Egészséges életmód

Ne féljünk a szabad gyököktől!

A szabad gyökök kis méretű, negatív töltésű molekulák. Ráadásul sejtjeink ellenségei. Mivel megtámadják sejtjeinket, azok idő előtt megöregszenek. A gerontológiai kutatások eredményei szerint az antioxidánsok hatékony védelmet nyújtanak ellenük.


 

Az antioxidáns hatóanyagokból egyre több fogy a gyógyszertárakban, bioboltokban és élelmiszerüzletekben, sőt újabban az interneten is fellendülni látszik piacuk. Sokan úgy vélik, ez már határos a hisztériával.

 

Ismerkedjünk meg az oxigéngyökökkel

Az antioxidáns megnevezéssel jelölt vegyületek elektromos töltése pozitív. Ez azt jelenti, hogy "elektrondonorok". Ilyen anyagok testünkben is termelődnek, pl. bizonyos enzimkomplexek formájában, de táplálékainkkal is magunkhoz vesszük őket.

 

Elektrondonorként működve az antioxidánsok képesek semlegesíteni, "neutralizálni" a szabad gyököket. Utóbbiak más néven agresszív oxigénvegyületek. Olyan oxigénmolekulákról és oxigénatomokról van szó, amelyek egy elektron elvesztése miatt negatív töltésűek. Ezek a molekulák, ill. atomok arra törekszenek, hogy elektronhiányukat bármi áron kielégítsék. Ezt az elektront más vegyületek molekuláitól vonják el, ez a kémiai reakció a rettegett "oxidáció". Az oxidációs folyamatok veszélye, hogy a negatív töltésű oxigénmolekulák (tehát szabad gyökök) nem csak az antioxidánsoktól szerzik be hiányzó elektronjukat, hanem a sejtjeinket, főként sejtjeink falát alkotó molekuláktól, vagy egyenesen az örökítő anyagként szolgáló DNS-láncoktól. Vagyis a szabad gyökök közvetlenül károsítják sejtjeinket.

 

 

Az oxidatív stressz keletkezése és káros hatásai

Szabad gyökök folyamatosan keletkeznek testünkben, minden percben - pl. a sejtlégzés vagy a sejtszintű energiatermelődés során -, ez ellen nem tehetünk semmit. Az ipari mérgekkel szennyezett modern környezet csak ront a helyzeten. A fertőzések, gyulladások, de a műtéti beavatkozások hatására is szaporodnak az oxidációs folyamatok testünkben. Még az emocionális terhelés is hasonló hatású, ezt kutatásokkal sikerült igazolni. Sőt, még az önmagukban véve egészséges szokások is ronthatnak a helyzeten. Ezt leginkább a sportolóknak (mindegy, hogy élsportolók vagy hobbiból sportolók) kell megtapasztalniuk. Aki fizikailag terheli magát, tehát szervezetében fokozódik az oxigénfelhasználás, azt valósággal elárasztják a szabad gyökök. Erre az összefüggésre viszonylag későn ébredtek rá a sportorvosok.

 

A szabad gyökök testünk legapróbb struktúráit, a sejteket támadják meg. A grafika azt ábrázolja, hogy a sejtmembránt (dupla sor kék gyönggyel ábrázolva) miként roncsolják a szabad gyökök (piros golyók

 

Dr. Denham Harman orvos-biokémikus "szabadgyök-elmélete" szerint minden betegség lényegében a felgyorsult öregedés szimptómája. Ha a szabad gyökök által érintett valamennyi területet fel akarnánk sorolni, a lista elképesztően hosszú lenne, az allergiáktól a súlyos agyi betegségekig tartana. Említsünk meg azonban három példát az ún. gyökbetegségek közül:

 

• A szabad gyökök károsítják genetikai anyagunkat, a DNS-t. Ezáltal a sejtosztódáskor hiba keletkezhet, ami ellenőrizetlen sejtburjánzáshoz vezethet: ráksejtek kezdenek el szaporodni a testben

 

• A szabad gyökök bizonyos koleszterinfrakciókat (LDL) oxidálnak a vérben. A lehetséges következmény: trombózis, vérellátási zavarok, agyvérzés, szívinfarktus.

 

• A szabad gyökök évtizedeken át folyamatosan károsítják szemlencsénket, aminek hatására időskorban kialakul a szürke hályog.

 

Oxigéngyökök és sejtöregedés

Bruce Ames, a Kaliforniai Egyetem géntechnikusa kimutatta: nap mint nap agresszív oxigéngyökök milliárdjai támadják minden egyes sejtünket. Az így keletkezett defektusokat természetesen azonnal ki kell javítani. E feladatot antioxidáns hatású enzimeknek kell ellátnia, amelyek a káros génszakaszokat leválasztják és megújítják. Amíg fiatalok vagyunk, mindez igen pontosan, olajozottan történik. Még akkor is, ha helytelen életvezetéssel (alváshiány, helytelen táplálkozás, élvezeti szerek stb.) terheljük meg védelmi rendszerünket.

 

És mégis: még e kedvező életkorban is előfordul egy-két hiba, ugyanis a fellépő oxidációs károsodások 0,1%-a kijavítatlan marad. Ez pedig sejtenként és sejtalkotó elemenként napi 1000 hibát jelent! Időskorban néhány millióra növekszik az ilyen sejtszintű sérülések száma. Ez a folyamatos sérülés, amit a sejtek anyagcseréjéből származó salakanyagok felhalmozódása kísér, beindítja az öregedés folyamatát, növelve a betegségek kialakulásának kockázatát.

 

Kép 1: Ha felvágunk egy almát, a barna elszíneződésen jól látjuk, mit jelent az élő anyagban az oxidáció. Ha a vágási felületet citromlével (C-vitamin) kenjük be, az alma sokáig nem barnul meg  Kép 2: Az almahasonlat bonyolultabb élőlényekre történő alkalmazása sokáig merészségnek számított tudományos körökben. Mára általánosan elfogadott teória, hogy az öregedésben fontos szerepet játszanak a szabad gyökök („Free Radical Theory of Aging”)

 

Ötvenéves korunkra sejtjeink is fordulóponthoz érkeznek: ekkorra ugyanis a sejtplazma kb. 30%-a (elsősorban a nagy teljesítményű proteinek) használhatatlan hulladékká alakulnak át a szabad gyökök folyamatos támadása következtében.

 

Hasonlóan pusztító hatású a folyamatos lipid- peroxidáció a sejtfalak zsírnemű alkotórészeiben. Ezt a folyamatot egyszer egy vezető kutató szaktekintély nagyon érzékletesen, bár nem túl hízelgően így írta le: "Amikor öregszünk, vegyi szempontból olyanná válunk, mint egy darab hús, amit kint felejtettek a napon és a friss levegőn."

 

 

Négypontos program az öregedés és betegség ellen

Az alábbiakban felvázolt stratégiák nem jelentenek kockázatot, ugyanakkor betartásával mindenki megnövelheti annak esélyét, hogy egész testét, minden egyes sejt szintjén kiváló formában tartsa. Lényegében a fiatalság forrásáról van szó, még ha modern formában is.

 

1. Vitaminok

A vitaminok között léteznek hatékony antioxidánsok. Ilyenek az E-, a C-vitaminok, a karotinoidok, valamint a hasonló hatású növényi festékanyagok (pl. az antociánok), különösen a glutathion, valamint az alfa-linolsav. Ezek nem csodaszerek, de gyorsan mobilizálhatók, hogy segítségükkel a szabad gyökök okozta legkomolyabb pusztításokat a szervezet kijavítsa.

 

2. Lehetőleg kerüljük az égést fokozó anyagokat

Léteznek élelmiszerek, amelyek megőrzik fiatalságunkat, és olyanok, amelyek gyors öregedést okoznak. Utóbbiakat csak a legutóbbi időkben definiálták, ami bizonyos meglepetésekkel is járt: bizonyos növényi olajok rendkívül sok érzékeny zsírsavat (többszörösen telítetlen omega-6 zsírsavakat, elsősorban linolsavat) tartalmaznak. Korábban azt tanácsolták, hogy ezekből fogyasszunk minél többet. Manapság a szakértők inkább azt javasolják, ha tehetjük, inkább kerüljük ezt a fajta zsírsavat. Hasonló a helyzet a kukoricacsíra-olajjal, sőt a napraforgóolajjal. A magyarázat: az ilyen olajok gyorsan és igen alaposan oxidálódnak, miközben olyan kémiai változásokon mennek keresztül, hogy a szervezetben a rettegett gyökláncreakciókat indítják be.

 

  

Ma sokkal inkább ki vagyunk téve a szabad gyökök támadásainak, mint száz  évvel ezelőtt élt elődeink. Ennek oka jelentős mértékben a környezetszennyezés és a túlzott napfürdőzés

 

Ártalmatlan alternatíváik: olíva- vagy repceolaj, illetve az omega-3, valamint alfa-linolénsav típusú, többszörösen telítetlen zsírsavak (a lenmag olaja különösen gazdag bennük) nyugodtan fogyaszthatók.

 

Kerüljük a (nehéz)fémeket. Nyomokban van rájuk szükségünk, pl. rézre vagy vasra, a táplálékból, a nagyobb mennyiség (pl. réz a vízvezetékekből, ill. izolált, gyógyszeres adagolás) azonban káros lehet. A fémek ugyanis - a legfrissebb kutatási eredmények szerint - jelentős mennyiségű agresszív oxigént képesek felszabadítani. Éppen ezért ajánlatos az ételkészítéshez és iváshoz ásványi anyagokban szegény vizet használni, vagy megfelelő szűrőberendezéseket beszerezni. A vas sem feltétlenül minden esetben hasznos.

 

3. Az anyagcsere-funkciók serkentése

A szabad gyökök elleni harc lényege testünk oxidatív stressz elleni saját védelmi mechanizmusainak serkentése. Ha nem lennénk felvértezve az agresszív oxigénmolekulák támadásával szemben, nem tudnánk életben maradni, és az emberi faj már régen kipusztult volna.

 

E célból bizonyos táplálékokat, gyógynövényeket és sörélesztőt, valamint spirulina algát fogyaszthatunk. Ezek olyan élelmiszerek, amelyekkel közvetett módon serkenthetjük bizonyos enzimek termelődését, amelyek fokozzák a méregtelenítés hatékonyságát és semlegesítik a szabad gyököket. Erre jó példa a brokkoliban található sulphoraphan nevű anyag, amely stabilizálja a szervezet szabad gyökök elleni mechanizmusait, amint azt a John Hopkins Egyetem kutatói bebizonyították.

 

4. Böjtölés

Testünk védelmét nem csak antioxidánsokban gazdag étkezéssel, hanem böjtöléssel is erősíthetjük. A böjt csodája és a csökkentett kalóriájú diéta Welford szerint lényegében ezt szolgálja. Weindruch és Welford kutatásai bebizonyították, hogy a kalóriaszegény táplálkozás a védő enzimek aktivitását és hatékonyságát 50%-kal képes növelni. Ugyanakkor az anyagcsere-folyamatok lassulásával csökken a szabad gyökök képződésének üteme.

 

A szabad gyök vadászok parádéja

Vessünk most néhány pillantást a vad „ragadozók” idomárjaira, az antioxidáns vegyületekre. Lényegében magas fokon specializálódott védelmi funkciókról van szó, amelyek legalább annyira nélkülözhetetlenek, mint immunrendszerünk.

 

Központi fontosságú enzimek e szempontból a glutathion-peroxidáz, valamint a kataláz és a SOD (szuper-oxid-dizmutáz). Fontos tudni, hogy ezekhez az enzimekhez bizonyos nyomelemek társulnak.

 

Az enzimek működése szempontjából nem szabad alábecsülnünk a B-vitaminok jelentősé elsősorgét sem. Ha valamely nyomelemből vagy B-vitaminból hiány lép fel - ami a közép-európai táplálkozásnál majdnem rendszeresnek tekinthető –, jelentősen gyengül szervezetünk védelmi rendszere. Aki minimálisra akarja csökkenteni szervezetében az oxidatív stresszt, az nem hagyatkozhat kizárólag a vitaminokra.

 

  

A szürke hályog vagy a rák (a képen bőrrák látható), a tudomány legújabb állása szerint, a szabad gyökök hatására vezethető vissza

 

A kívülről bevitt anyagok közül különleges helyet foglal el a C-vitamin. Ez a vízben oldódó "csodaszer" nem véletlenül a legfontosabb antioxidáns. Különlegessége, hogy más antioxidánsokat is védelmez, megakadályozza a rákkeltő nitrozaminok keletkezését, és csökkenti a szív- és keringésrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

 

Megjegyzendő, hogy a zöldségek és gyümölcsök C-vitamin-tartalmának hatékonysága a kísérő P-vitamin miatt sokkal jelentősebb, mint a gyógyszertárban kapható tablettáké vagy poroké. A papaya, a guava, a fekete ribizli és a paprika különösen gazdag C-vitaminban. Az acerola termése, a homoktövis, a hecsedli szintén jó C-vitamin-forrás.

 

A C-vitamin hatékonyságánál semmivel sem kisebb az E-vitamin (alfa-tokoferol). Ez egy zsírban oldódó vitamin, és az egyik legfontosabb gyökfogó, amely védelmezi a sejtmembránokat és más lipidtartalmú szöveteket. Hatásai szinte univerzálisnak tekinthetők.

 

A progéria nevű betegség borzalmas módon igazolja a szabad gyökök pusztító hatását: az érintettek szervezetében nem működnek a természetes  szabadgyök- fogó mechanizmusok. Ennek hatására a betegek már  gyermekkorban megöregszenek

 

Nemrégen fedezték fel, hogy a tokoferolokkal történő megfelelő ellátás jelentősen befolyásolhatja az öregedés ütemét, ugyanis fékezi a kromoszómák végső szakaszainak (telomerek) fokozatos rövidülését. Minél gyorsabban rövidülnek ezek a részek, annál gyorsabban pereg belső homokóránk. E folyamat lassítása tehát fontos az öregedés lassítása szempontjából.

 

Az antioxidánsok között azonban nem csak a vitaminokat tartjuk számon, hanem az ún. másodlagos növényi hatóanyagokat is. Ezeket az anyagokat nemrég fedezte fel a tudomány. Közülük első helyen kell említenünk a sárgás-piros pigmenteket, tehát az alfa- és béta-karotint, a likopint, a luteint és a zeaxanthint.

 

Különlegesen fontos helyet foglalnak el egy ideje az ún. OPC-készítmények (más néven proanthocianidok). Olyan, antioxidáns komponensek különleges, komplex keverékéről van szó, amelyek egyes növények kérgében, szárában, levelében vagy terméseik héjában találhatók meg. Jó példa erre a földimogyoró pirosas belső héja, az étrendi kiegészítők gyártói a legtöbb ilyen hatóanyagot szőlőmagból és fűzfakéregből vonják ki. Az OPC anyagok legfőképp az erek falát, tehát a szervezet infrastruktúrahálózatát tartják karban, különös tekintettel a hajszálerek finom hálózatára. Ráadásul az antioxidáns hatású növényi hatóanyagok a kötőszövetekben elhelyezkedő kollagén rostokat is stabilizálják. Ez azért fontos, mert a legfrissebb kutatási eredmények szerint a kollagén rostokat különösen erősen károsítják a szabad gyökök.

 

Az élsportolók különösen erős oxidációnak vannak kitéve. Aki izmait megerőlteti, és sok oxigént éget el, annak számítania kell a szabad gyökök pusztító hatására is

 

Értékes segítőtársunk lehet a szabad gyökök ellen folytatott harcban a koenzim Q10 is, amit a 90-es években kizárólag "szívvédő vitaminként" tartottak számon. Újabban bebizonyosodott erről az anyagról, hogy az egyik létező leghatásosabb antioxidáns hatóanyag. Ez nem is csoda, hiszen ez a vitaminszerű vegyület fontos szerepet játszik a sejtlégzésben, tehát az oxigén elégetése során zajló energiatermelés folyamatában. Az a bizonyított tény, miszerint a koenzim Q10 termelődése a korral fokozatosan alábbhagy, arra enged következtetni, hogy e fontos anyag hiánya szoros kapcsolatban áll számos betegség kialakulásával.

 

Hatásos hatóanyagok - Titkos tippek!

Bár nevük egyelőre ismeretlen, néhány fontos antioxidáns nevét hamarosan valószínűleg kénytelenek leszünk megtanulni. Ilyen pl. a béta- 1,3-glukán, egy olyan anyag, amelyet elsősorban a sörélesztő sejtmembránjában találunk nagyobb mennyiségben. Hatása rákellenes, immunrendszer- erősítő, és a kutatások homlokterében áll. Ezek során megállapították, hogy rendkívül hatásos szabadgyök-semlegesítő tulajdonságai vannak. A vegyület gyógyszertárakban különféle készítmények formájában már kapható. Az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik, különösen az Egyesült Államokban, az alfa-liponsav (ALA; lipoidsav). Cukorbetegek kezelésében már régóta ismert hatóanyagról van szó, de az utóbbi időben kiderítették róla, hogy fontos, agyvédő hatású antioxidáns. E vitaminszerű anyag testünkben termelődik, és univerzális antioxidáns, ami azt jelenti, hogy bármely szövetünkben, legyen az vizes vagy zsíros közeg, képes helyettesíteni más antioxidánsokat. Ráadásul az alfa-liponsav átjut az agy-vér gáton, ami ígéretessé teszi az agyvérzés okozta károsodások kijavításában is. Hatására normalizálódik a vér cukorszintje, és jelentős mértékben képes megelőzni a cukorbetegség okozta szövődmények kialakulását.

 

 

A szőlő héjában és magjában olyan flavonoidokat (pl. resserveratrol) találtak, amelyek védik egészségünket

 

A titkos "favorit" az antioxidánsok között valószínűleg a glutathion nevű anyag, amely szintén a sörélesztőben fordul elő nagyobb mennyiségben. Számos kutatás igazolja, hogy a glutathion nélkülözhetetlen a jól működő immunrendszer szempontjából. Azt is kimutatták, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők szervezetében jóval kevesebb glutathion van, mint egészséges kortársaik testében. (Egyelőre ezt a hatóanyagot csak vényköteles gyógyszer formájában lehet megkapni.)

 

A sejtlégzésben szintén részt vevő antioxidáns hatóanyag az NADH (más néven koenzim 1). Ennek hiányát kapcsolatba hozzák a Parkinson- kór, a depresszió és a krónikus fáradtság kialakulásával. NADH-készítményeket gyógyszertárban vagy az interneten keresztül is be lehet szerezni.

 

 

A C-vitamin és az E-vitamin a legrégebb óta ismert antioxidáns vitamin

 

Végül, de nem utolsósorban, nagyon érdekes eredménnyel végződtek a reserveratrol nevű anyagra irányuló kutatások. Szedésével lényegesen csökkenthető a szívinfarktus vagy az agy agyvérzés kockázata, sőt egyes laborkísérletekben hatására a rákos sejtek is átalakultak jóindulatú sejtekké. Ez a vegyület egyébként a szőlőkből nyert OPCben található. A reserveratrol elsősorban a szőlő héjában és nem a magjában található.

 

Az ájurvéda ismer még egy igen hatékony antioxidatív hatású készítményt, az Amrit Kalash nevű növényi preparátumot. Ebben többek között E-vitamin, csersavak, fluoridok, karotinoidok, polifenolok, C-vitamin, laktoflavin és katekinek találhatók.

 

 

Antioxidánsok - Az anti-aging stratégia bázisa

1994-ben Texasban, a Dallasi Egyetem kutatóbázisán William Ort és Rajindar Sohal génkutatóknak sikerült olyan újfajta muslicákat kitenyészteni, amelyek mindössze egyetlen tulajdonságukban különböznek "normális" fajtársaiktól: szervezetükben több antioxidáns termelődik a szokásosnál.

 

 

A génkutatóknak sikerült olyan muslicákat kitenyészteniük, amelyek a szokásos egy nap helyett 90 napig élnek. Hosszú életük titka az antioxidáns hatású enzimek termelése

 

E parányi különbség hatása azonban rendkívüli. A szárnyas rovarok valóságos Matuzsálemekké váltak, élettartamuk átlagosan 30%-kal nagyobb lett, mint „hagyományos” társaiké, egyesek a rekordnak számító 93 napos kort is megérték. A kis muslicák nem csak hosszabb életűvé váltak, de testfelépítésük is erősebb lett, és sokkal gyorsabban tudtak repülni is, mint a szokványos muslicák.

 

Az ember persze nem muslica, azonban dr. Denham Harman rámutatott, hogy az antioxidánsok kivétel nélkül minden élőlény öregedési folyamatait egyformán befolyásolják. A fenti kísérlet tehát arra enged következtetni, hogy az antioxidánsok fogyasztásával az emberi élet is meghosszabbítható, és növelhető teljesítőképességünk is.

 

 

A szabad gyökök a sejtfalak lipidjeit oxidálják. Ennek szabad szemmel is látható  jelei az öregségi foltok a bőrön

 

2005 májusában Samuel E. Schrinernek, a Washingtoni Egyetem kutatójának elsőként sikerült kimutatnia, hogy a muslicajelenség érvényes az emlősökre is, azaz a veszélyes, agresszív oxigéngyökök semlegesítése lassítja az öregedés folyamatát. Ezt a nemzetközi hírű Science magazin online magazinjában is közzétették.

 

Az öregedés rövid képlete

Fiatalkorban nincs okunk aggódni: óriási antioxidáns-készlettel rendelkezik a szervezetünk,  amelyek sakkban tartják a szabad gyököket. Azonban kb. 30 éves korunktól fogva e védelmi vonalaink folyamatosan gyengülnek. Idősebb korban végül annyira meggyengül e védelem, hogy a teljes összeomlás határára jut, mivel a test által termelt antioxidánsok mennyisége rohamosan csökken. Ha nem gondoskodunk megfelelő bevitelről, az öregedési folyamat egyre szédítőbb tempóban gyorsul. Ez az értelme az antioxidáns hatóanyagok, multivitaminok, OPC szedésének.

 

A szürke sejtek pusztulása

Mit gondolnak, melyik testünk legzsírosabb része? A comb, a csípő, netán a has? Egyik sem  talált! A választ kissé feljebb kell keresnünk: központi idegrendszerünk, avagy az agy. Ez testünk legzsírosabb szövete, ezért nagyon érzékeny a szabad gyökök pusztító hatására. Időskori elbutulás, Alzheimer-kór, Parkinson-kór – mindez nem sorscsapás, hanem a szabad gyökök pusztító hatása.

 

Kóstoló az antioxidáns ételekből

A szakemberek a mai napig csodálkoznak, de a tényen mindez mit sem változtat: az egyik leghatásosabb antioxidáns élelmiszer a szárított gyümölcs, különösen az aszalt szilva. Mindezt kb. 5 évvel ezelőtt a Bostoni Egyetem kutatói állapították meg. Amikor különféle élelmiszereket tüzetesen megvizsgáltak aszerint, hogy melyik gyakorolja a legjelentősebb antioxidáns hatást szervezetünkre, az aszalt szilva 5770 ponttal az élre került, amit a mazsola követett 2830 ponttal, majd a szárított szeder 2400 ponttal. Összehasonlításképpen: a földieper 1540, a brokkoli 890 pontot ért el.

 

Ezért aligha kell csodálkoznunk, hogy a bostoni kutatók a kutatás végén egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az aszalt szilva, a mazsola és az aszalt szeder a legjobb agyvédő élelmiszerek. Azt ajánljuk tehát, hogy rendszeresen fogyasszon aszalt gyümölcsöt, ne csak karácsony idején!

 

Kép 1: A közelmúlt felfedezése: A sörélesztő értékes antioxidáns hatóanyagokat tartalmaz: béta-1,3-glukánt és glutathiont. Ezeket a vegyületeket korábban immunerősítőként ismertük   Kép 2: A növényi olajok, amelyek gazdagok többszörösen telítetlen omega-6 zsírsavakban, különösen gyorsan oxidálódnak (avasodnak). A „high-oleic” fajtájú napraforgó olaja azonban jó minőségű
 

Sárgabarack, sárgabarack, sárgabarack! A „hunzák népének csodagyümölcse” valóban nem mindennapi: a gyümölcs sárga pigmentjei hatásos egészségvédők. 25 g aszalt sárgabarack 8720 mikrogramm (μg) karotinoidot tartalmaz. A brokkoli, amely e téren szintén jónak számít, 100 grammonként mindössze 1740 mikrogrammot tartalmaz.

 

A karotinoidok arra kell késztessenek mindenkit, hogy sok zöld színű zöldségfélét
egyen. A legnagyobb karotinoidforrások: mángold, cékla, zsázsa, spenót, okra, piros paprika, cikória, alfa- és bétakarotint bőséges mennyiségben tartalmaz a sárgarépa is.

 

A likopin különleges anyag: a rákvédő hatású anyag legbőségesebb forrása a paradicsom, főként sűrített paradicsom formájában.

 

Kép 1: A nehézfémektől úgy védekezhetünk, ha lehetőleg szűrt vizet iszunk   Kép 2: A böjt- vagy méregtelenítő napok elősegítik testünk antioxidáns védelmi rendszerének működését

 

A káposztafélék a leggazdagabb antioxidáns-források a zöldségek közül. A kelkáposzta és rokonai különösen széles spektrumot tartalmaznak a legkülönbözőbb támadási pontú antioxidáns hatóanyagokból: kezdve a C-vitamintól (amelyből sokkal többet tartalmaznak, mint a déligyümölcsök!) a flavonoidokon keresztül (pl.indol) egészen a rendkívül értékes szulforaphan nevű anyagig (mindkettő kifejezetten rákellenes hatású).

 

Szorosan követik a káposztaféléket a hagymafélék. Ez a csoport is igen gazdag  elektrondonorokban, különösen a fokhagyma, a vöröshagyma, a friss főzőhagyma, az újhagyma és a póréhagyma. A hatóanyagot a kéntartalmú vegyületek szolgáltatják, mint pl. a diallylszulfit (DAS), ami a fokhagyma olajában található. Ez az anyag hatástalanítja a rákkeltő anyagokat, és jelentősen fékezi a daganatok növekedését.

 

Zöld tea és kakaó! A zöld tea (és a fekete tea is) értékes polifenolokat tartalmaz, amelyek rendkívül hatékonynak minősülnek. Különösen a bőrt és a nyálkahártyákat védik. A polifenolok a legerősebb antioxidánsokhoz tartoznak. Sokan a zöld teát túlságosan fanyar ízűnek találják. Ezen a problémán segíthetünk, ha a teához némi aszalt gyümölcsöt adunk (ezek szintén antioxidáns hatásúak, lásd feljebb!). Még gazdagabb fenolos vegyületekben a kakaó, amely e téren csúcstartó. Feltéve, hogy jó minőségű termékről van szó. A fenolok általában a pörkölést megelőző fermentáció során keletkeznek.

 

  

Kép 1: A friss és kíméletesen elkészített ételek elegendő antoxidáns anyagot tartalmaznak. Aki ezt nem tudja biztosítani, helyesen teszi, ha megfelelő étrendi kiegészítőket szed   Kép 2: Bizonyos algafajták rengeteg olyan vegyületet tartalmaznak, amelyek enzimrendszereinket közvetett módon arra ösztönzik, hogy méregtelenítsék szervezetünket

 

Gyakorlati tipp: Kóstoljuk meg a biominőségű étcsokoládét, amelynek kakaótartalma legalább 74%. Reszelhetünk belőle a müzlire, a gyümölcsre, a fagylaltra, ill. adhatjuk más édességhez. Nem ajánlatos azonban az instant kakaópor, mert az jórészt ipari cukorból áll.

 

A búzacsíra (24,7 mg/100 g) és a búzacsíraolaj (175 mg) a leggazdagabb és legjobb minőségű E-vitamin-forrás. Az élelmiszerek között más forrásokat is találunk, pl. az édeskömény gumós gyökerét. Ez párolva nem csak mennyeien finom, de páratlanul gazdag antioxidáns hatóanyagokban.

- dr. ki -
XII. évfolyam 1. szám

Címkék: anti-aging, szabad gyökök

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.