Egészséges életmód

Stressz

Vitaminok szerepe a szervezetben 12. rész


A stressz egy „szakkifejezés a szervezet olyan állapotának jelölésére, amelyben az egyensúly megbomlását külső vagy belső ingerek, fizikai vagy pszichikus terhelő hatások veszélyeztetik. Az ember lelki és élettani védekezéssel reagál az ún. stresszokozó ágensekre; ha ezek túl agresszívak vagy a védekező mechanizmusok elégtelenek, pszichoszomatikus betegséget vagy egyéb lelki zavart okozhatnak” (Britannica Hungarica, 16. kötet, 629. oldal). A stressz fogalmát 1936-ban Selye János professzor alkotta meg. Stressz azóta létezik, amióta élőlények jelentek meg a Földön. Az élő szervezetek védekező rendszerének kialakulása csak a stressz segítségével lehetséges. A fajok fejlődésének egyik mozgatórugója. Az ember esetében a stressz következménye főleg a XX. századtól kezdődően két csoportba lett osztható. Selye professzor szerint létezik egy hasznos és egy káros stressz, melyet ő distressznek nevezett el. A hasznos stressz a szervezet számára fontos folyamat, segíti a védekezőképesség fenntartását. A gondot a káros stressz okozza. Következményei kihatnak a teljes szervezetre és gyakran kiszámíthatatlanok.

 

Az ősember számára a káros stressz még nem létezett. Életét a létfenntartásért vívott küzdelem teljes egészében kitöltötte.

 

1. táblázat: Az adrenalin élettani hatása

 

Élettani hatás Következménye
A szervezet számos helyén összehúzza a hajszálereket Fokozódik a sejtek oxigénellátása, gyorsul a hőcsere
Tágítja a vázizmok és a máj ereit Az izmok fokozott munkavégzésre lesznek képesek, a máj méregtelenítő szerepe előtérbe kerül
Fokozza a szívizom összehúzódásának erejét és frekvenciáját Gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás
Serkenti a májban raktározott glikogén glükózzá történő lebomlását Emelkedik a vércukorszint. A glükóz tápanyag az energiatermeléshez
Növeli a szabad zsírsavak mennyiségét a vérben A szabad zsírsavak az energiaellátásban játszanak fontos szerepet, de csak meghatározott mennyiséget képes az energiaellátó rendszer felhasználni. A felesleg lerakódhat az érfalakra és érszűkület, infarktus alakulhat ki!
   

Korunk emberének gondjai mások. Nekünk nem kell félnünk, hogy az utcasarkon egy felbőszült mamutba botlunk, de:

 

• olyan mértékű környezetszennyezéssel kell szembenéznünk, melynek élettani hatásait egyre nehezebben képes szervezetünk kivédeni,

 

• fokozódó létbizonytalansággal kell naponta együtt élnünk a munkahelyünkön, ahol sokszor nem tudjuk, meddig biztosított a fizetésünk, egyre nehezebben megoldható táplálkozási problémák sorozatával szembesülünk, kezdve az egészséges lét megőrzéséhez szükséges élelmiszerek egyre növekvő árától az élelmiszeripar által készített, a kényelmesebb életet biztosító, ugyanakkor a szervezetet romboló mesterséges termékek fogyasztásáig bezárólag.

 

 

A stressz nem betegség, hanem a szervezet reakciója az őt ért külső, egyensúlyát megváltoztató behatások elleni védekezőképesség biztosítására. Amennyiben a környezeti hatások túllépnek egy szintet – akár mértékükkel, akár időtartamukkal –, a stresszes állapot károssá válhat. A szervezet megbillent egyensúlya nem áll helyre, gyakran tovább romlik. Különböző betegségek alakulnak ki, melyek nem ismeretlenek az orvostudomány számára. A probléma abból ered, hogy a betegség okának felderítése során sokszor fel sem merül a stressz lehetősége. A gyógyítás során a stressz hatására kialakult, de egyébként ismert betegségek kezelése egyre nehezebbé válik, ha magát a stresszt kiváltó helyzetet nem szüntetjük meg.

 

Számos orvosi könyvben a stressz mint fogalom ugyan megtalálható, de nem önálló fejezetként. Oka az ortodox orvosi felfogásban keresendő, mely szereti a gyógyítás folyamatát leegyszerűsíteni az „egy betegség – egy tünet” szintjére. Aki híve az ilyen típusú gondolkodásmódnak, annak mindig gondot okoz az olyan helyzet megoldása, ahol a tünetek több okra is visszavezethetők.

 

 

A stressz élettani háttere

A stressz élettani folyamatok sorozatát idézi elő a szervezetben, melynek ismertetése itt nem célom, de a cikk terjedelme sem tenné lehetővé. Egyik legfontosabb élettani hatása a mellékvesehormon termelődésének fokozódása. A stressz hatására termelődő hormonok közül az adrenalin és a noradrenalin kulcsszerepet játszik a válaszreakciók kialakulásában. A két hormon kb. 8:2 arányban jut a véráramba. Nevezik az adrenalint epinefrinnek, valamint a noradrenalint norepinefrinnek is! Az adrenalin vészjelző hormon, vészhelyzetekben szintje jelentősen megemelkedik a vérben. A mostanában egyre jobban divatba jövő ún. „adrenalincityk” is innen származtatják nevüket. Itt olyan tevékenységeket lehet folytatni, melyek komoly adrenalinszint-emelkedéssel járnak. Az adrenalin élettani hatását az 1. táblázat foglalja össze. A mellékvesehormon-termelés fokozódását kiváltó tényezők a 2. táblázatban, míg a hormontermelésben beálló zavarok következményei a 3. táblázatban találhatók meg.

 

Stresszhelyzetek, melyek fokozzák a mellékvese hormontermelését:

  • düh, harag, bosszankodás
  • félelem
  • aggódás, szorongás
  • depresszió
  • bűntudat
  • túlfeszített munka, túlterhelés (mind fizikai, mind szellemi)
  • fokozott testmozgás
  • alvászavar
  • fénycikluszavar*
  • késői fekvés, elalvás
  • műtét
  • sebesülések
  • krónikus gyulladások
  • krónikus fertőzések
  • krónikus fájdalom
  • szélsőséges hőmérsékleti hatások
  • mérgező anyagok hatása
  • emésztészavar
  • táplálékfelszívódás zavar
  • krónikus betegségek
  • súlyos allergiás reakciók
  • hipoglikémia**
  • egyoldalú táplálkozás


Megjegyzések:

* Az alvás és a munkavégzés nem párosul a sötétség-világosság ciklusokkal, illetve gyakran cserélődik

** A vércukorszint kórosan alacsony értékre süllyedése

 

A vitaminok szerepe a stresszhelyzetekben

A fejezet címében a vitamin szó helyett írhattam volna a táplálkozás szót is. A stressz következményei miatt az első helyre került az orvostudomány gondjai rangsorában. Minden betegséget súlyosbít, illetve kifejlődését gyorsítja, kockázatát növeli a túlzott vagy tartós stresszhelyzet. Ez a megállapítás mára általános érvényűvé vált. Egy beteg szervezet kezelésének átgondolása során célszerű, ha az orvos nem feledkezik meg a beteg életmódjának tanulmányozásáról sem. Nagymértékben növeli a gyógyulás esélyeit, amennyiben ezen a téren is tud hasznos tanácsokat adni. A megelőzés már sokkal komolyabb gond. A tápanyag- – közöttük a vitamin- – bevitel jelentősége meghatározó, ugyanakkor gyakran nem kellő körültekintéssel végzett tevékenység.

 

A stressz felgyorsítja a szervezet élettani folyamatait, fokozott energia- és tápanyagellátást igényel a hiányok elkerülése érdekében. Különös hangsúlyt kell fektetni az összes létfontosságú tápanyag bevitelére. Szükség esetén a napi szükségletet meghaladó mennyiségben kell pótolni. De a helyzet nem ilyen egyszerű. Fontos szabály: a fokozott, tartós és káros stressz következményeit nem lehet fokozott tápanyagbevitellel ellensúlyozni, csak mérsékelni. A stresszmértéket kell csökkenteni. Ez a logika nem más, mint a gyógyítás máig érvényben lévő alaplogikája: A betegség tüneteit ugyan mérsékelni kell a gyorsabb gyógyulás érdekében, de a teljes gyógyulás csak a betegség okának megszüntetésével érhető el. Hiába szed valaki lázcsillapítót egy baktérium okozta fertőzés kezelése során, a baktérium elpusztítása nélkül nem fog meggyógyulni!

 

 

Vitaminpótlás fokozott stressznek kitett szervezetben

Az előbbiek gondos megfontolása mellett időszakosan egyes vitaminokból ajánlott lehet a napi szükségletet meghaladó szint biztosítása.

 

A stressz hatására elsősorban az energiaellátó rendszer működése fokozódik, ezért a B-vitamin-család pótlása javasolt a szokásosnál komolyabb mértékben. Közülük a B5-vitamint szokták „antistresszvitaminnak” is nevezni, mivel a mellékvesehormon termeléséhez nélkülözhetetlen a jelenléte. De azt is megállapították, hogy a B-vitamin-család összes tagja együtt hatékonyabb, mint a B5-vitamin egyedül. A komolyabb mérték fogalma kicsit magyarázatra szorul. A B-vitaminok úgynevezett B-vitamin-komplex formájában többféle kiszerelésben is kaphatók. Célszerű olyat választani, mely a napi szükséglet maximum kétszeresét tartalmazzák. Ilyen tablettát akkor szedjünk, amikor úgy érezzük, hogy a szokásosnál nagyobb teher nehezedik ránk. Emellett mindenképp szedjünk rendszeresen, csak a napi szükségletet fedező multivitamin-készítményt is.

 

A mellékvese működészavara miatt bekövetkező hormonszintváltozások következményei

  • alacsony testhõmérséklet
  • gyengeség
  • látszólag ok nélküli hajhullás
  • idegesség
  • ingerlékenység
  • mentális depresszió
  • testsúlygyarapodás-zavar
  • aggódás
  • vércukorszintesés (hipoglikémia)
  • koncentrálászavar
  • fokozott éhség
  • hajlam a gyulladások kifejlõdésére
  • emésztési zavarok
  • memóriazavarok
  • haszontalanság érzése
  • váltakozó hasmenés és székrekedés
  • autoimmun-betegségek
  • feledékenység
  • könnyelmûség
  • heves szívdobogás
  • hirtelen leizzadás
  • fertõzésekkel szembeni csökkent ellenálló képesség
  • alacsony vérnyomás
  • álmatlanság
  • élelmiszer-allergia
  • menstruáció elõtti tünetcsoport (PMS)
  • édességek iránti felfokozott vágy
  • száraz, elvékonyodó bõr
  • fejfájás
  • csökkent verítékezõképesség
  • alkoholintolerancia

 

Aki most azt mondja, hogy rá folyamatosan túl nagy teher nehezedik, nála ez a módszer kevésbé lesz hatékony, neki a teher mértékének mielőbbi csökkentése a legfontosabb cél, különben tovább fogja rontani az amúgy sem túl kedvező egészségügyi statisztikákat.

 

A C-vitamint szokták még kiemelni a stressz okozta állapotok mérséklése során. A mellékvese C-vitamin-tartalma a legmagasabb a szervezet összes sejtje között. Annak idején Szent-Györgyi professzor is állati eredetű mellékveséből izolálta először komolyabb mennyiségben a C-vitamint. Emellett számos stresszhelyzetet teremtő tevékenységünk is csökkenti a szervezet C-vitamin-szintjét. Ilyenek a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fogamzásgátló, az aszpirintartalmú tabletták szedése, valamint a klimax utáni nőknél a hormonpótlás-terápia.

 

A C-vitamin fokozott pótlása napi 200 mg-ig történhet rendszeresen. Ennél nagyobb adagot azonban csak kúraszerűen, időszakosan szedjünk. Napi 500 mg feletti C-vitamin-bevitel még így is csak komolyabb betegségek esetén és csak rövid időre (max. egy hét) ajánlott! Ne feledkezzünk meg a lehetséges gyógyszerkölcsönhatások megismeréséről sem!

 

Bár nem tartozik a cikk témájához, de érdemes megfontolni, hogy sokat segít a stressz okozta hatások mérséklésében a magnézium fokozott pótlása. Számos orvosi szaklapban jelent meg közlemény, melyben arról számolnak be a kutatók, hogy a stressz okozta szorongásos tünetek komoly magnéziumhiánnyal párosulnak, valamint a magnézium fokozott pótlása enyhíti a szorongásos állapot súlyosságát.

Dr. Szabó Oszkár
IX. évfolyam 9. szám

Címkék: stressz, vitaminok

Aktuális lapszámunk:
2017. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.