Fitoterápia

Gyógynövények a gyermekgyógyászatban - Vannak-e ártalmai?

Gyógynövénybázisú gyógyszerek és Eu-szabályok


A növényi hatóanyagú orvosságokat főképp gyermekeinknek adjuk szívesen

 

Felmérések szerint a szülők 85 százaléka legszívesebben növényi bázisú gyógyszerekkel kezeli gyermekét, főképp hűléses megbetegedések, illetve hasfájás esetén. Éppen ezért meglepő, hogy sok növényi gyógyszer kísérő céduláján – a régóta forgalmazott termékekén is – azt olvashatjuk, hogy a készítmény 12 éves kor alatt „a hatásra és az esetleges mellékhatásokra vonatkozó tapasztalatok és adatok hiányában nem javasolt”. Sok fitoterápiás praxist folytató orvos és természetgyógyász mindennapi rutinfeladatává vált, hogy figyelmeztesse pácienseit: egyszerűen hagyják figyelmen kívül a gyógyszer csomagolásában található kísérő cédulát. A figyelmeztetés mégis elbizonytalanítja a felhasználókat.

 

Tény, hogy sok gyógynövényre, illetve ezek feldolgozott formáira vonatkozóan nem áll rendelkezésre tudományos adat gyermekgyógyászati alkalmazásukat illetően. Korábban mégis csupán akkor került figyelmeztetés a csomagolásra, ha a növény vagy növényi készítmény toxikológiai okokból nem volt alkalmas gyermekek kezelésére. Az európai szabályozás egységesítése következtében a HMPC (Herbal Medicines Product Committee – Növényi Gyógyszerbizottság) lett az unióban az illetékes szakbizottság, amely 2008 óta egységes monográfiákat ad ki a növényi gyógyszerekről, azok hatásával, biztonságos alkalmazásával és esetleges mellékhatásaikkal kapcsolatban. A bizottságot egyáltalán nem érdekli a gyógynövényekkel kapcsolatban összegyűlt évszázados tapasztalati tudás, sem az egyéb szakmai szervezetek ajánlása. 

 

Az édeskömény példáján bemutatjuk, hogy néz ki az európai engedélyezési eljárás a  gyakorlatban. Édesköményteát szinte minden csecsemő kap kólikák, bélgörcsök ellen a közép- és kelet-európai régiókban. Észak-Európában azonban az édesköménytea  gyermekgyógyászati alkalmazása szinte teljesen ismeretlen. A régi, tapasztalatokon alapuló gyakorlatról valóban nem állnak rendelkezésre tudományos vizsgálatok, illetve publikációk, így érthető, hogy a skandináv szakemberek meglehetősen szkeptikusak mondjuk a német hagyományokkal szemben, ezért nem támogatják fenntartás nélkül ezt az alkalmazási módot. A bizottság kompromisszumot talált, amelynek lényege, hogy az édesköményteát javasolja a 4–12 éves korosztálynak, de a 4 évnél kisebbeknek nem! 

 

Prof. Heinz Schlicher fitoterápiás szakértő szerint jelenleg csupán 35 növényi készítményt engedélyeztek 12 éves kor alatt, és a helyzet a jövőben romlani fog: a szakértők szerint a HMPC-monográfiák a jövőben egyetlen gyógynövényt sem javasolnak majd a 0–4 éves korosztálynak.

 

 

Adagolás gyermekeknél: külön tudomány 

A fentiekben ismertetett problémától függetlenül, valóban némiképp eltérő módon kell alkalmazni a gyógynövényeket felnőtteknél  és gyermekeknél. Ez főképp az adagolást érinti. Az orvostudomány korszerű hozzáállása szerint a gyermekeket nem kezelhetjük  egyszerűen  úgy, mint ha kis méretű felnőttek lennének. Minél kisebb egy gyermek, annál inkább eltér a reakciója az adott gyógyszerre a felnőttekhez képest. Főképp az újszülötteknél és a koraszülötteknél figyelhetünk meg jelentős különbségeket a felnőttekhez viszonyítva. Az újszülöttek szervrendszerei még nem fejlődtek ki kellőképpen, testük egészen másképpen dolgozza fel a hatóanyagokat. Csak hároméves kortól érik meg a gyermeki szervezet olyan mértékben, hogy a gyógyszert a testsúlyuk alapján a szokásos felnőttdózis alapján kiszámíthassuk. 

 

Minél kisebb egy gyermek, annál inkább eltér a reakciója az adott gyógyszerre a felnőttekhez képest

 

A kisgyermekekre vonatkozó gyógyszer-adagolási javaslatok mindig figyelembe veszik a testsúlyt, a testfelületet és/vagy a gyermek életkorát. Csecsemőkorban és kisdedkorban a dózist a testsúly, később a testfelület, illetve az életkor határozza meg. 

 

A Kooperation Phytopharmaka 1993-ban publikálta javaslatait a gyógynövények gyermekgyógyászati praxisban történő adagolásával kapcsolatban. A német Szövetségi Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Eszközök Hivatala munkatársainak tudományos számításai alapján, valamint kb. 100 gyermekgyógyász szakorvos bevonásával kézikönyv formájában kidolgozták a gyógynövények gyermekgyógyászati alkalmazási javallatait, 75 gyógynövényt illetően. 

 

 

Ökölszabályok a gyermekdózisok kiszámításában

Az egyes gyógynövényekre vonatkozó adagolási javaslatoktól függetlenül léteznek általános érvényű, szakértők által kidolgozott ajánlások. Durva ökölszabály a növényi gyógyszerkészítményeknél:

 

• 0–6 éves kor: a felnőtt dózis 1/3-a,
• 6–14 éves kor: a felnőtt dózis 1/2-e,
• 14 éves kor felett: a teljes felnőtt dózis.

 

A teaként alkalmazott gyógynövénydrogokra vonatkozó általános érvényű szabály:

 

• Néhány gyógynövény csecsemőknek egyáltalán nem adható (lásd a cikk végén). Más gyógynövényekből a felnőtt dózis 1/8-át adjuk.
• Kisgyermekeknél általában a felnőtt dózis 1/4-e a szokásos adag.
• A 6–9 éves korú gyerekek körülbelül a felnőttdózis felét kapják.
• 10–12 éves korú gyermekek a felnőttdózis 2/3-át kapják.

 

Az említett okok miatt sok szülő alapvetően nem mer gyógynövényeket adni gyermekének. A növényi orvosságokra vonatkozó pontos hatástani leírást vagy a készítmény biztonságos voltát igazoló leírást azonban nem könnyű kiadni. A szintetikus kémiai gyógyszerekkel ellentétben itt ugyanis nem egy-két jól definiált hatóanyaggal van dolgunk: minden egyes növény igen sokféle hatóanyag keverékét tartalmazza. 

 

 

Biztonságosan alkalmazható gyógynövények megfázás, köhögés ellen

A gyógynövények általában jól, sőt kiválóan tolerálható orvosságok, ezért biztonságosan alkalmazhatók gyermekeknél. Főképp a hűléses megbetegedések kezelése szinte elképzelhetetlen gyógynövények nélkül felnőttnél, gyermeknél egyaránt. A bodzavirág és a hársfavirágzat hatásosan képes megelőzni, illetve enyhíteni a már kialakult megfázást. Külön-külön vagy egymással kombinálva egyaránt tea formájában fogyasszuk őket: 1 teáskanálnyi növényt 1 csésze forrásban lévő vízzel leöntünk, majd 10 percig lefedve állni hagyjuk. 

 

Ha a hűlést köhögés súlyosbítja, a kezelést – a köhögés fajtájától függően – lándzsás útifűvel, borostyánnal vagy kakukkfűvel végezhetjük. A száraz, kínzó köhögést a lándzsás útifű enyhíti tea vagy valamilyen kivonat formájában. Az orvosi zilizben lévő nyálkás bevonóanyagok szintén a köhögési ingert enyhítik. 

 

A görcsös, makacs köhögés enyhítésére kakukkfüvet vagy borostyánt alkalmazunk. Mindkettő erősen antibiotikus, vírusellenes és köptető, görcsoldó hatású. E két  gyógynövényből számos kész kivonat kapható, amelyek biztonságosan adagolhatók. A borostyánt gyomorizgató hatásai miatt nem ajánlatos tea formájába fogyasztani, kizárólag gyógyszerkészítmény formájában javallott az alkalmazása.

 

 

Egészséges bőr varázsmogyoróval, körömvirággal

A gyógynövények további fontos alkalmazási területe a gyermekgyógyászatban a  bőrgyulladások kezelése. A fekete teából készült borogatás igen hatásos a pelenka okozta bőrgyulladások, irritációk enyhítésében, ezért ezt sok gyermekkórházban alkalmazzák. Legalább ennyire elterjedt a csecsemők bőrápolásában a körömvirágból készült krémek használata. A varázsmogyorót és orbáncfüvet a bőrgyógyászok is az  atópiás ekcéma külső kezelésére ajánlják.

 

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy kevés kivétellel (lásd a keretes szöveget a 23. oldalon) a legtöbb, felnőtteknél is használható gyógynövényt gyermekeink gyógyításában is nyugodtan alkalmazhatjuk.

 

 

"Off-Label-Use" a gyermekgyógyászatban - nem csupán gyógynövényekkel kapcsolatban

A gyógynövények gyermekgyógyászati alkalmazása szorosan kapcsolódik az EU gyermekgyógyszerekre vonatkozó 2005. évi rendeletéhez.


Az Európai Bizottság felmérése szerint az unió területén élő gyermekek és fiatalkorúak gyógyszerellátása nem megfelelő. Az alkalmazott gyógyszerek felét tesztelték  megfelelő módon, hogy azok előírásszerűen alkalmazhatók legyenek gyermekeknél is. A gyógyszergyártók továbbra sem érdekeltek termékeik gyermekeken történő  teszteléséban,mert a tesztek magas költségei gyakran messze meghaladják a várható piaci hasznot. Az innovatív gyógyszergyártókat egyesítő szervezetek a túlságosan szigorú szabályozást is okolják a gyermekeken végzett tesztek elmaradásáért. Be kell szerezni a szülők beleegyezését – ez az egyik legkényesebb pont. A teszteket a jogszabályok értelmében egészséges gyermekeken is el kell végezni – ezért nem csoda, hogy nincs szülő, aki szívesen felajánlaná egészséges gyermekét egy új gyógyszer klinikai tesztelésére.

 

2005 decemberében az EU-tagállamok egészségügyi miniszterei elhatározták, hogy  megalkotják a gyermekgyógyászati gyógyszerek biztonságosságát garantáló  jogszabályokat. A tervezet rendelet célja, hogy növeljék a gyermekeknél és  fiatalkorúaknál a hivatalos engedély alapján ia alkalmazható, biztonságos gyógyszerek számát. Ám azóta a helyzet jottányit sem változott. Ami eredetileg a gyermekek jobb gyógyszerellátását volt hivatott javítani, a megkövetelt magasabb szintű tudományos tanulányok és tesztek miatt inkább ellenkező hatást váltott ki.

 

 

Gyermekek gyógyítására nem alkalmas gyógynövények

Néhány gyógynövény – sajátos hatóanyagaik miatt – valóban nem alkalmas 4 évesnél fiatalabb gyermekek kezelésére. Néhány példa: A medveszőlőlevél erősen antibakteriális hatású gyógynövény, amelyet húgyúti fertőzések kezelésében alkalmaznak nagy sikerrel. A növény fő hatóanyaga az arbutin nevű hidrokinon-glikozid. Az arbutinnal kapcsolatban gyanítják, hogy májkárosító és a sejtek örökítőanyagát károsító hatású.


A drasztikus hashajtó hatású, ún. laxatív gyógynövényeket csak 10 évesnél idősebb korban szabad alkalmazni, mivel májkárosító hatásúak lehetnek. Idesorolható a szennalevél, a kutyabengekéreg és az Aloe vera levelének kivonata.

 

A medveszőlő gyermekeknél ellenjavallt


Az említett példákkal kapcsolatban azonban megjegyzendő, hogy ezeket a felnőttek is csak ideiglenesen, legfeljebb 8 napon át használhatják. Egyes külsőleg alkalmazott készítményeket sem ajánlatos gyermekeken alkalmazni erős bőrizgató hatásaik miatt: például a mustárolajat tartalmazó mustárlisztet vagy a nagy koncentrációjú árnikakivonatokat.


A mentolos kenőcsöket (pl. hűlés elleni balzsamokat) nem szabad csecsemőknél a fej és a mellkas területén alkalmazni, mivel az erős illat a hangszálak közötti rés görcsös szűkületét, legrosszabb esetben pedig fulladást okozhat.

-vörös-
XVIII. évfolyam 2. szám

Címkék: EU-szabályok, gyermekgyógyászat, gyógynövénybázisú gyógyszerek

Aktuális lapszámunk:
2018. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.