Egészséges életmód

Vitaminok szerepe az immunitás fenntartása során

Vitaminok szerepe a beteg szervezetben 7. rész


Az immunitás szervezetünk védekező képessége. Az immunrendszer biztosítja az egyensúlyt, véd a külső behatásokkal szemben. Speciális sejtek, szövetek együttese, melyek meghatározott mechanizmussal akadályozzák az idegen mikroorganizmusok, illetve élettelen, mérgező anyagok szervezetünkbe jutását. A bekerült idegen testeket eltávolítják.

 

Tágabb értelemben az immunrendszer első vonala a testünket borító bőr, amely fizikai és kémiai úton akadályozza az idegen anyagok szervezetünkbe kerülését. A szűkebb értelemben vett immunrendszer működése a bőréhez képest jóval összetettebb. Elsősorban a véráramba került idegen mikroorganizmusok, mérgező anyagok eltávolítása a feladata. Hatékonysága a szervezet számára létkérdés. Működésének kudarca súlyosabb esetben a szervezet számára végzetes is lehet. A továbbiakban az immunrendszer fogalma alatt erről a belső védekező rendszerről lesz szó.

 

Az immunrendszert működésének mechanizmusa alapján többféleképpen szokták felosztani.

 

Az immunitás típusai

Alapvetően két típusa ismert: a velünk született és a szerzett immunitás. A velünk született immunitás a védekező rendszer alapja. Meghatározott mechanizmusok segítségével képes elpusztítani az idegen mikroorganizmusokat, amennyiben azok mennyisége és aktivitása nem lép túl egy meghatározott szintet. A szerzett immunitás olyan mechanizmus, amely egy tanulási folyamat eredménye. A velünk született immunitás eredményeként végbemenő védekezési folyamat során szervezetünk megjegyzi a támadó paramétereit és kialakítja egy hatékony pusztító mechanizmus rendszerét. Amennyiben ez a támadás megismétlődne, a kifejlődött védekezési eljárás hatékonyan képes azt elhárítani, még akkor is, ha annak ereje nagyobb az előzőnél. Ezen az elven működnek a védőoltások is, amikor is az első támadást az oltás következményeként bekerült legyengített baktérium hajtja végre. A legyengített baktérium nem képes fertőzésre, de a szervezet megjegyzi, mivel ugyanúgy néz ki, mint a normál aktivitású társa. Ezek után a valódi, aktív baktériummal történő fertőzés ellen a szervezet megfelelő védelemmel rendelkezik.

 

 

Az immunrendszer működése

A védekezés mechanizmusa két fő részre bontható. A rendszer először felismeri a veszélyt, majd elhárítja azt. A felismerés során a rendszer képes megkülönböztetni a véráramban található molekulák közül azokat, melyek nem tartoznak a szervezethez. Amennyiben a védekező rendszer elveszíti a megkülönböztetés képességét, akkor jelentkeznek azok a betegségek, melynek során a rendszer saját maga ellen fordul.

 

Az immunválaszt kiváltó molekulákat antigéneknek nevezzük. A válaszreakció többféle lehet. Alapjában véve két fő vonala ismert: a humorális és a celluláris immunválasz. A két típus a valóságban gyakran egyszerre, együtt lép fel. A humorális válasz során úgynevezett B-sejtek termelte specifikus immunoglobulinok lépnek reakcióba az antigénnel és akadályozzák meg kártételét. A celluláris válasz során ugyanezt a T-sejtek teszik meg. A B- és T-sejtek limfociták, azaz fehérvérsejtek. Testtömegünk 1%-át teszik ki. A B-limfociták elsősorban a lépünkben, míg a T-limfociták főleg a nyirokcsomókban helyezkednek el. A vérben a fehérvérsejtek 70%-a T-, 30%-a B-limfocita.

 

Az antigének megsemmisítésének egyik gyakori módja a fehérvérsejtekkel történő bekebelezés és az ezt követő elemésztés. Ezt nevezi a szakirodalom fagocitózisnak. A fehérvérsejtek körülveszik az idegen mikroorganizmust és magukba olvasztják, majd szétroncsolják. A roncsolás szabad gyökök segítségével történik. A gennyváladék keletkezése is ilyen folyamat eredménye. A fagocitózis olyan folyamat, ahol a szabad gyökök a szervezet számára hasznos és fontos védekező funkciót látnak el.

 

 

A vitaminok szerepe az immunrendszer aktivitásában

A vitaminok szerepe az immunfunkció biztosításban kizárólag közvetett, ami azt jelenti, hogy nincs olyan immunfolyamat, melynek végbemenetele vitaminfüggő lenne. Ez számos következményt von maga után.

 

1. Az immunrendszer működése kizárólag az anyagcsere-folyamatokon keresztül függ a vitaminoktól.

 

2. Mivel az anyagcsere egyensúlyának megőrzésében az összes vitamin szerepet kap, az immunrendszer működése is függ tőlük.

 

3. Az immunrendszer optimális működése az anyagcsere egyensúlyának fenntartásával biztosítható.

 

4. Az egészséges szervezet immunrendszere vitaminbevitellel nem késztethető a normálisnál intenzívebb működésre. Ez anynyit jelent, hogy stimulálni, azaz hatékonyabb védekezésre serkenteni csak egy legyengült szervezetet lehet, ahol észlelhető a vitaminhiány. A hiány megszüntetése helyreállítja az egyensúlyt, ugyanakkor az ezen felül bejuttatott vitaminmennyiség nem okoz további aktivitásnövekedést. Úgy is szokták mondani, hogy az immunrendszert modulálják, de stimulálni csak a beteg szervezetben lehet. Ráadásul nem ismerjük pontosan a vitaminfelesleg hatására fellépő összes biokémiai folyamatot. Nem tudjuk, hogy módosítják a működő immunrendszer egyébként is érzékeny egyensúlyát!

 

Az immunfolyamatokban közvetlenül részt vevő sejtek, szövetek anyagcseréje vitaminfüggő. Ezért a vitaminok napi szükségletének fedezése meghatározó tényező az immunrendszer aktivitásának szempontjából.

 

Az immunfolyamatok működésének felderítése során elsősorban állatkísérletekre támaszkodnak, mivel a közvetett kapcsolatok modellezése nem könnyű, klinikai vizsgálata még nehezebb.

 

 

A vitaminhiány hatása a védekező rendszer működésére

Az előbbiekben már említettem, hogy az immunrendszer optimális működéséhez nélkülözhetetlen a vitaminok megfelelő mennyiségű jelenléte. Amennyiben bármelyik vitamin bevitele nem fedezi a napi szükségletet, immunrendszerünk működésében kisebb-nagyobb zavarok léphetnek fel. Néhány vitamin esetében jellegzetes elváltozásokat is megfigyeltek a kutatók. Ezek közül mutatok be néhányat a teljesség igénye nélkül.

 

A-vitamin

A-vitamin-hiány következtében növekszik a bőrön keresztüli fertőzések veszélye, valamint a légutak megbetegedésének kockázata. A szájban, a torokban és a tüdőben emelkedik a rákos sejtek kialakulásához vezető úgynevezett prekarcinogén gócok száma. Szervezetünk számos prekarcinogén gócot tartalmaz, de ezek mennyiségét az immunrendszer tartja a megfelelő határok között. Az immunrendszer gyengülése részint a gócok számának gyarapodásához, részint a daganatos sejtekké történő átalakulások kockázatának emelkedéséhez vezet.

 

A fejlődő országokban végzett vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az A-vitamin-hiányos emberek ellenálló képessége a fertőző betegségekkel szemben sokkal kisebb, mint a vitaminnal megfelelően ellátottaké.

 

1992-ben a kaliforniai Long Beachben 20 himlőben megbetegedett gyermek vitaminellátottságának tanulmányozása során tíznél mutatták ki az A-vitamin hiányát!

 

A HIV-pozitív betegeknél is jellegzetes az A-vitamin-hiány. Egy az USA-ban 1995-ben végzett vizsgálat során megállapították, hogy az A-vitamin-hiányos HIV-fertőzöttek közül többen és hamarabb haltak meg, mint azok közül, akik igyekeztek az A-vitamin-hiányukat mérsékelni.

 

Az A-vitamin-hiányos HIV-pozitív terhes anyák esetében a HI vírus magzatba jutásának kockázata, valamint a csecsemőhalandóság mértéke nagyobb.

 

 

B6-vitamin

B6-vitamin-hiány következtében romlik az antitestek hatékonysága, számuk csökken. A fertőzések elleni védekezés során képződő fehérvérsejtek száma is kevesebb. Olyan esetekben, amikor az immunrendszer gyengítése tudatos orvosi beavatkozás eredménye, súlyos B6-vitamin-hiány lép fel. Az immunszupresszáns gyógyszerek a B6-vitamin-függő enzimek aktivitását csökkentik.

 

 

B12 vitamin

A B12-vitamin-hiány szintén a fehérvérsejtek számának csökkenését eredményezi. Idős embereknél – akiknél gyakori és jellegzetes a B12-vitamin-hiány – ismert jelenség a védőoltások következtében a szokottnál sokkal lassabban kialakuló védettség, mivel a beadott, legyengített baktériumok hatására lassabban képződnek azok az antitestek, melyek később a megfelelő védelmet hivatottak ellátni.

 

 

C-vitamin

A C-vitamin-hiány is – hasonlóan a többi vitaminhoz – csökkenti a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Olyan betegségek kerülnek előtérbe, melyek kifejlődésében a szabad gyökök okozta roncsolások meghatározó szerepet játszanak.

 

 

A fokozott vitaminbevitel szerepe az immunrendszer működése során

Az eddigiekből egyértelműen kitűnik, hogy az immunrendszer megfelelő működéséhez a napi vitaminszükséglet biztosítása elengedhetetlen. A bemutatásra kerülő példákban a napi szükségletet meghaladó vitaminmennyiség bevitelével próbálták meg biztosítani a megfelelő immunitást. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a leírt példákat nehéz általánosítani. Az ilyen jellegű kezelések során az orvosi ellenőrzés elengedhetetlen. Sajnos pont az immunrendszer erősítésére ismert a legtöbb olyan praktika, amely nélkülözi a megfelelő tudományos hátteret, ugyanakkor látványos, a hiszékeny emberek számára kellően meggyőző. Azt már nem is említem, hogy kerülik – sőt gyakran egyenesen tiltják – bárminemű orvosi betekintés lehetőségét. Ilyen helyzetekben a hozzá nem értő emberek számára azt javasolnám, hogy keressenek olyan beteget, aki valóban meggyógyult a választandó, az orvostudomány ellenkezését kiváltó módszertől. A valóban meggyógyult beteg fogalma itt orvosi értelemben értendő!

 

 

A-vitamin

Az A-vitamin-hiány az esetek többségében a napi szükségletet meghaladó mennyiségű vitaminbevitellel lehet csak elérni. Az orvosi ellenőrzés azért elengedhetetlen, mert az A-vitamin feleslege halmozódhat és káros mellékhatásokat válthat ki. A hiány megszűnése utáni fokozott A-vitamin-bevitel jelenlegi ismereteink szerint káros!

 

 

Béta-karotin

A béta-karotin bevitel valójában egy biztonságosabb A-vitamin-pótlási módszer. Szervezetünk csak annyi béta-karotint alakít át A-vitaminná, amennyire szüksége van. A béta-karotin pótlás mértéke már tágabb határok között mozoghat, de itt sem lehet felelőtlenül cselekedni. A vizsgálatok során napi 15-60 mg béta-karotin bevitelével értek el jelentősebb javulást a leromlott immunparaméterekben. Ekkora mennyiségek tartós, folyamatos szedése még a béta-karotin esetében sem ajánlatos az utóbbi időkben megismert káros következmények miatt. A gondot az okozza, hogy nem ismertek pontosan azok mechanizmusok, melyekben a béta-karotin nem alakul A-vitaminná. Lebomlásakor, átalakulásakor szervezetünkre nézve káros molekulák is keletkeznek, ezért nem árt az óvatosság.

 

 

B6-vitamin

A B6-vitamin-pótlás elsősorban idős embereknél növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.

 

Egy nyolc éven át tartó vizsgálatban 281 HIV-pozitív beteg a napi B6-vitamin-szükséglet kétszeresét kapta. A kezelés eredményeként jelentős mértékben megnövekedett túlélésük ideje.

 

C-vitamin

A C-vitamin-pótlás oly módon serkenti az immunrendszer aktivitását, hogy növeli a B-, T- és egyéb fehérvérsejtek számát. Elsősorban a különböző mérgezések okozta immunrendszeri károsodások regenerálódását segíti jelentős mértékben.

 

1997-ben a következő kísérletet végezték el: 55 mérgező anyagok hatásának kitett emberrel testsúlykilogrammonként 60 mg – azaz egy átlagos ember esetében 4000 mg – C-vitamint itattak vizes oldatban. 24 óra elteltével megvizsgálták az immunrendszer működésére jellemző paramétereket. A mérgezett emberek 78%-ánál a természetes ölősejtek aktivitása tízszeresére nőtt, a B- és T-sejtek száma visszaállt a normál értékre.

 

 

E-vitamin

A nagy dózisú E-vitamin-bevitel elsősorban idős embereknél javítja szervezetük ellenálló képességét. Egy 1997-ben elvégzett vizsgálatban az optimális mennyiséget próbálták meghatározni. 88 idős ember (65 évnél öregebbek) négy hónapon keresztül kapott 60, 200, illetve 800 mg E-vitamint. Mindegyik dózis javította az immunrendszer hatékonyságát, de a legjobb eredményt a napi 200 mg bevitele adta. Az idős emberek immunrendszerének aktivitása 65%-kal növekedett a napi 200 mg E-vitamin-bevitel hatására.

Dr. Szabó Oszkár
IX. évfolyam 4. szám

Címkék: immunitás, vitaminok

Aktuális lapszámunk:
2020. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.