Fitoterápia

Bokortermetű gyógynövények - A vizeletfertőtlenítő medveszőlő (Aerctostaphylos uva-ursi)


A medveszőlő Aerctostaphylos uva-ursi nevében kétszer szerepel a medve szó: arctos = medve, jegesmedve görögül és ursus latinul. A pleonazmus ismétlődik a szőlőre vonatkozólag is, staphylos görögül fürtöt jelent, ugyanaz latinul uva, a szőlő elnevezése.

 

Évelő törpe cserje, szára a talaj felületén kúszik, vízszintes hálózatot képez, ebből felemelkedő hajtások képződnek. A levelek mindkét száron, a kúszón és a felemelkedőn egyaránt bőrneműek, a lapjukon keskenyek, a lemez csúcsa felé kiszélesedő, visszás tojásdad vagy kerülékes (a közepénél a legszélesebb, de általában mindkét végén kihegyezett) alakúak.

 

A virágok a hangafélék (Ericaceae) családjában harangokra emlékeztetnek, rózsaszínűek, fehér alapon; kis harangok visszahajló széle sötétebb rózsaszínű. A virágokból bogyótermések fejlődnek, ezek gömbölyűek, éretten élénkpirosak. Belsejük nem húsos, mint rokonaiknál, hanem lisztes állományú, átmérője kb. 4 milliméter.

 

Medveszőlő (Aerctostaphylos uva-ursi)

 

Az északi félteke kiterjedt területein összefüggő szőnyeget képez. Nálunk északi reliktum növény, jégkorszaki maradvány, szigorúan védett.

 

Szép állományai találhatóak a Bihari középmagas hegyvidékén, az Aranyos bal oldalán Bélavár (Belioara) környékén, átlagosan 1300 méter tengerszint feletti magasságban, továbbá a Keleti-Kárpátok egyes területein.

 

Ottjártunkon (első ízben 1950-ben) a közeli gyógyszertár hivatalos árjegyzékében szerepelt, de a védettség nem szerepelt az árjegyzékben. A helybeliek zsákszámra vitték a patikába a gyűjtött leveleket. A védett medveszőlőt azután kivették a Gyógyszerkönyvből, ára sem volt már, és megszűnt gyűjtése és forgalmazása. Évtizedek múlva ismét forgalmazták a medveszőlőt, amelyet olyan északi vidékekről szereztek be, ahol bőven terem, nem szükséges védetté nyilvánítani (például Lengyelországban). Mivel tagja voltam a Román Tudományos Akadémia természetvédelmi bizottságának, úgy igyekeztünk megóvni a védett medveszőlő-állományokat, hogy bevettük a vörös áfonya leveleit (Vitis idaeae folium) a Gyógyszerkönyvbe, mert nem fenyegette a pusztítás, hatóanyaga pedig azonos a medveszőlőével.

 

Következő lépésként kivettük a Gyógyszerkönyvből a medveszőlőt, helyettesítettük a vörös áfonyával. medveszőlő ezáltal megmaradt természetvédelmi, növényföldrajzi ereklyének.

 

A medveszőlőlevelek vizes kivonatának gyógyászati értéke egyértelműen igazolt. Fő hatóanyaga az arbutin nevű fenolos glikozid. Molekulája egy benzolgyűrű, parahelyzetben hidroxil (– OH) gyökökkel, amelyhez a növény glikozidjai kapcsolódnak. A gyógytea fogyasztása előtt három napig enyhén lúgosítjuk a vizeletet, lúgos kémhatású ásványvizek medfogyasztásával vagy nátrium-hidrokarbonáttal (szódabikarbónával).

 

Egy evőkanálnyi szárított és aprított levelet leforrázunk 300 milliliter vízzel, 2-3 percig forrásban tartjuk, szűrés után a kihűlt gyógyteát 5 napig fogyasztjuk (napi egycsészényit használva). A vesében a levelek glikozidjai enzimek hatására felbomlanak. A felszabadult hidrokinon a képződés pillanatában („in statu nascendi”) elpusztítja az esetleges kórokozókat, amelyek a vizelettel kiürülnek a szervezetből. A hatás igazolt, a kolibaktériumok (Escherichia coli) különböző törzsei hatástalanokká válnak, egyéb kórokozó baktériumokkal együtt. A kezelés javasolt vesemedence-gyulladás, húgyhólyag-gyulladás esetében, urológus és/vagy nefrológus javallata alapján. Az 5 napig tartó kezelés után vizelethajtó gyógytea javasolt (csalán, mezei zsurló, kamilla jöhet számításba). A kezelés legfeljebb 4 alkalommal végezhető el egy éven belül. Amennyiben nem érhető el a várt eredmény, szükséges kideríteni az újrafertőzés okát.

 

A vörös áfonya (Vaccinium vitis ideaea) levelei szintén tartalmaznak arbutint, de csak fele akkora mennyiségben, mint a medveszőlő. Előnye kellemesebb íze, mert nem tartalmaz sok cseranyagot, mint a medveszőlő levele. Húgyúti fertőtlenítőként éppen úgy használható a vörös áfonya levele, mint a medveszőlőé. Hátrányt jelent, hogy nálunk a vörös áfonya is ritka. Kétszeres adag levelet kell tenni a csésze vízre, hogy egyenértékű legyen a medveszőlőlevél vizes kivonatával.

 

A medveszőlőlevelek ártalmatlanok, de óvatosságból ne használjuk várandós és szoptató nőknél, valamint 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében.

 

Hazánkban, ismételjük, ügyelni kell arra, hogy a vörösáfonya-állományokat ne veszélyeztessük egyéb célokra, például a bogyók tömeges gyűjtésével sem.

Prof. dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XVIII. évfolyam 11. szám

Címkék: fitoterápia, medveszőlő

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.