Egészséges életmód

Reumás ízületi gyulladások


A reuma elnevezés sokféle betegséget takar. Ezek közül a legfontosabbak a reumás láz, a reumás szívizomgyulladás és a reumás ízületi gyulladás. Az utóbbi – amely a mozgásszervek egyik súlyos betegsége – kötődik leginkább a klasszikus reumaképhez.

 

A reumás ízületi gyulladás autoimmun-betegség, kialakulásának pontos oka jelenleg ismeretlen. A betegség úgy kezdődik, hogy az immunrendszer – jelenleg ismeretlen okból – az ízületekben található kötőszöveteket ellenségnek, idegen, eltávolítandó anyagnak tekinti és megtámadja. A „támadást” úgy kell elképzelni, hogy a rendszer megnöveli a molekularoncsoló szabad gyökök mennyiségét. A nagy energiafelesleggel rendelkező molekulák energiájukat igyekeznek átadni más vegyületeknek, melynek következménye a fogadó molekula szétesése, elroncsolódása lesz, mivel az energiafelesleget kevés molekula képes tartósan, következmények nélkül hordozni. A kötőszövetek elroncsolódása komoly, egyre súlyosbodó fájdalmakkal jár, az ízületek fokozatosan lemerevednek, bizonyos mozdulatokat leírhatatlan fájdalmak kísérnek. A beteg vérében hirtelen megnövekszik több, a gyulladásokra jellemző molekula – interleukin-1 és -6, tumornekrózisfaktor-alfa – mennyisége. Fokozódik a gyulladások kifejlődésében fontos szerepet vállaló prosztaglandinok és leukotriének mennyisége is.

 

A betegség nők esetében háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. A fejlett országokban a lakosság 3-4%-át érinti.

 

 

A tápanyaghiány a reumás ízületi gyulladásban szenvedőknél

A reumás ízületi gyulladásban szenvedőknél a D- és B-vitaminok hiányát figyelték meg elsősorban. A nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavak alacsony szintje ronthatja még komolyabb mértékben a beteg állapotát.

 

1966-ban Angliában végzett megfigyelések szerint a betegség aktív szakaszában lévők szervezetében a B2-vitamin (riboflavin) szintje jóval alacsonyabb a normál értéknél. A B2-vitamin gyulladásgátló enzimek működését biztosítja. Hiánya esetén csökken az enzimek aktivitása, a gyulladásos folyamatok előtérbe kerülnek. Feltételezhetően a vitaminhiány ebben az esetben oka a betegségnek és nem következménye, mint az a legtöbb esetben fennáll. Ugyanakkor nem ismeretes olyan kezelés, illetve annak eredménye, ahol ezt a teóriát elfogadva a betegséget a napi szükségletet meghaladó B2-vitamin-mennyiséggel próbálták meg gyógyítani.

 

Súlyosabb esetben a reumás ízületi gyulladás következményeként a csontállomány csökkenésével is számolni kell. Német kutatók egy 1998-ban végzett vizsgálatukban kimutatták, hogy a csontvesztés csak akkor következik be, ha a beteg D-vitamin-hiányban szenved. A D-vitamin-hiány növeli a fehérvérsejtek számát, erősödik az ízületekben a gyulladásos folyamat. A D-vitamin-hiány megszüntetése mérsékelheti a betegek szenvedéseit, azonban a bevitel mértékét csak óvatosan lehet növelni, tekintettel a zsírban oldódó, halmozódásra képes vitaminra, melynek feleslege káros is lehet!

 

Az omega-3 zsírsavak – más néven telítetlen zsírsavak vagy F-vitamin – nem kielégítő bevitele szintén fokozza a reumás ízületi gyulladás kifejlődését. A telítetlen zsírsavak a prosztaglandin-anyagcserében játszanak fontos szerepet. A prosztaglandin vegyületcsalád egyes tagjai hasznosak szervezetünk számára, más tagjai viszont gyulladásos folyamatokat váltanak ki, segítik azok lefutását. Ez sem káros minden esetben, hiszen a gyulladás kialakulása a szervezet egyik védekező mechanizmusa. A folyamat akkor okoz bajt, amikor a gyulladáskeltő anyagok termelődése nem a megfelelő helyen és időben történik!

 

Vitaminok hatása a reumás ízületi gyulladásra

A reumás ízületi gyulladás ismeretlen kiváltó oka miatt kezelése a tünetek mérséklésére szorítkozik. A tünetek enyhítésének alapja a folyamatban fokozottan képződő szabad gyökök hatástalanítása, illetve a fájdalmakat kiváltó, gyulladásserkentő anyagok képződésének visszaszorítása.

 

Számos diétatípus létezik, melyek többsége azon a megfigyelésen alapszik, hogy az olyan társadalmakban, ahol úgynevezett „primitív” étrenden élnek az emberek, ott a reumás ízületi gyulladás szinte ismeretlen fogalom. Ez a betegség a fejlett nyugati világ jellemzője, ahol a nyugati típusú étrend a jellemző. A „primitív” szót azért kell idézőjelbe tenni, mert egyre jobban erősödik az a nézet, hogy bizony szervezetünk számára ez a megfelelő táplálékbevitel. A legtöbb betegség elkerülése szempontjából az egészséges étrend teljes értékű élelmiszereket, zöldségeket és rostokat tartalmaz elsősorban. Kevés benne a hús, a finomított szénhidrát, valamint a telített zsírsav!

 

A reumás ízületi gyulladás folyamatának megfelelően megválasztott étrenddel történő mérsékelhetőségében számos orvos nem hisz. Több érvet is fel tudnak hozni kételkedésük alátámasztására. Az étrendváltozás hatása csak lassan, sokszor 4-6 hét múlva jelentkezik. Az elért eredményt – ha az egyáltalán az étrendváltozásnak köszönhető – gyorsan tönkre lehet tenni. Négy-hat heti húsmentes táplálkozás után észlelhető kedvező változás a beteg állapotában egyetlen szelet hús elfogyasztásával tönkretehető.

 

A táplálkozás hatásának számadatokkal történő alátámasztása a legnehezebb feladatok közé tartozik. A szakirodalmat kutatva kevés, orvosi szempontból megfelelően végzett vizsgálat található, mivel itt egy összetett rendszer tanulmányozása a feladat. Klinikai vizsgálatokkal az összetett rendszerek csak nagyon nehezen tanulmányozhatók, a hatalmas költségekről nem is beszélve.

 

Ne felejtsük azonban el, hogy más egy gyógyszer beszedése, és más egy étrendváltoztatás. Az előbbit csak meghatározott ideig végezzük, és amint meggyógyultunk, el is lehet felejteni. Az étrendváltoztatás felér egy életmódváltással. Nem lehet csak egy időszakban csinálni, egy életre szóló tevékenység ez. Csak ekkor van reményünk a tartós sikerre. Az életvitel megváltoztatása több egy gyógyító folyamatnál.

 

A következőkben a reumás ízületi gyulladás mérséklését leghatékonyabban biztosító vitaminokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményeiből mutatok be néhányat, a teljesség igénye nélkül.

 

F-vitamin

A táplálék zsírsavtartalma és főleg annak minőségi összetétele kulcskérdés a reumás megbetegedések szempontjából. A telített zsírsavak fogyasztásának visszaszorítása általános követelmény. A reumás problémák szempontjából fontosabb szerep jut a telítetlen zsírsavaknak. A szervezet számára nélkülözhetetlen változatait F-vitaminoknak is nevezik. Két nagy csoportba oszthatók: az omega-6 és az omaga-3 zsírsavakra. A reumás ízületi gyulladás szempontjából az előbbi csoport káros, az utóbbi viszont kifejezetten hasznos.

 

Az omega-6 zsírsavak egyik jellegzetes, leggyakrabban előforduló képviselője az arachidonsav, melyből a szervezetben prosztaglandinok és leukotriének keletkeznek. E két vegyületcsalád a gyulladások kiváltásában kulcsszerepet játszik. A gyulladás a szervezet védelmi reakciói közé tartozik, de csak akkor, amikor idegen anyagok, mikroorganizmusok eltávolítása érdekében fejlődik ki. Sajnos az autoimmun-betegségek a védelmi rendszer téves helyzetfelismerésének következményei. Ilyenkor az egyébként hasznos molekulák válnak „ellenséggé”, és elpusztításuk vezet a betegség kifejlődéséhez! Az autoimmun-betegségek esetében az omega-6 zsírsavak jelenléte kifejezetten káros. Arachidonsav elsősorban a húsokban és a tejtermékekben fordul elő. A reumás fájdalmakban szenvedőknek ajánlatos kerülni vagy jelentősen csökkenteni fogyasztásukat!

 

Az omega-3 zsírsavakból keletkeznek a gyulladásos folyamatok képződését gátló molekulák. Az omega-3 zsírsavak két jellegzetes molekulája található meg a legtöbb tápanyagban: az EPA (teljes nevén: ejkozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav). Mindkét zsírsav nélkülözhetetlen szervezetünk számára, ugyanakkor előállítani nem képes őket, ezért a táplálékkal kell biztosítanunk a napi szükségletet, melynek mértéke viszont nincs pontosan meghatározva. Támpontot az olyan népcsoportok étrendjének megfigyelése és alapos elemzése adhat, ahol a reumás panaszokat csak hírből ismerik. A kísérletek során a vizsgált betegeknek általában 1-3 g telítetlen zsírsavat tartalmazó készítményt adnak naponta.

 

1998-ban az amerikai Massachusettsi Orvosi Egyetem kutatói 56 reumás ízületi gyulladásban szenvedő beteggel etettek naponta 2,8 g gamma-linolénsavat. Ez a telítetlenzsírsav-származék számos növényi olaj összetevője. Hat hónapos táplálás után a betegek állapota jelentős mértékben javult. A javulást klinikai vizsgálatokkal is tudták igazolni. A betegek egy része a 6. hónap után abbahagyta a gamma-linolénsav-bevitelt, állapotuk hamarosan rosszabbodott és fokozatosan visszajöttek kezdeti szenvedéseik. Akik tovább szedték a telítetlen zsírsavakat, 80%-uk állapota nem romlott egy év elteltével sem.

 

Egy másik, szintén amerikai tanulmány során halolajkapszulát szedtek a betegek, és hasonló eredményeket sikerült elérni. A halolajkivonatot tartalmazó készítmények a reumás ízületi gyulladás tüneteinek mérséklése érdekében a legjobb telítetlenzsírsav-forrásnak bizonyultak. 1994-ben belga kutatók 90 betegnek adtak 12 hónapon keresztül napi 2,6 gramm omega-3 zsírsavakat tartalmazó halolajkapszulát. A betegek közérzete fokozatosan jobb lett, fájdalmaik tartósan mérséklődtek.

 

A halolajkapszula szedése nem teljesen veszélytelen tevékenység. Mértékével kell elsősorban óvatosan bánni. Hosszú évek során a következő mellékhatásokra derült fény:

 

Fokozza a szélütés kockázatát. Különösen akkor áll elő ez az állapot, ha a beteg aszpirint is szed rendszeresen.

 

Megzavarhatja a véralvadás folyamatát.

Hasmenést okozhat.

A gyomorban emésztési zavarokhoz hasonló tüneteket vált ki.

A zselatinkapszulába töltött halolaj helyett inkább természetes források fogyasztása javasolt!

 

E-vitamin

Az E-vitamin kiváló gyökfogó tulajdonsága következtében képes gátolni a gyulladásos folyamatokat. 1997-ben Angliában 42 beteg kapott 12 héten keresztül napi 600 mg E-vitamint. A betegek korábban reuma kezelésére használt gyógyszerkúrában is részesültek. Jelentős fájdalomcsökkenést tapasztaltak a vitaminbevitel eredményeként. Hagyományos gyógyszerekkel nem sikerült a fájdalmat ilyen mértékben mérsékelni.

 

Az E-vitamin növeli a halolaj hatékonyságát. A telítetlen zsírsavak fokozottan érzékenyek a szabad gyökök támadásával szemben. E-vitaminnal kombinálva biztosítható a telítetlen zsírsav molekulaláncok védelme a gyökök okozta roncsoló oxidációval szemben.

 

A legtöbb esetben a hatékony E-vitamin-mennyiség 100–400 mg között mozog naponta. Minél tovább akarjuk szedni, annál kisebb adagot kell bevenni.

 

 

C-vitamin

A reumás ízületi gyulladásban szenvedők gyakran szednek panaszaik enyhítésére aszpirint vagy valami más szalicilsav-származékot. Ez a vegyületcsalád erősen csökkenti a szervezet C-vitamin-készletét, ezért nem árt azt pótolni. Emellett a C-vitamin hatékony eleme a szabad gyököket hatástalanító antioxidáns rendszernek. Csökkenti a hisztaminszintet, amely meglehetősen magas értéket vehet fel gyulladásos állapotban.

 

 

Flavonoidok

A rendszeres zöldtea-fogyasztás mérsékli a reumás panaszokat. A zöldtea-ivás évszázados hagyományát őrző és folytató népeknél a reumás panaszok igencsak ritkán fordulnak elő.

 

B-vitaminok

A B-vitaminok közül a B2-, B3, B5- és B6-vitaminok esetében közöltek eredményes kezelésekről adatokat. A vizsgálatok jellemzője, hogy a betegek a napi szükséglet többszörösét (10-1000x-esét!) kapák. A B-vitaminok ilyen mennyisége számos mellékhatást képes kiváltani, ezért nem ajánlatos orvosi ellenőrzés nélkül ilyen kezelést kipróbálni. Szerencsére ritka az olyan B-vitamin-készítmény, amelyben a vitaminok mennyisége a már említett vizsgálatokban használt adagokkal egyenlő. A forgalomban lévő, nagy dózisú vitamint tartalmazó készítmények engedélyezése körül nem szokott minden rendben lenni, hiszen a hatóság étrendkiegészítőként nem engedi forgalmazni, gyógyszerként történő bejegyzéséhez meg nem áll rendelkezésre megfelelő klinikai vizsgálat, amely tényleges hatást igazol!

 

D-vitamin

A D-vitamin-hiány oka lehet a reumás ízületi gyulladás kifejlődésének. Nemrég ért véget egy 11 éven keresztül végzett megfigyeléssorozat, melyben majdnem 30 000 nő vett részt. Egyértelműen sikerült kimutatni, hogy már a napi D-vitamin-bevitel biztosítása is képes jelentősen akadályozni a betegség kifejlődését. Aki valamilyen oknál fogva a szükségesnél több D-vitamin fogyasztott napi rendszerességgel, annál ez a betegség szinte sosem alakult ki. Nem szabad azonban megfeledkezni a D-vitamin zsírban oldódó képességéről, melynek következtében képes halmozódni. Ennek következményei komoly mérgezések is lehetnek, ezért a fokozott mennyiség tartós bevitele semmiképp sem ajánlott.

 

Hatóanyag Élelmiszer, amelyben jelentős mennyiségben fordul elő
Omega-3 zsírsavak lazac, tonhal, pisztráng, makréla
C-vitamin vörös képoszta, burgonya, eper, mandarin, narancs, kivi
E-vitamin mandula, avokádó, brokkoli, mangó, földimogyoró, napraforgómag
Flavonoidok áfonya, grépfrút, alma, hagyma, szója, csokoládé, citrom, paradicsom, répa
   

Dr. Szabó Oszkár
IX. évfolyam 5. szám

Címkék: ízületi gyulladások, reuma

Aktuális lapszámunk:
2018. február

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.