Fitoterápia

Adaptogén növények 3. rész


A gin­szeng Eu­ró­pá­ban az óko­ri gö­rö­gök „min­dent gyó­gyí­tó” PA­NA­CEA fé­lis­te­né­nek ne­vét vi­sel­te (pa­na­ce­um). Eb­ből al­kot­ta a rend­szer­ta­nász a PA­NAX GIN­SENG el­ne­ve­zést, amely­nek össze­té­te­lé­ben a faj ne­ve a kí­nai ki­fe­je­zés­től szár­ma­zik. Hí­re vi­lág­szer­te el­ter­jedt, ál­ta­lá­ban ázsiai, ko­re­ai vagy kí­nai gin­szeng­ként is­me­rik.

 

Ro­ko­na a PA­NAX JA­PO­NI­CA, en­nek ne­ve jel­zi föl­draj­zi ere­de­tét. Az észak-ame­ri­kai föl­dré­szen te­rem a PA­NAX QUIN­QU­E­­FO­LI­UM.

 

To­váb­bi fa­jok: PA­NAX NO­TO­GIN­SENG, an­go­los át­írá­sa alap­ján hasz­nált kí­nai ne­vén San-Chi vagy Ti­en-Chan gin­szeng. Utób­bi szin­tén föl­draj­zi el­ter­je­dés­re utal, akár­csak a PA­NAX VIET­NA­MEN­SIS.

 

Az el­ső­ként em­lí­tett há­rom faj a leg­ke­re­set­tebb, ezért hasz­nál­tuk a fen­ti sor­ren­det és nem a föl­draj­zi cso­por­to­sí­tást.

 

A sok faj, to­váb­bá a kü­lön­bö­ző föl­draj­zi elő­for­du­lás miatt a ha­tó­a­nya­gok és a ha­tás­ra vo­nat­ko­zó ada­tok ne­he­zen hoz­ha­tók kö­zös ne­ve­ző­re. Így pél­dá­ul a pon­to­san is­mert szer­ke­ze­tű 25 sza­po­nin jel­le­gű ha­tó­a­nyag nem ta­lál­ha­tó meg egy­azon nö­vény­ben.

 


Kínai kúszó magnólia

 

To­váb­bi bo­nyo­dal­mat je­lent, hogy más nö­vény­csa­lád­ba tar­to­zó fa­jok je­lö­lé­sé­ben is sze­re­pel a gin­szeng név. Pél­da­ként em­lít­jük a szi­bé­riai gin­szeng­ként for­gal­ma­zott taj­ga­gyö­ke­ret (Eleutero­coc­cus sen­ti­co­sus) vagy az ún. in­diai gin­szen­get (Wit­ha­nia som­ni­fe­ra), a bra­zil gin­szeng né­ven je­lölt PFAF­FIA PA­NI­CU­LA­TÁT, vagy a még gya­ko­ribb gon­dot oko­zó vö­rös gin­szen­get, amely egy sós­ka­faj gyö­ke­ré­re vo­nat­ko­zik (RU­MEX HYPE­NO­SE­PA­LA). Ez a ke­ve­re­dés ter­mé­sze­te­sen vo­nat­koz­hat a gyö­kér­po­ro­kra, ki­vo­na­to­kra is.

 

Egyér­tel­mű­en meg­bíz­ha­tó PA­NAX GIN­SENG­NEK te­kint­he­tő az a ter­mék, ame­lyen a pon­tos szár­ma­zá­si he­lyet is fel­tün­te­tik.

 

Em­lí­tet­tük (l. elő­ző szá­munk­ban), hogy a gin­szeng­ké­szít­mé­nyek el­ső­sor­ban idő­sebb sze­mé­lyek ese­té­ben hasz­nál­tak (ge­riat­ri­cum), ezért vá­lasz­tot­tunk kli­ni­kai far­ma­ko­ló­giai vizs­gá­la­ta­ink cél­já­ból egy idős­ko­rú­a­kat gon­do­zó sza­na­tó­riu­mot. Az egész­ség­ügyi egy­ség ala­pí­tó­ja és igaz­ga­tó­ja Ana AS­LAN pro­fesszor volt. Az 1975–1980-as évek­ben ven­dég­lá­tónk is a ke­zel­tek kor­cso­port­já­ba tar­to­zott (1897-ben szü­le­tett).

 

A pá­cien­sek spa­nyo­lok vol­tak, Eu­ró­pá­ból és Dél-Ame­ri­ká­ból. A ke­ze­lés idő­tar­ta-­ma 2-3 hó­nap volt, tá­vo­zás­kor az egész évi ke­ze­lés­hez szük­sé­ges gin­szeng­ké­szít­ményt vit­ték ma­guk­kal.

 

A labo­ra­tó­riu­mi vizs­gá­la­tok vo­nat­koz­tak a gin­szeng kal­ci­um­csa­tor­na-bé­ní­tó ha­tá­sá­ra, az érel­me­sze­se­dés ki­ala­ku­lá­sá­ra, an­nak mér­té­ké­re, a fib­ri­no­lí­zis­re gya­ko­rolt ha­tás­ra. A ni­tro­gén-oxid (NO) fel­sza­ba­du­lá­sá­nak tu­laj­do­nít­ha­tó nagy­részt az át­áram­lás az ütő­erek­ben. Meg­ha­tá­roz­ták a vér­cu­kor­szint vál­to­zá­sait. Fi­gye­lem­mel kí­sér­ték a pá­cien­sek ke­délyál­la­po­tát, az élet­mi­nő­ség kü­lön­bö­ző vo­nat­ko­zá­sait.

 

A mel­lék­ha­tá­so­kra vo­nat­ko­zó iro­dal­mi ada­tok kö­zött sze­re­pel serdü­lő­ko­rú fi­úk ese­té­ben az em­lők meg­na­gyob­bo­dá­sa (gyna­e­com­stia), amely az ada­gok csök­ken­té­se vagy a ke­ze­lés ki­ha­gyá­sa so­rán meg­szűnt. Amúgy is fia­ta­labb kor­ban ke­vés­bé in­do­kolt a gin­szeng ada­go­lá­sa, fő­leg olyan el­kép­ze­lé­sek ese­té­ben, hogy is­ko­lás­ko­rú­ak szel­le­mi tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­ge és ezál­tal osz­tály­za­ta jobb lesz. A fi­zi­kai és szel­le­mi tel­je­sí­tő­ké­pes­ség ja­vu­lá­sát – mint vár­ha­tó volt – el­ső­sor­ban idő­sebb ko­rú­ak­nál je­lez­ték. A kö­z­ér­zet ja­vu­lá­sát ész­lel­ték 1500 sze­mély­nél (iro­dal­mi adat).

 

Az adap­to­gén ha­tás, il­let­ve a tel­je­sí­tő­ké­pes­ség-fo­ko­zás és egyes iz­ga­tó­sze­rek-ser­ken­tő­sze­rek kö­zött fia­tal fel­nőt­tek ese­té­ben bi­zo­nyos fo­kig ha­son­ló­sá­got té­te­lez­tek fel. A két cso­port kö­zöt­ti kü­lönb­ség az, hogy az iz­ga­tó­szer­rel szem­be­ni elvá­rás elé­ré­se után rend­sze­rint ki­me­rü­lés, a tel­je­sí­tő­ké­pes­ség csök­ke­né­se fi­gyel­he­tő meg. Ez­zel szem­ben az adap­to­gé­nek ked­ve­ző ha­tá­sa las­san csök­ken és nem kö­ve­ti ki­me­rü­lés.

 

Az adap­to­gé­nér­ték fel­mé­ré­sé­re is­mer­ni kel­le­ne a csa­lád­ban ha­son­ló kor­cso­por­tú sze­mé­lyek ál­ta­lá­nos ál­la­po­tát. Azo­kat a té­nye­ző­ket ves­szük fi­gye­lem­be, ame­lyek­nek sze­re­pük le­het kon­dí­ció­juk ki­ala­ku­lá­sá­ban adap­to­gén ké­szít­mé­nyek hasz­ná­la­tá­nak függ­vé­nyé­ben.

 

A vi­lág­szer­te for­gal­ma­zott ké­szít­mé­nyek kö­zött lény­eges kü­lönb­sé­gek van­nak, ezért aján­lott a be­vált gyógy­szert hasz­nál­ni, te­hát nem elő­nyös vál­to­gat­ni a ter­mé­ke­ket. Elő­for­dul, hogy azo­nos vagy ha­son­ló né­ven el­té­rő ké­szít­mény sze­re­pel, így pél­dá­ul a vö­rös gin­szeng meg­je­lö­lés vo­nat­koz­hat az el­té­rő szá­rí­tá­si el­já­rás miatt szín­vál­to­zás­ra, de je­lent­het egy tel­je­sen el­té­rő nö­vény­ből ké­szí­tett ki­vo­na­tot (elő­ző­leg hi­vat­koz­tunk rá, hogy egy sós­ka­faj gyö­ke­ré­nek ese­té­ben is hasz­nált név).

 

Gin­szeng­ből ké­szü­lő gyógy­sze­rek­re vo­nat­ko­zó pél­dák: AR­DEY-ak­tív, GIN­SA­NA G 115, GIN­SENG Twardypharm, GIN­SENG CU­RAR­I­NA, OR­GAP­LAS­MA (Pa­nax pseu­do­gin­seng­ből ké­szül), GIN­SENG for­te, Kum­san gin­seng, ALIK­SIR GIN­SENG, GIN­ROY for­te, RE­JU­VE­NAT GIN­SENG.

 

Az adap­to­gén nö­vé­nyek kö­zé so­rol­ják a kínai kúszó magnólia ne­vű ve­nyi­gét, kí­nai ne­ve WU-WEI-ZI. Ter­mé­sei sze­re­pel­nek a Kí­nai Gyógy­szer­könyv­ben (an­gol ki­adás, 1992). Fő ha­tó­a­nya­gai a lig­ná­nok cso­port­já­ba tar­toz­nak. A szá­rí­tott ter­més­re szá­mí­tott na­pi adag 1,5–6 g.

 

To­váb­bi adap­to­gén nö­vé­nye­ket a kö­vet­ke­ző szá­munk­ban is­mer­te­tünk.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XII. évfolyam 5. szám

Címkék: adaptogén növények, fitoterápia

Aktuális lapszámunk:
2018. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.