Egészséges életmód

Vitaminszerű anyagok - Karnitin

Vitaminok szerepe a szervezet létfenntartásában 33. rész


A karnitin – szervezetünk energiaellátó rendszerének egyik meghatározó molekulája – is egyike az utóbbi időkben „népszerűvé” vált tápanyagoknak. Meglehetősen magas árának köszönhetően elsősorban a testépítők és a sportolók által fogyasztott úgynevezett „energiaitalok” egyik komponense. Élesen elkülönül ettől a kórházi gyakorlatban az intravénás táplálás során alkalmazott karnitinpótlás, amely szigorúan orvos által ellenőrzött tevékenység. A háttérben mindkét esetben ugyanaz a biokémiai folyamat húzódik meg: a szervezet energiafelvétele hosszú szénláncú zsírsavakból.

 

Magát a vegyületet Gulevics és Krimberg már 1905-ben megtalálta a különböző húsokból készült kivonatokban. Arra azonban nem sikerült fényt deríteniük, hogy a különböző állatok húsában miért található ilyen jelentős mennyiség ebből a viszonylag egyszerű szerkezetű molekulából. Több mint 50 évnek kellett eltelnie, amíg fény derült a titokra.

 

A negyvenes évek végén a vitaminokkal foglalkozó kutatók számára úgy tűnt, hogy a B-vitamin-család összes tagját megtalálták. 1947-ben Frankel azonban egyes rovarfajok tanulmányozása során talált egy anyagot, amely nélkülözhetetlennek bizonyult bizonyos fajok kifejlődéséhez. Az anyag fiziológiás tulajdonságai leginkább a B-vitaminokhoz hasonlítottak, ezért először a BT-vitamin nevet kapta. Nemsokára kiderült, hogy a BT-vitamin nem más, mint a karnitin. 1955-ben Fritz észrevette, hogy a karnitin hatására a zsírsavak oxidációja felgyorsul a sejteken belül. Megfigyelték azt is, hogy a karnitin szinte minden élőlényben megtalálható, ráadásul az emberi szervezet képes a szükséges mennyiség előállítására is. Ettől a pillanattól kezdve a karnitin nem sorolható a vitaminok családjába.

 

A karnitinhiánnyal járó állapotok, betegségek:

Állapot, betegség A hiány oka
Újszülöttek Fokozott karnitinigény a zsírsavégetés felgyorsulása miatt. A karnitinszintézis egyik enzimjének aktivitása nem elegendő mértékű
Dialízisre szoruló vesebetegek A karnitinszintézis gátolt
Májbetegségek (pl. cirrózis) A karnitinszintézis gátolt
Izombetegségek Az izomsejtek nem képesek karnitinszintézisre, ezért a véráramból kell azt felvenniük.
Szívbetegségek Az szívizomsejtek nem képesek karnitinszintézisre, ezért a véráramból kell azt felvenniük.
Az anyagcsere felgyorsulásável járó állapotváltozások (ún. metabolikus stressz), pl. terhesség, szoptatás stb. Megnövekszik a karnitinigény
   

Számos tápanyag esetében derült már ki, hogy bár a szervezet képes előállítására, a napi szükséglet biztosítása ezzel még nincs megoldva. A karnitin előállításához szervezetünk megfelelő mennyiségű lizin és metionin felvételét igényli. Mindkét aminosav főleg állati eredetű élelmiszerek alkotóeleme. A karnitin képzése egy többlépcsős folyamat, melynek minden lépése enzimek által segített reakció. A legtöbb enzim általában különböző vitaminok és nyomelemek segítségével éri el a megfelelő hatékonyságot. Jelen esetben a szintézissorozat csak C- és B6-vitamin, valamint vas jelenlétében képes végbemenni. A C-vitamin-hiány következményei többek között közvetve karnitinhiány-tünetek is. A karnitinszintézis egy kifejlődött skorbut esetében gyakorlatilag leáll.

 

Szerepe az élő szervezetben

Az előzőekben már szóba került az a megfigyelés, hogy a karnitin hatására a sejteken belül a zsírsavak oxidációja felgyorsul. Lényegében ez a karnitin legfontosabb és egyelőre egyetlen felismert funkciója. A zsírsavak oxidációja energiafelszabadulással jár, így a szervezet energiatermelésre tudja hasznosítani. Maga az oxidáció a sejteken belül található – a már többször emlegetett „erőművekben” – mitokondriumokban zajlik, ahová a karnitin közreműködése nélkül a zsírsavmolekulák nem jutnak el. Ezért a karnitin valóban nélkülözhetetlen molekula szervezetünk energiaellátása szempontjából.

 

A zsírsavakból történő energianyerés elsősorban az újszülötteknél játszik komoly szerepet közvetlenül világra jöttük után, amikor is szénhidráttartalékaik gyorsan kimerülnek és az utánpótlás nem biztosítható. Az anyatej viszont kellő mennyiségű zsírsavat tartalmaz, amely energiatermelésre fordítható. Ráadásul az újszülöttek szervezetének karnitin-előállító képessége korlátozott, mert az egyik enzim hatékonysága, mely a molekula képzéséhez nélkülözhetetlen, csak 12%-a a felnőttekben mérhető aktivitásnak. Ez az érték másfél éves korban is csak 30%, és csak a gyerek 15 éves korára éri el a 100%-ot. Ebből rögtön látszik, hogy az újszülöttek, valamint a gyermekek karnitinellátása csak megfelelő táplálással, táplálkozással biztosítható.

 

A karnitinhiány kialakulása, tünetei

A karnitinhiány két lépésben kialakuló folyamat. Elsősorban újszülötteknél és egyes betegségek következményeként fejlődhet ki. Normálisan táplálkozó, egészséges ember számára ez a hiányforma ismeretlen fogalom.

 

A karnitinhiányt kellő biztonsággal általában csak orvos tudja felismerni, bár nem minden esetben gondolnak ők sem rá. A nehéz felismerhetőség elsődleges oka a tünetek jellegtelensége. Az első lépést általában, de nem mindig hipoglikémia, a vércukorszint leesése kíséri. A vércukorszint-csökkenés mögött számos egyéb tényező is rejtőzhet, a karnitinhiány az esetek többségében szóba sem kerül.

 

A hiány második lépcsőjének legjellegzetesebb tünete az izomgyengeség és az ezt kísérő zsírlerakódás az izomszövetekben. Súlyosabb esetben a máj elzsírosodása is megfigyelhető. Ezek a tünetek sem jellegzetesek a karnitinre nézve.

 

Karnitinhiányra az orvos akkor gondol, amennyiben olyan betegségről van szó, mely érinti a karnitinszintézis színhelyeit, elsősorban a májat és a vesét. Emellett még azt is szem előtt kell tartani, hogy nem minden sejt képes a karnitint előállítani. A véráramból veszik fel a szükséges mennyiségű, a májban, valamint a vesében szintetizált, illetve a táplálékból az emésztőrendszeren át bekerült karnitint.

 

Az 1. táblázat foglalja össze azokat a legfontosabb betegségeket, illetve állapotokat, melyek során a karnitinhiány felléphet.

 

Karnitinforrások

A legtartalmasabb karnitinforrások a különböző ún. vörös húsok, tágabb körben az állati eredetű élelmiszerek. Rossz hír ez a vegetáriánusok számára, hiszen étrendjük – különösen a legszigorúbb elveket követők esetében – bizony meglehetősen karnitinszegény. Táplálékaikban a karnitin szintéziséhez szükséges lizin és metionin is csak korlátozott mértékben fordul elő! Helyzetüket valamennyire enyhíti, hogy egyes szójaféleségek fogyasztása meg tudja akadályozni a komolyabb karnitinhiány kifejlődését. A vegetáriánus étrendhez ragaszkodók esetében a fentebb említett hiánytünetek megjelenésekor ajánlatos a karnitinhiányra is gondolni.

 

Fontos, az élelmiszerek tápanyagtartalmával szorosan összefüggő kérdés a napi szükséglet mértéke. Sajnos a karnitin esetében ez gyakorlatilag nem határozható meg, hiszen a szervezet részint maga állítja elő, részint a táplálékokból fedezi igényét. A szervezetben képződő karnitin mennyiségének mérése nehéz feladat. A kétféle utánpótlási útvonal (bioszintézis és táplálkozás) által biztosított karnitinmennyiség egymáshoz viszonyított aránya gyakorlatilag nem határozható meg. Ilyen esetben azt a gyakorlatot követik, hogy olyan emberek táplálkozási szokásait figyelik, akiknél a vizsgált tápanyagból nem alakul ki hiány hosszú időn keresztül. Feltételezhető, hogy ezek az emberek elegendő mennyiséget vesznek fel a kérdéses tápanyagból a napi étkezéseik során. Megmérve a vizsgált molekula mennyiségét az elfogyasztott élelmiszerekben, megállapítható az a mennyiség, melynek bevitele biztosan nem okoz hiányt. Az így kapott érték az úgynevezett megfelelő (adekvát) bevitel. Ez nem jelenti azt, hogy a kérdéses tápanyagból kevesebb nem fedezné a szükségleteket, de mivel nem tudják kimérni, a napi tápanyagfelvétel adataira támaszkodnak.

 

Az élelmiszerek karnitintartalma

Táplálék Karnitintartalom (mg/100 g tápérték)       Táplálék Karnitintartalom (mg/100 g tápérték)
marhahús

30,0-80,0

     

zöldbab

0,8

marhamáj

2,6

     

borsó

1,2

marhavese

1,8

     

spenót

0

disznómáj

4,9

     

paradicsom

2,9

bárányhús

77,9

     

káposzta

0

báránymáj

2,6

     

kelbimbó

0,1

nyúlhús

21,0

     

burgonya

0

nyúlmáj

0,6

     

őszibarack

1,6

csirkehús

4,5-9,6

     

ananász

1,0

csirkemáj

0,6

     

narancsdzsúsz

0,0-1,7

tyúktojás

0,8

     

kukoricapehely

9,5

tehéntej

0,5-3,9

     

kenyér

0,8

margarin

1,0

     

élesztő

1,6-3,3

sárgarépa

0

     

rizs

1,8

             

A karnitin esetében a megfelelő bevitel értéke is nehezen határozható meg a szervezet jelentős mértékű szintetikus tevékenysége miatt.

 

Általában 500–2000 mg közötti karnitinmenynyiségek képesek fedezni a szükségleteket.

 

 

A karnitin mint gyógyszer

A hiánytüneteknél az 1. táblázatban felsorolt betegségek esetén a karnitinhiány enyhítése az esetek többségében csak kórházi körülmények között, infúzióval adagolt karnitinnel lehetséges. Ilyenkor a feltételezett napi szükséglet többszöröse kerül bevitelre. Szerencsére a karnitin gyakorlatilag nem képes káros mellékhatások kiváltásra még nagy mennyiségek alkalmazása esetében sem. A tartós, jelentős mennyiségű karnitinbevitel egyik jellegzetes hatása az érfalak tágulása, elernyedése. Számos esetben – pl. szívizominfarktus után – ez az effektus még segíti is a kezelést. Tablettaformában nagymennyiségű karnitint nem szoktak alkalmazni, mivel felszívódásának mechanizmusa nem ismert pontosan. Az infúzió alkalmazása mindenképp előnyösebb, és egyben az orvosi ellenőrzés is garantált, mivel ezt a táplálási formát csak kórházban lehet megvalósítani.

 

 

A karnitinpótlás igénye és megvalósítása

Arra a kérdésre, hogy kell-e a karnitint a napi táplálkozás mellett külön, élelmiszer-kiegészítők segítségével pótolni, a válasz az, hogy egészséges ember esetében nem, beteg ember esetében a betegség természetétől függően, az orvos által meghatározott módon és mértékben.

 

A következő kérdés az, hogy akkor miért jelenik meg a karnitin a különböző tablettákban, melyek orvosi recept nélkül is megvásárolhatók. Erre sem bonyolult a válasz: egyszerű marketingfogással (vagy átveréssel) állunk szemben, melyet már megszokhattunk más tápanyagokkal kapcsolatban. Ezek a készítmények ugyanis 50–200 mg karnitint tartalmaznak, mely töredéke a táplálékkal naponta felvett mennyiségnek, illetve azoknak a dózisoknak, melyekkel a különböző vizsgálatokat elvégezték. A kis karnitinmennyiség jelenlétének két oka is ismert:

 

a szükséges mennyiségű karnitin nem férne el egy tablettában;

 

a szükséges mennyiségű karnitin magas ára miatt megfizethetetlenné tenné a készítményeket, melyek így is elég drágák.

 

Marad a kompromisszum: a marketinges „szakember” elmondhatja, hogy van karnitin a termékben, illetve – ahol ez fontos – eggyel több hatóanyag található a készítményben.

 

Az, hogy ennek nincs semmilyen hatása, az ilyenkor részletkérdés, a kedves vevőt pedig elfelejtik erről tájékoztatni.

Dr. Szabó Oszkár
VIII. évfolyam 2. szám

Címkék: karnitin, vitaminok, vitaminszerű anyagok

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.