Fitoterápia

Bokortermetű gyógynövény: A seprőzanót


A seprőzanót neve Linnétől származik: Spartium scoparium L. Napjainkig csak az általa elnevezett nemzetségből származtatott hatóanyag elnevezése maradt fenn: szpartium. A növényrendszertani osztályozásokban szereplő Dytisus nemzetséget használják jelenleg. De csak részben, mert egyaránt gyakran szerepel a Sarothamnus génusz. Ismét egy példa olyan növényre, amelynek a nemzetségét két helyen kell keresni: könyvek tárgymutatójában és elektronikus adattárakban. Egy és ugyanaz a növény gyakran szerepel vagy az egyik helyen, vagy a másikban, ritkán együtt, mindkét helyen. Az azonos növény neve előfordulhat Cytisus scoparius Link. és Sarothamnus scoparius (L.) Wimm.-ként egyaránt.

 

A seprőzanót Európában őshonos, főleg a délibb területeken. Onnan jutott el Nyugat- Dunántúlra, a Kisalföldre, a Maros és a Kőrösök vidékére. Ma már nehezen állapítható meg, hogy őshonos élőhelyeiről jutott el hozzánk, vagy többfelé ültetett növények leszármazottjaiként. Régóta ültetik dísznövényként, de különös figyelmet érdemel víztárolók körüli talajkötő, talajvédő növényfajként, gátak létesítésekor. Ültetik négy-hat soros autópályák elválasztó növényeként, a forgalmat lebonyolító, lejtősen megmunkált területek benépesítésére. Hosszú szakaszokon kötik meg a talajt, gátolják az esővíz vagy az olvadó hó lemosását az autópályára, például az itáliai autósztrádák mentén.

 

Seprőzanót Cytisus scoparius (Sarothamnus scoparius)

 

Gyógynövényből vált talajlemosást gátló fajjá, vagy fordítva? A seprőzanót hasznát fokozza, hogy a pillangósvirágúak családjára (Papilionaceae) jellemző a gyökerekben fejlődő egyes gombák és baktériumok képessége a légköri nitrogén megkötésére. Ezáltal tápanyagokban gazdagszik a talaj, mégpedig a nitrogén adagolása nélkül.

 

 

A seprőzanót leírása

Magassága elérheti a 2 métert. A főgyökérből fejlődő mellékgyökereken találhatók a légköri nitrogént értékesítő gumók, a sajátos életközösséget alkotó gombák és baktériumok. A föld feletti, dúsan elágazó, egyenesen felfele álló hajtások a növény termetéhez viszonyítva vékonyak, 5 élűek és – más bokortermetű növényektől eltérően – zöldek.

 

A levelek is viszonylag kismére tűek, az alsók hármasan összetettek, szintén viszonylag kisméretűek, mindössze 2-3 cm hosszúak, a hajtások csúcsa felé a levélkék egyszerűek (nem hármasak).

 

Az aranysárga virágok egyesével vagy kettesével fejlődnek a levélkék hónaljában, kétajkúak, 2-3 cm hosszúak. A belőlük fejlődő hüvelytermések 3,5– 5,0 cm hosszúak, feketék, élükön fedőszőrökkel, bennük nagyszámú mag, ezek gömbölyűek, pirosas- vagy barnásfeketék, fénylőek.

 

Külön vizsgálták a zöld hajtások csúcsát virágokkal vagy azok nélkül, illetőleg kizárólag a virágokat. A hatóanyagok közül a kinolizidalkaloidok szerkezetével rendelkező szparteint tekinthetjük főalkaloidnak, mennyiségét és hatását illetően egyaránt. Főleg a virágokban találhatók jelentős mennyiségben gyógyászati szempontból is számításba jöhető aminok (tiramin, dopamin, epininin) és szananyagok, a flavonoidok közül elsősorban izoflavonok, például szárotamnozid és genisztein, továbbá flavon-C-glikozidok közül az apigenin és a lutein származékai.

 

Az E-bizottság (l. következő számunkban) nem tekintette indokoltnak a seprőzanót és egyes anyagainak gyógyászati felhasználását, és további vizsgálatok eredményeitől teszi függővé, hogy számításba jöhet-e terápiás alkalmazásuk. Ezzel szemben értékelték egyes szív- és vérkeringési zavarokban való felhasználásukat (1991).

 

Egyes országokban összetett gyógytermékek esetében is ellenjavalltak a MAO (mono-amino-oxidáz) bénítókkal (gátlókkal) való együttes alkalmazás, továbbá a magas vérnyomás betegségben szenvedők kezelése, ennek a növénynek a kivonatát is tartalmazó összetett készítményekkel.

 

Ez a különböző célokra használt növény gyógyászati alkalmazása tehát megnyugtató, de bizonyítékok hiánya miatt további gyógyszertani, főleg klinikai vizsgálatokat igényel. Egyelőre a kutatásokat 1 gramm (legfeljebb 2 gramm) egyszeri adaggal végzik, legfeljebb napi 4-szeri adaggal.

 

Mindezek a korlátozások utalnak az új gyógyszerek bevezetése céljából végzett kutatások igényességére. Egyelőre tehát a részben ígéreteseknek tekintett gyógyászati felhasználások még csak a reménykedés szakaszában vannak.

Prof. dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XVIII. évfolyam 6. szám

Címkék: fitoterápia, seprőzanót

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.