Fitoterápia

Hasmenéses állapotok kezelése 6. rész


A növény neve gyöktörzsének vörös belsejére utal. Nevezik vérontófűnek is, tudományos neve Potentilla erecta, de gyakran szerepel Potentilla tormen­tillaként is.

 

A többi pimpófajtól könnyen megkülönböztethető. Sárga virágai négyszirmúak, míg a pimpók nemzetségének többi – nálunk termő – faja ötszirmú. Szemből nézve minden két sziromlevél között látszik egy-egy hegyes csészefog.

 

A nagyjából kisujjpercméretű gyöktörzsét gyűjtik. A föld feletti szárak vékonyak, általában felállóak (erre utal a latin „erecta” kifejezés.) A szárcsomón az öt levéllemez közül kettő rövidebb, ezek pálhalevelek. Velük szemben fejlődik három levéllemez, közülük a középső a leghosszabb (l. képünkön).

 

A Magyar-középhegységben, a nyugat- és dél-dunántúli hegyek rétjeinek, láprétjeinek növénye. Utóbbi élőhelyén könnyebb kiásni. Kíméletet igényel ott, ahol kevés példánya található.

 

A cseranyagtartalom szárított gyöktörzsben legalább 7 százalék, de ennek az értéknek a kétszerese is gyakori. Az egyes molekulák, mint a cseranyagoknál általában, többgyűrűs vegyületek. Ezek a nagyobb molekulák a hatás szempontjából értékesebbek, mint más növényekben a szervezetben szétváló fenolszármazékok. 

 

A tanninoknak is nevezett cseranyagok többi csoportjához hasonlóan összehúzó (adsztringens) tulajdonságúak. A vérontó pimpó gyöktörzsének vérvörös festékanyagai is tanninból képződnek, vízzel alig vonhatók ki, szeszben jobban, gyűjtőnevük: flobafének.

 

A vérhas, különböző vérző fekélyek, sebek színe Paracelsus (1493–1541) hasonlósági elképzelése szerint (Signatura plantarum) arra utal, hogy vérző kórképek gyógyítását célozzák. Az ilyen színt felmutató növények így árulják el, milyen betegségekben használhatók. A Carl Linné (1707–1778) általi „tormentilla” elnevezés bélgörcsök (hascsikarás), kólikák kezelésére utal. Jelenkori (2007-es) klinikai vizsgálatok szerint a vastagbélgyulladásban, fekélyben bizonyítható a kedvező hatás.

 

Oly sok növényhez hasonlóan a vérpimpó is jelzi a fitoterápia évszázados folytonosságát.

Gyógytea készítésekor a szárított, majd mozsárban összezúzott gyöktörzsből fél kávéskanálnyit számítunk minden bögre fövő vízre. 2-3 percig kis lángon főzzük, kb. 15 percig állni hagyjuk, majd szűrjük üveg- vagy műanyag tölcsérre helyezett vászon-, illetőleg gézdarabon keresztül; nem használunk fémszálas vagy fémlemezből készült szűrőt.

 

Teakeverék esetében (l. előző havi számunkat) az összetett készítmény kiegészítésére teáskanálnyi mennyiségben adhatjuk a többi növényi részhez.

 

Heveny (akut) hasmenés kezelése során, amennyiben három nap alatt nem érünk el eredményt, forduljunk orvoshoz (gyermekek esetében célszerű haladéktalanul felkeresni a szakembert). A gyógytea mint gyógyszerforma, illetőleg adagolási mód azért is célszerű, mert ezáltal is pótolhatjuk a folyadékveszteséget. Az ismételt hasmenés során kialakulhat létfontosságú elemek (ionok) hiánya, ezek pótlását a laboratóriumi eredmények alapján orvos írja elő. 

 

 Vérontó pimpó (Potentilla erecta)

 

Csabaíre

A Sanguisorba nemzetség neve a latin „sanguis” (vér) és „sorbere” (felszív, elnyel) szavak összevonásából származik. Csaba királyfi gyógyírének neve szerepel mindkét nálunk termő fajnál (Sanguisorba officinalis, őszi vérfű és Sanguisorba minor, kis vérfű), de főleg az utóbbira vonatkoztatják.

 

A Sanguisorba megjelölés mellett adattárakban szerepel Poteriumként is. Mindkét nemzetség, akárcsak az előző részben leírt Potentilla erecta, a rózsafélék családjába (Rosacea) tartozik. Bizonyos mértékben hasonlítanak egymáshoz, ami a gyógyhatásra is érvényes.

 

A Sanguisorba officinalis is évelő növény, amelynek gyöktörzséből fejlődik az egyméteres magasságot elérő szár. Tőlevelei (7–15) összetettek, páratlanul szárnyaltak. Virágzatai tömött fejecskébe tömörülnek az ágak csúcsán, 2-3 cm hosszúak, bíborvörösek. A Dunántúlon és a Duna–Tisza közén lápréteken, mocsárréteken található.

 

A kisebb termetű Sanguisorba minor hasonlóan összetett levelei 15-nél több levélből tevődnek össze, a virágzat zöldes jellege alapján ismerhetők fel. Szárazabb élőhelyek növénye, főleg meszes talajon, sziklás területeken, ösvények, utak szélén jelenik meg.

 

Az elsőnek említett faj virágzó hajtásait gyűjtik, a másodiknál elsősorban a gyökereket és/vagy a leveleket.

 

Cseranyagokon kívül triterpénvázas szaponinokat is tartalmaznak (szangviszorbin, poterozid).

 

Vérzéscsillapító hatásukat gyógyteák összetételében, elsősorban a vastagbél gyulladásos kórfolyamataiban használják. Teakeverékekben a csabaíre (néhol csábaíreként is írják) helyettesítheti vagy kiegészítheti a vérontó pimpót.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XVI. évfolyam 1. szám

Címkék: csabaíre, fitoterápia, hasmenés, vérontó pimpó

Aktuális lapszámunk:
2019. március

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.