Egészséges életmód

Nevess és gyógyulj!

A nevetés megőrzi egészségünket, erősíti a gyógyulási folyamatot és sikeressé tesz

A nevetés aktivizálja az immunrendszert, boldogsághormonokat szabadít fel, lendületbe hozza a vérkeringést, csillapítja a fájdalmat, leépíti a stresszt és feloldja a lelki feszültséget. Egy svájci mondás szerint a nevetés a fertőző egészség.


 

 

Hogy a nevetés egészséges, abban mindenki egyetért, ezt a számos nyelvben meglévő, ilyen tartalmú közmondások is bizonyítják. Egy kínai mondás szerint például egy nevetéssel töltött perc egy órával hosszabbítja meg az életet, míg az indiaiak szerint a nevetés a legjobb orvosság. Ezt a nemzetközi nyelvet egyébként mindenki érti, és nem is nagyon vannak olyan emberek, akik nem szeretnek nevetni. Az újszülött első mosolya élete 5. és 6. hete tájékán jelenik meg, hangosan kacagni a negyedik hónap körül kezd. Vannak olyan indián törzsek, például a hopik, az apacsok vagy az aztékok, amelyeknél a gyerek akkor kapott nevet, amikor először látták mosolyogni.

 

A gyerekek általában véve 400 alkalommal kacagnak naponta, a felnőttek azonban legföljebb hússzor. Vidámságunk szemmel láthatólag alábbhagy az életkor előrehaladtával. De mintha mostanában egyébként is rosszkedvűbbek lennénk: egy felmérés szerint például a németek naponta hat percet nevetnek, miközben ugyanez a szám 40 évvel ezelőtt háromszor ekkora volt. A folyamat megdöbbentő, hiszen ha a nevetés egészségessé tesz, akkor mire való a sok komor arc? És a nyugati világban miért szenved a felnőttek húsz százaléka hosszabb-rövidebb ideig tartó depressziótól? Ennek gyakori oka az, hogy túl sokat gondolunk negatív dolgokra, és valósággal rabszolgáikká válunk.

 

Modern világunkban sajnos széles körben elterjedt az a polarizáló gondolkodásmód, amelyben beszélgetéseink jelentős része negatív dolgok körül forog. A sajtóból is nap mint nap szerencsétlenségek, rossz hírek és üzenetek egész áradata zúdul ránk, amely túlingerli és túlterheli az érzékszerveinket. A tévé gyakran a legutolsó kis részletig behozza a legnegatívabb dolgokat a lakásunkba. A média befolyásának ez a keserű realitása egyre inkább valamiféle kollektív lehangoltságba taszít minket, ahol fennáll annak a veszélye, hogy elfelejtünk nevetni.

 

Egy amerikai tanulmány szerint az Egyesült Államokban felnövekvő gyerek a 10. születésnapjáig akár 10 ezer gyilkosságot is lát a tévében és videofilmeken. Ha ezek az esetek csak egy-egy aprócska jelet hagynak hátra az emlékezetben, az évek során akkor is hatalmassá növekszenek ezek a negatív benyomások. Azt pedig senki nem feltételezheti, hogy mindez nem befolyásolja a fiatalok pszichikai magatartását.

 

 

Már a Biblia is dicsérte a vidámságot

Tudjuk, hogy már elődeink is sokat nevettek, egyfelől a veszélytől való megmenekülésük miatti megkönnyebbülésként, másfelől az ellenség csúfolásaként. Alig hihető, hogy volt olyan időszak az emberiség történetében, amikor a nevetést tiltani akarták. A késő antik és a középkori időkben a skolasztikusok fáradhatatlanul igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy a nevetés bűnös szenvedély. Johannes Chrysostomus (345-407) például azt tanította, hogy "a nevetés és a vidám beszéd ugyan nem kimondott bűn, de ahhoz vezet. A nevetés következménye gyakran közönséges beszéd és még közönségesebb tett". A rokokó idején a dámák legyezővel fedték el az arcukat, ha nevettek, mivel ezt obszcénnek tartották. 

 

Az Ószövetség egyik szövege azonban helyes megvilágításba helyezi a nevetést. A Példabeszédek Könyve így szól: „Az embernek vidámsága meghosszabbítja az ő napjait.” A bölcs Salamon király is utalt arra, hogy a vidám szív a legjobb orvosság. A nevetés, szellemünk megszabadító tüsszentése valósággal csiklandozza a lelkünket, és kiöblíti belőle a negatív dolgokat. A humoros emberek közkedveltek, szimpatikusak és vonzóak, mindenki szívesen keresi a társaságukat. Ők maguk is szívesen kötnek új barátságokat, megnyerőek, az ajtajuk mindenki előtt nyitva áll. A nevetésben feloldódnak a határok, aki mosolyog, arra mások is visszamosolyognak. Ahogyan a mondás tartja: Mosolyogj, és a világ visszamosolyog rád.

 

A ne­ve­tő­kú­ra ajánl­ha­tó azok­nak is, akik emész­té­si gon­dok­kal küsz­köd­nek. Ha­tá­sá­ra ezen­kí­vül ak­ti­vi­zá­lód­nak immunrendszerünk ölősejtei is

 

Mindez elegendő ok arra, hogy a humornak nagyobb figyelmet szenteljünk, és minden napot nevetéssel kezdjünk. Valahogy úgy, ahogyan bizonyos japán kolostorok lakói reggelenként a tükör elé állnak, és mosolygással szabadítják fel a lelküket. Mi is mozgassuk meg a nap első perceiben a nevetőizmainkat! Ezzel boldogságjeleket küldünk az agyunkba, de a módszer serkenti a kreativitásunkat, és javítja az életminőségünket is. A nevetés nemcsak az örömet és a kellemes közérzetet serkenti, hanem pozitív hatást gyakorol az egészségünkre és az immunrendszerünkre is. Aki nevet, egészségesebb, boldogabbnak érzi magát és tovább él.

 

Minden ember nevetése ugyanolyan egyéni, mint az ujjlenyomata. Míg a magatartás-kutatók 18 különféle nevetést különböztetnek meg, addig a hétköznapokban ennél sokkal több variációval találkozunk. A valóságban a nevetésünk sokat elárul a személyiségünkről, de az aktuális hangulatunkról is.

 

Mi történik a szervezetben?

Nevetés közben a testünk valóságos sportteljesítményt végez: akár 80 különféle izmot is megmozgat az arc 15 nevetőizmától a hasunkig. A szemöldökünk megemelkedik, orrunk kitágul, szájunk felfelé húzódik, szemünk összeszűkül. A lélegzetünk felgyorsul, a hangszalagjaink rezegni kezdenek, nőknél körülbelül 550, férfiaknál 280 regzés/mp sebességgel. Kinyílt szánkon át a rekeszizmunk és a hasizmaink körülbelül 100 km/h sebességgel préselik ki a levegőt.

 

A nevetés nyomában járva az amerikai pszichológus, Gregory Bateson 1953-ban új tudományágat fejlesztett ki, amely a gelotológia (görögül a gelos szó jelentése: nevetni) nevet kapta. Ennek alapján a gelofil az, aki szívesen és sokat nevet, a geloterápia pedig a nevetéssel való gyógyítás. Manapság világszerte több mint 200 szakember foglalkozik a nevetés fizikai és lelki következményeivel.

 

Na­pi 15 perc­nyi ne­ve­tés jót tesz az egész­sé­günk­nek. A mód­szert meg­ta­nul­hat­juk a ne­ve­tőjóga segítségével

 

Így például a szakértők felfedezték, hogy a nevetés növeli az agyban az endorfinok, az idegsejtek közötti ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) szintjét. Ezek az anyagok felvidító, euforizáló és fájdalomcsillapító hatást fejtenek ki. Az endorfinok több biokémiai csoportba oszthatók: a noradrenalin aktivizálja a vállalkozó kedvet, a szerotonin növeli a kiegyensúlyozottságot, míg a dopamin felébreszti a kreativitást. Mindezek olyan, a saját testünk által termelt vegyületek, amelyeknek nagy gyógyító erejük van. Minden szívből jövő nevetés után eláraszt minket a boldogság, és mindez mellékhatások nélkül!

 

A nevetés nem csupán a vidámság kifejezése, hanem felfrissíti a testet, a szellemet és a lelket is. Aki naponta többször nevet, azzal nemcsak a jókedvét fokozza, hanem az emberekkel való viszonyát is javítja. A nevetés felébreszti az életkedvet, elősegíti a munkahelyi sikereket, örömteli találkozásokat tesz lehetővé. Segítségével könnyebben legyőzhetők a mindennapos konfliktusok, és a problémák is elveszítik komolyságukat. Tudományosan igazolt tény, hogy a humoros, pozitív emberek átlagosan öt évvel tovább élnek, mint komor társaik. A tudósok azt is felfedezték, hogy egy perc nevetés ugyanolyan hatást gyakorol a szervezetünkre, mint 25 percnyi lazító tréning.

 

A vidám, nevetős kedvű emberek másként szembesülnek a környezetükkel, mint a pesszimisták. A nevetés lefegyverző hatású, megtöri a jeget, és könnyedebbé teszi az emberi kapcsolatokat, a kommunikációt. A nevetés nemcsak az arcizmokat lazítja el, hanem a gondolkodást is frissebbé és könnyedebbé teszi, az ember így elégedettebb, kreatívabb és spontánabb lesz.

 

Egy angliai klinikán sikerült igazolni, hogy a krónikus fájdalmaktól szenvedő emberek panaszai lényegesen enyhültek, ha mulattató filmeket vetítettek nekik. A vizsgálat során megállapították, hogy a fájdalom csökkenése utána órákon át fennállt. Meglepő módon akadtak olyan betegek is, akiket a 10-14 napos nevetésterápia teljesen megszabadított a fájdalmaiktól.

 

Aszpirin és hashajtó helyett

Valószínűleg mindenki tapasztalta már, hogy egy-egy vidám élmény hatására elfelejtkezett valamilyen betegségéről. A nagy komikus, Groucho Marx szokta volt mondani, hogy a nevetés olyan, mint az aszpirin, csak kétszerte gyorsabban hat. A nevetés ezenkívül serkenti a légzéstevékenységet és emeli a vérben az oxigén szintjét. Ennek köszönhetően serkenti a szervezet energiafelhasználó folyamatait, a salakanyagok elégetését. Nagyon ajánlható tehát azoknak, akik rossz levegőjű térben dolgoznak vagy felületes a légzésük. Ha a tüdő gázcseréje ilyen módon többszörösére nő, akkor észrevehetővé válik a fizikai és szellemi teljesítmény fokozódása, a fáradtság és az apátia eltűnik.

 

A francia orvos, dr. Henri Rubinstein a nevetést mint gyógyító légzőgyakorlatot is ajánlja azoknak a pácienseknek, akiknek a tüdején és a hörgőin krónikus fertőzés vagy beszűkülés áll fenn. A nevetés lendületbe hozza vérkeringésünket, miközben a szórakoztató, kellemes érzések hatására a szervek vérellátása megnő. A szív is kacag, és ezzel fokozódik koszorúereinek összehúzódása, és megszabadul a terhes feszültségektől.

 

Tu­do­má­nyo­san iga­zol­ták, hogy a ne­ve­tés ha­tá­sá­ra az agy­ban bol­dog­ság­hor­mo­nok ter­me­lőd­nek. A ka­ca­gás fo­koz­za a vál­lalkozókedvet, a kreativitást, és harmonizálja az egész szerveztet

 

Akinek bélrenyhesége van, annak sem szabad szem elől tévesztenie a nevetés jótékony hatását. A vidámság erősíti a bélperisztaltikát, lazítja a gyomor-bél szakasz görcseit, serkenti az emésztőnedvek termelődését és az anyagcserét. A XIX. században élt német orvos, dr. Christoph Wilhelm Hufeland is úgy vélte, hogy a humor a legfontosabb emésztéssegítő. Erre a tudásra alapozott az a középkori szokás, hogy az asztalnál ülő vacsoravendégeket udvari bolondok szórakoztatták.

 

Nem utolsósorban még azt is említsük meg, hogy a nevetésnek pozitív hatása van az immunrendszerre. A kaliforniai Lee Berk neuroimmunológus igazolni tudta, hogy a vidámság segítségével tartósan serkenteni lehet a természetes ölősejtek, valamint az immunglobulinok (mindkettő az immunrendszer fontos eleme) termelését. Egy-egy olyan nap után, amelyen mondjuk mulatságos filmet néztünk meg, mérhetően magasabb a vérben az immunglobulinok szintje. Aki tehát védekezni akar a legközelebbi náthafertőzés ellen, annak a vitaminokban gazdag étrend, a mozgás és a növényi hatóanyagok mellett a nevetésről sem szabad elfelejtkeznie.

 

A fentieken túl a nevetés bevált módszer az öngyógyító erők serkentésére. Aki levertnek, betegnek és szenvedőnek érzi magát, az a szó szoros értelmében egészségesre nevetheti magát. Számos kóros tünet ugyanis gyorsabban gyógyul, ha a kezelést humorral egészítik ki. Ahogyan az ember betegre nyafoghatja magát, úgy lehetséges az ellenkezője is, az egészségesre nevetés. Már Henri de Mondeville, a XIII. század ismert orvosa is megállapította: "A csodadoktor eltanácsolja a pácienseit az olyan érzésektől, mint a harag, a gyűlölet vagy a szomorúság. Arra emlékezteti őket, hogy a testet az öröm erősíti, a szomorúság pedig gyengíti."

 

Biztató gyógyulási eredmények

Az amerikai orvos, James J. Wals egyszer megállapította: "Az ember egészségei állapota egyenes arányban áll azzal, milyen gyakran nevet." Hogy a vidámság gyógyszerként is alkalmazható, azt a New England Journal of Medicine egyik cikke is bizonyítja. A cikk szerzője arról számol be, hogyan gyógyult meg magától a gerincgyulladása (spondylartritisz), holott az orvos már feladta a reményt. A cikket író beteg a bajára a C-vitamin mellett vidám filmeket "szedett", és észrevette, hogy az állapota minden egyes átnevetett film után javult. Vérsüllyedési értékei is pozitív irányba változtak, ami annak volt az orvosi bizonyítéka, hogy szervezetében a gyulladás kezdett visszavonulni.

 

A gye­re­kek még so­kat ne­vet­nek, na­pon­ta át­la­go­san 400 al­ka­lom­mal. A felnőtteknél ez napi 20-ra csökken

 

Ezenkívül számos további példa bizonyítja, hogy a nevetés még reménytelen állapotban lévő betegeket is újra lábra állíthat. Charles Dickens, a híres angol író számolt be egy matrózról, aki hosszú éveken át süketnéma volt. Egy napon a társai elvitték egy londoni színházba, ahol a Joey nevű híres bohóc lépett fel. A szóban forgómatróz rendkívül jól szórakozott, és az egyik különösen mulatságos tréfa után egyszer csak odafordult az egyik társához, és megdicsérte a bohócot. Ekkor derült ki, hogy hirtelen hallani és beszélni egyaránt tudott. Ilyen eseteknél merül fel az emberben az ötlet, hogy a nevetésterápia talán hasznosabb volna sok gyógyszernél. Az amerikai indián törzseknek (példádul a hopiknak vagy a pueblo indiánoknak) bohócdoktoraik voltak, akik megnevettették a betegeket, hogy ilyen módon űzzék ki belőlük a rossz szellemeket.

 

A nevetés visszatér

Ha valaki ma még nem nevetett volna, akkor gyorsan pótolja! A szívből jövő kacagás ugyanis pozitívan változtatja meg a hangulatot, és jó hatással van az egész szervezetre. Egypercnyi, tudatosan alkalmazott nevetés hatására boldogsághormonok szabadulnak fel az agyban, és aktivizálják az agynak a vidámságért felelős területeit. A nevetőizmok mozgatása már önmagában is segíti a vidámságra való ráhangolódást.

 

A bohócdoktorok elsősorban gyerekkórházakban dolgoznak

 

A nevetést mindennap tudatosan kellene ápolni. Ehhez elegendő jól körülnézni magunk körül, hiszen az élet annyi vidám és mulatságos dolgot kínál. És arról se feledkezzünk meg, hogy rendszeresen rámosolyogjunk embertársainkra. A kedvességet visszakapjuk, és sok sorompó leomlik. Ahogyan egy kínai mondás tartja: "A világ tele van apró örömökkel. A művészet abban áll, hogy meglássuk és észrevegyük őket."

 

 

Így gyógyítanak a bohócdoktorok

A bohócdoktorok számos országban - így Magyarországon is - tevékenykednek, elsősorban a gyerekkórházakban. Munkájuk azon a felismerésen alapul, hogy a humor meggyorsítja a felépülést. A gyerekkórházakban dolgozó, képzett bohócdoktorok látogatása egyértelműen pozitív hatással van a kicsikre: eltereli a gondolataikat, elfeledkeznek a szorongásaikról, felébred játszó– és életkedvük, és gyorsabban gyógyulnak. Az első bohócdoktorképzőt az Egyesült Államokban alapította Michael Christensen 1986-ban, és a módszer azóta a világ számos országában elterjedt. Ezenkívül a humort mint pszichoterápiát az idősek otthonaiban is egyre gyakrabban alkalmazzák. 

 

Nevessük magunkat egészségesre!

Német nyelvterületen arra is van lehetőség, hogy az érdeklődők úgynevezett nevetőklubokhoz csatlakozzanak. Itt a vidámságot jógagyakorlatok útján serkentik. A program irányvonala a nevetőjóga megalapítója, dr. Madan Kataria elvein alapul, aki a módszert számos indiai iskolában és gyárban bevezette már. Kataria már egy évtizede szervezi a bombayi Lokandwala parkban a nevetőtalálkozókat, ahol a résztvevők kora reggelenként humoros rendezvényeken találkoznak, hogy eddzék nevetőképességüket.

 

A hu­mort egy­re in­kább fel­hasz­nál­ják ter­ápia­ként az idősotthonokban is

 

A módszer hamarosan meghódította India további nagyvárosait is, például Goát vagy Bangalorét. Kataria a maga hosszú éveken át szerzett tapasztalatai alapján kialakította azt a speciális jóga-nevetéstechnikát, amely afféle vidámságaerobiknak tekinthető. A rendkívül szórakoztató módszer a pszichét meditatív légzőgyakorlatokkal, nevetéshangokkal és pantomimhoz hasonlító mozgásokkal kényezteti.

 

A tréning során a résztvevők a felszabadult nevetés állapotát élik át, amelynek köszönhetően a jókedv és a derült kedélyállapot napokig is eltart. A rendszeres tréning hatására tartósan javul az alaphangulat, az életkedv felébred, az optimizmus nő, a stresszhatások csökkennek, a fizikai feszültségek feloldódnak. Nemritkán megfigyelhető az olyan panaszok enyhülése, mint migrén, fejfájás, reuma, asztma, bronchitis, szív- és keringési betegségek, emésztési zavarok és pszichoszomatikus bántalmak.

M. L.
XI. évfolyam 8. szám

Címkék: nevetés, nevetőklub

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.