Egészséges életmód

Kell-e nekünk a fluorozott ivóvíz?

Meghökkentő „mesék”, avagy azok vagyunk, amit megetetnek velünk


    Az ivóvizek fluorozásának szükségessége ma egy kényes, komoly érdekeket érintő kérdés. Számos probléma megoldatlan, de sok esetben nem is törekednek, sőt egyenesen akadályozzák a kételyek tisztázását. Anyagi és szellemi erőforrások egyaránt hiányoznak a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez.

     

    A sorozat korábbi írásaiban a Tisztelt Olvasó megszokhatta, hogy a meghökkentő mesék mindig két tábor olyan összecsapásának a következményei, ahol a pénz és a jog a szakmai érvek fölé kerül, az utóbbiak hiányosságai miatt. Most sincs ez másképp. Ha egy drámát írnék a fluorozás problémáiról, akkor most az következne, hogy: lássuk a szereplőket. Egyik oldalon áll a pénz, a nagytőke, az ipar, amelyek a fluorozás folytatásában, minél szélesebb körben való elterjesztésében érdekeltek. A másik oldal a fluort mint az egyik legveszélyesebb mérget látja a folyamatban, és követeli ivóvizeink tudatos mérgezésének azonnali beszüntetését.

     

    Fluoridforrások

    Szervezetünkbe kerülnek olyan elemek, melyek egy bizonyos határig látszólag előnyös változásokat idéznek elő. Ilyen a fluor is, melyből az elmúlt 50 év során az ipar rohamos fejlődése következményeként 25 000 000 tonna jutott gáz formájában az atmoszférába a földkéregből.

     

    A fluoridtartalmú vegyületek a földkéreg ásványkincsének 0,065%-át teszik ki. Elsősorban kőzetek, a szén- és anyagrétegek alkotórészei. Az élő szervezetekbe a fluor szennyezésként került be, nem létfontosságú elem. Nincs olyan biokémiai folyamat, amely számára a fluor nélkülözhetetlen lenne.

     

    A legfontosabb fluoridforrások, melyek anélkül is biztosítják a napi fluorid bevitelünket, hogy ennek igénye egy általán felmerülne:

     

    – ivóvíz, elsősorban a fluorozott vizek,

     

    – fogkrém, melyek zöme ma már különböző formában tartalmaz fluoridot,

     

    – levegő, elsősorban az iparosított területeken,

     

    – szőlő és a belőle készült gyümölcslevek, valamint a bor. A fluortartalom az intenzív növényvédőszer-alkalmazás következménye.

     

    – Tea: Az egyetlen olyan növény, amely képes környezete fluorid vegyületeit begyűjteni. Ennek pontos oka nem ismert, viszont számolni kell vele. Ugyanakkor a tea tartalmaz még olyan vegyületeket is, melyek akadályozzák a fluor által előidézett káros folyamatok lefutását. Ez jó hír volt mindaddig, amíg meg nem jelentek olyan teakészítmények, mint a közkedvelt „Ice tea”, azaz a jeges tea palackozott változatai, melyekben a gyártás során a fluoridkoncentráció változatlansága mellett az előbb említett védőanyagok mennyisége lecsökken!

     

    A fluorozás történetével, valamint a fluoridok biológiai szerepével az előző fejezetben már foglalkoztam. Most lássuk először az ivóvizek fluorozását szorgalmazók érvrendszerét.

     

    Miért kell az ivóvizet fluorozni?

    A rövid és gyors válasz a fluorid eddig megismert két legfontosabb biológiai szerepe:

     

    1. A fogak és a csontrendszer szervetlen állományába beépülve szilárdítja annak szerkezetét, ellenállóbbá teszi a különböző kémiai és fizikai hatásokkal szemben.

     

    2. A fogakon megtapadó baktériumok létét bénítja, megakadályozván ezzel a fogak idő előtti romlását.

     

    Az ivóvizek fluorozásának pártfogói vizsgálatok sorozatával igyekeztek tevékenységük létjogosultságát bizonyítani.

     

    A számos vizsgálat közül ismerjünk meg most egy elemző tanulmányt, amely az angliai York egyetemén 2000 szeptemberében látott napvilágot. A majdnem 100 oldalas anyag igen tanulságos, átfogó értékelés, jól érzékelteti a helyzet bonyolultságát. A tanulmány készítői
    öt olyan kérdést tettek fel, melyekre a válaszokat a rendelkezésükre álló vizsgálatok alapos elemzésével adták meg. Nézzük a kérdéseket, valamint röviden a rájuk adott válaszokat.

     

    1. kérdés: Segíti-e az ivóvizek fluorozása a fogszuvasodás megelőzését?

     

    Több mint 70 vizsgálat eredményének áttekintése után egyértelműen igennel válaszoltak a kérdésre, bár hosszan taglalták, hogy az egyes vizsgálati adatok összevetése a nem megfelelő kivitelezés miatt milyen komoly nehézségeket okozott.

     

    2. kérdés: Amennyiben az ivóvíz fluorozása hatásosnak bizonyul, milyen mértékű ehhez képest az egyéb módon történő fluorbevitel hatása?

     

    Megállapították, hogy a fogkrémmel, tablettákkal történő fluoridbevitel hatékonysága elmarad a vízfluorozásával elért eredményekhez képest. A kérdés megválaszolására kevés vizsgálat eredménye állt rendelkezésükre, ezért a levont következtetésük körül elég sok bizonytalanság is felmerült.

     

    3. kérdés: Összefügg-e az emberek szociális helyzete és a fluorozott víz által elért fogszuvasodás-csökkenés mértéke?

     

    A válasz igen lett, mely mögött az a már jól ismert tény állt, hogy a rosszabb szociális helyzetben lévő emberek fogainak romlása nagyobb mértékű a jobb helyzetben lévőkhöz hason lítva. Elsősorban az 5 és 12 év közötti gyermekek között figyelték meg a legnagyobb változásokat. A szegényebb vidékeken a gyermekek fogainak romlása sokkal nagyobb mértékben mérséklődött, mint a jobb körülmények között élőké a fluorozott víz rendszeres fogyasztása után.

     

    4. kérdés: Ismert-e káros következménye az ivóvíz fluorozásának?

     

    Ez az a kérdés, amelyre a fluorozás ellenzői egyértelműen igennel válaszolnak. A tanulmány készítői négy betegség csoportot vizsgáltak meg. Egyértelmű kapcsolatot találtak a fluortúladagolása és a fogakon jelentkező fluorózis betegség között. Amit nem tudtak pontosan meghatározni, az a mennyiség, amelyet túladagolásnak nevezünk. Ez ugyanis erősen egyénfüggő. A második csoportba azok a betegségek tartoztak, amelyek fluor túladagolása következményeként a csontrendszert rideggé, törékennyé tették. A vizsgálatok eredményei a combnyaktörések számának növekedéséről szóltak elsősorban. Az átnézett 8 tanulmányból három esetében a víz fluorozása csökkentette, kettőnél növelte a combnyaktörések számát, valamint másik három esetben nem tapasztaltak semmilyen összefüggést. Hasonlóan vegyes képet kaptak a daganatos megbetegedések tanulmányozása során is.  11 esetben csökkent, 9-ben nőtt a daganatos betegek száma, míg kettőben nem észleltek összefüggést. Ennek eredményeként nem találtak egyértelmű kapcsolatot a víz fluorozása és a daganatképződés között. A negyedik csoportban olyan betegségekkel foglalkoztak, melyeknél a fluorozott ivóvíz kiváltó okként merült fel. Itt sem sikerült egyértelmű, ok-okozat összefüggéseket találni!

     

    5. kérdés: Van-e különbség a vizek természetes eredetű fluortartalmának, illetve a
    mesterségesen fluorozott víz hatása között?

     

    Válaszként egyértelműen azt találták, hogy nincs. A logika szabályait figyelembe véve valójában ez az eredmény nem meglepő, de manapság a természetes és mesterséges eredet szembeállítása olyan méreteket kezd ölteni, hogy egy ilyen kérdést nem lehet megkerülni!

     

    Ezek után lássuk, mit állít a „másik oldal”!

     

    Miért ne fluorozzuk az ivóvizet?

    Az ivóvizek fluorozásának ellenzése Kínából ered. A WHO adatai szerint Kínában több mint 43 millió ember él olyan területen, ahol vizek természetes fluoridtartalma majdnem tízszerese a mesterségesen fluorozott ivóvizének. Az itt észlelt megbetegedések riasztó és elgondolkodtató példaként szerepelnek a különböző tanulmányokban.

     

    Számos európai állam – többek között Svédország, Norvégia, Dánia, Németország, Olaszország, Belgium, Ausztria, Franciaország, Svájc –  tiltotta be, vagy el sem kezdte ivóvizeinek fluorozását.

     

    Több ország kutatói jutottak arra a következtetésre, hogy a fogszuvasodás mértékének csökkentésére a vízfluorozás nem a leghatékonyabb mód zer. A finnországi Kuopio városában 1959-től fluorozták az ivóvizet, mígnem 1992-ben leállították ezt a tevékenységet. A vizsgálatok szerint a leállás után sem növekedett a fogszuvasodások száma! Hasonló esetekről az előző részben is írtam már.

     

    Ezek után nézzük azokat a gondokat, melyeket a fluorozás ellenzői szerint a fluorid okozhat.


    A fluoridok káros hatásai

    A fluorid a legerősebb mérgek egyike: Sok növényvédőszer tartalmaz fluort molekulavázában. A kemoterápiában használt készítmények között is található ilyen vegyület. Legfontosabb káros hatásai a következők:

     

    – Mérgező mivoltának mértékére jellemző, hogy olyan ipari vidé ke ken, ahol hidrogén-fluorid formában kerül a levegőbe, már 0,1 ppb koncentrációban immunrendszer-károsító hatását észlelték elsősorban gyermekeknél. Az előző részben már írtam a ppm-ről, ami milliomod részt jelent. A ppb ennek az ezred része, azaz billiomod rész.

     

    – Több mint 62 enzim működését képes gátolni szervezetünkben. Közöttük találhatók a DNS-ben keletkezett hibák javításáért felelős enzimek, valamint az ingerületátvitel során kulcsszerepet játszó kolinészteráz enzim is. Érdekességként jegyzem meg, hogy azok a molekulák, melyek idegbénító gázként lettek rendszeresítve számos ország hadseregében, szintén elsősorban a kolinészteráz enzim bénításán keresztül ölnek.

     

    – Megváltoztathatja az információ átvitelben kulcsszerepet játszó DNS molekula szintézisét, nem kívánatos szerkezetű DNS-láncok jöhetnek létre. Ezt nevezik a biokémiában mutációnak, és ezért a fluor mutagén elem.

     

    – Módosíthatja a kromoszómák szerkezetét.

     

    – Gyorsítja a daganatok kialakulását, növeli a daganatképződés kockázatát. Bár az előző részben bemutatott tanulmányban a kutatók nem találtak a daganatképződésre gyakorolt hatás igazolására összefüggést, ez nem jelenti, hogy nem is létezik. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy milyen nehézségekbe ütköztek, amikor a különböző módon elvégzett vizsgálatok eredményeit próbálták meg összevetni. Itt kerül a képbe a bevezetőben említett anyagi és szellemi erőforrások hiánya! Egyszer talán sikerül elvégezni egy olyan vizsgálatot, amely pontos választ ad erre a kérdésre, bár az már előre látható, hogy ez nagyon sokba fog kerülni!

     

    – Mivel a fluorid nagyon kis méretű elem, képes az agyba is behatolni. Ennek egyik kimutatott komoly következménye a tanulási képesség csökkenése és memóriazavar kialakulása. Kínában a már említett területeken a gyermekek IQ-ja jóval alacsonyabb, mint azoké, akik nem isznak  magas fluoridtartalmú vizet. Számos vizsgálat igazolta, hogy aki több mint 1 ppm (mg/l) fluoridot tartalmazó vizet iszik huzamosabb időn át (pl. egy-két év), annak IQja akár 70 alá is csökkenhet. Arra is fény derült, hogy a fluorid az agyban az oxidatív folyamatok felgyorsításával, a szabadgyök-koncentráció növelésének serkentésével fejti ki káros hatását. Agyunkban a tobozmirigy az egyik gyűjtőhelye a bekerült fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevű hormont, amely kiváló antioxidáns, valamint az alvás-ébrenlét ciklus – ezen keresztül biológiai óránk – egyik szabályozója. A tobozmirigyben felgyülemlő fluorid hatására  csökkent a melatonin termelés.

     

    Végezetül: néhány „meghökkentés”

    Az ivóvizek fluorozásának kérdése megint egy olyan téma, amit nem lehet befejezni, csak abbahagyni. „Abbahagyásként” néhány meglepő információval zárnám az eddig leírtakat:

     

    – 1989-ben az USA-ban megállapították, hogy sem az ivóvizek fluorozása, sem a fluorpótló készítmények, sem a fluortartalmú fogkrémek alkalmazása nem hozta meg a kívánt hatást.

     

    – Az ivóvízbe javasolt fluoridmennyiség 1 ppm, a fogkrémben kb. 1000 ppm található. Ugyanakkor a levegőben 1 ppb (ami a ppm ezredrésze) már képes a növényzetet elpusztítani.

     

    – Míg Kínában a fluoridok biológiai szerepének kutatása magas szintű állami támogatást élvez, addig az USA-ban erre nem adnak pénzt, sőt ismert olyan eset, amikor akadályozni próbálták az ilyen törekvéseket.

     

    – Az USA-ban Pittsburghben található az ország egyik legnagyobb alumíniumfeldolgozó üzeme,  az ALCOA. Az alumíniumfeldolgozás során sok fluoid kerül felhasználásra, a fluoridszennyezés komoly kockázati tényező. A cég külön vegyészt alkalmazott annak bizonyítására, hogy náluk ez nem így van.

     

    Ezt a felsorolást is csak abbahagyni lehet. Szerencsére Magyarországon az ivóvizek fluorozása egyelőre nem kérdés, reméljük, később sem lesz az. Ami döntéskényszert idézhet elő, az az óvodákban adott fluoridtabletta elfogadása, illetve a fluoridos fogkrémek esete. A fluoridtabletta rendszeres szedése előtt célszerű tájékozódni az adott környék ivóvizének természetes fluoridtartalmáról, valamint ne feledkezzünk meg arról sem, hogy számos multivitamin-készítmény tartalmaz annyi fluoridot, amennyi a hivatalos álláspont szerint naponta szükséges.  Amennyiben gyermekünknek adunk ilyen készítményt, akkor a fluoridtabletta már teljesen fölösleges, sőt akár ártalmas is lehet. A fogkrémek esetében sajnos elég nehéz fluormentes változatot találni. A fogkrémek fluortartal ma is fel tud szívódni a fogínyen keresztül, bár ennek mértéke jóval kisebb, mint az emésztőrendszeren keresztül történő fluoridbevitelé. Ön, tisztelt Olvasó, nincs könnyű helyzetben, amennyiben most sikerült egy kicsit meghökkenteni! 

    Dr. Vinczer Péter
    XI. évfolyam 2. szám

    Címkék: fluorozott ivóvíz

      Aktuális lapszámunk:
      2020. február

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.