Egészséges életmód

Vigyázat, front!

A sfericek (elektromágneses hullámok) negatív hatást gyakorolhatnak

"A legjobb képességű emberek szenvedik meg leginkább az időjárás változásait" - panaszkodott annak idején Goethe, a költőfejedelem. Ő egyike volt csupán azon prominens személyiségeknek, akiknek az időjárás szó szerint sok fejfájást okozott. Hogy csak néhányat említsünk közülük: Luther Márton, Giordano Bruno, Dante, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Casanova, Kolumbusz, Mozart, Napóleon, Schiller, Richard Wagner és Friedrich Nietzsche. Utóbbi a levegő elektromos töltésére gyanakodott, mint panaszainak okozójára. A kutatók napjainkban komolyan elkezdtek foglalkozni e teóriával.


 

Goethe ugyanakkor igyekezett ellenállni az időjárás hatásainak: "Ha a barométer magas értéket mutat, jobb a munkabírásom" - állapította meg. "Mivel ezt sikerült megfigyelnem, alacsonyabb értékek esetén igyekszem erőimet megfeszíteni, hogy a káros hatásokat ezáltal kiegyenlítsem, és ez idáig sikerrel jártam."

 

Ez olyan hozzáállás, amiről sokan példát vehetnének. Becslések szerint Közép-Európa lakosságának egyharmada érintett lehet. Jellemző rájuk, hogy szélsőséges időjárási viszonyok, illetve hirtelen időjárás-változás hatására érzékenyen reagálnak, sokuknak megfájdul a feje, egyeseknél ez súlyos migrén formájában nyilvánul meg, mások alvászavarra, ingerlékenységre, depressziós hangulatzavarra és reumás fájdalmakra panaszkodnak.

 

Az időjárás normális körülmények között mindössze egy külső inger, kihívás, amihez az egészséges szervezet minden további nélkül képes alkalmazkodni. A gyengébb alkatú vagy beteg ember szervezetének azonban az időjárási viszonyok valódi megterhelést jelenthetnek, s egyelőre nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy a panaszokat mely tényezők váltják ki.

 

- Annyit tudunk bizonyosan, hogy az időjárási viszonyok és közérzetünk között valóban van összefüggés – magyarázza prof. dr. Peter Höppe biometeorológus, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Munka- és Környezetegészségügyi Intézetének munkatársa.

 

Finom különbségek

Az orvosmeteorológiában három reakciótípust különböztetnek meg: az időjárásra reagálót, az időjárásra közepesen érzékenyt és az erősen érzékeny típust.

 

Egyre többen érzékenyek az időjárásra. A természettől való elidegenedés valószínűleg fontos tényező a panaszok kialakulásában. De nem kell tehetetlenül tűrnünk, van segítség. Ha alacsony a légnyomás, sokan rossz közérzetre panaszkodnak

 

Az időjárásra reagálók csoportjába sorolható minden ember, ugyanis testünk folyamatosan kénytelen alkalmazkodni a külvilági ingerekhez. Ez azonban normális esetben panaszt nem okoz, eltekintve talán attól a kis különbségtől, hogy szép, napos időben általában jobb a hangulatunk, mint esős időben vagy hidegben.

 

Időjárásra közepesen érzékenyek mindazok, akik különösen érzékenyen reagálnak a meteorológiai jelenségekre, miközben különféle közérzetzavar lép fel náluk. Ilyen lehet a levertség, a fáradtság vagy a rossz hangulat, a koncentrációzavar, az alvászavar vagy a fejfájás, a végtagfájdalom, esetleg szédülés vagy funkcionális szívpanaszok. A közepesen érzékenyek kb. fele az időjárás megváltozása előtt órákkal vagy akár napokkal előre érzi a tüneteket.

 

Az erősen érzékenyek szervezete többnyire idült betegségek (pl. asztma, reuma, szív-érrendszeri betegségek) következtében legyengült. Másokat műtétek gyengítenek le, vagy szívinfarktuson, agyvérzésen estek át. Az ő panaszaik az időjárás változásainak hatására felerősödnek. Azt nyilván mindenki megtapasztalta saját bőrén, hogy a hideg és az erős hőség, ha bizonyos mértéket meghaladnak, megterhelik szervezetünket.

 

Kánikula idején véredényeink kitágulnak, fokozódik bőrünk vérkeringése, aminek következtében testünk a bőrfelületen keresztül hőt ad le. Ezáltal megnövekedik a pulzus, ugyanakkor csökken a vérnyomás és a szívizmokat terhelő munka intenzitása. Erős lehűléskor ennek ellenkezője történik: a bőr kapillárisai összehúzódnak, hogy csökkentsük testünk hőleadását. Ennek hatására vérnyomásunk emelkedik, és ilyenkor is nő a pulzusszám, de a szívet ilyenkor nagyobb terhelés éri, mert az összeszűkült erekbe kell vért pumpálnia, tehát nagyobb ellenállással szemben dolgozik.

 

A magas nyomású levegőhöz társuló szép idő és a csípős tengeri levegő pozitív hatást gyakorolnak szervezetünkre. A hideg, a szél azonban különösen
a krónikus betegek panaszait felerősítheti

 

Az erős hőingadozás érthetően megterheli a szervi szívbetegségben szenvedőket. Az infarktuson átesett páciensek közül a nők 72, a férfiak 46 százaléka még az infarktus után tíz évvel is fokozott időjárás-érzékenységre panaszkodik, ami főképp teljesítőképességük ingadozásában nyilvánul meg.

 

A hideg, ha magas páratartalommal társul, főképp a mozgásszervek degeneratív és gyulladásos betegségei esetében okozza a panaszok fellángolását. A pontos hatásmechanizmus egyelőre nem világos. Feltételezik azonban, hogy a nedves és hideg időjárás valamilyen módon csökkenti a fájdalomküszöböt. Másfelől a tapasztalatok azt mutatják, hogy a déli országok meleg klímája a reumatoid artritiszben szenvedőknek jót tesz. Egy klinikai tanulmányban kimutatták, hogy a 20 °C feletti hőmérséklet és a 40 százaléknál alacsonyabb páratartalom hatására a fájdalom erőssége és az ízületi merevség jelentősen csökken.

 

A melegfront elektromágneses impulzushullámokat, ún. sfericeket kelt, amelyek frekvenciája 8–10 kHz, a hidegfront magasabb, 28 kHz frekvenciájú impulzusokat generál. Időjárás- változáskor a magas légnyomású zóna légtömegei egy alacsony nyomású zóna belsejébe, lefelé áramlanak, majd itt felmelegedve a levegő ismét felfelé kezd áramlani. Közben a légtömegek egymáshoz súrlódnak, a hideg- és melegfrontok egymással találkoznak, amelynek hatására alacsony frekvenciájú légnyomás- ingadozás keletkezik. Ez utóbbiak a sfericekhez hasonlóan fontos tényezői az időjárás által kiváltott panaszok keletkezésének.

 

A kutatók feltételezik, hogy az ingadozások a nyaki erek falában található ún. baroreceptorokat ingerlik. Ezek a receptorok hatással vannak vérnyomásunk és pulzusfrekvenciánk alakulására. Ukrán kutatók kísérleteiben igazolódott, hogy az említett légnyomás-ingadozások hatására változhat a pulzusszám, a testhőmérséklet és a vérnyomás.

 

Ha hideg és meleg légtömegek ütköznek egymásnak, a köztük létrejövő súrlódás hatására a légnyomásban hullámzó ingadozás keletkezik, amelynek hullámait a nyaki erek falában található, ún. baroreceptorok érzékelnek. Ennek hatására változhat a vérnyomás és a pulzusszám
Villámláskor az elektromos kisülések ún. sfericeket keltenek, amelyek megterhelhetik szervezetünket

 

A sfericek elektromágneses impulzusok, amelyek az atmoszféra elektromos kisüléseiből keletkeznek. Az elektromosság tulajdonképpen folyamatosan, mindenütt körülvesz bennünket. Erről nem szerzünk tudomást, mert az elektromos mezők érzékeléséhez nincsenek érzékszerveink, de valójában a természetes eredetű elektromosság óceánjában éljük le egész életünket. Alexander von Humboldt 1845-ben megállapította: "A légköri elektromosság … óriási hatással van az egész állat- és növényvilágra. Méghozzá nem csupán meteorológiai folyamatokon keresztül, hanem közvetlen módon, mint elektromos (idegingerlő és nedvkeringést serkentő) erőként."

 

Luigi Galvani a tizennyolcadik században egy elektromosságot fejlesztő készülék segítségével amputált békacombokat késztetett összehúzódásra, s kimutatta, hogy ezeket a mozgásokat távoli zivatarok villámai is képesek előidézni, ha a békacombokhoz megfelelő antennákat erősített.

 

A levegő tele van elektromos töltést hordozó, pozitív vagy negatív töltésű ionokkal, szabad elektronokkal. Ezek főképp a kb. 10 km magasságot elérő troposzférában fordulnak elő nagy számban. A troposzféra légkörünk ama része, amelyben az időjárási jelenségek zajlanak. E töltéssel bíró részecskék elkülönült, negatív és pozitív „töltésfelhőkké” tömörülnek, amelyek időről időre egy kisülés formájában kiegyenlítődnek.

 

E folyamat legismertebb és talán leglátványosabb formája a zivatarkor megfigyelhető villámlás. Azonban létezik láthatatlan, folyamatosan zajló kisülés is, amely a levegő áramlásának és örvénylésének következménye. Ezeket, mivel láthatatlanok, "sötét mezőjű kisüléseknek" nevezik. Mindeme kisülések különböző frekvenciájú elektromágneses hullámokat (sferic) keltenek, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak közérzetünkre.

 

Időjárásra érzékeny zselatin, avagy a sfericek hatásának igazolása

A sfericek létezését minden kétséget kizáróan Hans Baumer, a müncheni Bruckmann Nyomda műszaki vezetője bizonyította a hetvenes években. A nyomda vezetése azzal bízta meg, hogy vizsgálja meg a rézlemezekkel végzett mélynyomásnál alkalmazott dikromát-zselatin furcsa viselkedését, ami összefüggésben állt az időjárás változásaival. Az eljárás lényege, hogy rézlemezeket fényérzékeny zselatinnal vonnak be, amelyet a nyomtatandó képpel világítanak meg. Ezután vas-klorid oldat segítségével a rézlemezbe finom raszterpontokat maratnak. E pontok mélysége - ami a nyomtatott kép intenzitását befolyásolja - a felvitt zselatinréteg vastagságától függ.

 

Levendula, orbáncfű, citromfű: a természet patikájában sokféle panaszra van gyógynövény

 

A problémát az okozta, hogy a zselatin bizonyos időjárási viszonyok között a megszokottól eltérő módon viselkedett. Ez befolyásolta a maratás mélységét, ez utóbbi pedig a nyomtatás minőségét. Mindez a maratási technika módosítását igényelte, ami azonban körülményesebb és költségesebb volt. Baumer feladata volt, hogy kiderítse a zselatin "frontérzékenységének" okát, és ha lehet, kiküszöbölje azt.

 

Sferics c. könyvében részletesen leírja a kalandos kutatást, amelyhez prof. Josef Eichmeier kutatómérnök segítségét kérte, míg végül közösen megtalálták a jelenség okát: a zselatin nem az időjárásra, hanem az időjárással kapcsolatban álló elektromágneses hullámra, a sfericre reagált.

 

Egy kifejezetten e célra konstruált műszer segítségével Baumer képes volt mérni a sfericek intenzitását, időtartamát és frekvenciáját. Megállapította, hogy a sfericek leggyakrabban hét különböző frekvencián hullámzanak (4, 6, 8, 10, 12, 28 és 50 kHz -en; 1 kilohertz = 1000 hullám/ másodperc), amelyek bizonyos időjárási viszonyokhoz kapcsolódnak. A 8-10 kHz frekvenciájú hullámzás az alacsony légnyomású zónához társuló melegfronthoz kapcsolódik, és a zselatinban a pórusok összeszűkülését idézi elő, aminek hatására a szükséges maratási idő meghosszabbodik. A 28 kHz frekvenciájú elektromágneses hullámzás a magas légnyomáshoz kapcsolódó hidegfronthoz társul. Hatására a zselatin pórusai kitágulnak, ilyenkor a nyomdai rézlemezt rövidebb ideig kell maratni.

 

Miután Baumer a mérőműszert számítógéphez kapcsolta, amely a mindenkori időjárási viszonyokhoz tudta igazítani a rézlemezek maratásának automatizált folyamatát, a nyomtatási selejt arányát 30-ról 3 százalékra tudták csökkenteni.

 

 

A sfericek és betegségeink

A fenti kutatás eredménye nyilvánvalóvá tette, hogy a zselatint alkotó fehérjemolekulákat - amelyeket állati bőrből és csontokból vonnak ki -, illetve ezek szerkezetét a sfericek módosítják. Logikus volt a következtetés, hogy hasonló hatásokat feltételezzenek az emberi szervezettel kapcsolatban, valamint a megfelelő kutatások megkezdése is. Eleinte azonban a kutatók nagyon tartózkodó, hogy azt ne mondjuk, elutasító magatartást tanúsítottak. Kivétel volt prof. Gerhard Ruhenstroth- Bauer, a Max Planck Intézet müncheni Biokémiai Intézetének kutatója, aki kutatásai során nyilvánvalóvá tette, hogy a sfericek és a különféle betegségek között kapcsolat van.

 

A szaunázás és a vizes kezelések ideális tréninget jelentenek véredényeinknek. Ez szívünknek és egész keringésrendszerünknek javára válik
A stressz kezelése fontos, ha fel akarjuk vértezni magunkat az időjárás viszontagságaival szemben. A rendszeres lazítás, relaxáció erre kiváló megoldást
nyújt

 

A 28 kHz frekvenciájú sfericeknél (hidegfront) fokozódik a görcshajlam és a magas vérnyomás. Ilyenkor szignifikánsan nő a szívinfarktusok száma. De ilyenkor tetőzik az epilepsziás rohamok száma is, amely a 10 kHz-es sfericek esetén (melegfront) a legalacsonyabb, igaz, ilyenkor a gyulladásos folyamatok lángolnak fel, és a vérnyomás esik.

 

A Giessen városában lévő Justus Liebig Egyetemen dr. Anne Schienle pszichológusnő kétszáz kísérleti személyt mesterségesen előidézett sfericek hatásának tett ki. Megállapította, hogy az EEG-mérésekben az alfa- (8-13 Hz) és a béta- (13–30 Hz) tartományban változások álltak elő az agytevékenységben. Ez a változás a mesterséges sferic kikapcsolása után több mint 15 percig fennállt. Érdekes módon azoknál a személyeknél, akik időjárásra érzékenynek mondták magukat, a mérhető elváltozás sokkal tovább állt fenn az ingerforrás kikapcsolása után, mint a többieknél. "A sfericek ígéretesnek tűnnek az időjárásra adott testi reakciók tudományos magyarázatának megtalálásában" - nyilatkozta a kutató.

 

Az időjárás változásainak előre megérzésének jelenségére is a sfericek adnak magyarázatot, ezek az elektromágneses hullámok ugyanis fénysebességgel megelőzik a közelgő frontokat. Jól mutatja ezt az erdei hangyák viselkedése, amelyek pontosan tudják, ha vihar vagy zivatar közeledik, és előre felkészülnek rá. Figyelemre méltó ebben az összefüggésben az is, hogy Hans Baumer mérései során megállapította: frontmentes időszakban a sfericek éjfél és hajnali 6 óra között minimális intenzitásúak, ugyanakkor frontok áthaladtával ezekben az órákban érik el intenzitásuk maximumát. Talán ez a magyarázata az időjárási változásokkal kapcsolatban álló alvászavaroknak.

 

 

Az időjárás nem ellenség

A sfericekkel kapcsolatban jelenleg az a fő probléma, hogy nem tudjuk pontosan, miként, milyen mechanizmusok útján hatnak szervezetünkre. A vegetatív idegrendszert befolyásolják? Vagy talán olyan agyi területeket, amelyek a hormontermeléssel állnak kapcsolatban? Esetleg a kötőszövetek által alkotott alaprendszerre hatnak? Talán a vízre, amely testünk kb. 70 százalékát alkotja, és amelynek felületi feszültsége elektromosság hatására megváltozik? Vagy talán arról a szintről lehet szó, amit egyes tudósok morfogenetikus mezőként, mások "étertestként" emlegetnek? Nos, meglehetősen sok a megválaszolatlan kérdés, tehát a kutatóknak lesz dolguk az elkövetkező években.

 

Azt, hogy a sfericek hatással vannak agyhullámainkra, kísérleti úton bizonyították, EEG-mérésekkel, a giesseni Justus Liebig Egyetemen

 

A fenti kérdésektől függetlenül annyi bizonyos, hogy a sfericek és az időjárás, annak minden változása a természet normális jelenségei közé tartozik, amely az embert a kezdetektől fogva kíséri. Ha valóban komoly kárt okozna bennünk, fajunk már régen kihalt volna.

 

Az időjárásban tehát nem ellenséget kell látni, és nem kell tőle félni, sokkal inkább olyan ingerforrást kell látnunk benne, amely edzi, karbantartja testünk önszabályozó rendszereit. Nem véletlen, hogy a tengeri klímát terápiás célokra alkalmazzák légzőszervi betegségekben, allergiában és bőrbetegségekben. Igaz, a klímaterápia során ki kell tennünk magunkat az időjárásnak, ahelyett, hogy elbújnánk előle. Dr. Peter Göbel geológus szerint: "Aki érzékeny az időjárás változásaira, és szeretne megszabadulni a panaszoktól, annak testközelből kell éreznie az időjárást." A frontérzékenység és egyéb meteorológiai tényezőkkel szembeni érzékenység járványszerű terjedésének minden bizonnyal egyik fontos oka, hogy civilizált életmódunk során rendkívüli mértékben eltávolodtunk a természettől. Életünk nagyobb részét zárt terekben töltjük, amelyeket nyáron hűtünk, télen fűtünk. Az évszakok szerinti hőmérsékleti változásoktól messzemenően elszoktunk.

 

Segítség a természet patikájából

Ami az akut időjárási viszonyok okozta panaszokat illeti, ezek sokféle gyógynövénnyel enyhíthetők. Ha ingerültek, feszültek vagyunk, nyugtató, lazító hatásúakkal. Ilyen a citromfű, az orbáncfű és a levendula. Ha fáradtak, levertek vagyunk, folyamodjunk serkentő, élénkítő hatású növényekhez, például rozmaringhoz. A citromfű harmonizálja vegetatív idegrendszerünk működését, amely fronthatásra hamar kibillen egyensúlyi helyzetéből. Aki ihat alkoholt, az naponta háromszor két teáskanálnyi citromfű-tinktúrával segíthet magán a panaszok enyhítésében.

 

Akik különösen a hőségtől szenvednek, annak Bruno Vonarburg svájci gyógynövényszakértő a következő receptet ajánlja: 30 g galagonya (szíverősítő), 20 g kankalin (nyugtató), 20 g citromfű (lazító), 20 g szúrós gyöngyajak (szívgörcsöt oldó), 10 g cickafarkfű (keringést serkentő) keverékéből készítsen teát.

 

Akik a hideg hatásait szenvedik meg, azoknak a következő keverékből készült tea ajánlott: 30 g galagonya (szíverősítő), 20 g levendula (lazító), 30 g rozmaring (keringést serkentő), 20 g orbáncfű (nyugtató).

 

Ezzel az „időjárásmudrával” megkísérelhetjük panaszaink enyhítését

 

A két teakeverékből, egy-egy teáskanálnyit leforrázunk egy csészényi forrásban lévő vízzel, majd 5-10 perc állás után leszűrjük és így fogyasztjuk. Naponta háromszor egycsészényi elfogyasztása ajánlott, fél órával étkezés után.

 

Akit a hideg visel meg, segíthet magán gyógynövényekből készített fürdővel is. Egy meleg ülőfürdő, amelyhez gyógynövények kivonatait adjuk (pl. rozmaringot vagy levendulát), felmelegít, erősít és mozgásba hozza keringésünket.

 

Akut panaszok esetén bevált módszer egy csésze langyos zöldségleves elfogyasztása, majd egy mudra (az ujjak jógája) kivitelezése: a bal kézen a hüvelyk- és a kisujj, a jobb kézen a hüvelyk- és a gyűrűsujj érintkeznek. A mudrát néhány percig tartsuk meg.

 

A homeopátia is segíthet, de ezekkel az orvosságokkal kapcsolatban érdemes szakember segítségét kérni.

 

Hogyan tegyük magunkat ellenállóbbá?

Az említett eljárások mellett fontos a megelőzés. Ugyanis mindenki képes rá, hogy eddze testét, és képessé tegye az időjárás elviselésére. Prof. dr. Angela Schuh orvosnő és meteorológus, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Egészségtudományi Intézetének munkatársa hat módszert ajánl:

• Időjárástól függetlenül mindennap menjünk ki a friss levegőre!

Természetesen fontos a fejünk és lábaink megfelelő védelme, és a réteges ruházat viselete.

• Eddzük ereinket!

A megváltozott hőmérséklethez történő alkalmazkodásunkban a legfontosabb szerepet a bőrben található véredények játsszák, úgy, hogy igény szerint összehúzódnak vagy kitágulnak. Megfelelő eljárásokkal e képességüket javíthatjuk, aminek hatására – "mellékhatásként" - javíthatjuk immunrendszerünk és egész keringési szervrendszerünk működését. Elsősorban a hideg/meleg ingerekről van szó, mint például a rendszeres szaunázás, a váltott hőmérsékletű zuhanyozás vagy a Kneipp-féle módszerek alkalmazása. Utóbbira jó példa a hideg vízben taposás.

 

A váltakozó hőmérsékletű zuhanyozást mindig meleg vízzel kezdjük. Körülbelül egy perc múlva, amikorra testünk felmelegedett, a meleg vizet elzárjuk, és hideg vizet folyatunk magunkra, míg kissé ki nem hűlünk, majd ismét meleg víz következik. Ötszörös ismétlés után egy rövid hideg vizes öblítéssel fejezzük be a kezelést. Utána a meleg szobában hagyjuk testünket felmelegedni, és ne menjünk ki a szabadba, nehogy megfázzunk.

 

Az egészséges gyermekeknek semmi gondot nem okoz az időjárás. Szeretnek a szabadban szaladgálni, játszani, így erősítik immunrendszerüket
A különböző időjárási viszonyok erősíthetik immunrendszerünket. Hatásukra edződik szervezetünk alkalmazkodóképessége

 

A hideg vizes arcöblítés sokat segíthet, ha fő problémánk a hőség. E módszerrel akár a fejfájást is megelőzhetjük. Az öblítést a jobb halántékon kezdjük, majd a vízsugarat lefelé vezetjük az állhoz, utána az arc másik oldalán felfelé haladunk a bal halántékig, innen ismét vissza az állhoz. Ezt a kezelést igény szerint akár tízszer megismételhetjük.

• Eddzük szívünket és keringésrendszerünket!

Mértékletes edzésről van szó, amely állóképességünket fejleszti, tehát semmiképp nem szükséges csúcsteljesítményekre törekedni. A mozgás lehetőleg szabadban, a friss levegőn történjen (mindenféle időjárási viszonyok között). Hogy milyen mozgást választunk, azt egyéni ízlésünk döntse el: lehet túrázni, gyalogolni, kocogni, kerékpározni, görkorcsolyázni, úszni, sífutást végezni - a választék elég bőséges. Hetente legalább háromszor végezzük a kiválasztott testmozgást, alkalmanként legalább 30-40 percig. Az ideális pulzusszám 180/ perc, mínusz az életkorunk (pl. 50 éves személynél 180–50=130/perc). Aki egészen kezdő, annak eleinte ajánljuk a 160 mínusz életkor formulát, amelyet erőnléte javulásával párhuzamosan fokozhat.

• Kombináljuk az állóképességet fejlesztő és a hőszabályozó edzést!

Az időjárással szembeni érzékenység enyhítésében akkor érjük el a legjobb hatást, ha a kitartást és a hőszabályozást fejlesztő edzésformákat kombináljuk egymással. Ez lehet hideg vízben úszás, vagy ha a kerékpározáshoz vagy kocogáshoz annyira könnyen öltözködünk, hogy bőrünk hőmérséklete enyhén lehűl, és kellemesen hűvöset érzünk.

• Tanuljunk lazítani!

A stressz kezelése kiváló segítség testi és lelki konstitúciónk megerősítésében. Léteznek jól bevált módszerek: a Jacobson-féle progresszív izomrelaxáció, az autogén tréning, a csi-kung, a taj-csi, a jóga vagy a vipassana meditáció, amely során figyelmünket légzésünkre összpontosítjuk.

• Éljünk egészségesen, és figyeljünk oda a napi ritmusra!

Itt azokról az eljárásokról van szó, amelyeket az integratív medicina "rendterápiának" nevez: az egészséges életstílusról, ami azzal kezdődik, hogy felelősséget vállalunk saját egészségünkért, és kerüljük a klasszikus kockázati tényezőket, melyek hozzájárulnak a frontokkal és az egyéb időjárási tényezőkkel szembeni túlérzékenység kialakulásához - idesorolhatók a túlsúly, a mozgáshiány, az alkohol, a nikotin, a helytelen táplálkozás, a stressz és a feloldatlan konfliktusok. Érdemes különösen nagy gondot fordítani az egészséges alvásra és táplálkozásra.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekesség: egy viselkedéstani vizsgálat során megfigyelték, hogy az időjárásra érzékeny embereknek az átlagosnál rosszabb az önértékelésük, és lelki állapotuk jobban függ a külső elismeréstől. Fontos tehát az önbizalom és az önértékelés erősítése.

 

Minél erősebbek vagyunk testileg, lelkileg egyaránt, annál inkább képesek vagyunk megbirkózni a külső megpróbáltatásokkal - az időjárás csak egy a sok közül. Az említett felmérés azt is kiderítette, hogy a túlérzékenyek a meleg, száraz idő kivételével minden egyéb időjárást megterhelőnek éreztek. Ebben sokat segíthet a hozzáállás megváltoztatása, az időjárás megfelelő, objektív értékelése, ami mentális tréninggel elérhető.

 

Egészen Emile Coué szellemében, aki azt mondta: "A betegségtől félni azt jelenti, hogy előidézzük azt." Ez bizony az időjárásra is igaz. Aki fél az ilyen vagy olyan fronttól, a zivatartól, hőségtől, hidegtől, széltől stb., az súlyosbítja saját panaszait, sőt lehet, hogy ki is váltja azokat. Mentális erőink mobilizálásával, belső megerősítésekkel sikerülhet megszabadulnunk az időjárástól való félelmeinktől. Ha az időjárási szélsőségeket csak átmeneti jelenségnek fogjuk fel, amelyek nem képesek kiütni bennünket a nyeregből, már sokat nyertünk: nem érezzük magunkat a természeti erők játékszerének.

V. T.
XV. évfolyam 10. szám

Címkék: elektromágneses hullámok, front, időjárás-érzékenység, immunerősítés, sfericek

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.