Fitoterápia

Immunrendszer 5. rész


A kasvirág (Echinacea) fajok különböző készítményeinek gyógyászati értéke nehezen hasonlítható össze. Több fajt használnak előállításukra, az egyes fajok különböző részeinek kivonatát vagy utóbbiakat az oldószer (kivonószer) eltávolítása után.

 

Ilyen esetekben, amikor nagyobb számú gyógyszert készítenek egyetlen vagy több, hasonló növényből, a tapasztalat alapján választjuk ki azt a készítményt, amelynek használata során a legjobb eredményeket értük el.

 

Az immunrendszerre gyakorolt kedvező hatás bizonyítottnak tekintett, ezért a kasvirág készítményeinek esetében az említett tényezőknek tulajdonítható változó hatóanyag-tartalomról van szó, tehát például, hogy a friss növény présnedvéből vagy szárított nyersanyagból indulnak ki, utóbbi esetben milyen oldószerrel vagy oldószerelegyből készül a kivonat.

 

Az egyes kasvirágfajok részeiben is változó mennyiségben találhatók olyan anyagok, amelyek az immunrendszerre (is) hatást gyakorolnak. Főleg az alábbi tulajdonságaik miatt játszanak szerepet a gyógyászatban:

 

1. Fokozzák a falósejtek (phagocyta) működését, és ezáltal, egyebek mellett, baktériumokat is nagyobb mértékben kebeleznek be. Ez a tulajdonság kísérleti körülmények között (laboratórium) is jól mérhető, mennyiségileg kifejezhető.

 

2. Növelik a szervezet védettségében szerepet betöltő interferonok, interleukinek, növekedési faktorok termelését, felszabadulását. Ezek a közvetítő (mediátor), szabályozó anyagok is biztosítják a szervezeten belüli folyamatok együttműködését.

 

A kasvirágfajok különböző részeiben képződő nyálkaanyagok (poliszacharidok) és a felépítésükben részt vevő egyszerű cukrok (az Echinacea fajokban például az arabinóz, a ramnóz, a galakturonsav) a növény présnedvében megtalálhatók, de a szeszben (etilalkoholban) a nyálkaanyagok kicsapódnak, ezért az alkohol töménységétől függően a kivonatok alig tartalmazzák azokat.

 

Ezért jöhetnek számításba kis molekulájú, etilalkoholban is oldódó anyagok, jelenlétüket mindenképpen figyelembe vesszük. A nem cukorszerkezetű anyagok közül ilyen az Echinacea fajokban felfedezett echinakozid, továbbá különböző kávésav-, kinasav-, borkősavszármazékok.

 

Az említett cukrok, akár az eredeti nagy molekula szerkezetében találhatók, akár szabadon, az emberi szervezetre semmilyen kedvezőtlen hatást nem gyakorolnak. Ilyenkor is mondhatjuk: Ne a gyógyszer legyen „erős”, hanem a szervezet válasza legyen kedvező (szelíd gyógymódok egyik jellemvonásáról van szó).

 

Keskenylevelű kasvirág (Echinacea angustifolia)

 

A falósejtek tevékenységére kifejtett kedvező hatáson kívül az Echinacea fajokból készülő gyógyszerek az immunrendszer működésében részt vevő mediátor anyagok termelését is előnyösen befolyásolják.

 

Hangsúlyozzuk, hogy az Echinacea fajokból előállított gyógyszereket nem adjuk csecsemőknek. Az anyai szervezetből származó és a magzatba jutó, majd az újszülöttbe az anyatejjel kerülő szerek kisebb-nagyobb védelmet nyújtanak hozzávetőlegesen 5–18 hónapos korig. Viszonylagos védelmet nyújtanak, addig, amíg ki nem fejlődik a csecsemő, illetőleg a kisded szervezetének saját immunrendszere. Már ilyen zsenge korban létrejönnek antitestek a környezetben jelen levő antigénektől függően. A bélflórára, a vegyes táplálkozás során történő változások szerepére is utalhatunk.

 

A kasvirág készítményeit, úgy, ahogy sorozatunk előző részeiben is láttuk, a megbetegedések két csoportjában használjuk.

 

1. Meghűléses állapotok kezelésében és megelőzésében. A felső légutak hurutos megbetegedéseiben a tünetek, panaszok között gyakori a nátha, a köhögés. Az Echinacea fajokból készült gyógyszerek javalltak a gyakran ismétlődő, hosszabb ideig elhúzódó megfázásos állapotokban. („A gyerek még jóformán ki sem lábalt a náthából, ismét megfázott”, de azt is hallhatjuk, hogy „a gyerek szinte egész télen át influenzás volt”, vagy „átköhögte a telet”). A kezelés céljai közé tartozik ilyen esetekben, hogy az „egyszerű nátha” szövődmények nélkül elmúljon.

 

Az Echinacea készítmények enyhítik a megfázásos állapotokat kísérő tüneteket. A gyermek „könnyebben átvészeli” megfázását.

 

Megelőzés céljából mindössze 5-10 napig adjuk a készítményt, az adagolást megismételhetjük 2-4 hét múlva, szintén rövidebb időtartamra. A folyamatos, megszakítások nélküli adagolás nem váltja be a logikusnak tűnő reményeket.

 

2. Második fő alkalmazási terület a kiújulás, megismétlődés valószínűségének csökkentése az esetleg más gyógyszerrel már kikezelt húgyúti fertőzésnél. Előfordulhat vesemedence-gyulladásban (pyelonephritis, tehát nem a vese állományának gyulladásában, amit nephritis néven különítünk el az előbbitől). Hasonlóan eredményes lehet ez a másodlagos megelőzés (secundaer preventio) húgyhólyaggyulladásban, húgycsőgyulladásban. Az újrafertőződés lehetőségét zárjuk ki.

 

Megemlítjük, hogy egyes makacs bőrfertőzésekben is kiegészítő kezelésként jöhetnek számításba erre a célra kidolgozott készítmények.

 

Az Echinacea-tartalmú gyógyszerek összetételében társításként szerepelhet Babtisia tinctoria (álindigó), Thuja (tuja, életfa) és néhány további növény, amelyet sorozatunk következő havi számában ismertetünk.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
IX. évfolyam 10. szám

Címkék: fitoterápia, immunrendszer

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.