Fitoterápia

A szervezet vízigénye 3. rész


Hibiscus sabdariffa

Egyéves mályvaféle. Derékig érő, de magassága a 3-4 métert is elérheti. Az alsó levelek ép szélűek, a felsők karéjosak.

 

A nyíló virágok pártája sárga, a teljes virágzáskor viszont élénkpirossá válik, akárcsak kettős csészéje. Utóbbi képezi a tulajdonképpeni drogot. Az egész szabad szirmú virág tenyérnyi méretű.

 

A csésze a virágzás vége felé megvastagszik, húsossá válik, vagy kissé porcogóssá. A külső és a belső csészelevelek a virágzás kezdetéhez viszonyítva megnagyobbodnak.

 

A trópusokon és szubtrópusi tájakon terem. Előfordulhat ugyan a mérsékelt égöv egyes területein is, de ilyenkor az egész növény kisebb, a csésze alig vastagszik meg. Magot ebben az esetben nem gyűjthetünk, nem csírázásképes.

 

Sok neve ismert. Egy részük a bennszülöttektől származnak, más részük a kereskedelmi forgalmazás szülöttei. Néhány név: rosella (jövevénynévként magyarul is gyakran nevezik rozellának); kárkádé, szorel, afrikai mályva, Roseneibisch. A név esetenként a növényre vonatkozik, máskor viszont kifejezetten csak a csészére. Sok, egymástól eltérő gyógyászati alkalmazását ismerik a trópusokon. Európában csak néhány évtizede terjedt el áruként.

 

Gyümölcssavakat tartalmaz (15–30%), főleg a növényre jellemző hibiszkuszsavat (allo-hidroxi-citromsav-laktont). Továbbá nyálkaanyagokat, amelyek csökkentik a gyümölcssavak savanyú ízét. Fontosak az antociánok csoportjába tartozó elfinidinszármazékok (például a delfinidin-3-0-glukózxiloxid és a delfinidin-szambubiozid).

 

A sziromlevelek sárga flavonoidjai közé tartozik a hibiszantin-3-glukozid. A vizes kivonat (tea) piros színét a víz keménységi foka hátrányosan befolyásolhatja. A gyógyászati felhasználások közé tartoznak az enyhe hashajtó cukorsavak, amelyek nehezen szívódnak fel az emésztőrendszerből. A gyermekgyógyászatban – szakorvos tanácsára – hashaj tóként jöhet számításba. Figyelemreméltó a növény vizes kivonatának enyhe vizelethajtó (diuretikus) és ún. sóhajtó hatása.

 

A Hibiscus sabdariffa vizes kivonata alkalmas a víz pótlására is, mert rendszeres, ismételt fogyasztása kedvelt, kizárólag növénytartalmú itallal történik. A tea készítése: 1 teáskanálnyi szárított csészelevélhez hozzávetőlegesen fél liter ivóvizet adunk forrón, majd néhány perc múlva szűrjük. Langyosan fogyasztjuk. A tea ízét, zamatát ízlés szerint kiegészíthetjük kevés cukorral, mézzel és/vagy csipetnyi konyhasóval, utóbbi gyógyászati szempontból előnyös. Ajánlott citrom vagy más gyümölcs levének hozzáadása is.

 

Vizelethajtó hányados Sóürítési hányados

Teljes vizelet térfogata

           1,38–1,43

        Nátrium          Kálium          Klorid

     2,62–3,31       2,62–3,31      2,62–2,62

 

 

Az étkezési teáktól eltérően a Hibiscuskivonat hivatalosan is elismert gyógyászati jelentőséggel rendelkezik. A drog hivatalos az érvényben levő Magyar Gyógyszerkönyvben (PhHg VIII.) Hibsci sabdariffae flos, illetőleg hibiszkuszvirág csészeleveleként.

 

Vizsgálataink a Herba Hungarica 1973, tom. 12-ben jelentek meg (az 1. számban). A vizelethajtó és a sóürítési (szaluretikus) hányados: a kezeletlen kísérleti állatoknál összehasonlítva az 1%-os, illetve 2%-os kivonatok adagolása utáni eredményekkel.

 

Megjegyzések:

Kísérleti állat: patkány (hm)
Állatok száma: 64/vizsgálat
Adagolás: 1 g/tskg
Ellenőrző gyógyszeradag: furosemidum

 

 

Következtetések:

1. A vizelethajtó hatás 1%-os kivonat esetében kedvező.
2. A nátriumürítés kifejezettebb, mint a káliumé.
3. Általában a föld feletti részek több káliumot tartalmaznak, mint nátriumot. A fokozott vízveszteség több nátriumot igényel, mint káliumot. Ebben az esetben a káliumveszteség kisebb, mint a szervezet nátriumhiánya.

Prof. dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XVII. évfolyam 9. szám

Címkék: fitoterápia, hibiscus sabdariffa

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.