Egészséges életmód

Nátha ok nélkül?

A penészgombák betegséget okoznak

 A penészgombák megtelepednek szinte minden olyan nedves anyagban, amely szerves anyagot tartalmaz, legyen szó bár tapétáról, falról, matracokról, zöldségről, gyümölcsről, kenyérről, húsról vagy tejtermékekről. Ha egyszer kicsíráztak, percenként több millió spórát termelnek, amelyek finom, agresszív por formájában megtapadnak minden felületen, illetve elárasztják a környezetet. Megfelelő építési és lakáshigiéniával megszabadíthatjuk otthonunkat és munkahelyünket a betegségeket okozó penésztől.  


A rendes szellőztetést – kitárt és nem bukóra állított ablakokkal – semmi nem helyettesítheti. A meleg levegővel eltávozik a szobából a nedvesség

 

A penészgombák közé több mint tízezer faj tartozik, amelyek szerves anyaggal érintkezve fehér, zöld vagy fekete, illetve olykor sárga vagy piros réteget képeznek. Ezekre az élőlényekre nagy szükség van például az erdőben az avar lebontásához. Számos antibiotikum is penészgombából származik, kezdve a penicillinnel, amelynek segítségével a gomba megöli legnagyobb ellenségeit, a baktériumokat. Az élelmiszeriparban penészgombákat használnak például a rokfort, a camembert, a sör, a bor, az almalé vagy a szójaszósz előállításához. A penészgombák tehát hasznosak, de az emberi szervezet számára nem mindig elviselhetőek.

 

Az olyan penészfajták, mint az Aspergillus (főként a fekete penész) vagy a Mucor, amelyek jellemzően romlott élelmiszerekben vagy nedves falon szaporodnak el, a bennük termelődő mérgek miatt közvetlenül veszélyeztetik az egészségünket, és semmi keresnivalójuk az ember környezetében. Kis mennyiségben azonban mindenhol megtalálhatók: a normális szobalevegőben az arányuk elérheti az 500 spóra/m3-t, míg szennyezett levegőben ugyanez az érték több millió is lehet.

 

Ha egy anyag nedvességtartalma meghaladja a 15 százalékot (ami a legtöbb élelmiszerre jellemző), a levegő nedvességtartalma a 70 százalékot (a normális a 40-60 százalék közötti arány), a hőmérséklet pedig a nulla fokot, akkor a penészspórák kicsíráznak és csillaghoz hasonlító gombafonalakat képeznek, amelyek áthatolnak az anyagon, és már néhány óra elteltével spórahordozók egész erdejét növesztik fel - minél nedvesebbek a körülmények, annál gyorsabban. A látható penészréteg tehát mindig csak a jéghegy csúcsa.

 

Vigyázzunk a spórákkal: makacsak és sokáig képesek kicsírázni

Oxigén nélkül, mínusz 10 fok alatt és 60 fok fölött, illetve száraz körülmények között a penészgombák elpusztulnak, visszahagyják viszont ellenálló spóráikat, amelyek kedvező körülmények között újra kicsíráznak. Csak a hő, például a hosszú ideig tartó főzés képes őket elpusztítani.

 

Nagy koncentrációban a penészspórák, a gombafonalak és ezek gázszerű mérgei allergiát, orrdugulást, köhögést, bronchitist okoznak

 

Nagy koncentrációban a penészspórák, a gombafonalak és ezek gázszerű mérgei allergiát, orrdugulást, köhögést, bronchitist, szemégést, bőrirritációt, gyakori fertőzéseket, esetenként asztmát, lázat, fejfájást, kimerültséget és gyomor-bél panaszokat okoznak. Ha erős feketepenész- fertőzés áll fenn, akkor a panaszok között előfordulhat szédülés, fáradtság, depresszió és levertség, súlyos esetekben ideg-, vese- és májműködési zavarok, valamint szívgyulladás. Ha valakinek gyenge az immunrendszere vagy a spórafertőzés extrém módon magas („a fáraó átka”), akkor maga az emberi szervezet is megfertőződhet a penészgombával, ami többek között tüdőgyulladást eredményez. Fontos: a penészgombákat először nem látjuk, csak „kiszagoljuk”, és a ház minden állandóan nedves részén tartósan előfordulnak. A szabadban vagy a természetes barlangokban azonban sakkban tartja őket az időjárás, illetve egyéb gombák és baktériumok.

 

 

Már építkezés közben akadályozzuk meg a penész megtelepedését

Az állandóan nedves területeken, így a lefolyókban, a hűtőszekrényben, a mosó- és mosogatógépben, a vízszűrőben, a kávéfőzőben és a vécétartályban a láthatatlan és szinte szagtalan élesztőgombák ütik fel a fejüket. Ezeket a helyeket a penészgombák nagyon szeretik, de különösen azok az élesztőgombák, amelyek sarjadzással szaporodnak, és nagyobb mennyiségben gyomor- és bélrendszeri, szájüregi és nyelőcső- gombafertőzést okozhatnak. Ahol felbukkannak a penész- vagy élesztőgombák, onnan már a baktériumok sincsenek messze. Valamennyi ilyen mikroorganizmusnak hűvös, nedves körülményekre van szüksége, a legfontosabb tennivaló tehát melegről és szellőzésről gondoskodni.

 

A penészmegelőzés a házépítés közben kezdődik. A földdel érintkező részeket alaposan szigetelni kell, hogy a falak ne engedjék be a felfelé haladó nedvességet. Építkezés közben az esővizet gondosan el kell vezetni, és utána is el kell folynia minden esővíznek. Az újonnan készült épületnek néhány hónapnyi, ha masszív betonból épült, akár többévnyi száradásra is szüksége van.

 

A hálószobában rendszeresen szellőztessünk. Egyetlen személy egyetlen éjszaka leforgása alatt 200–500 ml vizet szuszog bele a levegőbe

 

Az építőanyagoknak optimális módon kell felvenniük és kifelé szállítaniuk a levegő nedvességtartalmát, ahogyan ez a fa vagy a porózus tégla esetében megfigyelhető. Kétséges esetben inkább mondjunk le a túl nagy ablakfelületekről (például télikert), a 3,5 méter feletti magasságú szobákról, a lapos tetőről, a külső fémfelületekről vagy a különleges építőanyagokról. Főként a természetes anyagokkal kell különösen gondosan bánni, hogy ne váljanak nedvességkockázattá. A ház külső felületeinek a belső oldalon legalább 5 cm-es levegőréteget kell tartalmazniuk, hogy lélegezni tudjanak. A falhoz túl közel tolt bútorok, a faliszőnyegek, a felakasztott ruhák, a nagy képek vagy a jó szándékkal feltett belső szigetelés eltömíti a fal szellőzőpontjait, így összegyűlik benne a víz és penészedni kezd.

 

Gyakori és észrevétlen penészforrást jelentenek az eresztő vízvezetékek és -csatlakozások, amelyeket többnyire csak hónapok elteltével vagy csak a ház szétbontásakor fedeznek fel. Ellenőrizzük havonta, szorosan zárnak-e a vízcsatlakozások, és ha hosszabb időre elutazunk, zárjuk el a főcsapot.

 

 

Túlzsúfolt szobácska helyett szellős hálóhely

A például a balkonon vagy a nem szigetelt falfelületeken található úgynevezett hőhidak hideg felületet adnak, és ezzel táptalajt a penésznek. Takarékossági megfontolásokból gyakran nem megfelelő építési módszert alkalmaznak vagy spórolnak a szigetelőanyaggal, minek következtében a szél akadálytalanul fütyül be a zárt ajtókon, ablakokon, tetőnyílásokon. Az amatőr módon elvégzett belső szigetelés (például habanyaggal vagy textíliával) is gyakran vezet nedvesedéshez. Az ajtók és ablakok körülötti réseket azonban, legalábbis átmenetileg, mi magunk is leszigetelhetjük az építőanyag-áruházakban kapható tömítőanyagokkal.

 

A nedves ruhát mindig azonnal vegyük ki a mosógépből

 

A pinceablakokat télen nyitva, nyáron zárva kell tartani. A száraz téli levegő felveszi a nedvességet és kiviszi a szabadba, míg a nedvesebb nyári levegő a párát tovább adja a hidegebb pincefalaknak. Ennek az lesz a következménye, hogy a pince fala nedvessé és penészessé válik. A mosott ruhát éppen ezért inkább ne a pincében szárítsuk.

 

A hálószobában rendszeresen szellőztessünk, a matracokat tegyük rácsra, hogy lefelé szabadon tudjanak lélegezni. A takarókat és a párnákat reggelente szellőztessük át, például akasszuk őket a szekrényajtóra, hogy minden anyagból elpárologhasson a felvett nedvesség.

 

A huzatokat legalább négyhetenként, a takarókat, párnákat és matrachuzatokat 6-12 hetenként mossuk ki és tökéletesen szárítsuk meg. A matracokat legkésőbb tíz év elteltével, de ha a szoba nedves vagy valaki hajlamos az éjszakai izzadásra, öt év után cseréljük le. A hálószoba ne legyen a pincében, és ne tegyünk bele szobanövényeket. A penészgomba és a háziporatka elleni legjobb védekezés, ha egyetlen helyiségben sincs hidegebb 16 foknál.

 

Mivel a penészspórák egyaránt terjednek a helyiségekben és a háziporban, tanácsos minden nem mosható textíliát, mint amilyen a padlószőnyeg vagy a matracok, hetente átporszívózni

 

 

A hálószobában 18 fok legyen, a többi helyiségben ne legyen 4 foknál nagyobb eltérés. A szobákat lehetőleg 1-2 óránként szellőztessük 5-10 perces kereszthuzattal. Ha nagyobb a levegőben a nedvességtartalom, például zuhanyozás után vagy a száradni kitett ruhák miatt, akkor teljesen nyissuk ki az ablakot. A folyamatosan kibillentett ablak körül lehűl a fal és ott jobban lecsapódik a nedvesség.

 

Mivel a penészspórák egyaránt terjednek a helyiségekben és a háziporban, tanácsos minden nem mosható textíliát, mint amilyen a padlószőnyeg vagy a matracok, hetente átporszívózni. A többi felületet is tisztán kell tartani lemosással.

 

 

Gondoskodjunk róla, hogy a konyha és a fürdőszoba ne váljon a legnagyobb penészforrássá!

A hűtőszekrényben a benne tárolt nagy mennyiségű élelmiszer miatt gyorsan elszaporodnak az élesztő- és penészgombák, amelyek azután megfertőzhetik az ennivalókat. Ezért a hűtőt kéthetente teljesen ki kell mosni mosószeres szivaccsal (ezt utána dobjuk ki), majd szárazra törölni.

 

A zöldségtároló rekeszeket is alaposan mossuk ki, szárítsuk meg, majd béleljük ki papírral. Fertőtlenítésként a hűtőszekrényt háromhavonta töröljük ki 20-30 százalékos hidrogén-peroxiddal (gyógyszertárban kapható, használjunk hozzá védőkesztyűt), amely külsőleg semmiféle veszélyt nem jelent a testre nézve.

 

Az építőanyagoknak optimális módon kell felvenniük és kifelé szállítaniuk a levegő nedvességtartalmát, ahogyan ez a fa vagy a porózus tégla esetében megfigyelhető

 

Az élelmiszereket mindig letakarva vagy dobozban tegyük a hűtőbe. A hűtőnek csak rövid ideig tartsuk nyitva az ajtaját, mivel minden egyes ajtónyitással nevesség jut be és odabent lecsapódik. A zöldséget és a gyümölcsöt lehetőleg ne a hűtőben tároljuk, hanem például egy kendővel letakart kosárban, így szárazabb és jobb ízű.

 

A mosó- és mosogatógépet négyhetente mossuk át tisztító-öblítő szerrel, maximális hőmérsékleten és üresen. Ha nem használjuk, mindig tartsuk egy résnyire nyitva az ajtaját, hogy a belsejében ne kezdjenek csírázni a gombák. A mosószertartó rekeszt is rendszeresen tisztítsuk meg. A nedves ruhát mindig azonnal vegyük ki a mosógépből, és vagy a szárítógépben, vagy kiterítve szárítsuk meg, miközben rendszeresen szellőztetünk.

 

Lefolyók: egy csepp víz a túlfolyóból ezernyi csírát rejt

A háztartás legnagyobb mikrobaforrását a lefolyók és a túlfolyók jelentik. Ezekből egyetlen csepp ezernyi mikrobát juttat a salátára, a zöldségre vagy az edényekre, illetve a kádba vagy a mosogatótálcába. Éppen ezért ezeket az alkatrészeket rendszeresen szedjük ki és tisztítsuk meg üvegmosó kefélve (utána  dobjuk ki) és mosogatószerrel. Ha nem tudjuk kiszedni, tisztítsuk meg kefével és öntsünk bele két liter felforralt vizet. A lefolyótisztító szer is megfelelő.

 

A penészgombák a vizes területeket nem nagyon szeretik

 

Űzzük el a nedvességet a fürdőszobából és a konyhából! Ahová víz kerül, ott minden fuga legyen száraz és zárt, és ha víz érte, töröljük szárazra. Használat után mindig alaposan szárítsuk ki a szivacsokat, törülközőket, mosogatóruhákat, fogkeféket, és 2-4 hetenként cseréljük ki a zuhanyfüggönyt, a zuhanyfejet pedig évente egyszer. Főzés közben fedjük le az edényt fedővel, a nedves tárgyakat pedig nyitott helyen tároljuk, mert zárt körülmények között - például megfordított poharak és csészék, fogkefe dobozban, víz tartályban, zárt dobozok - elszaporodnak bennük a gombák. A ruhákat, cipőket és takarókat is szárítsuk meg használat után levegőn.

 

A szellőző- és klímaberendezések, illetve a légnedvesítők az egész lakást eláraszthatják penészspórákkal, ezért nagyon fontos a szakszerű beszerelés és a rendszeres tisztítás és karbantartás. A levegő nedvesítésére megfelel egy vizes kendő is.

 

A szemetet a konyhában szintén nyitott edényben tároljuk, a szemeteszacskót pedig belülről béleljük ki újságpapírral. Ez felszívja a nedvességet, így nem képződik penész. Rovarok ellen megfelel a szúnyogháló.

 

A biohulladékot kis adagokban, szellős helyen és papírba csomagolva tároljuk. Ha a szeméttároló szélirányban fekszik, akkor is keletkezhet penészterhelés, akárcsak a nem megfelelően kialakított komposztáló esetében (szellőzés, szárazanyag aránya, rétegelés, eső elleni védelem).

 

Vegyük komolyan a környezeti mérgeket

Vajon manapság ki gyanakszik betegség esetén környezeti tényezőkre? Régebben a laikusok is tudták, mit jelent a toxikológia, és hogy ez a tudomány az ólommal, az amalgámmal, a dioxinnal, a DDT-vel, a radioaktivitással vagy a légszennyezéssel foglalkozik. Manapság úgy tűnik, mintha a környezeti medicina nem állna annyira az előtérben. Vajon ennek az lehet az oka, hogy csökkentek az egészségünket veszélyeztető környezeti tényezők? Egyáltalán, milyen tünetek esetén kell arra gyanakodnunk, hogy jelentkezésükben a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak?

 

Főképp a dízelmotorok által kibocsátott finom por továbbra is nagy egészségügyi
terhelést jelent

 

A környezeti medicina témáival korábban is inkább az embereknek, az orvosoknak és a politikusoknak csak egy kis része foglalkozott, miközben közérzeti zavarok és egyéb betegségek esetében megfigyelhető a növekvő környezeti terhelés káros hatása. Olyan panaszok jöhetnek itt szóba, mint a meddőség, a hormon-, immun- vagy anyagcserezavarok, pszichoszomatikus zavarok és tumorok (például mellrák, prosztatarák, bélrák).

 

Továbbra is itt vannak a környezetünkben a méregző anyagok, mint a formaldehid, amely megtalálható a különféle épület- és bútorelemekben. De problémát jelentenek a ragasztók, festékek, műgyanták, lágyítóanyagok is. Egészségkárosító anyagok rejtőzhetnek minden olyan termékben, amely nem minősített biotermék. További problémát jelent a nagyon finom por jelentette szennyeződés és egészségkárosító hatás. Ez a nem utolsósorban dízelmotorokból származó finom por lerakódik a tüdőben, és olyan tüneteket eredményez, mintha az illető láncdohányos volna. Ez ellen a jelenség ellen nem sikerült eredményesen fellépni, a nemdohányzók védelme azonban a környezeti medicina sikerei közé tartozik.

 

A környezet káros hatása akkor jöhet szóba egy betegségnél, ha annak keletkezésére nem találnak magyarázatot. Ilyenkor érdemes ebben az irányban is vizsgálódni. Sajnos gyakran nem specifikus tünetekről van szó, amelyek más betegségeknél is felléphetnek: levertség, krónikus fáradtság, fejfájás, szédülés és társai. Egyre nő például a sokféle kémiai anyagra érzékeny emberek száma, akik olyan kis mennyiséget sem viselnek el a különféle vegyszerekből, amennyi a legtöbb ember számára nem jelent problémát. Az alapos kikérdezés számos esetben fölöslegessé teszi a drága vizsgálatokat, hiszen megállapítható például, hogy a bajok egy új bútordarab beszerzése vagy az új irodába való költözés után kezdődtek. Hasonlóképpen egy lakásba belépve is gyakran normális érzékszervekkel is észlelhető, hogy ott milyen környezeti terhelés áll fenn, például PVC-padló, cigarettafüst, széntüzelésű kályha és hasonlók formájában. A környezeti tényezőkkel foglalkozó orvos azután a tapasztalt háziorvossal együttműködve jó eredményeket érhet el a diagnózis felállításában és a terápiában is.

M.L.
XVII. évfolyam 3. szám

Címkék: környezeti mérgek, nátha, penészgombák

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.