Fitoterápia

Erős hatású gyógynövények - Vérehulló fecskefű


A fecske akkor érkezik tájainkra Dél felől, amikor a róla elnevezett fű virágzani kezd, és akkor tér vissza a déli tájakra, amikor ez a gyógyfű fonnyadni, hervadni, száradni kezd. A fecske, amely a fű nevét adta, madártani nevén Delichon urbica, molnárfecske.

 

A vérehulló fecskefű a mákfélék családjába tartozik (Papaveraceae). Évelő, gyöktörzse sötétbarna, elágazó. Föld feletti hajtása 50-60 cm magas. Levelei szórt állásúak és a szára magasságához viszonyítva nagyok; szárnyaltak, egyenlőtlenül karéjosak, fonákuk szürkészöld.

 

A virágok ernyőszerűen csoportosulnak, a még ki nem nyíltakat 2 lehulló csészelevél védi, zöldesek. Négy sziromlevele sárga, kb. 1 cm hosszú, ép vagy szeldelt, szintén lehulló. Porzói is sárgák. A magház együregű, sokmagvú. A bibe kettéosztott, 3-5 cm-es termése lentről felfelé nyílik. A magvak fénylően feketék, 1,5 mm hosszúak.

 

Mindenfelé elterjedt. Termőhelye árnyékos, bokros, emberi települések közelében van, falak, kerítések mellett. Sajátságai közé tartozik, hogy amikor megsérül, ágát letörik, levelét letépik, narancssárga tejnedve kicsöpög. Alkaloidokat tartalmaz, például berberint (lásd előző írásunkban). A növényből kb. 30 alkaloidot mutattak ki.

 

Bonyolult vegyi szerkezettel rendelkeznek, általában savakkal képeznek közös molekulát. Sok közöttük az erős hatású vegyület. Az alkaloidok gyakran mérgezőek, de a fecskefű összetételében viszonylag kevés a mérgező anyag. Az alkaloidok aránya egy fajon belül is változó, de különbségek vannak a szervenkénti megoszlás között is. Ezt tükrözi az alábbi táblázat is.

 

A fecskék elvándorlásakor az alkaloidtartalom csökken. Kísérleti vizsgálatok szerint az összalkaloid vagy az egyes alkaloidok harántcsíkolt izom görcsoldó (antikonvulziváns) és a simaizmok görcsoldó (antispasticus) hatása jól mérhető. A készítményekkel a máj, az epehólyag, a vese, húgyutak kezelése terén érhetők el jó eredmények, illetve a táblázatban szereplő egyes alkaloidjaival.

 

Egyes szemészeti kórfolyamatokban is ígéretesnek bizonyult, beleértve a kötőhártyagyulladásokat (konjunktivitisz). A növényben levő enzimek egy része kedvezően befolyásolja a sejtosztódást. Más enzimek gátolják a szemölcsök (verrucca) képződését, fejlődését, ha a növény tejnedvét ismételten a megfelelő bőrrészre csepegtetik. Ismét más készítményeket használnak jó eredménnyel az epehólyag eltávolítása utáni panaszok kezelésében.

 

Míg a múltban gyakran végeztek ilyen és hasonló állatkísérleteket egyetlen faj megfelelő számú állatánál, ma sokkal eredményesebbnek tekintik ugyanannak az állattörzsnek genetikailag összehasonlítható csoportjainál nagyszámú vizsgálatot végezni, esetünkben egy egész növénycsaládra vonatkozólag. Más vizsgálati csoportnál, rágcsálóknál például követtük az antinociceptív hatást 160 növényfaj esetében.

 

Ez a szemlélet különösen fontos például az etnoiatriai vizsgálatok során, amikor egyetlen fajra vonatkozó vizsgálatok eredményeit kiterjesztik egy egész növénycsaládra, tehát a fenti a mákfélék (Papaveraceae) egy-két képviselőjénél észlelt adatokat extrapolálják az egész növénycsaládra.

 

A Chelidonium majus alkaloidtartalma szervenként

 Az alkaloid neve Gyökér Gyöktörzs Levél
 Koptizin  0,33%  0,59%  1,07%
 Kelidonin  1,14%  1,28%  0,07%
 Berberin  0,07%  0,07%  0,011%
 Keleritrin  0,77%  1,06%  0,004%
 Szanguinarin  0,14%  0,37%  0,01%
 Összesen szervenként  2,45%  3,37%

 1,30%

Irodalom: Fulde, G., Wichtl, M.: Analytik von Schöllkraut. Dtsch. Apoth. Ztg. 134 (12), 1030-1034 (1994)

Prof. Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XVIII. évfolyam 5. szám

Címkék: fitoterápia, vérehulló fecskefű

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.