Fitoterápia

Érelmeszesedés 2. rész


Az érel­me­sze­se­dés (ar­te­riosc­le­ro­sis) ki­ter­jed hosszabb ér­sza­ka­szok­ra (at­he­ro­ma­to­sis), vagy a ve­rő­ér (ar­te­ria) rö­vid sza­ka­szá­nak ká­sás, zsí­ros el­faju­lá­sa (at­he­ro­ma).

 

Az ar­té­ria fa­lá­nak el­faju­lá­sá­ban, elvál­to­zá­sá­ban – egyéb té­nye­zők mel­lett – a ko­lesz­te­rin fel­hal­mo­zó­dá­sa is je­len­tős kó­rok­ta­ni sze­re­pet tölt be.

 

A ko­lesz­te­rin­szint mé­ré­se a leggya­krab­ban elvég­zett vizs­gá­la­tok kö­zött sze­re­pel. A vér­szérum vizs­gá­la­tá­nak ered­mé­nye­it a ko­lesz­te­rin ese­té­ben le­ga­lább há­rom mó­don fe­jez­he­tik ki: gramm/li­ter, mil­li­gramm/de­ci­li­ter, mil­li­mol/li­ter.

 

A mér­té­kegy­ség meg­je­lö­lé­sé­nek hi­á­nya, „csu­pasz” szá­mok fel­tün­te­té­se fél­re­ve­ze­tő le­het.

 

A re­fe­ren­cia­tar­to­mány, amely a vizs­gá­la­ti cso­por­tok ese­té­ben ki­sebb el­té­ré­se­ket mu­tat­hat, ál­ta­lá­ban 140–220 mil­li­gramm/de­ci­li­ter össz­ko­lesz­te­rin. A re­fe­ren­cia­tar­to­mány ese­té­ben egy adott né­pes­ség egész­sé­ges­nek te­kin­tett egye­de­i­nek 90%-á­nál mért ér­té­ke­ket ve­szik ala­pul. Elő­for­dul, hogy a re­fe­ren­cia­ér­ték­nek csak a fel­ső ada­tát tün­te­tik fel („ne le­gyen több, mint”). A leg­ki­sebb ér­té­ket is kö­vet­ni kell, jól­le­het nem tü­krö­zi az eset­le­ges érel­me­sze­se­dés koc­ká­za­ti té­nye­ző­jét, de kór­ta­ni jel­ként fon­tos le­het, még ha rit­káb­ban is for­dul elő.

 

A ko­lesz­te­rin, mint ko­ráb­ban lát­tuk (l. az 1 rész­ben la­punk már­ciu­si számá­ban), elő­for­dul sza­ba­don, egy­ma­gá­ban, de lény­eges sze­re­pet töl­te­nek be szár­ma­zé­kai: zsír­sa­vas ész­te­rei, li­po­pro­te­i­nek­kel kép­zett ve­gyü­le­tei. A zsír­sa­vak – ne­vük is jel­zi – zsí­rok (trig­li­ce­ri­dek, li­pi­dek) vagy zsír­szerű anya­gok (li­po­i­dok) vesz­nek részt a mo­le­ku­la össze­té­te­lé­ben, amely­ben fe­hér­jék (pro­te­i­nek) is sze­re­pel­nek.

 

A ko­lesz­te­rin szár­ma­zé­kai­nak mennyi­sé­gét, egy­más­hoz vi­szo­nyí­tott ará­nyát mé­rik, ki­szá­mít­ják az össz­ko­lesz­te­rin­hez vi­szo­nyí­tott ré­sza­rá­nyu­kat.

 

Az ér­fal kó­ros elvál­to­zá­sai függ­nek a ko­lesz­te­rin­tar­tal­mú mo­le­ku­lák mé­re­te­i­től (tö­me­gé­től), faj­sú­lyá­tól (sű­rű­sé­gé­től).

 

Há­rom cso­port kö­zöt­ti arány a leg­fon­to­sabb. Ezek:

 

1. A VLDL-ko­lesz­te­irn (az an­gol very low den­sity li­po­pro­te­ins rö­vi­dí­té­se, tu­laj­don­kép­pen be­tű­szó. Igen kis sű­rű­sé­gű li­po­pro­te­i­ne­kről van szó, ko­lesz­te­rint is tar­tal­maz­nak, a mo­le­ku­lák kis mé­re­tei is hoz­zá­já­rul­nak ah­hoz, hogy könnyen be­ha­tol­has­sa­nak az ér­fal­ba);

 

2. Az LDL-ko­lesz­te­irn (low den­sity li­po­pro­te­ins, kis sű­rű­sé­gű li­po­pro­te­i­nek ko­lesz­te­rin­tar­ta­lom­mal, ezek is be­ha­tol­nak az ar­té­ri­ák ká­ro­sí­tott fa­lá­ba);

 

3. A HDL (high den­sity li­po­pro­te­ins, nagy sű­rű­sé­gű li­po­pro­te­i­nek, ko­lesz­te­irntar­tal­muk ál­ta­lá­ban 50% kö­rü­li, de ez a ma­gas arány nem já­rul hoz­zá a plak­kok, at­ero­mák kép­ző­dé­sé­hez, nö­ve­ke­dé­sé­hez).

 

Ezek sze­rint az utol­só cso­port ked­ve­ző ha­tá­sú, az el­ső ket­tő vi­szont kó­rok­ta­ni sze­rep­pel ren­del­ke­zik, ezek jut­tat­ják be az ér­fal­ba a ko­lesz­te­rint.

 

A már­ciu­si szám­ban köz­zé­tett 1. rész­ben ab­ból in­dul­tunk ki, hogy a ko­lesz­te­rin lét­fon­tos­sá­gú a szer­ve­zet ré­szé­re. Er­re en­ged kö­vet­kez­tet­ni az a tény is, hogy a ko­lesz­te­rin nem ürül ki tel­jes egé­szé­ben az emész­tő­rend­szer­ből, a szer­ve­zet „nem akar meg­sza­ba­dul­ni tő­le”, ha­nem új­ra fel­szí­vó­dik, is­mé­tel­ten ér­té­ke­sül. Az emész­tő­rend­szer al­sóbb sza­ka­sza­i­ból a nyi­rok­rend­szer, majd a vér­ke­rin­gés köz­ve­tí­té­sé­vel vissza­jut a máj­ba, majd az epé­be (en­ter­ohe­pa­ti­kus kör­fo­lya­mat).

 

Ezen az is­mé­telt fel­szí­vó­dá­son alap­szik egy fon­tos le­he­tő­ség a vér­szérum ko­lesz­te­rin­szint­jé­nek csök­ken­té­sé­re. Ahe­lyett, hogy foly­ton új­ra és új­ra kell­jen a máj­nak elő­ál­lí­ta­ni (en­do­gén ko­lesz­te­rin ter­me­lé­se), le­he­tő­ség van a szük­sé­ges­nél több ko­lesz­te­rin lét­re­jöt­té­nek csök­ken­té­sé­re. Ha to­vább gon­dol­juk ezt a le­he­tő­sé­get, ak­kor cél­sze­rű­nek tű­nik ezen az úton is csök­ken­te­ni egyes szív- és ér­rend­sze­ri meg­be­te­ge­dé­sek va­ló­szí­nű­sé­gét.

 

A ko­lesz­te­rin­szint sza­bá­lyo­zá­sá­ra há­rom fő le­he­tő­ség áll ren­del­ke­zé­sün­kre, ame­lyek szük­ség ese­tén egy­más­sal tár­sít­ha­tók:

 

I. Az ét­ke­zés so­rán be­vitt ko­lesz­te­rin mennyi­sé­gé­nek csök­ken­té­se. Az ál­la­ti ere­de­tű nagy­szá­mú élel­mi­szer­től el­té­rő­en a nö­vé­nyi táp­lá­lék nem tar­tal­maz ko­lesz­te­rint. Az exo­gén ko­lesz­te­rin ét­ren­di szo­ká­sa­ink­kal csök­kent­he­tő.

 

II. Gyógy­sze­re­sen csök­ken­te­ni le­het a ko­lesz­te­rin kép­ző­dé­sét a máj­ban. Ak­kor min­den­kép­pen in­do­kolt ilyen gyógy­szer fe­lí­rá­sa, ha ét­ren­di meg­szo­rí­tá­sok­kal a szük­sé­ges­nél több ko­lesz­te­rin to­vább­ra is koc­ká­za­ti té­nye­ző ma­rad. Az el­ső ilyen anya­got egy ta­laj­gom­bá­ból ál­lí­tot­ták elő (lo­vas­ta­tin), ma a gyógy­sze­ri­par szin­te­ti­ku­san ter­me­li, az egész gyógy­szer­cso­port (szta­ti­nok) töb­bi kép­vi­se­lő­jé­hez ha­son­ló­an.

 

III. A ko­lesz­te­rin en­ter­ohe­pa­ti­kus új­ra­hasz­no­sí­tá­sá­nak gát­lá­sa. Er­re a cél­ra fej­lesz­tet­tek ki 2003-ban egy új szin­te­ti­kus gyógy­szert. Úgy fej­ti ki ha­tá­sát, mint az ari­zó­niai juk­ka. Egy si­va­ta­gi pál­ma­li­liom. Be­lő­le ké­szül a Ma­gyar­or­szá­gon egy év­ti­ze­de for­gal­ma­zott Gol­den Yac­ca. Rész­le­te­seb­ben kö­vet­ke­ző szá­munk­ban is­mer­tet­jük.

Dr. Rácz-Ko­til­la Er­zsé­bet
X. évfolyam 4. szám

Címkék: érelmeszesedés, fitoterápia

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.