Fitoterápia

Adaptogén növények 4. rész


Az emberi alakra emlékeztető gyökerű ginszengnek rokona a tajgagyökér (l. lapunk idei áprilisi és májusi számában). Nevezik keleti szerencsetövisnek is, és az összetévesztés miatt az óvatosságot igénylő szibériai ginszengnek.

 

 

Eleuterococcus senticosus

Szerepel Acanthopanax ginseng-ként is.

 

Ugyanannak a növényfajnak egymástól eltérő neve azért fordulhat elő, mert "kétszer fedezték fel": első alkalommal adták az egyik nevet, amikor más helyen is megtalálták, szintén ismeretlen fajnak tekintették és más tudományos névvel illették. Előfordulhatott az is, hogy más rokonsági csoportba sorolták, ami fokozta azt a lehetőséget, hogy két különböző növénynek tekintsék. Ez történt a második név esetében is, ami szó szerinti fordításban szúrós ginszenget jelent.

 

Hasonló jellegű nehézséget okoz, hogy a címben jelölt magyar neve mellett szerepel szibériai ginszeng néven is, ami további bizonytalanságot okozhat, mert a szibériai tajgán kívül előfordul a Távol-Kelet más területein is.

 

A tajgagyökér magasra növő cserjeszerű évelő növény, ujjasan összetett levelekkel. Neve is utal arra, hogy gyökerét használják, de esetenként az egész gyöktörzs szolgál nyersanyagként.

 

Hivatalos az Európai Gyógyszerkönyv 4. kiadásában (Pharmacopoea Europaea), akárcsak az amerikai (kanadai) ginszeng.

 

Mindkét növényben hasonló szerkezetű szaponinok találhatók, továbbá lignánvázas vegyületek, kávésavszármazékok.

 

Kísérletes vizsgálatokkal igazolták a kivonatok, illetőleg egyes anyagai hatását az immunrendszerre, továbbá a kedvezőtlen környezeti tényezők (stressz) következményeinek csökkentését.

 

A kísérleti állatoknál végzett vizsgálatok nem nevezhetők kíméleteseknek: az állatok helyváltozását korlátozó ún. stresszulkusz (gyomorfekély) az állatok elpusztulását okozza, ami adaptogén növények adagolásával késleltethető. Hasonlóan elfogadhatatlan a laboratóriumi állatok úszásra kényszerítése. Adaptogén növények adagolásával túlélésük meghosszabbítható.

 

Viszonylag kíméletes az a kísérlet, amelynek során a kényszerúsztatás által okozott kimerülés időtartamát mérik, az állatokkal azután nem ismétlik meg ezt a kísérletet.

 

Mi magunk adaptogén tulajdonságok vizsgálatát, ilyen módszereket más növények esetében sem használtunk, mert élettani, illetőleg életvegytani vizsgálatokkal is kimutatható az adaptációs képességre vonatkozó hatás. Olyan módszereket, humán vonatkozású megfigyeléseket használnak, amelyekkel például a tanulási képesség, a figyelőképesség időtartamának fokozása követhető.

 

Klinikai-gyógyszertani megfigyelések során ritkán észleltek olyan mellékhatást, amely miatt az adaptogén növények adagolását abba kellett hagyni.

 

A forgalomban levő készítmények esetében külön figyelmet igényelnek a lehetséges kölcsönhatások (interactio) más gyógyszerekkel történő kezeléskor. Ilyen esetekben az adaptogén készítmények adagolását fel kell függeszteni. Eleve ellenjavallat minden olyan eset, amikor a beteg véralvadást gátló, vércukorszintet csökkentő, magasvérnyomás-betegségben szükséges gyógyszert szed.

 

A napi adag 10-15 gramm, száraz gyökérből készült gyógyszert ne haladjon meg. A javallat lábadozó személyeknél, hosszabb mozgáskiesés utáni gyorsabb felépülés érdekében, a rehabilitációt szolgálja. A tajgagyökér további adagolását, javallatait, készítményeit következő számunkban ismertetjük.

 

 

Withania somnifera

Az álombogyónak is nevezett félcserje termései 1 cm-es átmérőt elérő bogyók, amelyeket vékony, papírszerű csésze vesz körül. Terem a Kanári-szigeteken, Afrika egyes részein, a Közel-Keleten. Indiában termesztik, itt a legtöbbet használt ájurvéda szerek közé tartozik. Belsőleg gyökereit, külsőleg leveleit használják. A gyökerek adaptogén hatása jórészt nyugtató tulajdonságain mérhető. Nem altatószer, hanem a természetes alvást segíti elő. Indiában Ashwagandha a hindu neve, így szerepel gyakran a szaknyelvben is világszerte. A nálunk forgalmazott indiai gyógyszert is így nevezik. Félrevezető lehet ebben az esetben is az "indiai ginszeng" név használata. Az adag napi 3-6 gramm száraz gyökérre számítva (készítmények esetében is).

 

Álombogyó (Withania somnifera)
 

Hatóanyagai, akárcsak az előzőleg említett adaptogén növények esetében, szaponinok, ezek közül külön alcsoportot képeznek (vithanolidok). Eddig több mint 100 ilyen vegyületet tanulmányoztak ennél az egy növénynél. A burgonyafélék (csucsorfélék, Solanaceae) család keretében más fajnál is találtak kevés vitanolidot. A nyugtató hatás elsősorban egyes alkaloidoknak köszönhető.

 

A Withania készítményeket adaptogén tulajdonságaiknak köszönhetően egyebek mellett az "idült fáradtság tünetegyüttes" kezelésére is használják. Ezzel a felhasználással is foglalkozunk soron következő ismertetésünkben.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XII. évfolyam 6. szám

Címkék: adaptogén növények, fitoterápia

Aktuális lapszámunk:
2020. február

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.