Másfelől a mérgező füst a sztratoszférában rakódik le, ahol a legnagyobb mennyiségben koncentrálódik a légköri ózon, az a védőréteg, amely a nap káros sugárzásától óvja a földet. Ezért keletkeznek a levegőben körülbelül 11-35 km magasságban az úgynevezett ózonlyukak, amelyek alapvetően megváltoztatják a nap ibolyántúli sugárzását.

 

 

A mo­dern em­bert nagy ki­hí­vás elé ál­lít­ják a ter­he­lő kör­nye­ze­ti té­nye­zők, pél­dá­ul a nagy­vá­ro­sok­ban fel­lé­pő szmog

 

De a föld közelében is képződik ózon, amikor a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, már pedig ez károsan befolyásolja a légutak nyálkahártyáját. Ilyen feltételek között túl kevés oxigén, viszont túl sok szén-dioxid és nagy mennyiségű finom vízcseppecske halmozódik ott fel, ami káros hatást gyakorol a közérzetre.

 

Az időjárás-érzékenység mind gyakoribbá válásának másik fő oka viszont az, hogy eltávolodtunk a természettől. Számos kortársunk a napjait klimatizált irodákban tölti, ahol állandó a hőmérséklet (22-24 fok) és a levegő nedvesség tartalma (40-60 százalék). Ez a túlságosan száraz levegő sok káros anyagot és port tartalmaz, ami kifárasztja a légutakat és légúti panaszokat okoz. Másfelől a klimatizált helyiségek miatt lényegesen romlik a szervezet reakcióképessége. A mi szélességi körünkön átlagosan évi 220 napon át fűtünk, ami odavezet, hogy sokan nem rendelkeznek többé azzal a védekezőképességgel, amely a változó meleg-hideg inger elviseléséhez szükséges. Elődeink nem ismerték az olaj-, elektromos vagy gázfűtést, ezért edzettebbek voltak nálunk.

 

 

Így váljunk edzetté minden időre

Mivel minden földlakónak meg kell barátkoznia az időjárás változásaival, ha túl érzékenyek vagyunk, nem tehetünk mást, mint hogy harmonikusabbá tesszük testünk túlzott reakcióit. Ezért az érintetteknek fel kell számolniuk minden terhelést, például a mozgásszegény életmódot, a túlsúlyt, a kevés alvást, a stresszt, a nikotin- és alkoholfogyasztást.

 

Időjárás-érzékenység esetén a legjobb megelőzést, ahogyan régen, ma is az egészséges, természetes és értelmes életmód jelenti. A táplálék legyen ingerszegény, nem terhelt (kémiai adalékanyagok nélkül), teljes értékű, bio és könnyen emészthető. Erős érzékenységnél tisztázni kell, nem áll-e fenn a foggyökerek terheltsége. Az érintettek légköri ingerek esetén általában megpróbálnak kémiai gyógyszereket alkalmazni, ami a kimerült szervezet számára plusz terhet jelent. A tüneteket szelídebben és sikeresebben győzhetjük le természetgyógyászati módszerekkel. A kezelés során azonban mindenképpen ügyelni kell arra, hogy a krónikus betegségeket a rejtett szervi károsodások figyelembevételével gyógyítsák.

 

Mire ügyeljünk a táplálkozásnál?

Hogy a szervezet túlsavasodását és elsalakosodását ellensúlyozzuk, és elkerüljük az anyagcsere megterhelését, az időjárás-érzékenységben szenvedő betegnek tanácsos a teljes értékű táplálkozás mellett mérsékelt diétát tartania. Feltétlenül kerülni kell a túl sok tojást, sajtot, sót, kávét, húst (főként a disznóhúst, a kolbászféléket, a füstölt árukat és a májat), az édességet és a gyorséttermi ennivalót.

 

Töröljük az étlapról a zsíros ételeket, a nehezen emészthető ennivalókat. Előnyös hatású a nyerskoszt, saláta, zöldség, krumpli, rizs, gyümölcs, Bircher-müzli, ezenkívül a sok C-vitamint tartalmazó növényi ételek (citrusgyümölcsök, gyümölcs, saláta, paprika, petrezselyem), a magnéziumban gazdag (búzacsíra, zabpehely, rizs, szójabab, banán, sárgabarack, grépfrút), sok cinket tartalmazó (tökmag), illetve bio flavonoidokban dús ennivalók (sárgarépa, paprika). Az is nagyon fontos, hogy naponta két-három liter folyadékot megigyunk, a legjobb a szénsavmentes ásványvíz, a gyógytea, a zöldség- és gyümölcslé. Igyunk kevesebb kávét és feketeteát.

 

 

Idő­já­rás-tí­pu­sunk­tól függ, hol érez­zük ma­gun­kat job­ban: a ta­vak­nál vagy a he­gyek­ben

 

Súlyos időjárás-érzékenység esetén ajánlatos némiképp megnövelni a főzősóbevitelt, például sós uborka vagy sózott hering formájában. Főként a sózott heringben találhatók meg azok az emészthető fehérjecsoportok, amelyek meggyorsítják a stresszhormonok lebomlását.

 

Hasznos lehet az érintettek számára a virágpor is, amely több mint száz különféle anyagot (vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket) tartalmaz, és vitalizálja a szervezetet. Naponta egy teáskanálnyit vegyünk be vízzel. Ezen kívül az emésztési gondokat (székrekedés) természetes, ingert nem jelentő készítményekkel kell megszüntetni: fügeszirup, lenmag, búzacsíra, pitypanglé.

 

Segítenek a gyógynövények

A gyógynövények szelíd, kárt nem okozó módon gyógyítják az időjárás-érzékenységet. Ugyanakkor a megfelelő recept kiválasztásakor mindig figyelembe kell venni a páciens adott állapotát. Az adott készítményt profilaktikus módon, két-három héten át kúraszerűen kell szedni, akkor is, ha nem állnak fenn panaszok.

 

Gyógynövénytea melegfronttípusúaknak

• 30 g galagonyavirág és -levél (szíverősítő)

• 20 g kankalinvirág és -levél (nyugtató)

• 20 g citromfűlevél (lazító)

• 20 g gyapjas gyöngyajakfű (görcsoldó)

• 10 g cickafarkvirág (vérkeringés-szabályozó)

 

Alkalmazás: a gyógynövénykeverékből egy teáskanálnyit öntsünk le egy csésze forrásban lévő vízzel. 5 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és a teát édesítés nélkül vagy mézzel igyuk naponta háromszor, étkezés után.

 

Friss növényekből készült cseppek melegfronttípusúaknak

• 30 ml galagonyatinktúra (szíverősítő)

• 30 ml éjkirálynő-kaktusz tinktúra (vérkeringés-szabályozó)

• 20 ml citromfű tinktúra (nyugtató)

• 20 ml gyapjas gyöngyajak tinktúra (görcsoldó)

Alkalmazás: a kivonatból 15-25 cseppet hígítsunk fel egy kis vízzel, és naponta háromszor étkezés előtt vegyük be.

 

Gyógynövénytea hidegfronttípusúaknak

• 30 g galagonyavirág és -levél (szíverősítő)

• 20 g levendulavirág (lazító)

• 30 g rozmaringlevél (vérkeringés-szabályozó)

• 20 g orbáncfű (nyugtató)

Alkalmazás: ugyanúgy, mint a melegfronttípus teájánál. Friss növényekből készült cseppek hidegfronttípusúaknak

 

• 30 ml galagonya tinktúra (szíverősítő)

• 25 ml levendula tinktúra (lazító)

• 25 ml rozmaring tinktúra (vérkeringésszabályozó)

• 20 ml orbáncfű tinktúra (nyugtató)

Alkalmazás: mint a melegfronttípus cseppjeinél.

 

 

Hogyan gyógyít a homeopátia?

A homeopatikus szerek lehetőséget adnak arra, hogy az időjárás és az éghajlat okozta panaszokat nemcsak enyhítsük, hanem meggyógyítsuk a meteorológiai hatásokra adott túlérzékenységi reakciót. Konstitucionális úton a páciensnek olyan dinamikus erőket adnak át, amelyek harmonizálják az időjárásfüggő érzékenységet és terhelést. Ezzel újra visszaáll a szervezet természetes rendje, és mobilizálhatók az öngyógyító erők. A tapasztalt homeopata a páciens adott kórképétől függően a következő szerek közül válogat:

 

Aconitum D6: szorongással és nyugtalansággal, viharos szívdobogással, kemény pulzussal és a fej száraz melegségével járó akut, heves panaszok esetén. További indikáció: érzéketlenség, friss italok iránti erős szomjúság, valamint a hideg észak-keleti szélre való érzékenység.

 

Causticum D6: bénult gyengeséggel járó, időjárás okozta reumatikus panaszoknál, amelyek főként száraz, meleg napokon lépnek fel, és nedves időben javulnak. A panaszok gyakran szorító fejfájással, szemégéssel és száraz köhögéssel párosulnak.

 

 

A ga­la­go­nya erősí­ti az igény­be vett szí­vet
A kan­ka­lin nyug­ta­tó ha­tá­sú
A ci­trom­fű el­la­zít és meg­nyug­tat
A gyap­jas gyön­gya­jak gör­csol­dó
A cic­ka­fark ser­ken­ti a vérkeringést
Az éjkirálynő-kaktusz szabályozza a pulzust
A levendula enyhíti a fejfájást
Az orbáncfű javítja a hangulatot
   

Nux vomica D6: ajánlható időjárás-érzékeny, ingerlékeny, munkával túlterhelt embereknek, akikre kolerikus temperamentum jellemző, és különösen érzékenyek a zajra. Jellemző lehet még rájuk a túlzott kávé-, alkohol- és nikotinfogyasztás, gyógyszerfüggőség, gyomorpanaszok is. További indikációk: gyakori émelygés (hányás nélkül), székrekedés, a nedves, hideg időre való érzékenység.

 

Gelsemium D9: azoknak, akik minden időjárás-változásra fejfájással, a fejben való vértolulással, reszketéssel, látászavarokkal, szívdobogással reagálnak, illetve előfordulhat náluk túlzott vizeletürítés, ideggyengeség, napközbeni aluszékonyság és éjszakai álmatlanság is. Panaszaik a nap és a nedves, meleg idő hatására rosszabbodnak.

 

Rhododendron D6: javallott időjárás-változás előjeleként jelentkező panaszok esetén, ha az illető változó reumatikus panaszokkal reagál a szélbe és esőbe torkolló főnre, miközben zúg a füle és fokozott mértékben ürít vizeletet.

 

 

Ha az időjá­rás okoz­ta tü­ne­te­ket gyógy­sze­rek­kel akar­juk meg­szün­tet­ni, fö­lös­le­ges to­váb­bi ter­het rakunk a szerveztünkre

 

Spigelia D6: féloldali, húzó, a szembe is kisugárzó fejfájás, szempirosság, szapora szívverés, szúró szívfájdalom esetén, és ha szorongás jelentkezik, ha az idő melegről fagyosra vált.

 

Bryonia D6: annak való, aki mellfájdalommal, gyomornyomással, a legcsekélyebb mozgásra is jelentkező reumatikus panaszokkal, nyálkahártya-kiszáradással és szomjúsággal reagál a meleg, nyomasztó időre.

 

Alkalmazás: az időjárás okozta tünetek jelentkezésekor a fent felsorolt tüneteknek megfelelő szerből 3 globulit helyezzünk óránként a nyelvünk alá, amíg a javulás nem érezhető. Ha az enyhülés 3-4 óra után sem lép fel, akkor nem a megfelelő szert választottuk. Ilyenkor abba kell hagyni és másikkal helyettesíteni.

 

 

Hidroterápiával edzzük az ellenállóképességet

Az időjárás okozta tünetek ellen úgy edzhetjük az ellenálló képességünket, ha a Kneipp-féle vízkúrákat próbáljuk ki. A melegfronttípusúaknak a váltott vizes tusolás, a hidegfronttípusúaknak a gyógynövényfürdő ajánlható.

 

Váltott vizes tusolásnál a vízcseppek változó termikus ingerét használjuk ki. Reggel felkelés után álljunk a tus alá, és kezdjük először is meleg vízzel. Mikor a test felmelegedett, váltsunk át hidegre. Közben ne álljunk mereven, hanem ide-oda mozogjunk. Ha a test egy kicsit lehűlt, váltsunk vissza újra melegre. Ezt ötször ismételjük meg, végül rövid ideig tartó hideg vizes tusolással fejezzük be. A törülközés után addig ugráljunk, amíg melegünk nem lesz, majd öltözzünk fel. Utána legalább 20 percig ne menjünk a szabadba, nehogy megfázzunk.

 

A melegfronttípusúak időjárás-változásokkor hajlamosak a fejfájásra, ezt arcleöntésekkel enyhíthetik. Ilyenkor hajoljunk a mosdókagyló fölé, és pohárral vagy csővel locsoljuk le az arcunkat. A locsolást a jobb halántékon kezdjük, majd haladjunk a vízsugárral lefelé, az áll felé. Utána felfelé a bal halántékhoz, majd újra le az állhoz. Végül a hideg vizet locsoljuk háromszor keresztbe a homlokunkon. Ezt a procedúrát 5-10-szer ismételjük meg.

 

 

Be­vált mód­szer a hi­deg-me­leg vál­tó­zu­hany. Ha rend­sze­re­sen al­kal­maz­zuk, erősö­dik el­le­nál­ló­ ké­pes­sé­günk, és meg­fáz­ni is ritkábban fogunk

 

A gyógynövényes fürdők azoknak a hidegfronttípusoknak valók, akik életmelegség-hiányban szenvednek. Nekik tanácsos hetente két-három alkalommal 20 perces kádfürdőt venniük, olyan gyógynövény-esszenciákat keverve a vízbe, mint a rozmaring vagy a levendula. Ez felmelegít, erősít és fokozza a vérkeringést.

 

A test edzésére, erősítésére mindkét típusnál ajánlható a harmatjárás vagy a víztaposás (patakban vagy fürdőkádban). Mindkettőt jól átmelegedett testtel végezzük hetente többször, 10 percen át. A heti szaunalátogatások is formában tartják a test hőszabályozó rendszerét, és egyben anyagcsere-serkentő és érerősítő hatással is bírnak.

 

 

A mozgástréning csökkenti a stresszhormonok hatását, és kiegyensúlyozott kedélyállapotot eredményez

A tapasztalatok szerint az időjárás-érzékenységet a napi, félórás sétával már néhány hét alatt csökkenteni lehet, és a páciens a korábbinál sokkal jobban eltűri majd a hőmérséklet- és légnyomás-ingadozásokat. Fontosak a friss levegőn végzett légzőgyakorlatok is. Ennek során körülbelül 7 másodpercen át mélyen lélegezzünk be, fojtsuk vissza a lélegzetünket egy másodpercre, majd szintén körülbelül 7 másodpercen át ürítsük ki a tüdőt. Tízszer ismételjük meg.

 

Az intenzív vérnyomástréninget segíti a kocogás, az úszás, a biciklizés és a séta. Aki időjárásérzékenységben szenved, annak kerülnie kell az idegeskedést, a stresszt és a feszültséget, és gondoskodnia kell arról, hogy eleget aludjon (korán feküdjön le, és nyitott ablaknál aludjon). A háló-, dolgozó- és lakószoba hőmérséklete ne legyen túl magas (20-23 fok), naponta többször szellőztessen, és a levegő nedvességtartalmát szobanövények segítségével tegyék egyenletessé. A legjobbak a szubtropikus növények, amelyek ernyőszerű leveleikkel nemcsak nedvesítik, hanem meg is tisztítják a helyiség levegőjét.

 

 

Mit kell tud­nunk az idő­já­rás­ról és az ég­haj­lat­ról?

Az idő­já­rás mo­tor­ja a nap. Tő­le függ a hő­mér­sék­let, a lég­nyo­más és az olyan lát­ha­tó je­len­sé­gek, mint a fel­hők, az eső vagy a hó­e­sés.

 

Ho­gyan ke­let­ke­zik tu­laj­don­kép­pen az idő­já­rás? Mi­ért olyan vál­to­zé­kony, és mi­ért olyan ne­héz elő­re je­lez­ni? Az egész­nek a mo­tor­ja a nap, tő­le függ a hő­mér­sék­let, a lég­nyo­más és az olyan lát­ha­tó je­len­sé­gek, mint a fel­hők, az eső vagy a hó­e­sés. A nap fo­lya­ma­to­san el­kép­zel­he­tet­len mennyi­sé­gı ener­gi­át su­gá­roz ki a vi­lá­gır­be, amely­ből csak egy kis tö­re­dék­rész jut el a föl­dre. Ez az ener­gia­mennyi­ség át­me­ne­ti­leg az ezer km szé­les le­ve­gő­ré­teg­be? (tro­posz­fé­ra, sztra­tosz­fé­ra, me­zosz­fé­ra és io­nosz­fé­ra) tá­ro­ló­dik. A föld kü­lön­bö­ző te­rü­le­tei, pél­dá­ul a si­va­ta­gok, a sztep­pék, a ten­ge­rek és az er­dős öve­ze­tek el­té­rő mó­don ve­szik fel a hőt, ezért el­té­rő hő­mér­sék­le­tı le­ve­gő­ré­te­gek kép­ződ­nek.

 

At­mosz­fé­ránk le­ve­gő­je nem szá­raz, gáz for­má­ban tar­tal­maz­za a ned­ves­sé­get. Ez a ned­ves­ség a pá­rol­gás fo­lya­ma­tá­ban emel­ke­dik a föl­dről a ma­gas­ba, és ter­jed ki. Így füg­gő­le­ges lég­áram­lás ke­let­ke­zik, füg­gő­le­ges szél, ame­lyet a szak­ter­mi­no­ló­gia ter­mik­nek ne­vez.

 

A ki­tá­gu­ló le­ve­gő új­ra le­ad­ja a ma­ra­dék hőt. En­nek a le­hı­lés­nek a fo­lya­mán idő­vel elve­szí­ti pá­ra­tá­ro­ló ka­pa­ci­tá­sát, ezért fel­hők ke­let­kez­nek, ame­lyek vé­gül eső vagy hó for­má­já­ban ürül­nek ki. A föld for­gá­si irá­nyá­nak meg­fe­le­lő­en mind­két fél­te­kén erős le­ve­gő­áram­lás ke­let­ke­zik, amely nyu­gat­ról ke­let­re ha­lad. Kö­zép-Euró­pá­ban a dé­li szél me­leg lég­hul­lá­mo­kat szál­lít a Föld­kö­zi-ten­ger me­den­cé­jé­ből az Al­pok irá­nyá­ba. Itt azu­tán fron­t?t ké­pez­nek az Észa­ki-ten­ger­ről ér­ke­ző hi­deg lég­tö­me­gek­kel. Eb­ből jön lét­re a vál­to­zó ég­haj­lat, amely­re nagy hő­mér­sék­let- és lég­ned­ves­ség-kü­lönb­sé­gek jel­lem­ző­ek. A hely fe­kvé­sé­től füg­gő­en, a sík part­vi­dék­től a me­re­dek hegy­sé­ge­kig, a ten­ger­part­tól a völ­gye­kig, el­té­rő ég­haj­lat­tí­pu­sok ala­kul­nak ki: ter­he­lő, kí­mé­lő és in­ger­lő klí­ma, el­té­rő idő­já­rá­si adott­sá­gok­kal.

 

A hely­sé­ge­ket gya­kran a főn ural­ja. Ez dé­li­ről jö­vő, szá­raz, me­leg szél, amely az Al­pok szi­klás csú­csa­in át a völ­gyek­be ha­tol. Ha köz­ben ma­gá­val so­dor­ja a he­gyek lég­tö­me­ge­it, a má­sik ol­da­lon a ned­ves­ség eső vagy hó for­má­já­ban csa­pó­dik le. Ha ilyen idő­já­rás vár­ha­tó, az a fön­fel­hők­ről is­mer­he­tő fel, ame­lyek len­cse­for­má­jú ala­kot öl­te­nek.

 

Ha ez­zel szem­ben me­leg­front mu­tat­ko­zik, ak­kor ki­ter­jedt fel­hő­ta­ka­ró for­má­já­ban szá­las fel­hő­fá­tyol te­rül el az égen. Eb­ből nagy te­rü­let­re ki­ter­je­dő, tar­tós eső esik. Ilyen idő ak­kor vár­ha­tó, ha a me­leg lég­tö­me­gek ék­ként ha­tol­nak be­le a már meg­lé­vő hi­deg le­ve­gő­be, és át­ve­szik az ural­mat.

 

A hi­deg­front nyá­ron hir­te­len hő­mér­sék­le­te­sés­sel je­lent­ke­zik, mi­köz­ben a fel­fe­lé emel­ke­dő, óriá­si fel­hő­fa­lak fe­hé­ren csil­lo­gó vagy sö­tét­fe­ke­te szörny­ként je­len­nek meg a sze­münk előtt. Ezek a víz­zel ter­hes fel­hők vá­rat­la­nul ki­ürül­het­nek, és tar­tal­muk he­ves zá­por vagy zi­va­tar for­má­já­ban zu­hog a föl­dre.

 

A nyá­ri me­leg­ben az ipar­vi­dé­kek és a nagy­vá­ro­sok fö­lött gya­kran ala­kul ki lát­ha­tó pá­ra­ha­rang, ame­lyet szmog­nak ne­vez­nek. Ez te­le van ká­ros anya­gok­kal, ki­pu­fo­gó­gá­zok­kal és por­ral, és a me­leg­ben sü­veg­ként függ az érin­tett te­rü­let fö­lött. Ilyen­kor nyo­masz­tó­an me­leg van, szél­csend, és az érin­tett la­ko­sok kö­zér­ze­te meg­le­he­tő­sen rossz.

 

 

Mennyire érzékeny az időjárásra?

Kérdőívünk segítségével megállapíthatja, milyen erősen reagál a légköri ingerekre. Válaszoljon a kérdésekre, és adja össze a pontszámait. Az eredmény segít majd abban, hogy megtalálja a tennivalókat.

 

  NEM RITKÁN GYAKRAN NAGYON GYAKRAN
Melegfronttípus-e, azaz meleg, nyomott idő esetén reagál érzékenyen az időjárásra? 0 2 6 10
Hidegfronttípus-e, azaz a hideg, fagyos időt viseli különösen nehezen? 0 2 6 10
Szenved-e légköri ingerek hatására ingerlékenységben, hangulatingadozásban, nyugtalanságban? 0 2 6 10
Hirtelen időjárás-változásnál érez-e fáradtságot, teljesítménycsökkenést, kedvetlenséget? 0 2 6 10
Tapasztal-e fejfájást, migrént, ha változik az idő, jön a főn, vagy meleg-, illetve hidegfront érkezik? 0 2 6 10
Ha változnak a frontok, esik-e a vérnyomása, párosulva szédüléssel, szemkáprázással, gyengeséggel? 0 2 6 10
Ha változnak a frontok, megemelkedik-e a vérnyomása, párosulva fülzúgással, melegségérzettel, rosszulléttel? 0 2 6 10
Vannak-e olyan szervi panaszai, amelyek időjárás-változás esetén erősödnek (például reuma, máj-és epepanaszok, szívbántalmak, asztma)? 0 2 6 10
Stressz alatt áll-e? 0 2 6 10
Keveset mozog? 0 2 6 10
Van-e túlsúlya? 0 2 6 10
Tapasztal-e emésztési problémákat, amelyeket az egyoldalú táplálkozás okoz? 0 2 6 10
         

Értékelés:

0–25 pontig: Bár összegyűjtött néhány pontot, csekély a valószínűsége annak, hogy időjárás-érzékenységben szenvedne. Ennek ellenére érdemes megfontolnia, mit tehetne egészségi állapota javításáért.

 

25–40 pontig: pontjai azt mutatják, hogy bizonyos mértékben labilitással válaszol a légköri ingerekre. Ezért tanácsos korrigálnia életvezetése esetleges hibáit, és megelőző intézkedéseket tenni.

 

40–60 pontig: valószínűleg időjárás-érzékenységben szenved. Vegye figyelembe a cikk tanácsait, hogy javíthassa egészségi állapotát, és edzhesse ellenállóképességét.

 

60 pontnál több: egészségségi állapotát jelentősen befolyásolja az időjárás. Forduljon szakemberhez, hogy megtehessék a megfelelő intézkedéseket. Fogadja meg a cikk tanácsait.

M. L.
XI. évfolyam 10. szám

Címkék: front, időjárás

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.