Fitoterápia

Érel­me­sze­se­dés 8. rész


Az érel­me­sze­se­dés meg­elő­zé­sé­re, a kór­fo­lya­mat las­sí­tá­sá­ra hasz­nált te­ake­ve­rék­ben (lásd la­punk elő­ző számá­ban) a ha­tó­a­nya­gok „szín­te­len szí­na­nya­gok”: pro­cia­ni­di­nek (pik­no­ge­no­lok). Mo­le­ku­lá­juk szer­ke­ze­te ha­son­lít a sár­ga fla­vo­no­i­do­kra és a pi­ros-li­la-kék an­to­cia­ni­di­nek­re.

 

Szer­ke­ze­tük a cse­ra­nya­gok, tel­jes ne­vü­kön cser­ző­a­nya­gok egyik cso­port­já­ra is ha­son­lít (ka­te­chi­nek). Az elő­ző­ek­ben sze­re­plő ga­la­go­nyán és fe­ke­te ri­bisz­kén kí­vül pro­cia­ni­nek ta­lál­ha­tók a cse­resz­nye és a meggy ko­csá­nyá­ban, va­la­mint a pár­ló­fű­ben (ne­ve­zik apró­boj­tor­ján­nak is). Mind­két nö­vény ábrá­ja sor­oza­tunk 7. ré­szé­ben lát­ha­tó.

 

A pro­cia­ni­nek­re és a ka­te­chin­tí­pu­sú cse­r­anya­go­kra egy­aránt vo­nat­ko­zik, hogy a nö­vé­nyek­ben meg­ta­lál­ha­tó alap­szer­ke­zet mel­lett „több­szö­rö­se” (oli­go­mer­je) is kép­ző­dik.

 

Ezek a szín­te­len fes­té­kek sa­vas kö­zeg­ben át­ala­kul­nak pi­ros szí­na­nya­gok­ká. Ha só­sav­ban né­hány per­cig fő­zik a vizs­gált nö­vé­nye­ket, a ki­vo­nat meg­pi­ro­so­dá­sa jel­zi a pro­cia­ni­nek át­ala­kulá­sát an­to­cia­ni­din­né, a mennyi­sé­gi meg­ha­tá­ro­zás is ezen a tu­laj­don­sá­gu­kon alap­szik.

 

Az alap­szer­ke­zet 2-4-sze­re­se (di­mer, tri­mer, te­tra­mer) ké­pe­zi a le­gér­té­ke­sebb ha­tó­a­nya­got az ér­fal vé­del­me szem­pont­já­ból. A fő­zés­sel ké­szült vi­zes ki­vo­nat­ban, il­let­ve a gyógy­tea össze­té­te­lé­ben egy­aránt meg­ta­lál­ha­tók. Gyűj­tőn­evük oli­go­pro­cia­nin, a nem­zet­kö­zi­leg hasz­nált rö­vi­dí­tés OPC. Ha en­nél több alap­szer­ke­zet kép­ző­dik a nö­vény­ben, ak­kor an­nak a mo­le­ku­lá­nak a ne­ve po­li­mer pro­cia­nin. Víz­zel ne­he­zeb­ben von­ha­tó ki a sze­szes ki­vo­nat­ból (tinc­tu­ra), tá­ro­lás so­rán ki­csa­pód­hat, a tea pe­dig fa­nyar lesz.

 

Az oli­go­mer pro­cia­ni­nek úgy hat­nak az ér­fal­ra, hogy ked­ve­ző­en be­fo­lyá­sol­ják az érel­me­sze­se­dés­ben sze­re­pet ját­szó en­zi­mek mű­kö­dé­sét. A fe­hér­je­bon­tó pro­te­ázok cso­port­já­ba so­rolt kol­lag­enáz­ról van szó, amely a kö­tő­szö­vet fe­lé­pí­té­sé­ben részt ve­vő kol­lag­én ro­stok le­bon­tá­sá­ban vesz részt.

 

Az ér­fal­ban elasz­tin ro­stok is ta­lál­ha­tók. Az elasz­táz ne­vű en­zim ha­tá­sá­ra az öre­ge­dé­si fo­lya­ma­tok so­rán vég­be­me­nő vál­to­zá­so­kat min­den­ki ész­re­ve­szi a bő­rén. A bőr­ben és a bőr alat­ti szö­ve­tek­ben ta­lál­ha­tó elasz­táz ha­tá­sá­ra csök­ken a bőr ru­gal­mas­sá­ga, rán­cok kép­ződ­het­nek. Ha­son­ló ro­stok ta­lál­ha­tók a ru­gal­mas, egész­sé­ges ér­fal­ban is.

 

Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)

 

A kor­ral össze­füg­gő tes­ti (so­ma­ti­cus) vál­to­zá­sok lét­re­jöt­té­ben sze­re­pük van a min­den élő sejt­ben kép­ző­dő oxi­gén-sza­bad­gyö­kök­nek. Egye­bek mel­lett a fe­hér­vér­sej­tek kö­zül a fa­ló­sej­tek (pha­gocyta) mű­kö­dé­sé­ben vesz­nek részt a szer­ve­zet vé­de­ke­ző fo­lya­ma­tai­ban. Az im­mun­rend­szer sej­tes ele­mei oxi­gén-sza­bad­gyö­kö­ket lö­vell­nek a be­ha­to­ló bak­té­riu­mo­kra, ví­ru­sok­kal fer­tő­zött sej­tek­re. Ha­son­ló­kép­pen el­pusz­tít­ják a ke­rin­gő, ren­del­le­nes szer­ke­ze­tű sej­te­ket, még mi­előtt da­ga­na­tok kép­ző­dé­sé­ben ve­het­né­nek részt. Az im­mun­rend­szer fa­ló­sejt­jei előbb el­pusz­tít­ják az ide­gen vagy a töb­bi­től el­té­rő sej­te­ket, majd be­ke­be­le­zik azo­kat, és emész­tés­sel, fel­da­ra­bo­lás­sal te­szik ár­tal­mat­lan­ná a kó­ros ele­me­ket.

 

Az oxi­gén-sza­bad­gyö­kök azon­ban részt vesz­nek az öre­ge­dé­si fo­lya­ma­tok­ban is. Ká­ro­sí­tó, az ép sej­tek élet­tar­ta­mát le­rö­vi­dí­tő ha­tá­su­kat egy en­zim kor­lá­toz­za. Ne­ve szu­pe­ro­xid-disz­mu­táz (SOD a nem­zet­kö­zi rö­vi­dí­tés). Mi­nél rö­vi­debb idő te­lik el e sza­bad gyö­kök kép­ző­dé­se és át­ala­kulá­suk kö­zött (el­ső­sor­ban víz­zé), an­nál ki­sebb a ká­ro­sí­tó ha­tá­suk. A kü­lönb­sé­get egy ki­csit a cél­zott lö­vés és az össze­vissza lö­völ­dö­zés kö­zöt­ti el­té­rés­hez le­het ha­son­lí­ta­ni. Utób­bi is el­pusz­tít­hat­ja ugyan a cél­pon­tot, pél­dá­ul egy kó­ro­ko­zó bak­té­riu­mot, de érint­he­ti az ér­fal bel­ső, ép fe­lü­le­tét is.

 

SOD min­den élő sejt­ben kép­ző­dik. Mint min­den en­zim, hő­ér­zé­keny. Ez az egyik ok, hogy az egész­ség meg­őr­zé­sé­ben annyi­ra fon­to­sak a gyü­möl­csök, a sa­lá­ták ké­szí­té­sé­re szol­gá­ló zöld­sé­gek. A fe­jes sa­lá­ta SOD-for­rás, de a sa­lá­ta­le­ves­ben már nincs mű­kö­dő­ké­pes en­zim. Ná­lunk alig jön szá­mí­tás­ba a nem hők­ezelt ál­la­ti ere­de­tű élel­mi­szer fo­gyasz­tá­sa nyers la­zac­fi­lé, oszt­ri­ga és egyéb kagy­lók for­má­já­ban, nyer­sen, vagy akár nyers to­jás fo­gyasz­tá­sa. Ha­li­krá­ból sem eszünk rend­sze­re­sen na­gyobb ada­got. A mű­anyag­ból ké­szült fe­ke­te vagy ró­zsa­szí­nű „ik­ra” nem tar­tal­maz SOD-ot. SOD-be­vi­telt je­lent min­den vé­rát­öm­lesz­tés.

 

A sza­bad oxi­gén­gyö­kök az ar­té­riá­kat bé­le­lő egy­sej­tű hám­sej­tek ré­te­gét ká­ro­sít­ják. Az ép hám­nak – mint em­lí­tet­tük – je­len­tős sze­re­pe van az ütő­ér tá­gu­lá­sá­ban és át­mé­rő­jé­nek csök­ken­té­sé­ben. Mi­nél na­gyobb fe­lü­le­ten pusz­tul el a hám­ré­teg, il­le­tő­leg kép­ző­dik plakk, amely szű­kí­ti a be­l­üre­get (az ar­té­ria át­áram­lá­sát csök­kent­ve, a vér­nyo­mást emel­ve), a vér­ke­rin­gés an­nál ke­vés­bé tud meg­fe­lel­ni a cél­szer­vek (agy, ve­se, szív) vér­szük­ség­le­té­hez, nem tud iga­zod­ni a vál­to­zó idő­já­rás­hoz, il­let­ve nem tud­ja ki­elé­gíte­ni a fi­zi­kai erő ki­fej­té­se­kor fel­lé­pő fo­ko­zott igé­nye­ket. Az érel­me­sze­se­dést csök­ken­tik a pro­cia­nint tar­tal­ma­zó gyógy­te­ák, de szük­ség van hő­ha­tás­nak nem ki­tett élel­mi­sze­rek rend­sze­res fo­gyasz­tá­sá­ra is.

 

Jó SOD-for­rást ké­pez­nek egyes mo­sza­tok (al­ga) és a ga­bo­na­fé­lék csí­rá­zó mag­vai. Ilyen ké­szít­mény a Gol­den Yac­ca Plus, kap­szu­lá­ba zárt Yuc­ca shi­di­ge­ra és zöl­dár­pafű. Ez utób­bit sa­ját­os el­já­rás­sal, kí­mé­le­te­sen szá­rít­ják és po­rít­ják. A fe­le-fe­le arány­ban ke­vert juk­ka­por és zöl­d­ár­pa­por ha­tó­a­nya­gai köl­csö­nö­sen ki­egé­szítik egy­mást. A juk­ka­sza­po­nin gá­tol­ja a ko­lesz­te­rin fel­szí­vó­dá­sát és ezál­tal be­épü­lé­sét az ér­fal­ba. A zöl­dár­pa SOD-tar­tal­má­val le­rö­vi­dí­ti az em­lí­tett sza­bad gyö­kök fenn­ma­ra­dá­sát, ér­fal­ká­ro­sí­tó ha­tá­sát.

 

A haj­szá­le­rek ép­sé­gé­nek meg­tar­tá­sá­ra a sár­ga fla­vo­no­i­dok ja­vall­tak, pél­dá­ul a fla­vin. A re­s­cu­li­ni tink­tú­ra össze­té­te­lé­ben a pro­cia­nin­tar­tal­mú ga­la­go­nya, vad­gesz­te­nye­le­vél, hárs­fa­vi­rág, cse­resz­nye, il­let­ve meggy­ko­csány mel­lett a nyug­ta­tó ha­tá­sú gyön­gya­jak is sze­re­pel.

 

To­váb­bi nö­vé­nyi ké­szít­mé­nye­ket is­mer­te­tünk kö­vet­ke­ző szá­munk­ban.

Dr. Rácz-Ko­til­la Er­zsé­bet
X. évfolyam 10. szám

Címkék: érelmeszesedés, fitoterápia

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.