Egészséges életmód

Kronofarmakológia

Kevesebb gyógyszerre van szükség, ha helyesen választjuk meg a bevétel időpontját


     

    Hagyományos adagolási előírás, a „naponta háromszor” ugyan nem halt még ki teljesen, de ütött az utolsó órája: számos betegségnél tanácsos gyógyszerrendeléskor figyelembe venni a ritmikus folyamatokat. Az asztmától a reumán át a rákig az orvosok jól teszik, ha kiképzik magukat kronofarmakológiából, ha betegeiknek hatásos, ugyanakkor mellékhatásoktól mentes terápiát akarnak rendelni. De a pácienseknek is érdemes tudniuk arról, hogy a bevétel időpontja egyáltalán nem mindegy.

     

    A modern orvoslás hosszú ideig abból indult ki, hogy az orvosságok hatása minden időpontban ugyanolyan – vagy ugyanolyannak kellene lennie. Érdekes módon csak kevés orvos és kutató gondolkodott el azon, hogy a kizárólag nappal vizsgált gyógyszerek – mivel ez a kutatók hagyományos munkaideje – éjszaka másképpen hathatnak. A német gyógyszerbizottság csak 2003 óta veszi figyelembe a napi ritmust. Ezzel hivatalosan is elismerték az orvostudományon belül egy igen fiatal tudományág megszületését, a kronofarmakológiáét. Ez a tudományág azzal foglalkozik, hogyan változik a napszaktól függően a gyógyító hatóanyagok érvényesülése a szervezetben.

     

    Az orvostudomány kerek 1500 éve tisztában van azzal, hogy az asztmás rohamok elsősorban éjszakánként lépnek fel – ma ezt többek között a kortizonszint éjszakai csökkenésével magyarázzák. Ugyanakkor ebből az információból nem vontak le terápiás következtetéseket. 1989-ben került az amerikai és a német patikákba az első olyan antiasztmatikum, amelyet naponta egyszer, este kell alkalmazni. Azt már előtte megállapították, hogy a hatóanyag 24 órán át tartó állandó szintje nem jó megoldás, mert nem képes ellensúlyozni a tüdőfunkció éjszakai romlását. Mára az esti nagy adag standarddá vált. Ezzel ellentétben a kortizont nem este, hanem reggel kellene adni, ezzel utánozva a természetes ritmust, és nem befolyásolva a szervezet saját kortizontermelését.

     

    A fájdalomérzékelésre is napi ritmus jellemző: a fogfájás például általában intenzívebb éjszaka. A szakértők szerint nem véletlen, hogy a fog jellemzően akkor fájdul meg, amikor a fogorvosi rendelő zárva van, késő este vagy kora reggel.

     

     

    Reggel reumagyógyszer, délután fogorvosi vizit

    Ezzel ellentétben délután három óra tájékán viszonylag jobban tűrjük a fájdalmat, ezért ez ideális időpont fogorvosi vizitre. Szerencsére ebben az időpontban a helyi érzéstelenítők is majd háromszorta jobban hatnak, azaz kevesebbre van szükség belőlük ugyanannak a hatásnak az eléréséhez. És ez megfordítva is igaz: ha a reggeli adagot délután adnák,
    a páciens sokkal tovább feküdne kábultan.

     

    A gyakran alkalmazott fájdalomcsillapítók, az ibuprofentől az ópiátokig, ugyancsak érezhetően jobban hatnak kora délután, mint reggel vagy éjszaka.

     

    A kronofarmakológia ezen kívül felismerte, hogy:

    • reumatoid artritisz esetén a fájdalomcsillapítókat esténként kell adni, mert akkor jobban hatnak a szokásos reggeli fájdalmak ellen,

    • artrózisnál viszont a fájdalomcsillapítók akkor hatnak a leg­jobban, ha reggel adagolják, mivel időbeli eltolódással akkor hatnak, ha a mindennapi terhelés miatt kialakul a fájdalom az ízületekben.

     

    Csökkentsük helyesen a vérnyomást!

    A szív- és keringési rendszer működését is erősen befolyásolja a napszak. Éppen ezért nem meglepő, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelését is lényegesen optimálisabbá teheti a kronobiológiai ritmus figyelembevétele.

     

    A magas vérnyomásos betegek terápiája során kétféle betegcsoportot kell megkülönböztetni: az egyiknél leesik éjszakára a vérnyomás (ez megfelel az egészséges emberekének), a másiknál hiányzik ez az éjszakai vérnyomáscsökkenés.

     

    A kü­lönbségre a 24 órás vérnyomásmérés deríthet fényt, ezt minden betegnél el kell végezni. A gyógyszeres terápiára nézve az ilyen diagnózisból az következik, hogy akinek éjszaka leesik a vérnyomása, annak in­kább használnak a reggel adott ACE-gátlók. Mivel a vérnyomás napközben magasabb, ezt korrigálja az ACE-gátló. Éjszaka erre ennél a betegnél nincsen szükség.

     

    A második betegcsoporthoz tartozóknak viszont inkább kalcium-antagonisták javasolhatók, este bevéve. Ezek a gyógyszerek normalizálják az éjszakai vérnyomásgörbét, belerajzolják az egyébként természetes esést.

     

    A vérnyomáscsökkentők egy másik prominens csoportjánál, a béta-blokkolóknál még nem végeztek sok kronofarmakológiai vizsgálatot. Arra azonban mégis fény derült, hogy az angina pectorisos páciensek béta-blokkolóval délután 4 körül sokkal nagyobb fizikai terhelést viselnek el, mielőtt rohamot kapnának, mint reggel. Ennek viszont megvan az a veszélye, hogy ha egy gyógyszert délután tesztelnek, automatikusan hatékonyabbnak tűnhet, mint egy reggel tesztelt készítmény.

     

    Mellékhatások: a halálozás a napszaktól függ

    Ha tudjuk, egy adott gyógyszer mikor a leghatékonyabb, akkor adagolhatjuk, és ezzel elkerülhetjük a fölösleges adagolást és a fölöslegesen nagy dózisokat. Ez nagyon fontos szempont, ha meggondoljuk, mennyi mellékhatásuk van a gyógyszereknek. Mostanáig ezeket a szereket jobbára állatkísérletekben vizsgálták és toxikus hatásukat tesztelték. Fura módon a kronofarmakológia iránt hosszú ideig senki nem érdeklődött. Akad például olyan gyógyszer, amelynek adott adagját nappal – azaz munkaidőben – vizsgálva a patkányok túlélték, viszont éjszaka (lévén éjszakai lények) a dózisba 90 százalékuk belepusztult.

     

    Az ilyen, napszaktól függő toxikus szempontok fokozott jelentőséghez jutnak a rákterápiában. A hagyományos orvoslás felfogása szerint a kemoterápia annál hatékonyabb, minél magasabb a dózis. Ez azonban nem így van, mivel a citosztatikumok nagyon mérgező anyagok, amelyek nemcsak a tumorszövetet, hanem az egészséges sejteket is megtámadják. Elsősorban a gyorsan szaporodó sejtek károsodnak, ez okozza a hajhullást, a hányingert és az egyéb hasonló mellékhatásokat.

     

    A gyógyszereket semmiképpen ne vegyük be másként, mint ahogyan az orvos előírta. A jövőben azonban néhány gyógyszerszedési séma megváltozhat. Néhány szernél a jövő már meg is kezdődött

     

    Ha a többé-kevésbé egyenletes tempóban szaporodó tumorsejteket egy olyan napszakban támadjuk meg, amikor az egészséges sejtek reprodukciója alacsonyabb, akkor ez utóbbiakat lényegesen kevesebb károsodás éri. Léteznek olyan megdöbbentő francia tanulmányok, amelyek szerint bizonyos citosztatikumok bizonyos időpontokban adagolva jóval kevesebb mellékhatással járnak, mint ha a napszakot nem veszik figyelembe. Hogy ez meghosszabbítja-e a túlélést, nem tudni, de az életminőséget mindenképpen javítja.

     

    Mikor vegyük be a természetes szereket?

    Erre a kérdésre a kronobiológia egyelőre nemigen adott választ. Az antropozófiában és a spagirikában azonban a következőkből indulhatunk ki:

     

    • A veseszereket inkább reggel, a májszereket inkább este vegyük be. Ugyanígy a serkentő hatású szívszerek alkalmazása is inkább reggel javasolható.

    • Az arany (Aurum)-tartalmú szereket a nappal való kapcsolatuk miatt inkább reggel, az ezüstszereket (Argentum) inkább este szedjük. A kettő váltakozó szedését van, aki kronobiológiai cirkadián-terápiának tartja, amely segít helyreállítani az egészséges ritmust.

     

    Ezek a tanácsok azonban inkább spekulációk. Tapasztalatokon nyugszik viszont az antropozófikus rákterápia, amely azon a felismerésen nyugszik, hogy a rákbetegség során a páciens testének egyre több ritmusát veszíti el. A dinamikus hőreguláció gyengíti a rezgések káoszát, vagy erősíti a regulációt. Ehhez ritmikus szempontokat kell figyelembe venni, a fagyöngykészítményekkel végzett injekciózás mindig ugyanabban az időpontban történik meg.

     

    Mi következik a kínai szervóra elveiből?

    A kínai szervóra felfogása szerint minden szervünk napi két órán át éli át a maga maximális idejét, amikor a legjobban árasztja el az életenergia. Vannak terapeuták, akik szerint egy-egy gyógyszert mindig a célszerv maximális idejében kell bevenni, ez például a májnál hajnali 1 és 3 óra között van – vajon ki akar akkor felkelni? Mások éppen ellenkezőleg, azt mondják, az éppen amúgy is túlterhelt szervet nem kell még gyógyszerrel is bombázni, hanem éppen az ellenkező időpontban kell bevenni a szert, a májnál például délután 1 és 3 óra között.

     

    Előfordulhat, hogy a kronobiológiának a hagyományos orvoslásban nagyobb szerepe van, mint a természetgyógyászatban. Elvégre az első esetben olyan erős gyógyszerekről van szó, amelyek nagyon erőteljesen beleavatkoznak a szervezet anyagcseréjébe. Sok természetgyógyászati szernél viszont az anyagi hatás nem áll az előtérben, sokkal inkább szelíd impulzusokról van szó. Kifejezetten érvényes ez a homeopátiára. Ezt a fajta áthangolást a szervezet akkor fogadja a legjobban, ha nyugalomban van és józan. A tipikus reggeli adagolásnak azonban megvan a maga létjogosultsága, és nem tekinthető kronobiológiai szempontból alacsonyabb rendűnek.

    M. L.
    XIII. évfolyam 11. szám

    Címkék: kronofarmakológia

      Aktuális lapszámunk:
      2019. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.