Egészséges életmód

Metabolikus szindróma (2)

Életmódváltással normalizálható az anyagcsere

Még ha egészségesnek is érezzük magunkat, a metabolikus szindróma diagnózisa nem tréfadolog. Ez a több kockázati tényezőből álló tünetegyüttes súlyos egészségkárosodás, és többek közt szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez vezethet. Az étkezés megváltoztatásával, sok testmozgással és a gyógynövények erejével azonban megszüntethetjük a fenyegető szimptómákat. Ehhez konkrét tanácsok, kitartás és következetesség szükséges


Itt minden rendben van: 90 cm-es haskörfogatnál nem fenyeget a metabolikus  szindróma veszélye

 

A 49 éves M. úr tulajdonképpen elégedett az életével. Biztos állása és jövedelme van, és a családjában is minden rendben. Az, hogy az utóbbi néhány évben meghízott, alakja gömbölydeddé vált, nem különösen zavarja, hiszen a környezetében a vele azonos korúak is hasonló cipőben járnak. A legutóbbi rutin háziorvosi ellenőrzés eredménye azonban nyugtalanítja. A háziorvosa komor tekintettel a következőket közölte vele: „M. úr, Ön metabolikus szindrómában szenved, ezért gyógyszereket kell szednie. Ha így folytatja, belátható időn belül szívinfarktust vagy agyvérzést kaphat.“ Az orvos azt is hozzátette, hogy sürgősen fogynia kell, és gyógyszereket ír fel neki, magas vérnyomás és magas koleszterinszint ellen. M. úr azonban ezt nem szeretné, inkább alternatív terápiás lehetőségek után kezdett kutatni. Azonban a metabolikus szindróma kezelését illetően olyan sokféle alternatíva létezik, hogy csakhamar teljesen összezavarta a sok információ. Ma már léteznek okostelefonra letölthető alkalmazások, amelyek a metabolikus szindróma kezelésére vonatkoznak, persze ez sem ingyenes szolgáltatás. Az ilyen ajánlatok komolyságát azonban a laikus közönség aligha képes ellenőrizni. Ezért fontos, hogy mindenekelőtt tisztában legyünk a betegség lényegével, valamint a tudományosan igazolt terápiás lehetőségekkel.

 

A metabolikus szindróma jelenleg leginkább elfogadott definícióját 2005-ben a Nemzetközi Diabétesz Alapítvány (International Diabetes Foundation) dolgozta ki. Az 1960 óta zajló, ún. NHANES-vizsgálat szerint az amerikai lakosságban megfigyelhető, hogy a túlsúlyosság az utóbbi tizenkét évben soha nem látott mértéket öltött. Az elhízás a férfiak 35,5, a nők 35,8 százalékát érinti.

 

 

A hasüregi zsír jelenti a legnagyobb kockázatot a szívre és a vérkeringésre

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a hasüregben, a belek és a hasi szervek körül lerakódó zsír (hasűri vagy bélfodri zsír) különösen nagy kockázatot jelent a szív-keringés szervrendszerre. Nem az „úszóguminak” nevezett, bőr alatti zsírrétegről van szó, amelytől meglehetősen nehéz megszabadulni, hanem a hasüreg belsejében kialakult zsírról, amelyet minden modern képalkotó eljárással látni lehet. Ha valakiben nagyon nagy menynyiségben halmozódik fel, akkor eltűnik a derékvonal (almatípusú elhízás).

 

Ez a hasűri zsír hormonálisan nagyon aktív, ami azt jelenti, hogy hormonszerű anyagokat (adipokinek) termel, amelyek kedveznek a zsírszövetek szaporodásának, ugyanakkor élénk anyagcserét is folytatnak. Koplalás esetén pótolják a hiányzó kalóriabevitelt. A kőkori embernél ezek a zsírraktárak biztosították őseink túlélését, hiszen akkoriban nem volt túlkínálat az élelmiszerek terén. Ha őseink enni akartak, gyakorta nagy távolságokat kellett gyalog megtenniük. Az ő génjeiket hordozzuk a mai napig, ami azt jelenti, hogy a mai, mozgáshiányos, egyúttal túl nagy mennyiségű étel elfogyasztásához szervezetünk nem alkalmazkodott. A hasűri zsír felhalmozódása összefüggésbe hozható napjaink népbetegségeivel, a szívinfarktussal, az agyvérzéssel, az érelmeszesedéssel, a cukorbetegséggel, a magas trigliceridértékekkel, az időskori elbutulás és a rák kockázatának jelentős emelkedésével, amelyek ellen az egészségügyi rendszer évek óta jelentős siker nélkül küzd. E sokféle betegség alapján erős a gyanú, hogy a hasűri zsírszövetek sokféle funkciót látnak el szervezetünkben. A kutatások ezt alátámasztják, hiszen rengeteg, ún. szabályozó faktort fedeztek fel, amelyek termelődését és működését a hasűri zsír befolyásolja. Néhány példa: a hasűri zsír hatására fokozódik az inzulinrezisztencia, az egész testre kiterjedő gyulladásos folyamatok indulnak be, amelyek hosszabb távon az említett betegségekhez vezetnek.

 

A zsírok közül a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó hidegen sajtol  növényi olajokat kell előnyben részesíteni (olíva, repce, len, illetve a halolajak)

 

A hivatalos orvoslás a metabolikus szindrómát csupán tünetileg kezeli. E célra béta-blokkolókat, vízhajtókat, inzulint és sztatinokat alkalmaznak. Utóbbiak a magas koleszterinszint csökkentésében jelenleg a leghatékonyabbnak tekintett hatóanyagok, egyúttal az egyik legnagyobb menynyiségben felírt és eladott gyógyszercsoportról van szó. A klinikai kísérletek szerint valóban képesek csökkenteni a vér koleszterinszintjét, azonban a betegek életét nem feltétlenül hosszabbítják meg. A túl intenzív koleszterinszint-csökkentéssel kapcsolatban fennáll a gyanú, hogy hatására megnő a rák, az időskori demencia és a depresszió kockázata. E szimptomatikus kezelés tehát nem annyira célravezető, mint azt korábban feltételeztük.

 

 

A tüneti kezelés helyett egyénre szabott gyógymódok

Akkor hát mi a teendő? Bármennyire is elcsépeltnek tűnik, a fogyás. A haskörfogat csökkentésével, főképp az egészséges táplálkozással és sportolással jelentősen csökkenthető a szív-érrendszeri betegségek veszélye. Ha valakinél megállapítják a metabolikus szindrómát, a betegnek mindenképp változtatnia kell életmódján. Fontos, hogy az alábbi terápiás eljárások, módszerek közül minél többet alkalmazzunk együttesen:

 

1. Előnyben kell részesíteni a lassan emészthető szénhidrátokat (főképp növényi eredetű táplálékok), amelyeknek az összes elfogyasztott étel 50-60 százalékát, míg a zsíroknak 20-25, a fehérjének 15-20 százalékot kell kitenniük. A zsírok közül a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó, hidegen sajtolt növényi olajakat kell előnyben részesíteni (olíva-, repce-, len-, illetve a halolajak). A legtöbben tisztában vannak a sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes őrlésű gabonát tartalmazó teljes értékű étrend jelentőségével. Aki emellett képes jelentősen csökkenteni a húsfogyasztást, tartózkodik a készételektől és az édesített és alkoholos italoktól, már sokat tett a gyógyulás, illetve a megelőzés érdekében.

 

2. Tudományosan bizonyított tény, hogy alapos rágás és lassú evés esetén hamarabb jelentkezik a jóllakottság érzete. Ezt már száz évvel ezelőtt megfigyelte az amerikai táplálkozásreformer Horace Fletcher (1849–1919). Az ő módszere szerint mindig apró falatokat szabad egyszerre bekapni, amelyeket 40-50-szer alaposan meg kell rágni és nyállal össze kell keverni. A falatnak teljesen pépes vagy folyékony állagúnak kell lennie, mielőtt lenyeljük. A rágások számát eleinte érdemes számolni, hogy figyelmünk teljes mértékben az étkezésre összpontosuljon. Rágás közben sem étel, sem evőeszköz nem lehet a kezünkben. A folyadékokat is lehet „rágni”, azaz nyállal alaposan össze lehet keverni. A rágás meghosszabbítása révén csökkenthetjük az elfogyasztott étel mennyiségét.

 

Az ételek látványa és illata étvágygerjesztő, ezért soha ne menjünk üres gyomorral vásárolni 

 

3. Az ételek látványa és illata étvágygerjesztő, ezért soha ne menjünk üres gyomorral vásárolni, különben megnő a veszélye, hogy a gyorsan felszívódó, túl sok kalóriát tartalmazó szénhidrátokat vesszük le a polcról. Lehetőleg kerüljük a szakácskönyveket, a főzős tv-műsorokat és az ételeket ábrázoló fényképeket is. A terített asztal, a svédasztal, a büfé stb. arra csábít, hogy a szükségesnél többet együnk. Az ételillattal terhes, csábító helyek, utcák, valamint az „all inclusive“ üdülések szintén tabunak számítanak.

 

4. Különösen veszélyes az étkezés előtt fogyasztott alkohol, mivel étvágyserkentő, ráadásul a sok cukorhoz hasonlóan jelentősen megemeli a trigliceridek szintjét a vérben, amelyek aztán a hasüregi zsírszövetekben rakódnak le. Helyesebb az étkezés előtt megivott langyos víz, mivel ez csökkenti az éhségérzetet. Az ételeket lehetőleg kistányérokon tálaljuk és kis evőeszközökkel fogyasszuk el, mert azt a benyomást keltik,
hogy nagy adagot ettünk.

 

5. Stresszes állapotban semmit se együnk, főképp este. Estére ugyanis lelassul a gyomor és a belek mozgása, így az ételek a tápcsatornában panganak. A gyomorban mindez erős telítettség érzetét kelti. Ha ráadásul a gyomorkapu záróizma gyenge, a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez erős gyomorégést, köhögési rohamokat, sőt akár asztmaszerű tüneteket okozhat, ráadásul megzavarja éjszakai nyugalmunkat is.

 

6. Ha a megemésztett étel a vastagbélbe kerül, az ott élő baktériumok táptalajául szolgál. Ha a széklet sokáig pang a vastagbélben, akkor megindul benne az ún. kozmaalkoholok termelődése, amelyet a májnak kell lebontania, méregtelenítenie. Az alkoholok bomlástermékei zavarják egészséges alvásritmusunkat, idegességet és depressziós hangulatzavart okoznak. Ezért sokan túl korán és rossz hangulatban ébrednek. A megzavart alvásritmus hatására kevesebb növekedési hormon termelődik, lassul az anyagcsere, ez pedig hízáshoz vezet. Éppen ezért nagyon ügyeljünk rá, hogy este már ne együnk egy falatot se, ha a beleink már „nyugovóra tértek”.

 

7. Viszonylag új keletű az a felfedezés, hogy a vékonybélben is élnek baktériumok, valamint az, hogy a túlsúlyos embereknél ez a bélflóra más összetételű, mint az egészségeseknél. A kutatók feltételezik, hogy ez a kóros vékonybélflóra is hozzájárul a zsírmáj kialakulásához. Ilyen esetekben is nagyon hasznosak az eddig leírt módszerek. Idősebb embereknek ajánlható a keserű anyagokat tartalmazó ételek és gyógynövények, gyógyteák (üröm, ezerjófű) fogyasztása, mert ezek hatására javul az emésztőnedvek termelődése, javul a bélperisztaltika, egyúttal a káros csírák túlélési esélyei jelentősen csökkennek.

 

8. A legfontosabb koleszterincsökkentők: Az alma, amely sok pektin nevű ballasztanyagot tartalmaz, ezen kívül javítja a zsírok emésztését. A zöldborsó, mint minden hüvelyes sok szaponint tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy a koleszterin a belekből felszívódjon a véráramba, megkötik az epesavakat, gondoskodnak róla, hogy a szervezet saját koleszterinraktárait felhasználja. A bolhamag ballasztanyagai megkötik az epesavakat, így csökkentik a koleszterinszintet. Ráadásul székrekedés-ellenes hatásúak is. A gyömbér ún. gingerolokat tartalmaz, amelyek elősegítik a koleszterin epesavakká történő átalakulását. A növényi olajak, mint pl. az olívaolaj, a repceolaj, igen gazdagok fitoszterinekben, amelyek koleszterinszint-csökkentő hatása tudományosan igazolt. Fontos azonban, hogy finomítatlan, natív olajakat fogyasszunk.

 

A máj borogatásával és a görögszénás pakolással javíthatjuk a máj és a hasi szervek keringését és működését 

 

9. Sok belgyógyász úgy tartja, hogy az összkoleszterinszint csökkentése helyett sokkal fontosabb a „jó” HDL-koleszterin szintjének megemelésére törekedni. A HDL-koleszterin szintjét a túlsúly, a dohányzás (kb. 15 százalékkal) és a cukorbetegség csökkenti, ellenben a testmozgás és az omega-3 zsírsavak fogyasztása növeli! A sportot nem kedvelőknek jó hír, hogy a testsúly csökkentéséhez elegendő mérsékelt, de rendszeres testmozgás is, főképp, ha mellette betartjuk a fentiekben említett táplálkozási tanácsokat is. Hetente legalább háromszor napi 30 perc gyors gyaloglás kocogás vagy úszás tökéletesen megfelel a célnak. E mozgásformával a koleszterinszint normalizálható, ugyanakkor növelhető a jótékony, illetve védő hatású HDL-koleszterin szintje. A napi fizikai terhelésszintet mindenképpen érezhetően fokozni kell lépcsőzéssel, kerékpározással vagy kerti munkával. A lakás takarítása is igazolhatóan jótékony hatású. A mérsékelt erősítő edzésekkel pedig megelőzhető az izmok elsorvadása.

 

10. A gyógynövényes gyógyászat kiváló kiegészítése lehet az életmód megváltoztatásának. Önmagában véve azonban kevés a kitűzött célok eléréséhez. A magas vérzsírértékek és alacsony HDL-koleszterin-értékek esetében ajánlhatók az articsóka kivonatai. Hatóanyagai antioxidáns hatásúak és csökkentik a vérzsírok szintjét. Napi javasolt adagja 960 mg kivonat. A fészkes virágúakkal szembeni allergia és az epeutak elzáródása esetén azonban tilos articsóka-kivonatot alkalmazni, továbbá epekövesség esetén epegörcsöt okozhat. A bolhamag korpája kb. 80 százalékban emészthetetlen rostokból áll, amelyek folyadékban eredeti térfogatuk 40-szeresére duzzadnak. A koleszterin prekurzorait (előanyagait) a bélrendszerben megkötik, így a szervezet a vérből koleszterint von el, hogy epesavakat állítson elő belőle. Ráadásul a bolhamag a cukrot is megköti. Naponta 3-szor 5 grammot kell belőle elfogyasztani 1 dl vízben elkeverve, és még egy pohár vizet kell meginni mindegyik adagra. A fokhagyma szárított pora (900 mg/ nap) csökkenti a koleszterin termelődését a szervezetben.

 

A máj borogatásával és a görögszénás pakolással javíthatjuk a máj és a hasi szervek keringését és működését, ami által fokozódik a hasüregi zsírszövetek anyagcseréje is.

 

 

A metabolikus szindróma definíciója

A metabolikus szindróma több, kedvezőtlen tényező együttes jelenléte egy személynél. Ezek közül a túlsúly áll első helyen. Orvosi szempontból a metabolikus tünetegyüttes az alábbiak szerint definiálható:

Hasi hízás, amelynél a has körfogata (két harántujjnyi távolságban a csípőlapát felett mérve)

 

>80 cm nőknél
>94 cm férfiaknál.

 

A legfontosabb koleszterincsökkentők pl. az alma és a bolhamag

 

Ehhez még legalább kettőnek kell társulnia az alábbiak közül:

 

•trigliceridek (vérzsírok) értéke >1,7 mmol/l, vagy már zajló, triglicerideket csökkentő gyógyszeres terápia,
•HDL-koleszterin („jó koleszterin”) <1,29 mmol/l, vagy már zajló koleszterinellenes gyógyszeres terápia,

•130/85 mmHg értéknél magasabb vérnyomás,
•éhomi vércukorszint 5,6 mmol/l felett, vagy diagnosztizált diabetes mellitus (cukorbetegség).

-dr.ki.-
XVIII. évfolyam 7. szám

Címkék: anyagcsere, metabolikus szindróma

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.