Egészséges életmód

Salaktalanítás és savtalanítás

Lúgos böjt vagy alapdiéta – két választási lehetőség, egy kúra


 

Ki ne akarná magát egészségesebbnek és életerősebbnek érezni? A salaktalanítás, a savtalanítás és a méregtelenítés jól hangzik, pláne ha az a lehetőség is kiegészíti, hogy néhány fölös kilótól is megszabadulhatunk. A túl sok evéssel töltött év végi ünnepek után mindez sokak szemében tűnik vonzónak. A „böjt” kifejezés ugyanakkor sokakat elriaszt. Számos egyéb lehetőség létezik azonban szervezetünk tehermentesítésére, mint a szilárd táplálékokról való teljes lemondás. Mind a lúgos böjt, mind az alapdiéta keretén belül ehetünk. Csak az nem mindegy, mit.

 

Természetesen bizonyos élelmiszerekről ekkor is le kell mondani, elsősorban az állati eredetű fehérjékről. Ezekből ugyanis a szervezetünkben olyan anyagcseretermékek keletkeznek, amelyeket sem értelmesen feldolgozni, sem eltávolítani nem lehet, hanem tárolódnak a kötőszövetekben, és ott különféle blokádokat idéznek elő. Ezt nevezi a nyugati természetgyógyászat salakanyagoknak.

 

A 20. század második felében Lothar Wendt professzor bizonyította be, hogy szervezetünk valóban képes a fehérjék tárolására, sajnos önnön hátrányára. Az ő elméletén nyugszik egy egyszerű salaktalanítási eljárás, az úgynevezett fehérjeböjt, az a szigorúan vegetárius (vegán) étkezés, amelyet a „napi egy étkezés, heti egy nap, évi egy hónap fehérje nélkül” elv határoz meg.

 

Az állati eredetű fehérje a fő forrása a savterhelésnek, mivel az állati eredetű termékek kéntartalmú aminosavjai savas módon dolgozódnak fel a szervezetünkben. Mivel a civilizációs koszt nagy részét állati eredetű termékek teszik ki, ez egyenlő az elsavasodás veszélyével.

 

Az elsalakosodás és a túlsavasodás szerepet játszik szinte valamennyi civilizációs betegségben a magas vérnyomástól a reumáig. És abban is, hogy hamarabb kifáradunk, mint ha természetes táplálékon élnénk. A sav- és salaktalanítás legjobb módszere a vegán kúra. Egy ilyen kúrának, amely ideális esetben a hosszú távú táplálkozásnak is alapját képezi, számos további előnye van:

 

Növényi koszt esetén csökken a koleszterinszint. Nemcsak azért, mert a növényi eredetű ételekben nincs koleszterin, hanem azért is, mert ezek rosttartalma megköti a koleszterint.

 

Ha lemondunk az állati táplálékokról, akkor szervezetünkben csökken az arachidonsav mennyisége. Ezzel lényegesen mérséklődik a gyulladásra való hajlam, ami előnyösen hat a reumás betegek állapotára.

 

Az állati fehérjéktől való mentesség csekélyebb húgysavterhelést jelent, és ezzel lényegesen alacsonyabb köszvényrizikót.

 

Ehetünk zöldségeket és rizst, magokat és dióféléket, zöldfűszereket és mértékkel gombát, illetve növényi olajokat

 

A vegán koszt azt jelenti, hogy nemcsak a húst hagyjuk el, hanem a tojást, a sajtot, a tejszínt is – minden állati eredetű terméket. Kérdés, hogy mit ehetünk akkor? Nos, mindenféle zöldséget, és hogy még mi mindent, az nem annyira egyértelmű.

 

 

Lúgos böjt: karcsúsodás zöldséggel és gyümölccsel

Többféle koncepció létezik ugyanis. Manapság a legnépszerűbbnek a Sabine Wacker-féle lúgos böjt tűnik. Kifejlesztője a Buchinger-féle klasszikus gyógyböjtből indult ki, megállapítva, hogy a szilárd táplálékról való lemondást csak kevés páciens élvezi, és aki meg is teszi, az év többi időszakában kevéssé változtat addigi táplálkozási szokásain. Böjtöl egy hétig, aztán minden marad a régiben.

 

Sabine Wacker tehát kifejlesztette a lúgos böjtöt, amelynek lényege, hogy egy-két hétre mondjunk le a savképző élelmiszerekről. Engedélyezett minden zöldség (kivéve a spárga, az articsóka és a kelkáposzta, amelyek enyhén savképzők), minden gyümölcs, növényi olajak, zöldfűszerek, gomba, magok és diófélék. Mivel ezekből eleget ehetünk, nem keletkezik éhségérzet, mint a klasszikus böjtnél, és fogyni is lehet vele, állítólag heti négy kilót is (kellő fegyelmezettséggel, kevés evéssel, néha éhezéssel). Ráadásul ez a böjt nagyszerű lehetőséget kínál az egészséges táplálkozásra való tartós áttérésre is. Ezzel a módszerrel enyhülhetnek vagy akár el is tűnhetnek az allergia, az akne, a migrén, a depresszió és egy sor más betegség tünetei. Emellett azonban egyéb módszerek is léteznek, amelyekkel hasonló gyógyulási eredmények érhetők el.

 

 

Vegán bázisdiéta: a zöldségen kívül rizst is ehetünk

A vegán bázisdiéta szintén tarthat kúraszerűen egy meghatározott ideig, de a hosszú távú étkezés alapjául is szolgálhat. Ehetünk zöldségeket és rizst, valamint magokat és dióféléket, zöldfűszereket és mértékkel gombát, illetve növényi olajokat.

 

Bár sokan úgy vélik, a gabonafélék savasítanak, a helyzet épp az ellenkezője: a gabonák savtalanítanak. Természetesen nem óriási mennyiségben és nem kenyér vagy müzli formájában, hanem napi 300 gramm főtt, hántolatlan rizsként.

 

A vegán bázisdiéta ázsiai inspirációjú, egyfajta makrobiotikának is felfoghatjuk. A rizst is bevonó diétát (amelyben helyet kaphat még a köles és a többi gluténmentes gabonaféle is) azonban nyugaton is sikerrel alkalmazták például reumás betegeknél. 

 

 

Krumpli: lúgképző, de vajon ajánlható-e?

Ami az alapdiétában a hántolatlan rizs – tudniillik energia- és szénhidrátforrás –, az a lúgos böjtben a krumpli lehetne. A krumpli ugyanis erősen lúgképző. A zöldség-krumpli kombináció – ellentétben a zöldség-rizzsel – mégis sokkal inkább azt az érzést kelti, hogy „valami hiányzik”, és a tartós étkezési átállításnál jobban igényli a hús, tojás, sajt jelentette kiegészítést.

 

Ázsiai szemszögből nézve ezért a krumpli jin karaktere lehet a felelős, amely kiegyensúlyozásként erőteljes jangot igényel. Ezzel szemben a rizs semlegesebb, középen helyezkedik el. A vegán alapdiétában a krumpli tehát inkább kiegészítésként jön szóba, például egy zöldségegytál részeként.

 

Sok páciensnél érdemes korlátozni a gyümölcsfogyasztást

A gyümölcsevésnek első pillantásra számos praktikus előnye van: kényelmesen elkészíthető (például reggelire), változatos és finom. Mivel azonban a gyümölcs mégis problematikus lehet, Sabine Wacker a következőket ajánlja:

 

Lúgos böjt során a gyümölcsök aránya ne legyen több 20 százaléknál, különben könnyen puffadás állhat elő.

 

14 óra után ne együnk nyerset.

 

Gyümölcsöt csak üres gyomorra fogyasszunk, ne egy étkezés végén, különben erjedési folyamat indul meg.

 

A vegán bázisdiétánál a „zöldség vagy gyü­mölcs” formula után kérdőjel áll, mivel a következőket kell figyelembe venni:

 

Sok ember nehezen emészti meg a nagyobb mennyiségű gyümölcsöt, például a psoriasis vagy az ekcéma még javulhat is a gyümölcs elhagyása után.

 

Sokan túlbecsülik a gyümölcsök egészségre gyakorolt jótékony hatását, és előnyben részesítik azokat a zöldségekkel szemben, még akkor is, ha emésztési problémáik támadnak tőlük.

 

Végül, de nem utolsósorban: a gyümölcs hűt! Éppen ezért főként a hideg évszakokban nem túl jó ötlet mondjuk ezzel kezdeni a napot.

 

A gyümölcs tehát nem tartozik a bázisdiétához, hanem egyéni érzékenységtől függően fogyasztható. Még mindig jobb, mint az édesség! A lúgos böjttel ellentétben, ahol a gyümölcsöt főként nyersen eszik, az alapdiétában a kis mennyiségű gyümölcsöt inkább főzve fogyasztják, például kompót formájában.

 

Inkább nyerskoszt, vagy napi háromszori meleg étkezés?

Az alapdiéta felfogása alapján legalább a hideg évszakokban érdemes lenne napi háromszori meleg ételt fogyasztani, ez is a módszer ázsiai eredetét mutatja. De nem mindenki eszik szívesen reggelire főtt rizst zöldséggel (bár energiát ad és könnyen emészthető), ezért bevonhatjuk a gyümölcskompótot, például egyik reggel zöldségleves, másik reggel rizs almakompóttal, harmadik nap rizsleves.

 

A rizs és a zöldség hosszabb távon azonban nemcsak unalmas, hanem egyoldalú is, bár Ázsia népei évezredek óta bizonyítják, hogy ilyen étkezés mellett nem kell hiányállapotokkal számolni. A diétát azonban felépíthetjük úgy, hogy (akár a kúra alatt is) rizs helyett főtt, gluténmentes gabonaféléket is alkalmazunk: köles, kukorica, hajdina, amaránt, quinoa. Ezeknek sajnos jellemzően erőteljes ízük van, ami miatt nehéz naponta háromszor ezt enni, míg a rizsnél ez a probléma nem áll fenn.

 

Ami a kenyéren van, általában egészségtelen

A kúráról a tartós táplálkozásra való átállást a lúgos böjtnél és a bázisdiétánál is sok hasonlóság jellemzi:

 

A kenyérrel (búza, rozs) bánjunk takarékosan! Nem képezheti az egészséges táplálkozás alapját, mivel amihez esszük, az általában egészségtelen: kolbász, sajt, lekvár.

 

Hosszú távon a lúgos böjtnél a főtt gabonát felváltja a gabonapehely és -csíra, mivel Sabine Wacker szerint hosszabb távon az otthon főzött gabona is megterheli az emésztőrendszert. A bázisdiétában ezzel szemben másként látják: az ázsiai módon puhára főtt rizs jól elviselhető. Minél érzékenyebb az emésztőrendszer (főként az elején), annál puhábbra kell főzni a rizst vagy az egyéb gabonafélét. A rizsnyákot egyébként is szokták betegeknek adni.

 

A gabonához és a zöldséghez fehérjeforrásoknak is kell csatlakozniuk. A növények közül ezek elsősorban a hüvelyesek (bab, lencse, borsó). Elődeink ezekből sokszorta többet ettek, mint mi, mielőtt a hús ennyire olcsóvá vált volna. Javasolhatók az ázsiai szójatermékek is (tofu, tempeh). Az állati eredetű termékek csak korlátozottan fogyaszthatók: napi 100-150 gramm joghurt vagy kefir, hetente egyszer hal, és egyéni érzékenységtől függően egy kevés sajt.

 

A cukor, kávé, limonádé és alkohol nem tartozik a naponta fogyasztandó termékek közé, tartogassuk ezeket különleges alkalmakra. Mindkét étkezési forma szigorú, fegyelmezettséget követel, és minél többször szegjük meg, annál nehezebb a helyes úton maradni.

 

Az egészséges táplálkozás mindig fegyelem kérdése. Még ha ízlik is – ami az elején nincs mindig így –, a kávé, a cukor rég tönkretette az ízlésünket. Társadalmi okai is vannak annak, hogy az ember akkor is nehezen töri meg évtizedek rossz szokásait, ha ezeknek hátrányos hatását a saját bőrén érzékeli. Mértékletesen minden „engedélyezett”. De talán a Wendt-féle, már említett ritmus is kiélesíti az intuíciónkat, hogy észrevegyük: nem minden tesz jót a szervezetünknek.

M.L.
XVI. évfolyam 3. szám

Címkék: böjt, diéta, salaktalanítás, savtalanítás, táplálkozás

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.