Fitoterápia

A máj betegségei 2. rész

Az emésztőrendszer megbetegedései


Articsóka

 

A borsmenta levelének (Menthae piperitae folium) fő javallata az epehólyag renyhe működése miatt fennálló emésztési panaszok, valamint a rendszertelen epeürítés következtében fellépő teltségérzés, puffadás, enyhe fájdalom (l. lapunk előző számában).

 

A borsmentalevél kivonatát nem használjuk állandó jelleggel, étkezési teaként sem. Előző ismertetésünkben javasoltuk az adag fokozatos emelését, majd csökkentését.

 

A borsmentalevél szerepel különböző teakeverékekben illata és ízjavító tulajdonságai miatt. Ezek összetételében állandó jelleggel is használható, mert a napi adag lényegesen kisebb, mint amikor egymagában fogyasztjuk.

 

A borsmentalevélből készülő forrázat (esetenként főzete is, ha nem az illóolaj hatásán van a hangsúly) jól társítható az articsóka levelével akár úgy, hogy egyidejűleg fogyasztjuk a kettőt, akár egymás után, felváltva. Az utóbbi esetben néhány napos szünetet tartunk a borsmentateával folytatott kezelés után, majd folytatjuk articsókalevéllel. Ez történhet teával vagy készítménnyel (drazséval, cseppekkel).

 

Az articsóka (Cynara scolymus) kedvelt zöldség elsősorban Dél-Európában. A gyógyászatban a leveleket használják (Cynarae folium), étkezési célokra a virágzatot.

 

A kávésav és a kinasav összekapcsolódása által létrejött hatóanyagok közül a levelekben fedezték fel a cinarint. A cinarin neve a növénytani megjelölésre utal, a fitokémiában dikaffeil-kinasavként tartják számon. Hasonló értékűek további észterek (depszidek).

 

A levelek keserű ízét a cinaropikrin nevű szeszkviterpen-lakton okozza, az étkezési célra szolgáló virágzat nem tartalmazza. Szerepe van a gyomornedv elválasztását fokozó tulajdonsága miatt étvágytalan személyeknél, egyes emésztési zavarokban (dyspepsia), felnőttek esetében.

 

Amennyiben a keserű íz miatt valaki nem szívesen fogyasztja a teát, adagolható helyette drazsé.

 

Az articsóka eredményesen termeszthető nálunk is. Amenniyben kizárólag a leveleket értékesítik, az első tenyészév vége felé, a nyár második felében folyamatosan leszednek egy-egy levelet. Az első fagy után nem használható. Addig valamennyi levelét begyűjtik, és szellős helyen, zsinórra függesztve megszárítják. A vastag, húsos levélnyél, levélgerinc felhasítva könynyebben megszárad. Ha viszont a virágzatok miatt termesztik, vagy kettős felhasználású növényként, az első tenyészév végén meghagyják a legfiatalabb leveleket a levélrózsa közepén, és szalmával, szénával, majd ezek felületén kevés talajjal védik, hogy jól átteleljen.

 

A magas szárak (hosszuk 1-2 méter, vagy annál több) és a virágzatok a második nyáron fejlődnek. Nagyméretű, fészkes virágzatai vázában is tarthatók, víz nélkül egész télen megőrzik kék vagy lila színüket. A virágzatok értékesítése után, főleg ha nem számítunk a magvak beérésére, a tőleveleket, nagyobb szárleveleket ugyanúgy begyűjtjük és szárítjuk, mint az első tenyészévben.

 

Gyógyteát 2-3 kávéskanálnyi (1 evőkanálnyi) aprított levélből készítünk. A friss és a szárított levelek hasonló értékűek. Mindkét esetben a napi adag 3-6 gramm.

 

Teakészítés céljából leforrázzuk a napi adagot fél liter vízzel. A vizet nem a levelekkel együtt melegítjük fel. A leforrázás után még kb. 1 percig kis tűzön tartjuk a fövés hőmérsékletén, majd 15 perces állás után szűrjük (fémszűrőt ne használjunk).

 

A napi adag felét, tehát 250 milliliternyi teát elfogyasztunk reggel, kortyonként, lehetőleg étkezés előtt 20-30 perccel. A másik felére délután kerül sor, szintén kortyonként. Keserű ízét meg lehet szokni, szükség esetén a drazsét részesítjük előnyben.

 

A borsmentához hasonlóan kisebb adaggal kezdjük a kezelést, majd fokozatosan többet fogyasztunk. Legegyszerűbben a következőképpen járunk el: a napi teaadag egyharmadát fogyasztjuk el csupán, az első három napon vagy egy hétig, a többit elöntjük. A következő 1 héten reggel is, estefelé is a térfogat kétharmad részét isszuk meg. Végül 1-2 hétig a teljes napi adagot, két részletre osztva, elfogyasztjuk. A kezelést nem hagyjuk abba hirtelen, mert a teljes adag után ismét kétharmad részét isszuk meg, az utolsó héten pedig egyharmad részével fejezzük be.

 

Következik néhány napos szünet, és – amennyiben szükséges – a kezelés ismét borsmentateával folytatódhat.

 

Készítmény szedése esetében is ajánlott a használati javaslatban feltüntetett legkisebb adaggal kezdeni, majd folyamatosan növelni a megadott nagyobb adag eléréséig.

 

Az articsóka-kivonatok javallata: az epehólyag rendszertelen összehúzódása, kiürülése miatt jelentkező panaszok. Ajánlott továbbá olyan személyeknél, akik hajlamosak idült székrekedésre, vagy akiknél ez váltakozva lép fel hasmenéssel. Ellenjavallat: heveny epeúti kórfolyamatok, epekövesek, májgyulladás.

 

A gyógyteák forgalmazását hatóságilag szabályozzák. Ha az articsókalevél nem szerepel a szabadon forgalmazott gyógynövények között, használható helyette a Cirkulin Articsóka drazsé. Vény nélkül kapható. Akárcsak az articsókalevél, amelyből készül, ellenjavallt az epe-utak elzáródásában, heveny epeúti betegségekben és májgyulladásban.

 

További kezelési lehetőségek sorozatunk következő számában.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
VIII. évfolyam 3. szám

Címkék: articsóka, emésztőrendszer, fitoterápia, máj

Aktuális lapszámunk:
2019. március

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.