Egészséges életmód

"Zöld" divat Amerikából

Az új életmód terjesztésében a hollywoodi sztárok élen járnak

    A biotémák területén mostanában arculatváltást figyelhetünk meg: az ökológiai életmód behatol a fogyasztói társadalomba. A Lohas mozaikszó (lifestyle of health and sustainability, azaz egészséges és fenntartható életmód) takarta jelenség Amerikából kiindulva kezdte el világhódító útját. Az új életmód nem nélkülözi a csillogást, hiszen terjesztésében a hollywoodi sztárok élen járnak.


     

    A trendkutatók alátámasztják azt a mindannyiunk által tapasztalt folyamatot, hogy a zöld életmód terjedőben van. Egyre többen ügyelnek a környezetükre és akarnak biotermékeket használni, az élelmiszerektől a kozmetikumokon át a ruhákig. Az ökoharcosok nem győznek csodálkozni, milyen gyorsan játszódik le ez a változás, hiszen ők már három évtizede mondják a magukét. Vajon mi változott meg?

     

    Ha visszatekintünk, azt látjuk, hogy a 70-es években elindult biomozgalom akkoriban értelmes célokkal állt elő: teljes értékű táplálkozással elért egészség és a természettel harmóniában lévő élet. Valahogy mégis vakvágányra siklott a mozgalom, mert a zöldek sokak szemében túlságosan agresszívnek tűntek, követeléseik pedig túl egyoldalúnak. Hol marad akkor az öröm? A kérdés annál nagyobb joggal merült fel, mert a zöldmozgalommal egyidejűleg aranykorát élte az élvezeti társadalom, és a mulatozás közben senkit nem érdekelt a zöldek zokogása a földanya szenvedéseiről.

     

    Mára azonban a problémák egyre egyértelműbbé váltak, a fogyasztói társadalom következményei – például a klímaváltozás – mindenki számára nyilvánvalóvá lettek. Újabban pedig a sok ismeretlen környezetvédő mellett egyre több híresség emeli fel a szavát ökoügyben. Európai politikusok is kiállnak a következetes klímavédelem mellett, és ezzel egy világszerte érvényesülő trendet képviselnek: bebizonyítják, hogy a zöld gondolat képviselete nem kizárólag a zöldek előjoga. Az ökológiai gondolkodás áthatja a társadalom minden rétegét és az egymástól eltérő politikai táborokat.

     

    Öko új, csillogó köntösben

    A világ megmentésének gondolata még soha nem volt ennyire divatban, mint most. Károly herceg ugyanúgy kiáll érte, mint a monacói herceg vagy a hollywoodi sztárok. A zöldek fellélegezhetnek: a világ színpadán feltűntek a Lohas névre hallgató, nemritkán híres emberek: azok, akik mindennapjaikat az egészséges és fenntartható életmód jegyében alakítják, nem feledkezve meg eközben az életörömről sem. Kritikusok gyakran aggodalmaskodnak, hogy az illetők lelkesedése nem fog túl soká tartani, ha nem sajátítanak el mélyebb ökológiai filozófiát, ám annyi bizonyos, hogy a Lohas-csapat meglepően erőteljes mozgalmat képvisel világszerte, Németországban ugyanúgy, mint Amerikában, Japánban vagy Nagy-Britanniában. De vajon mi a mélyebb oka ennek a globális fordulatnak?

     

    Balra: együtt a klímahajóban: Angela Merkel és George W. Bush Jobbra: Joan Baez énekesnő is arra használja a népszerűségét, hogy az emberi környezetért emeljen szót
     

    Sokan úgy vélik, a témára az irányította rá igazán a reflektorfényt, amikor 2001-ben 3000 független tudós felhívta a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire. Az emberek lassan rádöbbentek, hogy csak intakt élettérben van értelme az egészséges életmódnak. Amerikában pedig az gondolkodtatta el az embereket, hogy Bush elnök tagadta a klímaváltozás létét, és elzárkózott a kiotói egyezmény aláírásától.

     

    Elkötelezett hírességek

    Bush nem számított arra, hogy Amerikában egyre többen emelik fel tiltakozó hangjukat ennek hallatán, köztük véleményformáló hírességek is. „Valamennyien lehetünk környezetvédők” – hangsúlyozta rajongótáborát is példája követésére indítva a Titanic sztárja, Leonardo DiCaprio, aki nemrégiben még dokumentumfilmet is forgatott a  globális felmelegedésről A 11. óra címmel. Színészkollégája, Pierce Brosnan a 007-es ügynök tekintetével sürgetett mindenkit egy óriásplakáton, hogy keresse az ültetett erdőkből származó fából készült termékeket, Harrison Ford a fajok kipusztulásának veszélyére hívta fel a figyelmet. George Clooney BMW-jét elektromos autóra cserélte, és elindította az Olajcsere névre hallgató kezdeményezést, amellyel azt a tényt hangsúlyozza, mennyire olajfüggők az ipari államok, és milyen mértékben fogyatkoznak a föld energiakészletei.

     

    Arnold Schwarzenegger is felhasználta Terminátor-imidzsét arra, hogy világossá tegye a dolgok állását a kaliforniaiak számára. Hidrogénhajtásúra cserélte benzinfaló Hummerjét, és el akarja érni, hogy Kaliforniában környezetbarát autók és napkollektorok terjedjenek el. Törekvéseiben váratlan segítséget kapott Clint Eastwoodtól, aki, kaliforniai születésű révén, azt szeretné, ha a vidék megőrizné a gyerekkorából ismerős arcát. Amerikában a hírességek mellett az átlagemberek közül is egyre többen érdeklődnek a téma iránt.

     

     

    Az ökogondolkodás megváltoztathatja a világot

    „Az alternatívokból avantgárdok lettek” – összegzi a kelkheimi Jövő Intézete optimistán. A szakemberek úgy vélik, a Lohas-emberek a maguk egészséges és fenntartható életmódjukkal olyan mozgalmat képviselnek, amely „erős befolyással bír társadalmunk fogyasztási szokásaira és értékfejlődésére”. A zöld életmód optimista prognózisa úgy szól, hogy az elkövetkező öt-tíz év folyamán a feje tetejére állítja a fogyasztói társadalmat. A trendnek nemhogy nem látszik a vége, hanem éppen ellenkezőleg: az új trendmeghatározó személyiségek rendelkeznek a szükséges szavahihetőséggel és kreativitással ahhoz, hogy még jó néhány meglepetéssel előálljanak.

     

    Hírességek mint az új ökotudatosság divatdiktálói: Kalifornia kormányzója, Arnold Schwarzenegger hidrogénmeghajtású terepjárójában. George Clooney és Leonardo DiCaprio mint sokak példaképei
     

     

    Szakemberek szerint a piacgazdaság mindeddig a szolidaritást nélkülöző rendszernek számított, amely csak az egoizmust és a materializmust erősíti. A Lohasoknak ugyanakkor meggyőződésük, hogy a fogyasztó hatalma a fogyasztói világot jobbá tudja tenni. Ezt a „jobbat” pedig úgy is igénylik, hogy előnyben részesítik a bio-, öko- és hasonló termékeket. Green Markets, azaz Zöld piacok című tanulmányukban dr. Eike Wenzel és Anja Kirig jövőkutatók a következőképpen definiálták ezt az új fogyasztói csoportot: „Egészséges, felelősségteljes és természetközeli életet élni, ez a motivációja annak a vásárlói rétegnek, amelyet egyszerűen Lohasoknak neveznek.”

     

    Az amerikai szociológus, Oaul Ray, aki elsőként definiálta az új mozgalmat, ugyancsak rámutat: az igazi Lohas központi szükséglete a belső növekedés. Ehhez egyformán hozzá tartoznak olyan témák, mint a holisztikus egészség, az ökodivat, a hit, a sport és a szabadidő.

     

    Az új morál a divatban

    Aki manapság Hollywoodban öko-chic akar lenni, az Noir ruhát húz a filmbemutatókra. A dán tervező, Peter Ingwersen ezzel megteremtette a világ első olyan luxusmárkáját, amely afrikai, ökológiai termesztésből származó pamutot használ kollekciói alapanyagául. Az egész Noir-kollekció megfelel az ENSZ tisztességes munkafeltételekről szóló előírásainak. „Mi akarunk lenni az a márka, amely a társadalmi felelősségvállalást szexivé teszi” – jelenti ki meggyőződéssel Ingwersen.

     

    Az „etikus divat” kifejezés újabban kezdi áthatni a divatvilágot. A kívánt cél: öko módon és társadalmilag tisztességesen készült ruházati cikkek. Sok fogyasztó számára ugyanis elfogadhatatlanná váltak az embertelen munkafeltételek a textiliparban, a gyermekmunka, a túl sok vegyszer a ruhákban. Számukra döntő választási szemponttá vált a termék története, vagyis az, hol, hogyan és kik állították elő.

     

    Jó példa minderre a sikeres Kuyichi-márka. Aki rákattint a holland vállalat honlapjára, ellenőrizheti a munkakörülményeket is: minden egyes ruhadarabnak megvan a maga kódja, amelynek segítségével letölthető a varrónő képe és életrajza. Mindez a jövőkutató megállapítását támasztja alá, aki szerint a szolgáltatóknak, termékfejlesztőknek és gyártóknak egyaránt arra kell berendezkedniük, hogy a piac mindinkább érzékeny lesz a környezeti és egészségi szempontokra. Aki figyelembe veszi a fenntarthatóságot, az egészséget és a környezetvédelmi szempontokat, az hosszú távon profitálhat belőle.

     

    A problémát csak az jelenti, hogy az új struktúráknak időre van szükségük. Hiába segítik például a biotermesztésre átállni akaró termelőket, a világ évi 25 millió tonnás gyapotterméséből egyelőre mindössze 1 százaléknyi a biotermék. Ez azt jelenti, hogy egy olyan gyártó, aki termékeinek csak öt százalékában biogyapotot használ, kiürítheti a piacot. Éppen ezért a textiliparban is a szereplők együttműködésére van szükség.

     

    Az ökokurzus szereplői

    Szerencsére jó példák azért akadnak, a Nike például komolyan beszállt az ökopiacba. Az Egyesült Államok után Németország számít világviszonylatban a második legnagyobb ökopiacnak. A Lohas-mozgalom hatására a fogyasztói értékváltás nemcsak a textilipart hódítja meg: a természethez való visszatérés jegyében az emberek újra a minőség felé fordulnak. A német Otto katalógus-áruház ugyancsak kihozta a saját, „pure-wear-collection” névre hallgató termékcsaládját, amely ellenőrzött biológiai termesztésből származó pamutból készül, és 98 százalékban bőrbarát, mert ellenőrzik károsanyag-mentességét. A Levis ugyancsak piacra dobta első ecojeansét: maga a farmer biopamutból készül, a gombja pedig kókuszhéjból. Az idén ősszel a Mustang is előáll két biofarmerrel.

     

    Üres vegyszeres üvegek raktára egy kaliforniai gyapotmező mellett Mellette: Ez a gazda védőruha nélkül permetezi ki a növényvédő szert – mindennapi gyakorlat a fejlődő országokban Lent balra: A kunyhókban a vegyszereket gyakran az étel mellett tárolják Jobbra: Gyapot még zárt és nyitott virágzattal
     

    Ha valaki feltenné a kérdést, miért nem mindegy, milyen gyapotból állítják elő a szekrényünkbe kerül pólót, elgondolkodhat a következő adatokon: a hagyományos gyapotot a föld 80 országában 34 millió hektáron termesztik. Ez a világ mezőgazdasági művelésbe bevont termőterületeinek 2,5 százaléka. Ehhez képest a földgolyón felhasznált rovarölő szerek 20 százalékát, illetve a növényvédő szerek és műtrágyák 11 százalékát a gyapotföldeken szórják ki. A WHO becslése szerint minden évben több százezer ember hal meg a mezőgazdaságban a vegyszerek miatt, és emberek milliói szenvednek mérgezést.

     

    Különösen problematikus hatóanyag a növényvédő szerekben az endoszulfán, amelyet 1956 óta alkalmaznak. Gyakran használják a hagyományos gyapottermesztésben is, mert különösen széles spektrumú rovarölő szer. Ugyanakkor az amerikai környezetvédelmi hatóság szerint rendkívül veszélyes. Ám mivel hatékony és olcsó, főleg a fejlődő országokban még mindig széles körben használják, az előírt védőruházat nélkül szórják ki a földeken, ezért napirenden vannak a mérgezéses halálesetek. Szakemberek éppen ezért a szer általános betiltását követelik.

     

     

    Az ökológiai és társadalmilag tisztességes ruházat úttörője

    Minden trendnek megvan a maga úttörője: a fair trade és bioruházat területén ez Heinz Hess. A Hess Natur know-how-ja már harmincéves múltra tekinthet vissza. A német natúr-katalógusáruház a zöld életmód terjedése idején is a textilipar nemzetközi példaképének számít. Amikor Hess 1976-ban megalapította a cégét, a textiliparban a természetes szálakat szinte teljesen kiszorították a piacról a műszálak. Az érzékenyek már akkor észrevették, hogy a műszálas ruhákban az emberek jobban izzadnak, gyakoribbak a bőrbetegségek és ezek a ruhák elektromosan feltöltődnek. Heinz Hess viszont azt akarta, hogy a kisfia egészségesen nőjön fel. Ám abban az időben rendkívül nehéz piaci helyzet előtt állt az ökotextil-katalógusáruház. Az a kevés szállító, aki egyáltalán készített ilyen termékeket, a természetes szálakat vegyszerekkel kezelte. Hessnek csak a nyolcvanas évek közepére sikerült elérnie, hogy beszállítói lemondjanak a pamut, a gyapjú és a selyem vegyszeres kezeléséről. Hess azonban nem volt hajlandó lemondani a minőségről, valamint már akkor rájött, hogy az ökológiai elveknek csak akkor van értelmük, ha az előállítás teljes folyamata során tisztességes munkafeltételekkel párosulnak.

     

    Ez az ökológiai menyasszonyi ruhatörténelmet írt. Ma Londonban, a Victoria és Albert Múzeumban csodálhatjuk meg
     

    1991-ben kockázatos lépésre szánta el magát: Egyiptomban a Sekem-farmon létrehozta a világ legelső biológiai gyapotültetvényét. Bár egész vagyonát kockára tette, a kísérlet sikerrel járt: már az első gyapotszüret 25 százalékkal magasabb terméseredményt hozott, mint a vegyszeres földeken. Ez szenzációt keltett, és egyben utat mutatott más cégeknek. Cége számára pedig a Sekem-farm meghozta az áttörést: vásárlóinak, akkor a világon még egyedülálló módon, olyan ruházatot tudott kínálni, amely a termesztéstől az elkészülésig nem került kapcsolatba vegyszerrel. Ezzel a Hess Natur letette egy újfajta ruházati kultúra alapkövét. Egyik menyasszonyi ruhájáért a cég designdíjat is nyert – a híressé vált ruha ma a londoni Victoria és Albert Múzeumban tekinthető meg. Legújabb projektjük keretén belül pedig egészséges és vegyszermentes iskolai ruházatot kínálnak a gyerekeknek.

     

     

    A minőségi pecsét és ami mögötte rejlik

    Ma már egyedül Németországban majd negyven termelő kínál ökotextileket. Ezt a tanúsító védjegyet olyan textilek viselhetik, amelyek az előállítási folyamat végén károsanyag-ellenőrzésen esnek át. Ez azt jelenti, hogy szigorú határértékeknek kell megfelelniük. A védjegyek dzsungelében azonban meglehetős áttekinthetetlenség uralkodik, mivel a natúrtextilek világában sok a jogi kiskapu. Emiatt a legtöbb minősítő védjegy esetében nem lehet pontosan tudni, mennyire alapos és komoly az ellenőrzés. Igen magas minőségi követelményrendszert képvisel például a nemzetközi Global Organic Textile Standard, amelyet négy minősítő szervezet (az amerikai Organic Trade Association, az angol Soil Association, a német Internationals Verband der Naturtextilwirtschaft és a Japan Organic Cotton Association) hozott létre.
    A nemzetközi munkacsoport arra törekszik, hogy minél több gyártót ösztönözzön ezeknek a standardoknak a betartására.

    M. L.
    XIII. évfolyam 10. szám

    Címkék: zöld divat

      Aktuális lapszámunk:
      2018. augusztus

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.