Egészséges életmód

Nagyböjt

A legerőteljesebb és leghatékonyabb tisztulási időszak a tavaszi nagyböjt negyven napja

A nagyböjti időszak közeledtével figyelmünket szervezetünk tisztulási hajlamának fokozására kell koncentrálnunk. Egyik legerőteljesebben ható törekvése organizmusunknak a salakanyagoktól való megszabadulás. Ezt a törekvést a bennünket körülvevő makrokozmosz változása inspirálja. Ennek van napi, havi (holdciklus) és évenkénti (évszaki) megnyilvánulása.


A reggeli légzésgyakorlatok, a szívesen és jókedvűen végzett mozgásgyakorlatok aktiválják a légzés és keringés szerveit és a kiválasztószerveket

 

A napnak a reggeli szakasza szolgálja leginkább a tisztulást. Ahogy emelkedik a nap, a fénysugarak hullámfrekvencia-változása aktiválja idegi-hormonális rendszerünket (a vörös sugarak nagyobb hullámhosszúságúak, de alacsonyabb rezgésszámúak, az ibolya rövidebb hullámhosszú, viszont magasabb rezgésszámú). Megindul a salakmobilizáció, a vér salakanyag-tartalma növekedik. A reggeli légzésgyakorlatok, jól és egyénre szabottan összeállított, szívesen és jókedvűen végzett mozgásgyakorlatok, jógaászanák aktiválják a légzés és keringés szerveit és a kiválasztószerveket. A reggeli órákban azért nem tanácsos enni, mert a fény inspirálta energianövekedés egyszerre csak egy fontos feladat maradéktalan megoldására képes, és ez a salaktalanítás és nem az emésztés kell legyen ebben az időszakban.

 

Megfigyelhető, hogy szervezetünk tisztulási hajlamának van egy nagyobb időintervallumot felölelő ciklusa is. Ezt a hold ciklusváltozása szabályozza. Általában a hold növekedésével a szervezet tisztulási hajlama is növekedik. Fokozódik a vízvisszatartás, ez mintegy feloldja a lerakódott káros anyagokat, majd hirtelen aktivizálódik a vese, és a feloldott salakanyag a felesleges vízzel eltávozik. De a legerőteljesebb és leghatékonyabb tisztulási időszak a tavaszi nagyböjt negyven napja.

 

Ahogy lassan hosszabbodni kezdenek a nappalok, szervezetünk működésében megindul a nap fényszögváltozásának függvényében az erőteljes átalakulás. A téli kalóriadúsabb, nehezebben emészthető, sok salakanyagot eredményező táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a megrövidült nappalokhoz nem igazodó életmód szervezetünk salak- és méreganyag-tároló kapacitását teljesen kitöltötte. A nappalok hosszabbodásával fokozatosan átalakul a napfény hullámtartománya. A vörös fogy, a sárga, kék, ibolya növekszik. A látható fény eme hullámhosszváltozása erőteljesen hat az idegi-hormonális rendszerre. Az aktivitás napról napra fokozódik, és maximumát, vagyis a tisztulás legintenzívebb szakaszát éppen a nagyböjti időszakban éri el. Ezt a megnövekedett aktivitást akkor tudjuk legintenzívebben kihasználni, ha minél kevesebb energiát használunk el az emésztési folyamatokra.

 

Tél végén, kora tavasszal a meghűléses és vírusos megbetegedések megszaporodásának legfőbb oka, hogy a fényhullámhossz-változás indukálta salakmobilizáció hatására a szövetnedvek és a vér – baktériumok számára kitűnő táptalajnak számító – salakanyagokkal telítődnek. A szervezet hormonális aktivitása nem az immunrendszer erősítését szolgálja ebben az esetben, hanem a salakmobilitást és eltávolítást. Így az egész organizmus részben védtelenné válik a salakon elszaporodó baktériumok és a csökkent immunállapot miatt a csekély védettségű sejtekbe bejutó és ott elszaporodó vírusokkal szemben. Ezek a kórokozók csak a szervezet homeosztázisának felborulása miatt szaporodhatnak el. A légúti nyálkahártyákon – mivel a test belső része itt van szinte állandóan a legintenzívebb kapcsolatban a külvilággal, itt reagál annak változásaira a legszembetűnőbben és leggyorsabban – a hidegebb levegő-hőmérséklet hatására fokozódik a salakkiválasztódás, ugyanakkor az alacsonyabb hőmérséklet a nyálkahártyák vérereit is szűkíti. Kevesebb vér áramlik át az ereken, így a védekezést szolgáló fehérvérsejtek száma és az immunglobulinok mennyisége kevesebb lesz. Ezért a leggyakoribb ebben az időszakban a légutak hurutos megbetegedése. A legtöbb vírust, így a légutakat, az emésztőrendszert megbetegítőket általában inaktív formában (virion) megtalálhatjuk a sejtekben, de immunrendszerünk megakadályozza aktivizálódásukat. A külvilág – a nap fényszög- és fényhullámhossz-változása – a szervezet regulációjának súlypontját a tisztulásra, a salakmozgósításra és eltávolítására helyezi át, az immunrendszer egyidejű gyengítésének árán.

 

 Végezhetünk izzasztókúrákat, életkorunknak megfelelő és örömöt okozó mozgásprogramot

 

Ha ebben az időszakban nem csökkentjük emésztési energia-felhasználásunkat – vagyis nem böjtölünk, hanem a megszokott módon táplálkozunk –, tovább gyengítjük immunrendszerünket és csökkentjük a tisztulási folyamat hatékonyságát is. Az ilyenkor ajánlott vitamindús étkezés – mint egyetlen megoldási lehetőség – vagy a természetes vitaminok fogyasztása mellett, illetve helyett szintetikus vitaminok ajánlása többszörös hatékony dózisban, tulajdonképpen elfogadását jelenti a böjt szükségtelenségének és feleslegességének. Való igaz, hogy a vitaminok elősegítik a sejtekben folyó biokémiai folyamatokat, szabályozzák azokat, harmonizálnak, de a böjt szerepét nem képesek betölteni.

 

Meditatív elképzelés az elsalakosodási folyamat lassítására

30–35 éves kor között iktassunk be életünkbe 1-1 böjtnapot gyümölcslével és/ vagy zöldséglével, esetleg csak gyümölcscsel és zöldségekkel, és a tavaszi nagyböjtben hagyjuk el a húsételeket. 35–40 éves kor között tegyük rendszeressé az 1 böjtnapot hetenként. 40–50 éves kor között tartsunk heti két böjtnapot, és 50 éven felül már heti 3 böjtnapra van szükségünk a kellő salaktalanításhoz. 35 éves kor felett ajánlott a nagyböjtben nemcsak hústalan étkezést folytatni, hanem fejlettségi fokunktól függően növelni ebben az időszakban a zöldség-gyümölcs (lé-) napokat, valamint a teljes tápmegvonásos napok számát.

 

A böjtnapokon kívánatos a bélmosás (beöntés). Végezhetünk izzasztókúrákat, életkorunknak megfelelő és örömöt okozó mozgásprogramot. Jó, ha a mozgás kiadós verejtékezéssel is jár. Mindennap meg kellene izzadnunk, lehetőleg mozgás eredményeképpen. A verejték szaga jelzi táplálkozásunk hibáit, így egészségi állapotunk indikátora is.

 

A nagyböjt előkészítése

Mielőtt megkezdenénk a böjtöt, néhány dolgotalaposan át kell gondolnunk. A tápmegvonás minden formája – vagyis az addigi táplálkozásunk mindenfajta csökkentése vagy minőségi reformja – különböző mértékű salakfelszabadítással is jár. Minél jobban elsalakosodott a szervezetünk, annál jobban reagál a tápmegvonás valamennyi formájára. A reakció a felszabaduló salakanyagok mennyiségétől függően a rossz közérzettől a fáradékonyságon, aluszékonyságon, csökkenő szellemi és fizikai teljesítőképességen, depresszión, indokolatlan látásromláson, légzési nehézségen át a szervezetben meglévő idült gyulladásos gócok fellobbanását jelző klinikai tünetek megjelenéséig terjedhet és nagy egyedi variabilitást mutathat. Ezért már a böjti időszak előtt fokozatosan át kell térni táplálkozásunk megreformálására. Ennek első lépcsőfoka a húsféleségek jelentős korlátozása, a friss, nyers zöldségféleségek, gyümölcsök bevonása étrendünkbe. Az áttérést, annak lépéseit, ütemét mindenkinek magának a legcélszerűbb megtervezni, elfogadva dietetikában járatos orvos vagy természetgyógyász konkrét tanácsait, útmutatását. Nagyböjti tápmegvonásunk akkor lesz eredményes, ha elindultunk már a reformtáplálkozás útján, és a nagyböjti időszak kedvező hatását kihasználva nagyobb lépésekkel haladhatunk.

 

A két orrlyukas légzés a jóga tanítása szerint aktiválja a központi energiavezetéket, a szuzumnát. Ez pedig csak akkor következik be, ha a kundalíni energia elindul a legalsó csakrából felfelé és tonizálja az egész szervezetet

 

Meg kell terveznünk a böjt előkészítését is. Ütemezni kell a reformtáplálkozásra történő áttérés menetrendjét. A cél, hogy a böjti időszakban a korábban megszokott étkezési rendünket megváltoztassuk. Mégpedig úgy, hogy elhagyjuk a sok emésztési energiát igénylő, a túl sok salakanyagot hátrahagyó, hiányosan megemészthető vagy a szervezetben káros bomlástermékeket produkáló ételféleségeket.

 

Ki kell alakítanunk egy saját tisztító légzésformát. Ennek nemcsak a több oxigén felvétele a jelentősége, hanem a légzéssel, a légzésimaginációval (légzésképalkotás, megszemélyesítés) felerősödő prána-életenergia befogadása is.

 

Valamely számunkra fontos és fizikai-szellemi- lelki örömöt okozó mozgásforma kialakítása és rendszeres végzése is szükséges. De soha nem szabad erőltetni, ha a betervezett időben nincs igazán kedvünk hozzá. Halasszuk el és válasszunk helyette olyan tevékenységet, amely ugyanolyan fizikai-szellemi-lelki kielégülést, sikerélményt ad. Fontos: csak olyan tervet készítsünk, melyet biztosan be is tudunk tartani. A sikertelenség rosszabb, mint ha nem is próbálkoztunk volna.

 

A böjt nemcsak tápmegvonást jelent, hanem a meditatív készség fokozódását, az intuitív jelenségek megszaporodását, a tisztánlátást. Testünk és tudatunk közelebb kerül egymáshoz. Kialakul egy érzékenyebb test-szellem- lélek kapcsolat, az önmegismerésnek egy magasabb fokozata. Ugyanakkor fogékonyabbá válunk környezetünk változásaira, különösen élő környezetünk inspirációira. Egy kissé jobban belelátunk mások gondolataiba. Empatikus készségünk is javul, megértőek és elnézőek leszünk. Mintha egy más, új dimenzió nyílna meg előttünk. Ráérzünk olyan tulajdonságokra, melyek eddig rejtve voltak előttünk. Egyszerű és természetes magyarázatot kapunk addig érthetetlen történésekre. Mintha hirtelen fény gyúlna egy sötét szobában. Minden a helyére kerül, értelmet nyer, mindenre magyarázatot kapunk. A böjt tehát az egyik leghatékonyabb testi-szellemi-lelki tisztulás.

 

A jóga mellett a futás a legkedvezőbb testiszellemi-lelki feltöltődés. Futás közben mindkét orrnyíláson lélegzünk ki és be egyaránt. A két orrlyukas légzés a jóga tanítása szerint aktiválja a központi energiavezetéket, a szuzumnát. Ez pedig csak akkor következik be, ha a kundalíni energia elindul a legalsó csakrából felfelé és tonizálja az egész szervezetet. De nemcsak a fizikai síkon és értelemben, hanem a szellemi-lelki síkon is.

 

Jó, ha a mozgás kiadós verejtékezéssel is jár

 

Kundalíni energián az ember összes mozgósítható energiáját értjük. Vagyis az alapvető lét-genetikai energiát, a táplálékból nyert tápláló energiát, a biológiai energiát, a kozmikus energiát, melyek fizikai, anyagi természetű erőként koncentrálva, immobilis állapotban rejtett nemi potenciának álcázva várakoznak az alap- vagy nemi energiaközpontban (csakrában). Közvetlenül a halál előtt is – a halál a tökéletes tisztulás – az egész szuzumna vezeték aktivizálódik, mindkét orrnyílás részt vesz a légzésben. A tökéletes és hatékony meditáció is két orrlyukú légzéssel jár. Szellemünk segít túljutni tudatunkon, elménken, és megnyitja számunkra tudatalattink intuitív szféráit.

 

Néhány gyakorlati tanács

Általános vagy vegyes táplálkozás esetén hagyjuk el a húsféléket és csökkentsük a táplálék menynyiségét is. Kíséreljük meg reggeli helyett vértisztító vagy vizelethajtó teával beérni, majd esetleg a délelőtt folyamán egy pohár frissen préselt zöldség- vagy/és gyümölcslevet fogyasszunk. A fő étkezés az ebéd legyen. Aludttejből, barna kenyérrel vagy gyümölcskenyérből álljon a vacsora, melyet a legkésőbb 22 óra körüli lefekvést véve figyelembe 18–19 óra között fogyasszunk.

 

Igyekezzünk ne túl szigorú böjti étrendet összeállítani, ezzel kedvet adni mindazoknak, akik tudatukban már eljutottak a böjt szükségességének felismeréséhez, de még talán kissé idegenkednek vagy félnek a böjt nehézségeitől, megpróbáltatásaitól, és nincsenek tudatában az esetlegesen előforduló „böjtreakciók” jelentőségével. Másfelől minél szigorúbb a böjtünk, az eredményeink annál értékesebbek.

 

A 2.-3. héten már tarthatunk gyümölcs- (lé-) vagy csak zöldség- (lé-) napokat. Aki jól viseli a tápmegvonás felsorolt állomásait, beiktathat böjtjébe 1-1 minden táplálékot mellőző, csak vízfogyasztásos napot. A jelentkező feltűnő gyengeségérzetet megszüntethetjük 1-1 csésze galagonyából, csipkebogyóból és csalánból készült mézes teával. Itt is lényegesnek és fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy mindenképpen érdemes (szükséges) a dietétikában járatos orvos vagy más szakember segítségét kérni, amikor megtervezzük böjtünket.

 

Amilyen fontos a kezdő böjtölő számára az első napok átgondolt fokozatossága, ugyanolyan  fontos, vagy talán fontosabb a böjt befejezésének fokozatos, tervszerű kimunkálása. A hangsúly itt is a fokozatosságon van. A legnagyobb gondot a húsvéti bőséges asztal kínálata jelenti, ezért ha annak örömeiről nem tudunk lemondani, a megszokott táplálkozási szokásainkhoz való visszatérést már az ünnepek előtt 3-5 nappal kezdjük el.

 

A böjt nemcsak tápmegvonást jelent, hanem a meditatív készség fokozódását, az intuitív jelenségek megszaporodását, a tisztánlátást

 

A tápmegvonásban már járatos egyének bátrabban és szigorúbb megszorításokkal foghatnak hozzá a nagyböjthöz. Azonnal elhagyhatják a húsételeket, növelhetik a zöldség- (lé-) napok számát és több teljes böjti napot is beiktathatnak. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ha minél értékesebb tápanyagokat veszünk magunkhoz, annál kevesebbre van szükségünk és tápláló hatásuk annál elnyújtottabb. Ne maradjanak ki a csíráztatott gabonamagvak és a korpa sem.

 

Ovo- és laktovegetáriánusok, kiváltképpen, ha időnként vagy heti rendszerességgel teljes böjtnapokat is tartanak, a nagyböjt heteiben már áttérhetnek a nyers kosztos vegetáriánus táplálkozásra. A menynyiségi megszorítások mellett sem főtt, sem sült ételt ne vegyenek magukhoz. A fejlődés ezen fokán már hosszabb időre kiterjedő teljes böjtöt is tarthatnak, mely alatt sem fehérje, sem zsír nem kerül a szervezetbe. Ezekben a napokban legfeljebb kevés mézzel édesített speciális gyógyteakeveréket fogyasszunk.

 

A nyers kosztos vegetáriánusok egyéni fejlődésük olyan fokán állnak, hogy nagyböjti tápmegvonási programjukat maguk is képesek összeállítani. Bármely táplálkozási módot folytatók, akik kellő erőt éreznek magukban, azonnal rátérhetnek a léböjtkúrára a nagyböjtben. Ha elhatározásuk szellemileg és lelkileg kiérlelt, és hitük mindabban, amit tesznek, erős, és tudatában vannak annak, hogy tervük megvalósítására képesek, akkor böjtjük sikeres lesz. Sikeres lesz testi, szellemi és lelki gyarapodás, gazdagodás, emberi fejlődés szempontjából is.

 

A böjt nehézségeit okozó fiziológiás változások

Az éhségérzetet a vércukorszint szabályozza. Étkezés után ez az érték magasabb, de hibátlanul működő anyagcsere esetén gyorsan a megszokott fiziológiás értékre csökken. A felesleges szénhidrátokat a máj és az izomzat glikogén formájában tárolja. A szabályozásban a hasnyálmirigy inzulinja a szőlőcukrot glikogénné („állati keményítő”) alakítja, és ez a cukor tárolható kémiai formája. A glukagon pedig a glikogént alakítja vissza szőlőcukorrá, minden olyan esetben, amikor a vércukorszint valamilyen ok miatt az optimális szint alá csökken (erős fizikai tevékenység vagy szellemi munka). Hosszabb koplalás kimerítheti a glikogénraktárakat (máj és izmok), a vércukorszint a fiziológiás érték alá esik, és mivel nem rendelkezünk tartalék szénhidrátokkal, eszméletvesztéses állapot, hipoglikémiás kóma következhet be. Emiatt lényeges, hogy szigorúbb és hosszan tartó böjtöket orvosi felügyelet vagy legalább időnkénti orvosi konzultáció, vagy/és kellően képzett természetgyógyásszal történő konzultáció mellett tartsuk. A hosszabb ideje folytatott főleg nyers kosztos vegetáriánus étkezés és emellett rendszeresen – hetenként legalább egy nap – tartott teljes böjt csak vízzel vagy célirányos gyógyteával, minden édesítőszer nélkül, a cukorraktározás, cukormobilizáció szabályozó rendszerét olyan rugalmassá teszi, hogy hoszszabb ideig tartó teljes tápmegvonás esetén sem borul fel a szénhidrát-háztartás.

 

Ovo- és laktovegetáriánusok, kiváltképpen, ha időnként vagy heti rendszerességgel teljes böjtnapokat is tartanak, a nagyböjt heteiben már áttérhetnek a nyers kosztos vegatáriánus táplálkozásra. Ne maradjanak ki a csíráztatott gabonamagvak és a korpa sem

 

Az átmenetet megkönnyíti a böjt előkészítése, a hosszabb ideig tartó ráhangolódás 1-1 teljes böjtnappal. Ebben az esetben a glikogenolízis (glikogénlebontás) és a glükoneogenezis (a glükóz szintézise hosszú éhezés során nem szénhidrát alapanyagokból) folyamata gyorsan beindul, és a vércukorszint alig észrevehető zökkenővel normalizálódik. A nehézségeken 1-1 kanál méz mindig átsegít. A böjt során természetes folyamat, hogy a szénhidrátok elfogynak, és az energiát egyre inkább a zsírbontás során felszabaduló energiák adják. Rendes körülmények között a posztalimentális fázisban, azaz evés után egyre csökken a glükóz felhasználása és fokozódik a zsírégetés. 12-14 órás tápmegvonás után a felszabaduló energiák 70 százaléka már zsírsav, 20 százaléka szénhidrátégetés eredménye. Hosszabb böjt után ez 20 százalék fehérje- és 80 százalék zsírégetésre módosul. Mivel a böjt előrehaladtával a zsírbontás és -felhasználás, a lipolízis adja az energiaszükséglet csaknem teljes fedezetét, érthető, hogy erőteljesen felszaporodnak a zsírbontás melléktermékei, az ún. ketontestek, mint az acetecetsav, a béta-oxivajsav, az aceton.

 

A ketonanyagok a vérben felszaporodva savanyú irányba tolják el a sav-bázis egyensúlyt. A fellépő ketonémia az egész anyagcsere felborulásához vezethet. Mindez szintén komatózusos állapotot gerjeszthet. A ketonémia gyengeséggel, hányingerrel, hányással, légzési zavarokkal és jellegzetes eszméletvesztéssel, kómával jár. A képet súlyosbítja, hogy fellép az ún. böjtstressz, mely a tápmegvonás eredménye, és a hipofízis stresszhormonjának, az ACTH-nak (adrenokortikotrop) a fokozott termelésével jár. Ennek pedig a mellékvese adrenalintermelésének emelkedése lesz a következménye. Ezek a hormonok fokozzák a lipolízist, a zsírbontást, ezért mélyíthetik a ketonémiát. Lényeges, hogy a ketontestek a működő izomzatban eloxidálódnak és a vizelettel kiürülnek a szervezetből. Mindebből önként adódik, hogy a böjti időszak megnövekedett vérketontest-szintje aktív izommunkával a fiziológiás értékhatáron belül tartható. A testmozgás fontosságát – természetesen egyénre szabott és ésszerű határok között tartva – nem lehet ezért eléggé hangsúlyozni.

 

Különösen a hosszabb ideig tartó böjtöknél figyelhető meg nyugtalanság és a stresszállapothoz hasonló viselkedés és reakció. Ez felfokozott tudatállapotban, fokozott ingerelhetőségben, tisztánlátásban, javuló problémafelismerő és -megoldó képességben nyilvánul meg. Vagyis kedvező és kedvezőtlen idegrendszeri megnyilvánulások egyaránt tapasztalhatók. Mindezek a fokozott mellékvese-tevékenység eredményeként jelentkező adrenalin hatására következnek be. A kortikoidok felszaporodása az immunrendszer hatékonyságát növelik, ugyanakkor tartós hatásuk az erek károsodásához vezethetnek.

 

Kíséreljük meg reggeli helyett vértisztító vagy vizelethajtó teával beérni, majd esetleg a délelőtt folyamán egy pohár frissen préselt zöldség vagy/és gyümölcslevet fogyasszunk

 

A böjtkúrák során vagy bármilyen táplálékmegvonás következtében a szervezetben – a felgyülemlett felesleges anyagok mennyisége, az évszakok vagy az asztrológiai hatások függvényében – tisztulási folyamatok indulhatnak meg. Mivel a külvilág és belső szerveink legintenzívebb kapcsolatát a légzőszervek jelentik, a szervezet kitakarítása is ezeken a szerveken keresztül indul meg. A légutak hurutjának különböző változatai jelentkezhetnek (nátha, orr-, arcüreg, légcső, hörgők).

 

A böjtöt kísérő vagy követő tisztulási szakasz hurutos elváltozásaira jellemző, hogy ahhoz általában nem csatlakoznak baktériumos folyamatok, csak akkor, ha a légutak nyálkahártyáján a baktériumok számára táptalajul szolgáló salakanyagok választódnak ki. A spontán tisztulás majdnem mindig baktériumos folyamatba megy át. De a megtervezett tisztulási folyamatok ilyen szempontból majdnem mindig „sterilek” maradnak. Itt nincs lázas hőmérséklet-emelkedés, bágyadtság, levertség, gyengeségérzet, sem fájdalom. Ezeket a hurutos folyamatokat úgy értékelhetjük, mint a szervezet öntisztító folyamatainak maradványait eltakarító, lemosó, öblítő tevékenységét. Amíg a szervezet oly mértékben elsalakosodott, hogy spontán módon megindulhat a legkülönfélébb nyálkahártyákon a salakkiválasztás, addig fennáll a baktériumok elszaporodásának lehetősége ezen a táptalajon. Vagyis mindig gondolnunk kell arra a lehetőségre is, hogy a böjt megindította tisztulási folyamatok egy baktériumos gyulladás kiindulópontjai lehetnek. A rendszeresen böjtölőknél ez a lehetőség minimális. A nyálkahártyákon kiválasztott salakanyag mennyisége és minősége szabja meg tehát, hogy tisztulásról vagy hurutról, gyulladásról beszélünk. Minél tisztább egy szervezet, a tisztulási folyamatok annál előbb indulnak be, és a tisztító váladék annál kevesebb, a baktériumok számára táptalajul szolgáló salakanyagot tartalmaz. Sőt ezekben a váladékokban a baktériumok szaporodását gátló hatású anyagok, bakteriosztatikumok is lehetnek.

 

Hosszabb ideig tartó böjt esetén, ha ez nem volt kellő gondossággal és szakértelemmel előkészítve – nyomelemek és vitaminfeltöltés –, bizonyos elemek, vitaminok hiánytüneteivel kell számolnunk. Így a kálium megfogyatkozása hipokalémiát idéz elő, mely izomgyengeséget, szorulást, izombénulást, hólyagatóniát, légzési zavarokat, apátiát, gyenge reflextevékenységet okozhat. Hasonló problémát idézhet elő a mellékvesekéregszteroidok hosszabb ideig történő alkalmazása is. Ezért a stresszállapot kerülése a böjt alatt mindenképpen ajánlatos. A vízben oldódó vitaminok – B-csoport, C-vitamin – hiánya gyakran súlyos hiánytüneteket okozhat.

 

 

Fontos lépés a harmónia, a bölcsesség felé

Összefoglalva: a nagyböjti – a szervezet tisztulási készségét legintenzívebben aktiváló – tápmegvonás egyéni fejlettségünkre jellemző fokozatát alkalmaznunk kell, minden évvel előbbre lépve a korlátozások szigorításában. A böjt ne csak valamely szintű tápmegvonást jelentsen. Támogassuk a tisztító folyamatokat légzésgyakorlatokkal, mindkét orrnyíláson át történő légzést eredményező alternatív jógalégzéssel. Gondoljunk arra, hogy az izomműködés a leghatásosabb ketontestlebontó, és erre éppen a böjt során van a legnagyobb szükségünk.

 

A böjtölés szigorításában a fokozatosság elvét alkalmazzuk – minden évben előbbre lépve

 

A böjt tisztánlátást ad. Magyarázatot kapunk kudarcainkra, sikereinkre. Ha kellő alázattal és nem önös érdektől vezérelve, hanem a megismerés és tökéletesedés magasabb ösvényeire törekedve közeledünk a szellemi-lelki felemelkedést is ígérő nagyböjt felé, és annak szabályait megtartjuk, lényeges lépést teszünk emberi tökéletesedésünk, testi-lelki harmóniánk és az igazi emberi bölcsesség elnyerésére.

 

 

Böjttel gyógyult a hallászavar

A kisfiunk osztályfőnöknője felhívott bennünket, mert észrevette, hogy Krisztián fiam alig hall. A gégész háromszoros műtétet javasolt: az orrpolipok, a megnagyobbodott garatmandula eltávolítását és mindkét oldalon a dobhártya bemetszését – meséli az édesapa. – Az orvos elmagyarázta, hogy a garatmandula a középfül bejáratát nyomja, és lezárja a fülkürtőt. A középfülben található fülkürtben elhelyezkedő hallócsontocskák – az üllő és a kalapács – a hanghullámokat felerősítve a dobhártyától a belső fülbe vezetik. A duzzadt garatmandula mellett az orrnyálkahártya burjánzásából keletkezett polipok is rontották a fülkürt levegőellátását. A hallást jelentős mértékben javíthatja, ha a dobhártyán egy kis bemetszést ejtenek, így javítva a fülkürt levegőellátását. A bemetszésbe egy 2 mm átmérőjű kis csövecskét helyeznek, amely kb. 6 hónap múltán magától kilökődik. A dobhártya ezután ismét begyógyul. Megegyeztünk egy műtéti időpontban a húsvéti szünet idejére. Két nappal a kiírt műtét előtt Krisztián megbetegedett. Annyira náthás volt, hogy nem tudták volna altatni, ezért az orvos elhalasztotta a műtétet.

 

Még aznap este a kezünkbe került egy hirdetés, amelyben egyhetes gyógyító böjtöt reklámoztak. Már felkészültünk a húsvét előtti héten esedékes operációra, de most, hogy a beavatkozást későbbre halasztották, miért is ne mennénk el a böjttáborba? Noha a gyógyító böjtöt gyermekeknek általában nem ajánlják, Krisztián megfázása és tizenegy éves leányunk gyakori émelygése miatt elhatároztuk, hogy teszünk egy próbát, így jelentkeztünk a böjttáborba.

 

Elsőként a tanítónő észlelte, hogy a kisfiú hallása napról napra romlik (A képen nem a valódi szereplők látszanak.)

 

Reggelire egy gyökérzöldségekből és gyógynövényekből készült szűrt főzetet kaptunk. Délben, délután és este csak vizet és gyógyteát. Ehhez spirulina algát szolgáltak fel, hogy támogassa immunrendszerünket. A déli pihenőkhöz meleg májborogatást kaptunk, hogy serkentse anyagcserénket. A kezdeti éhségérzet csakhamar megszűnt, és szervezetünk egyre inkább megkövetelte, hogy sokat aludjunk. Napközben számos relaxációs, kontemplációs gyakorlat közül választhattunk. A foglalkozások közötti időben sétáltunk vagy kerékpároztunk. Csak magunkra, a testünk jelzéseire figyeltünk. Napról napra egyre nagyobb harmónia és belső nyugalom árasztott el bennünket.

 

A böjttel töltött hét alatt nem csak testünk szabadult meg a salakanyagoktól, de az egész egyben szokatlan családi esemény is volt – és a jutalom több mint bőségesnek bizonyult. Krisztián gyorsan felgyógyult a megfázásból, és csodák csodája, a hatodik napon megjavult a hallása, ami olyan éles lett, mint egy macskáé! Nem győztünk csodálkozni! A kislányunk egyetlen napon sem érezte az amúgy gyakran visszatérő émelygést, és az én teniszkönyököm is teljesen megjavult. A feleségem is remekül érezte magát. Az eredmények rendkívüli mértékben felkeltették érdeklődésünket a természetes gyógymódok iránt.

 

Időközben sokat tanultunk, elköltöztünk korábbi lakásunkból, és sikerült egészségi állapotunkat stabilizálnunk. Krisztiánnak a mai napig megvannak a mandulái, a polipjai, és érintetlen a dobhártyája is. Ma már 31 éves, és jó egészségnek örvend.

Dr. Pőcze Tibor
XVIII. évfolyam 4. szám

Címkék: méregtelenítés, salaktalanítás, tavaszi nagyböjt

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.