Egészséges életmód

Mul­ti­vi­ta­mi­nok

Meg­hök­ken­tő „me­sék”, avagy azok va­gyunk, amit meg­etet­nek ve­lünk


    A mul­ti­vi­ta­min a XX. szá­zad szó­alko­tó te­vé­keny­sé­gé­nek jel­leg­ze­tes ter­mé­ke. Az összes olyan ké­szít­mény, amely egy­nél több vi­ta­mint tar­tal­maz, eb­be a ka­te­gó­riá­ba so­rol­ha­tó. A múlt szá­zad vé­gén a mul­ti­vi­ta­min-ké­szít­mé­nyek­ben meg­je­len­tek az ás­vá­nyi anya­gok és nyo­me­le­mek is.

     

    Mi­előtt még bár­ki úgy gon­dol­ná – a sor­ozat ko­ráb­bi ré­sze­i­nek elol­va­sá­sa után va­ló­já­ban jo­go­san –, hogy is­mét egy ká­ros tö­meg­ter­mé­kről lesz szó, meg kell nyug­tat­nom (vagy ki kell ábrán­dí­ta­nom) a tisz­telt Ol­va­sót: most más tí­pu­sú pro­blé­mák­kal fog szem­be­ke­rül­ni!

     

    A mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták vi­ta­min- és nyo­m­elem­hi­ány – va­la­mint az eb­ből ere­dő összes kö­vet­kez­mény – meg­szün­te­té­sé­re, il­let­ve ki­ala­ku­lá­sá­nak meg­aka­dá­lyo­zá­sá­ra al­kal­ma­sak.

     

    A mul­ti­vi­ta­min-ké­szít­mé­nyek zö­me ta­blet­ta. Kül­se­jük gyógy­sze­rek­re em­lé­kez­te­ti a fo­gyasz­tót. A leg­több gyógy­szer sze­dé­se be­lát­ha­tó időn be­lül érez­he­tő ha­tást vált ki szer­ve­ze­tünk­ben. A mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták ese­té­ben ez más­hogy mű­kö­dik. Egy fáj­da­lom­csil­la­pí­tó­ról ha­mar el­dönt­he­tő, hogy al­kal­mas-e a fej­fá­já­sunk meg­szün­te­té­sé­re vagy sem, de egy, a hi­á­nyok ki­ala­ku­lá­sá­nak meg­elő­zé­sé­re sze­dett mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ta ese­té­ben könnyen ta­nács­ta­lan­ná vá­lunk, va­jon ezt kell szed­nünk, vagy egy má­si­kat. No ek­kor „se­gít be” a mar­ke­ting, és kez­dőd­nek a pro­blé­mák. Tu­do­má­sul kell ven­ni, hogy a mar­ke­ting­te­vé­keny­ség egyet­len cél­ja a ter­mék ela­dá­sa bár­mi áron. Egy fáj­da­lom­csil­la­pí­tó, ha nem hat, ak­kor nincs az a mar­ke­tin­göt­let, amely a kö­vet­ke­ző sze­met be­ve­te­ti ve­lünk, de egy mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ta ese­té­ben az öt­le­tek gaz­dag tár­há­za zú­dul a fo­gyasz­tó­ra, in­gat­ja meg hi­tét és ve­szi rá egy má­sik ké­szít­mény meg­vá­sár­lá­sá­ra. A ter­mé­kek bő vá­lasz­té­ka azon­ban egy­re több fo­gyasz­tót bi­zony­ta­la­nít el. A mar­ke­ting kény­te­len újabb és újabb öt­le­tek­kel hat­ni a vá­sár­lá­si szo­ká­so­kra. Kö­zü­lük több va­ló­ság­tar­tal­ma erő­sen kér­dő­je­les! Eze­kről lesz most szó.

     

    Mit rej­te­nek a ta­blet­ták?

    A mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták ki­ala­kí­tá­sá­nak alap­fi­lo­zó­fiá­ja a szer­ve­zet számá­ra esszen­ciá­lis mi­kro­tá­p­anya­gok na­pi szin­tű biz­to­sí­tá­sa. Az esszen­ciá­lis ki­fe­je­zés azt je­len­ti, hogy az ilyen mo­le­ku­lák nél­kül a szer­ve­zet nem ké­pes ma­gát fenn­tar­ta­ni, ugya­nak­kor nem tud­ja azo­kat elő­ál­lí­ta­ni, te­hát a táp­lál­ko­zás so­rán tud­juk csak pót­lá­su­kat biz­to­sí­ta­ni.

     

    A mi­kro­tá­pa­nya­gok kö­ré­be a vi­ta­mi­nok, ás­vá­nyi anya­gok és nyo­me­le­mek tar­toz­nak. Je­len­leg 13 vi­ta­mint (A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-, C-, D-, E-, K-vi­ta­min, fol­sav és bio­tin), 9 nyo­me­le­met (vas, cink, réz, man­gán, mo­lib­dén, ko­balt, króm, jód és sze­lén) is­me­rünk. Az ás­vá­nyi anyag ka­te­gó­riá­ban a kal­ci­um és a mag­né­zi­um az, amely táp­lá­lék­ki­egé­szítők­kel tör­té­nő pót­lás­ra szo­rul­hat.

     

    Ezek után ha meg­néz­zük a for­ga­lom­ban lé­vő ké­szít­mé­nye­ket, va­ló­sá­gos szám­há­bo­rú­ba csöp­pe­nünk. Ma egy har­minc­nál ke­ve­sebb össze­te­vőt tar­tal­ma­zó ké­szít­mény egy „re­klám­sza­kem­ber” sze­rint ter­mék­hát­rány­ban szen­ved. Le­for­dít­va ez annyit je­lent, hogy az Ön számá­ra, tisz­telt Ol­va­só, az az ér­té­ke­sebb ké­szít­mény, ame­lyik­ben több az össze­te­vő.

     

    Mi­ből mennyi?

    A mul­ti­vi­ta­min-ké­szít­mé­nyek­ben ta­lál­ha­tó össze­te­vők mennyi­sé­ge gya­kran nem fe­lel meg azok­nak az ál­lí­tá­sok­nak, me­lyek el­hang­za­nak a ter­mé­ke­kről. A va­ló­ság­nak nem meg­fe­le­lő ál­lí­tá­sok két cso­port­ba so­rol­ha­tók:

     

    1. Az esszen­ciá­lis tá­pa­nya­gok na­pi szük­ség­le­té­nek mér­té­ke.

    2. Az össze­te­vők számát nö­ve­lő, „fe­les­le­ges” kom­po­nen­sek mennyi­sé­ge.

     

    Az el­ső eset­ben a gyár­tó meg­ad­ja az adott össze­te­vő mennyi­sé­gét a na­pi szük­ség­let szá­za­lé­ká­ban. Az esszen­ciá­lis tá­pa­nya­gok na­pi szük­ség­le­té­nek mér­té­két min­den or­szág­ban a he­lyi ha­tó­ság ál­la­pít­ja meg. Az USA-ban hasz­ná­la­tos ada­to­kat te­kin­tik alap­nak. Az eset­le­ges el­té­ré­sek nem szá­mot­te­vők. Az USA-ban év­ti­ze­de­ken ke­resz­tül a ja­va­solt na­pi be­vi­telt an­gol meg­fe­le­lő­jé­nek rö­vi­dí­té­se alap­ján RDA-nak ne­vez­ték. A múlt ide­jű fo­gal­ma­zás oka, hogy az RDA fo­ga­lom 2001. ja­nu­ár 1-jé­től meg­szűnt. He­lyét egy má­sik rö­vi­dí­tés, a DRI vet­te át. A ter­je­del­mi kor­lá­tok miatt a vál­to­zás okai­ra most nem té­rek ki. Amit vi­szont tud­ni kell, hogy a DRI-ben meg­adott szá­mér­té­kek több he­lyen is el­tér­nek a le­gu­tol­só RDA ada­tok­tól. Pél­dá­ul a C-vi­ta­min ko­ráb­ban hasz­nált 60 mg-os ér­té­két fel­emel­ték 90 mg-ra! Ha meg­néz­zük a ké­szít­mé­nyek do­bo­zát, bi­zony sok eset­ben há­rom év­vel a vál­toz­ta­tá­sok után még min­dig a 60 mg-ot te­kin­tik 100%-nak. A DRI-t több mint há­ro­mé­ves elő­ké­szí­tő mun­ká­val al­kot­ták meg, ezért nem le­het el­te­kin­te­ni tő­le. Azok a ké­szít­mé­nyek, me­lye­ket gyár­tó­juk 2001 előtt alko­tott meg az ak­ko­ri RDA sze­rint, az újabb meg­fon­to­lá­sok alap­ján nem fe­de­zik a lét­fon­tos­sá­gú tá­pa­nya­gok na­pi szük­ség­le­tét!

     

    Ez sú­lyos pro­blé­ma, hi­szen a mul­ti­vi­ta­min-ké­szít­mé­nyek leg­fon­to­sabb tu­laj­don­sá­ga kér­dő­je­le­ző­dött meg! Saj­nos a gyár­tó­kat, úgy tű­nik, ez nem na­gyon za­var­ja. Per­sze ha meg­gon­dol­juk, hány fo­gyasz­tó is­me­ri a na­pi szük­ség­le­tek mér­té­két, és eb­ből hány tud a 2001-ben be­kö­vet­ke­zett vál­to­zá­so­k­ról, ak­kor bi­zony a gyár­tók­nak egy ide­ig nem kell tar­ta­ni­uk a szá­mon­ké­rés­től!

     

    A má­so­dik eset ar­ról szól, hogy a mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták az össze­te­vők számá­nak nö­ve­lé­se ér­de­ké­ben kü­lön­bö­ző, sza­kiro­da­lom­ban leírt vizs­gá­la­tok­kal iga­zolt ha­tá­sú össze­te­vő­ket is tar­tal­maz­nak, de nem ak­ko­ra mennyi­ség­ben, amek­ko­ra a hi­vat­ko­zott vizs­gá­lat­ban sze­re­pelt.

     

    Az utób­bi­ak il­lusz­trá­lá­sá­ra áll­jon itt pél­da­ként a lu­te­in ne­vű ka­ro­ti­no­id-szár­ma­zék ese­te. A lu­te­in­nel kap­cso­lat­ban az utób­bi idő­ben szá­mos kli­ni­kai vizs­gá­la­tot vé­gez­tek, és azt ta­pasz­tal­ták, hogy je­len­tős mér­ték­ben ké­pes se­gí­te­ni több, a lá­tás­sal kap­cso­la­tos be­teg­sé­gen. Nem kel­lett so­ká­ig vár­ni, hogy több mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­tá­ban meg­je­len­jen a lu­te­in 0,5-1,0 mg-os mennyi­ség­ben. A gond csak az, hogy a vizs­gá­la­tok­ban ta­pasz­talt ja­vu­lá­sok 3-6 mg lu­te­in rend­sze­res sze­dé­se ese­tén kö­vet­kez­tek be, ki­sebb dó­zi­sok ha­tás­ta­lan­nak bi­zo­nyul­tak! En­nek egye­nes kö­vet­kez­mé­nye, hogy a lu­te­in­tar­tal­mú mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták ese­té­ben a lá­tás­sal kap­cso­la­tos re­k­lám­szö­ve­gek meg­té­vesz­tők! Ha­son­ló pél­dát a töb­bi „da­rab­szám­nö­ve­lő” össze­te­vő­re is le­het ta­lál­ni!

     

     

    Köl­csön­ha­tá­sok

    A mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták össze­te­vő­i­nek köl­csön­ha­tá­sa az emész­tő­rend­szer­ben a leg­kri­ti­ku­sabb pro­blé­ma, amely a mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták ha­té­kony­sá­gát alap­jai­ban kér­dő­je­lez­he­ti meg. Ki­zá­ró­lag olyan ké­szít­mé­nyek­re ér­vé­nyes ez, me­lyek a vi­ta­mi­nok mel­lett nyo­me­le­me­ket is tar­tal­maz­nak. A ki­in­du­lá­si pont is­mét az in­for­má­ció­hi­ány, mely­nek mér­té­ke itt óriá­si, és nem­csak a gyár­tók­nál, de még a sza­kiro­da­lom­ban is. A mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták össze­te­vő­i­ről kü­lön-kü­lön szin­te min­dent tu­dunk. A ta­blet­ta le­nye­lés után a gyo­mor­ban fe­lol­dó­dik, és egy erő­sen sa­vas vi­ta­mi­no­kat és nyo­me­le­me­ket tar­tal­ma­zó ol­dat ke­let­ke­zik. A vi­ta­min- és nyo­me­lem­be­vi­telt biz­to­sí­tó ve­gyü­le­tek re­ak­tív anya­gok, fo­lya­dék­ban ol­dód­va ké­pe­sek egy­más­sal re­ak­ció­ba lép­ni. Szá­mos in­for­má­ció utal ar­ra, hogy a bél­rend­szer­be jut­va egy ré­szük ké­miai szer­ke­ze­te meg­vál­to­zik. A vál­to­zás mér­té­ke azon­ban alig is­mert, ezért er­ről nem sok szó esik még a sza­kiro­da­lom­ban sem. Aki egy ki­csit já­ra­tos a ké­miai re­ak­ci­ók vi­lá­gá­ban, az a vi­ta­min- és nyo­me­lem­pót­lás ily mó­don tör­té­nő meg­va­ló­sí­tá­sát ko­moly fenn­tar­tá­sok­kal tud­ja csak el­fo­gad­ni.

     

    A több mi­kro­tá­pa­nyag egy­szer­re tör­té­nő ada­go­lá­sá­nak má­sik pro­blé­má­ja a bél­rend­szer­ben je­lent­ke­zik a fel­szí­vó­dás so­rán. El­ső­sor­ban az ás­vá­nyi anya­gok és mi­kro­ele­mek ese­té­ben több elem fel­szí­vó­dá­sa azo­nos he­lyen, azo­nos me­cha­niz­mus­sal megy vég­be. Pél­dá­ul a kal­ci­um és a mag­né­zi­um, vagy a vas, man­gán és króm fel­szí­vó­dá­sá­nak út­ja azo­nos. Amennyi­ben ezek az ele­mek egy­szer­re ér­kez­nek a fel­szí­vó­dás he­lyé­re és a szer­ve­zet el­lá­tott­sá­ga egyéb­ként meg­fe­le­lő, ak­kor az egyik elem tud csak fel­szí­vód­ni. A töb­bi be­ju­tá­sá­nak esé­lye a vé­rá­ram­ba csak ak­kor nő meg, ha szer­ve­ze­tünk hi­ányt szen­ved be­lő­le. Ki­mu­ta­tott tény, hogy pél­dá­ul a kal­ciu­mot és mag­né­ziu­mot tar­tal­ma­zó ké­szít­mé­nyek kal­ci­um- és mag­né­zi­um­pót­ló ké­pes­sé­ge ki­sebb, mint ha a két ele­met kü­lön-kü­lön pó­tol­nánk. Ugya­nez a hely­zet a vas-man­gán-króm trió es­té­ben, ahol a vas „nyom­ja” el a töb­bi­e­ket. Ez fő­leg a króm­be­vi­tel ese­tén le­het za­va­ró. Sze­ren­csé­re a króm- és a man­gán­hi­ány is rit­ka, ha eszünk ele­gen­dő zöld­ség­fé­lét. Az is elég jól is­mert, hogy na­gyobb mennyi­sé­gű kal­ci­um az összes mi­kro­elem fel­szí­vó­dá­sát ké­pes aka­dá­lyoz­ni. A na­gyobb mennyi­ség mér­té­ke egyé­nen­ként vál­to­zik.

     

     

    Ál­lí­tá­sok és a va­ló­ság

    Néz­zünk a tel­jes­ség igé­nye nél­kül a ta­blet­ták re­klá­ma­nya­gá­ban ta­lál­ha­tó ké­tes meg­ál­la­pí­tá­sok­ból né­há­nyat!

     

    Ha­zai igé­nyek­nek meg­fe­le­lő­en lett össze­ál­lít­va

    Po­li­ti­ku­so­kat meg­szé­gye­ní­tő csúsz­ta­tás ez. A mon­dat meg­al­ko­tá­sa fel­té­te­le­zi, hogy lé­tez­nek ha­zánk la­kos­sá­gá­nak olyan bio­ló­giai igé­nyei, me­lyek el­tér­nek a töb­bi or­szá­gé­tól. Nos je­len­leg a sza­kem­be­rek bir­to­ká­ban nincs olyan adat, amely ar­ra utal­na, hogy a ma­gyar la­kos­ság vi­ta­min- és nyo­me­lem­szük­ség­le­te kü­lön­böz­ne akár az eu­ró­pai or­szá­gok, akár az ame­ri­kai kon­ti­nens la­ko­sai­nak igé­nyé­től.

     

    Egy nép­cso­port, egy or­szág tá­pa­nyag­igé­nyé­nek fel­tér­ké­pe­zé­se na­gyon ko­moly, át­fo­gó vizs­gá­la­tok alap­ján vé­gez­he­tő csak el, me­lyek költ­sé­ge száz­mil­lió­kra is rúg­hat. Ilyen vizs­gá­la­tot még az Egye­sült Ál­la­mok­ban sem vé­gez­nek túl so­kat. Ma­gyar­or­szá­gon ed­dig még egyet­len, min­den tá­p­a­nyag­ra ki­ter­je­dő, az egész or­szág te­rü­le­tét át­fo­gó vizs­gá­la­tot sem vé­gez­tek. Ki­sebb, egyes vá­ro­so­kat érin­tő és csak né­hány elem­re ki­ter­je­dő meg­fi­gye­lés több is is­mert, de ezek­ből nem le­het meg­fo­gal­maz­ni a ha­zai igényt!

     

    Rá­néz­ve a tér­ké­pre lát­ha­tó, hogy az USA te­rü­le­te és la­kos­sá­ga sok­szo­ro­sa ha­zán­ké­nak. Az USA te­rü­le­tén sok­fé­le ég­haj­lat­tí­pus for­dul elő, azon­kí­vül a la­kos­ság a vi­lág min­den tá­já­ról oda­ér­ke­zett be­ván­dor­lók­ból te­vő­dik össze. Egy ilyen vál­to­za­tos össze­té­te­lű or­szág­ban ed­dig még nem me­rült fel a he­lyi igény fo­gal­ma a vi­ta­min- és nyo­me­lem­pót­lás te­rü­le­tén! Ezek után ná­lunk he­lyi igény­ről be­szél­ni nem más, mint tu­dat­lan em­be­rek tu­da­tos meg­té­vesz­té­sé­re irá­nyu­ló kí­sér­let!

     

    Az an­tio­xi­dán­sok meg­vé­de­nek a rá­kos sej­tek ki­ala­ku­lá­sá­tól

    Ez a meg­ál­la­pí­tás igaz is, meg nem is! Az an­tio­xi­dáns tu­laj­don­sá­gú ve­gyü­le­tek a szer­ve­zet­ben ke­let­ke­ző nagy ener­giá­jú sza­bad gyö­kök ener­gia­fe­les­le­gét át­vé­ve gá­tol­ják meg a ron­cso­ló­dá­so­kat. Min­den olyan be­teg­ség­ben, ahol a sza­bad­gyök-kon­cen­trá­ció meg­emel­ke­dik, ne­tán a sza­bad gyö­kök ron­cso­lá­sa vált­ja ki, az an­tio­xi­dáns tu­laj­don­sá­gú anya­gok fo­gyasz­tá­sa se­gí­ti a fel­gyó­gyu­lást, gá­tol­hat­ja a be­teg­ség ki­fej­lő­dé­sét. De ez nem je­len­ti azt, hogy az an­tio­xi­dán­sok tel­jes kö­rű vé­del­met nyúj­ta­nak a be­teg­sé­gek el­len. Nem mond­hat­juk, hogy bár­mi­től is meg­vé­de­nek, kü­lö­nö­sen nem a rák­tól. Be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sa rit­kán ve­zet­he­tő vissza egyet­len té­nye­ző kö­vet­kez­mé­nyé­re. A gyó­gyí­tás sem old­ha­tó meg egy-egy ve­gyü­let ki­zá­ró­la­gos al­kal­ma­zá­sá­val.

     

    Az an­tio­xi­dáns tu­laj­don­sá­gú anya­gok­kal már több kli­ni­kai vizs­gá­la­tot is vé­gez­tek, de nem si­ke­rült egyér­tel­mű vé­del­mi ké­pes­sé­get iga­zol­ni!

     

    Ter­mé­sze­tes alap­anya­gok­ból ké­szült

    A ter­mé­sze­tes ere­det fo­gal­ma kö­rül na­gyon sok a za­va­ró té­nye­ző. Más a hely­zet a nyo­me­le­mek és más a vi­ta­mi­nok kö­rül.

     

    A nyo­me­lem for­rá­sa min­den eset­ben ter­mé­sze­tes ere­de­tű, hi­szen azok a sók, me­lyek­ből a ta­blet­ták ké­szül­nek, ke­vés ki­vé­tel­lel mind ás­vá­nyok­ból szár­maz­nak, leg­fel­jebb a gyár­tás so­rán tisz­tít­ják azo­kat. A ter­mé­sze­tes ere­det nem min­dig előny, mi­vel az ás­vá­nyok össze­té­te­le és az em­be­ri szer­ve­zet nyo­me­lem­szük­ség­le­te kö­zött még nem si­ke­rült kap­cso­la­tot ki­mu­tat­ni. Az ás­vá­nyok­ban kis mennyi­ség­ben min­dig ta­lál­ha­tók más ele­mek, me­lyek bio­ló­giai sze­re­pe is­me­ret­len. Szá­mos ké­szít­mény tar­tal­maz ilyen ele­mek­ből 100-nál is több fé­lét, és gyár­tó­ik a ter­mé­szet egy­sé­ges­sé­gé­vel pró­bál­ják hasz­nos­sá­gu­kat iga­zol­ni. A ter­mé­szet azon­ban en­nél sok­kal össze­tet­tebb. Ve­szé­lyes az ilyen tí­pu­sú gon­dol­ko­dás, sok ba­le­se­tet oko­zott már. A ter­mé­szet­ben szá­mos olyan anyag, elem is meg­ta­lál­ha­tó, mely ki­fe­je­zet­ten mér­ge­ző szer­ve­ze­tün­kre néz­ve. A mér­ge­zé­sen fe­lü­li bio­ló­giai sze­re­pük ál­ta­lá­ban is­me­ret­len. A „szi­kla­őr­le­mé­nyek­ből” ké­szült ta­blet­ták fo­gyasz­tá­sa csak sa­ját fe­le­lős­sé­gé­re ja­va­solt bár­ki­nek.

     

    A vi­ta­mi­nok ese­té­ben a ter­mé­sze­tes ere­det alatt azt ér­tik, hogy nem a ve­gyi­par­ban ál­lí­tot­ták elő más mo­le­ku­lák­ból, ha­nem ál­ta­lá­ban nö­vé­nyek­ből von­ták ki. Alap­ve­tő kü­lönb­ség a két mód kö­zött az, hogy a ve­gyi­par ké­pes a vi­ta­min­mo­le­ku­lá­kat tisz­tán elő­ál­lí­ta­ni, míg a kü­lön­bö­ző ki­vo­ná­si el­já­rá­sok so­sem ad­nak egy­sé­ges össze­té­te­lű, csak a kí­vánt mo­le­ku­lát tar­tal­ma­zó ter­mé­ket. A tisz­ta­ság je­len eset­ben azt je­len­ti, hogy csak a meg­ne­ve­zett vi­ta­mint tar­tal­maz­za az elő­ál­lí­tott anyag, nem kí­sé­ri más mo­le­ku­la. Va­ló­já­ban egy fo­ga­lom­za­var­ral ál­lunk szem­ben. A gyógy­nö­vé­nyek ese­té­ben sok­szor ta­pasz­tal­ták, hogy a nö­vé­nyi ere­de­tű ha­tó­a­nya­gok más, a ha­tó­a­nyag­hoz ha­son­ló szer­ke­ze­tű ve­gyü­le­tek­kel együtt fej­tik ki a leg­jobb ha­tást. Eb­ben az eset­ben ér­de­mes meg­kü­lön­böz­tet­ni a ter­mé­sze­tes és mes­ter­sé­ges ere­de­tet. A vi­ta­mi­nok ese­té­ben ilyen ha­son­ló szer­ke­ze­tű, ro­kon ve­gyü­le­tek együt­tes ha­tá­sa nem is­mert.

     

    Ami szó­ba ke­rül­het, az a fel­szí­vó­dás szem­pont­já­ból leg­ked­ve­zőbb for­ma, va­la­mint egyes ese­tek­ben (a C-vi­ta­mint szok­ták itt meg­em­lí­te­ni) a gyom­rot meg­kí­mé­lő mo­le­ku­la­vál­to­zat. A fel­szí­vó­dás szem­pont­já­ból leg­ked­ve­zőbb for­mát a labo­ra­tó­riu­mok is ké­pe­sek min­den to­váb­bi nél­kül pro­du­kál­ni. Gyo­mor­ká­ro­sí­tó ha­tás ál­ta­lá­ban nagy – úgy­ne­ve­zett meg­adó­zi­sok – tar­tós sze­dé­se­kor lép­het csak fel. A na­pi szük­ség­let fe­de­zé­sé­hez a me­ga­dó­zi­sok al­kal­ma­zá­sa tel­je­sen fe­les­le­ges. A leír­tak­ból lát­ha­tó, hogy a mul­ti­vi­ta­min-ta­blet­ták ese­tén a ter­mé­sze­tes­ség fo­gal­ma egy re­klám­fo­gás, sem­mi­lyen plu­szér­té­ket nem ál­lít a ké­szít­mény­ről, bár­mennyi­re is sze­ret­né azt. Sze­ren­csé­re ár­ta­ni sem árt, ha­csak azt nem néz­zük, hogy a ter­mé­sze­tes ere­de­tű ta­blet­ták ál­ta­lá­ban drá­gáb­bak, ami pénz­tár­cánk kó­ros fo­gyá­sá­hoz ve­zet­het.

    Dr. Vinczer Péter
    X. évfolyam 10. szám

    Címkék: multivitaminok

      Aktuális lapszámunk:
      2019. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.