Egészséges életmód

Szívünk és a nyár

A nyár az az időszak, amikor a napfény átveszi az uralmat a természet és lelkivilágunk felett is. Ez a kitárulkozás, az öröm, a nyitottság, a kapcsolatkeresés időszaka, amikor a szívünk is hevesebben ver. A kínai orvoslásban – nem véletlenül – a szív a tűz elemhez tartozó szerv, amely nem csak a vér és energia szétosztásában, hanem lelkiállapotunk meghatározásában is alapvető szerepet játszik. Amikor a szív energiája kielégítő, az élet szó szerint folyik, az érzelmek is szabadon áramlanak.


 

Ez a központi szervünk elképesztő mennyiségű munkát végez: percenként 5-6 liter vért pumpál át véredényrendszerünkön és szerveinken. Amennyiben szerencsésen nyolcvan évig élünk, akkor hárommilliárdszor fog verni és mintegy 200 millió liter vért mozgat meg. Ez a folyadékmennyiség száz darab, egyenként 50 méteres versenyuszodát lenne képes megtölteni! Mindez olyan mennyiségű energiát igényel, amellyel egy vasúti kocsit egy méter magasra lehetne felemelni. Pihenésre pedig csak a másodperc töredéke alatt van lehetősége két szívverés között. Nem csoda, hogy időnként a legerősebb szív is elgyengül, különösen, ha nem ápoljuk, nem figyelünk oda szükségleteire. A szív ugyanis önmagával szemben fukar. A vérmennyiségnek csak mint egy 5 százalékát kapják a koszorúerek, míg az agy 15, a vesék 25, a bélrendszer és a máj 30, a bőr és a vázizmok pedig 25 százalékban részesülnek a jóból.

 

A helytelen táplálkozás és a stresszel teli, mozgásszegény életmód miatt a civilizáltnak mondott országokban folyamatosan emelkedik a keringési betegségekben szenvedők, illetve elhunytak száma. Kiszámolták, hogy az Európai Unióban a keringési halálozások által okozott gazdasági veszteség 169 milliárd euró, s a helyzet a közép-európai régióban a legsúlyosabb. Magyarországon például 2008-ban 64 769 ember vesztette életét keringési betegségekben, ráadásul a megbetegedések és a halálozás is egyre fiatalabb korban következik be, ami természetesen nem csak a népgazdaság szempontjából ijesztő, hanem emberi vonatkozásaiban is.

 

Szívünk tehát nyáron és a napszakok közül délben éri el energiamaximumát – a kínai hagyományos orvoslásban a szintén tűz elemhez tartozó vékonybéllel együtt –, amikor a fény és a meleg(ség) dominál külső és belső világunkban. A szív nem csak testünk uralkodója, hanem az egyes szervek lelkeinek is a császára, így meghatározója általános közérzetünknek, beszédkészségünknek és sok egyébnek is, amit vázlatosan a következőkben írhatnánk le.

A szívátültetésen átesett emberek "átveszik a szerv adójának karmáját"

 

 

A szív „kínai kapcsolatai”

Üreges szervek: nyombél, vékonybél, éhbél.

Gerincvelői szegmensek: C7, TH 5-7, S 1-3.

Ízületek: váll, könyök.

Egyéb szerv: nyelv/kifejezőkészség, hangszín, hangerősség, illetve dadogás, hebegés.

Szem: a „lélek kisugárzása”.

Véredények: a keringés minősége, mennyisége.

Érzelmi funkciók: általános megnyilvánulás, kommunikációs készség.

Kulcsfunkciók: testi identitás, egységtudat, élénkség, figyelem, kisugárzás (karizma).

Pszichés működés: öröm, vidámság, harmónia, vagy nyugtalanság, izgatottság, félelem, gyengülő memória.

Életkor: fiatal felnőtt kor (az életenergia csúcspontja).

 

A fenti összeállításból nyilvánvaló, hogy a kínai orvoslás sokkal szélesebb hatáskört ad a szívnek, és a nagy világvallásokhoz hasonlóan érzelmi, szellemi, tudati központként is szerepelteti. A kínai pulzusdiagnosztika vagy a pszichoszomatikus energetika módszereivel valóban megállapítható, lemérhető, hogy a szellemi lelassulás, a depresszió, a pesszimizmus, a keserűség mögött elsősorban a szívenergia csökkenése áll.

 

A szívenergia legjelentősebb károsító faktora a félelem, amely tudat alatt és felett a vadkapitalizmus körülményei között egyre inkább eluralkodik az embereken. A félelem a kínai öt elem tanában a víz elemhez (vese, mellékvese = stressz) tartozó érzelem. Mivel a víz feladata – a szervezetben ugyanúgy, mint a természetben – az, hogy kontrollálja a tüzet, ha a víz-félelem túlzott mértéket ér el, kialszik a szív-tűz. Ennek pszichés következménye az öröm, a nyitottság, a bizalom elvesztése, ami mérhetetlen károkat okoz az emberi kapcsolatokban, és ennek következtében például a korrekt üzletvitelben is.

 

Az erős szív tulajdonosáról sugárzik a csendes öröm és harmónia, a másokkal könnyen kapcsolatba lépés és segítőkészség képessége. Mindez például olyan emberben válik nyilvánvalóvá, amilyen például a dalai láma

 

Lelkileg az erős szív tulajdonosáról sugárzik a csendes öröm és harmónia, a másokkal könnyen kapcsolatba lépés és segítőkészség képessége. Mindez például olyan emberben válik nyilvánvalóvá, amilyen például a dalai láma. Benne tökéletes egyensúlyban van a tűz elem jin aspektusa (a nyugalom) és a jang részei, az öröm és a szeretet. Az erős szív az éber, fogékony, tiszta tudattal, a nyugalom erejével mutatkozik meg. Az egészséges tűz elemmel rendelkező ember intelligens, nyitott az újdonságokra, gyors felfogású, jó memóriájú, szép az arca, tiszta a tekintete, jól alszik, beszéde nyugodt és világos. A legfontosabb tényezőként mégis a szívben rejlő szeretetet kell megemlítenünk, amely a hagyományos kínai, tibeti orvoslásban szorosan összekapcsolódik az együttérzéssel, a mások megsegítésére való készséggel. Testi szinten pedig – amint a felhevült testtel hideg vízbe ugráskor hirtelen történik – a „hideg vizes félelem” nyomán álmatlanság, izgatottság, nyugtalanság, súlyosabb esetben anginás roham, szívmegállás, infarktus lehet a következmény.

 

 

A szívkarmester energetikája

A szív folyamatosan kap és küld információkat testünk minden szintjére, sejtjeink pedig hozzáigazítják tevékenységüket a karmester szimfóniát vezénylő információihoz, együtt rezdülnek vele és „memorizálják” a kapott üzeneteket. A szívverés által keltett energiák azonban Nem maradnak testünkön belül, hanem áttevődnek környezetünkre is. Ahogy a szerelmesek mondják: nem hallod, miként ver a szívem? Az összehasonlító EKG-k nyomán ez be is bizonyosodott, mint ahogy az is, hogy a szívátültetésen átesett emberek „átveszik a szerv adójának karmáját”, olyan szokásaik, megérzéseik lesznek, mint amilyenek a donor személynek voltak! Az anyaméhben fejlődő magzat pedig szó szerint „fürdik” az anyai szív energiamezőjében, így minden érzelmi behatás, amely az anyát éri, messzemenőleg kihat a születendő csecsemő érzelmi életére, fejlődésére. A családban uralkodó szeretet vagy gyűlölet, viszálykodás később meghatározó lehet a gyermek társadalmi integrációs készségét, lelki harmóniáját illetően.

 

A finom energiák szabad áramlásának biztosítása a szívbarát táplálkozással és a rendszeres testgyakorlással, az ellenséges érzelmek kiiktatásával és a kevésbé agresszív érzelmek szívünkben történő meghonosításával rendkívül sokat tehetnek azért, hogy Elkerüljük a szívsebészeti beavatkozásokat és a sokszor végzetesnek bizonyuló szívrohamokat.

 

Az információ és az energia egy bizonyos ponton egyazon dolog. Minden, ami a világban létező, energiával, vagyis egyfajta információval rendelkezik. A sejtekben tárolt energia pedig a sejtemlékezet egyik formája, amely rendkívül érzékeny a környezet – elsősorban az érzelmi környezet – s ezáltal a szívenergia változásaira.

 

A kínai nyelvdiagnosztikában a halvány nyelv csúcsán megjelenő skarlátpiros szín utalhat hasonló rossz prognózisra

 

A szív kémiája

A modern élettan kutatásai segítenek annak a megerősítésében, amit a több évezredes taní-tások mondanak az emberközpont vonatkozásában. A szív a neurohormonokon, az ingerületátvivő anyagokon keresztül ugyanolyan hatást gyakorol az agyra, mint az rá. Igényli az agyi szabályozásokat, amelyek a környezeti változásokra való reagálásból számára fontosnak bizonyulnak.

 

A szív a pitvarának összehúzódása után egy olyan vegyületet bocsát a véráramba, amely 1981 óta a kutatások középpontjába került. Ez egy hormon jellegű fehérje, amely a vérnyomásemelő hormonok ellentételezőjeként működik. Csökkenti a szív nyomásterhelését. Amennyiben a szívben a nyomás abnormális mértékre emelkedik és a szívizom feszültsége kritikus értéket ér el, akkor benne egy pro-BPN-nek nevezett vegyület szintetizálódik, amely 1:1 arányban két különböző vegyületté hasadva a véráramba kerül.

 

Ennek következtében megnövekszik a vizelet-, illetve a nátriumkiválasztás, kitágulnak az erek, csökken a vérmennyiség. Ennek következménye a vérnyomás és a szívizomterhelés csökkenése. Az egyik lehasított fehérjének, az NT-pro BNP-nek a vérszintjéből nagy biztonsággal következtetni lehet – különböző életkorokban más-más vérszinten –, hogy az illetőnél nagy valószínűséggel várható-e szívelégtelenség, anginás roham. A kínai nyelvdiagnosztikában a halvány nyelv csúcsán megjelenő skarlátpiros szín utalhat hasonló rossz prognózisra!

 

Hogyan tápláljuk szívünket?

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a táplálás nem csak megfelelő élelmiszerekkel, hanem fizikai gyakorlatokkal és pozitív gondolatokkal is kell, hogy történjék.
Az étrendet – nyáron különösen – túlnyomórészt növényi ételekből kell összeállítanunk, minél kevesebb sótartalommal, sok zöldfűszerrel. A növényi táplálékokat is a maguk friss és természetes módján használjuk fel, kevés főzéssel vagy párolással. Általában nyáron a jin jellegű táplálékok – gyümölcsök és zöldségek – szolgálnak a szívbajok megelőzésére. Tekintettel arra, hogy a szívhez tartozó szín a vörös, az ilyen színű termékek igazán megfelelőek, elsősorban a görögdinnye, a paradicsom. RendkÍvül kedvező naponta egykét gerezd fokhagyma, valamint a dió, a zab- és árpapehely, a zöldbab, a sárgarépa nagyobb mennyiségben történő fogyasztása. Szíverősítő hatású a galagonyatea, a magnézium- és cinkkészítmények kúraszerű fogyasztása is.

 

A magyar étkezési szokások ezzel szemben nyáron csülök-, gulyásleves- és kolbászfesztivá-lokban csúcsosodnak ki, s nem véletlen, hogy egy nemzetközi felmérés szerint az utóbbi időkben egészségügyi mutatóink a környező országokéhoz képest is folyamatosan romlanak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint például a napi energiabevitel 25-30 százalékát szabadna zsiradékokból fedezni, ám ez az arány nálunk 38 százalék. A World Health Report szerint azokban az országokban, ahol a zöldség- és gyümölcsfogyasztás nem éri el a napi 600 grammot, ott 30 százalékkal gyakoribb a szívinfarktus és 20 százalékkal nagyobb az agyvérzés aránya. Összehasonlításképp: Magyarországon 499 gramm a napi növényi eredetű táplálékfogyasztás.

 

A szívhez tartozó szín a vörös, az ilyen színű élelmiszerek – elsősorban a görögdinnye, a paradicsom – fogyasztása jó a szívnek

 

Szívünk táplálásában azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyekre nemigen gondolunk. J. B. Bruhn amerikai orvos például tanulmányozta az Egyesült Államokba áttelepült olasz családok életmódját. Azt találta, hogy bár ők igen sok zsírt fogyasztanak, ennek ellenére népességarányosan sokkal kevesebb infarktus alakul ki náluk, mint a környező amerikai emberek között. Az okokat felkutatva kiderült, hogy ezek az amerikai taljánok a napnak mindig ugyanazon időpontjában és a nagy családdal közösen fogyasztották el étküket. Azoknál a bevándorlóknál azonban, akik a munkából és a stresszből kifolyólag a családtól külön és a körülmények miatt változó időpontban étkeztek, az infarktusráta ugyanolyan volt, mint a helybéli amerikaiaké! Mindez rávilágít a lelki harmóniának, a nyugalomnak, a szeretett emberek közelségének és a kommunikációs szabadságnak a hallatlan jelentőségére a szívközpont zavarmentes működését illetően.

 

A szívizom kérése

A nyár a „kiszabadulás”, a mozgás időszaka, amikor a szívizom is szeretné energiáit saját megerősítésébe fektetni. Akármilyen tudatosan táplálkozunk is, ha a szívizmot nem erősítjük, az ugyanúgy sorvad, mint a kihasználatlan vázizomzat. A finom érrendszerben pangás lép fel, és a szívizom tápláltságának romlásával megnő a szöveti elhalás veszélye.

 

Ezt két tényező segíti elő leginkább: a dohányzás és a mozgásszegény életmód. A Nielsen közvélemény-kutató 2008-as felméréséből kiderült, hogy a magyarok 56 százaléka tartja magát túlsúlyosnak, de csak 18 százalékuk próbálkozik meg a fogyással – ez Európában a legrosszabb arány. Többnyire a próbálkozók sem a testedzési adagokat növelik, hanem tabletták, teák segítségében reménykednek. Egyik legfrissebb felmérésükből az derül ki, hogy a 15 évesnél idősebb korosztály 69 százaléka semmilyen sporttevékenységet nem végez, de még a 18–29 évesek is naponta három órát töltenek átlagban a tv képernyője előtt. (Az országos átlag napi 4,5 óra!)

 

A közvélemény-kutatásban egyébként a magyarok 98 százaléka jelentette ki, hogy ő egész nap lót-fut. A „valamiért való állandó loholás” azonban leginkább stresszfokozó, koszorúér-szűkítő tevékenység, és nem a szív erősítését szolgálja. Az élettan szakemberei azt javasolják, hogy rendszeres, minimum heti háromszori, egyenként 45-50 perces, 180 mínusz az életkor pulzusszámmal végezzünk olyan sporttevékenységet, amely kedvünkre való. Ez nem csak erőnlétünket, edzettségünket, immunállapotunkat erősíti, de segít kordában tartani testtömegünket is.

 

Nem szabad, hogy a rendszeres testgyakorlás alól való kibúvás a szívgyengeségre való hivatkozással történjen. A személyre szabott aktivitásnak mindenképp meglesznek az áldásos hatásai. Pontosan ez az, amiért az öregséggel sem kell feltétlenül együtt járnia a szívgyengeségnek. Megállapították például, hogy az idős atlétáknak a koszorúerei és szívizma 50 százalékkal kevésbé beszűkült, merev, mint a hasonló korosztályú nem sportolóké. A vizsgálatok azt is megerősítették, hogy mindenfajta rehabilitációban mérsékelt torna sokkal előnyösebb, mint a teljes pihenés. Az American Heart Association még a transzplantációra váró, vagyis rendkívül gyenge szívállapotú betegek esetében is azt állapította meg, hogy „bár ellentmondásosnak látszik, de a sétálás, a biciklizés, az úszás vagy a tánc olyan tevékenységek, amelyek javítják a páciensek általános közérzetét, javítják az erek tónusát, lecsökkentik az olyan stresszhormonok vérszintjét, mint például az adrenalin, s ezáltal is javítják a szívizom oxigénellátását”.

 

Nyáron különösen fontos szerephez jut az őselem, a víz. A vízzel való kontaktus megnyugtat, a benne való mozgáskor a hidrosztatikus erő segíti a véráramlást az egész testben és a szívben is. A vízi tornák és a hidroterápia ezért különösen fontos a szívgyenge emberek egészségi állapotának megtartásában, illetve javításában.

Dr. Simoncsincs Péter
XVI. évfolyam 8. szám

Címkék: hagyományos kínai orvoslás, szív energiája

Aktuális lapszámunk:
2017. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.