Fitoterápia

A nyelőcső gyulladásos megbetegedései


A nyelőcső (oesophagus) felnőttnél kb. 25 cm hosszú és 1 cm-es átmérőjű izomcső. Összeköti a garatot (pharynx) a gyomorral. Nyálkahártya béleli, amely nem jelent védelmet a kórosan bekerülő savas gyomortartalommal szemben.

 

Három természetes szűkülete közül a legfelső egy porcgyűrű, a középső kétfelé ágazik (bifurcatio tracheae), a legalsó a rekeszizmon (diaphragma) áthatol a gyomorszájig (cardia).

 

A nyelőcső megbetegedései közül gyakori a refluxbetegség (az angol Gastro-oeso­phageal Reflux Disease rövidítéseként a GERD betűszót használjuk).

 

Az ismétlődő, visszatérő, tehát nem alkalmi jellegű kórfolyamat tünetei között szerepel mindennapi szóhasználatban a „gyomorégés” (pyrosis). Viszonylag könnyen elkülöníthető a gyomorhurut hasonló tünetétől (gastritis). Kedvezőtlen tényező, ha a gyomorkapu (pylorus) hosszan tartó becsukódása miatt a gyomortartalom 3 óránál hosszabb ideig marad, tehát nem távozik a nyombél, majd a vastagbél irányában.

 

Fehér akác

 

A fokozott gyomornedv, illetőleg savtartalom képződését előmozdíthatja a koffein (a feketekávé, valódi tea, kóladió kivonata), továbbá szeszes italok. Hatásukra GERD betegeknél ellazul a gyomorszáj (cardia) izomzata, és ez teszi lehetővé a gyomortartalom bejutását a nyelőcsőbe.

 

A refluxbetegség gyakorisága hazánkban a felnőtt lakosság esetében 5-10%-os, ezen belül az esetek kb. 10%-ában alakul ki a nyelőcső gyulladása (reflux oesophagitis). Az esetek egy részénél a kiváltó ok ismert: a legalsó szűkületnek is tekintett záróizomzat működési elégtelensége, rekeszizomtáji elváltozás (hernia hiatus), illetőleg elégtelen záró működése (insufficientia hiatus).

 

A GERD következményeként kialakuló reflux-oesophagitis során az említett gyomorégés a betegek 75%-ánál lép fel, de kialakulhatnak nyelési rendellenességek (50%), a gyomortartalom visszafolyása (regurgitatio), amely esetenként a szájüregig jut, továbbá gyomortáji fájdalom (30%).

 

Az esetek nagy számából levont következtetések több tényező szerepére utalnak. Ezek közül gyakoriak: a bőséges étkezés, zsíros ételek, a már említett koffein és egyes szeszes italok. A savas közegben fejlődő Helicobacter pylori nevű kórokozó baktérium, amely a gyomorban és a nyombélben esetenként a kiváltó okok között szerepelhet, máskor súlyosbító vagy a kórfolyamatot fenntartó tényező.

 

A vízszintes testhelyzet szintén gyakori oknak számít. Azoknál a betegeknél, akiknél a reggelizés után függőleges helyzetben nem lépnek fel az említett panaszok, de akik a késő esti vacsorát követően rövid időn belül lefekszenek, gyakori az ilyen tünetek kialakulása. Ilyenkor a hangsúly az életvitel megváltoztatásán van.

 

Az esti étkezést korábbi időpontra tervezzék, illetőleg vacsorázás után 2-3 óra elteltével térjenek nyugovóra. Van, akinél megoldást jelent a vacsora utáni séta. Segíthet a lefekvés előtti ülő testhelyzet az említett időtartamig, vagy a félig-meddig ülő helyzet beiktatása a függőleges és a vízszintes (fekvő) testhelyzet között.

 

Amennyiben az életmód megváltozásával a tünetek néhány napon belül nem enyhülnének, majd teljesen nem szűnnének meg, szakorvosi vizsgálatra és kezelésre van szükség. A nyelőcső vérzései vagy a szurokszéklet (melaena) fellépése egyéb okokra vezethető vissza és azonnali sürgősségi ellátást igényel. A GERD ezzel szemben idült folyamat, amelynek megelőzése esetenként lehetséges a fitoterápia módszereivel.

 

A fitoterápia az esetek jelentős részében kiegészítő kezelésnek tekinthető. Egymagában is hatásos lehet a panaszok megjelenésének kezdetén, illetőleg a korszerű gyógyszerekkel történő kezelés során szükségessé váló szünetek beiktatásának idejére.

 

Két fitoterápiás gyógykezelést ismertetünk. A fehér akác (Robinia pseudacacia) észak-amerikai fa, mely nálunk elterjedt. A virágokat lefosztják a fürtvirágzatok zöld tengelyéről, és szobahőmérsékleten megszárítják. Flavonoid glikozidjainak görcsoldó tulajdonságainál fogva csökkentik a gyomorfal összehúzódását és ezáltal fokozott feszességét (tónusát). Hozzájárul a kedvező hatáshoz a gyomornedv és főleg annak sósavtartalmának csökkenése.

 

3%-os forrázatát langyosan fogyasztják, kortyonként, szükség szerint. A kezelés eredményes lehet akkor is, ha a GERD tünetei ülő helyzetben is panaszokat okoznak. Az ajánlott adag 1 evőkanálnyi szárított virág 1 csésze vízre.

 

Amennyiben hosszabb ideig használják, forrázat helyett célszerűbb főzetet készíteni a fenti arányban, 10-15 perces főzéssel, kis lángon. A robin nevű, fehérjeszerű anyag esetleges kedvezőtlen hatása így elkerülhető, mert a robin hőérzékeny, főzésre tönkremegy.

 

A GASTROMED CSEPP-et több gyógynövény szeszes (etilalkoholos) kivonatából állítják elő. Jellemző az összetételre a kerti tatárvirág (Iberis amara). Adagolás: napi 30x20 csepp, kevés vízben. Az összetételben szereplő nagyobb számú növény közül a soron következő számaink egyikében visszatérünk az angyalgyökérre. Klinikai megfigyelések szerint a gyógyszer bevált az emésztőrendszer különböző működési zavaraiban.

 

A növényt keserű tatárvirágnak is nevezzük, nálunk jól termeszthető, fehér vagy ibolyás színű dísznövényként.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XIII. évfolyam 2. szám

Címkék: fitoterápia, nyelőcső gyulladás

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.