Fitoterápia

Magas vérnyomás-betegség 2. rész


A központi idegrendszerre és a környéki (perifériás) idegekre ható Rauvolfia serpentina fél év századon keresztül képviselte az igazolt hatású, magas vérnyomást csökkentő gyógyszereket. A 20. század második felének vége felé jelentősége csökkent. Szerepének megváltozását – vonatkozik kivonataira és az elsősorban használt reszerpin nevű alkaloidra egyaránt – két tényező váltotta ki. Egyrészt adagolása során több, nem kívánt mellékhatást észleltek, másrészt a magas vérnyomást csökkentő gyógyszerek száma látványosan növekedett.

 

Akárcsak a „reszerpin-korszak” idejében, a magas vérnyomást csökkentő (antihypertensiv) gyógyszereket gyakran társítva adagolják. Több támadáspontra szükség van a hatékony kezelés érdekében, másfelől az egyes gyógyszerek csökkentett adagja miatt ritkábbak a mellékhatások.

 

Növényi készítményeket, gyakran gyógytea formájában, részben alapkezelésként ajánlanak, részben kiegészítő kezelésként.

 

Alapkezelésként akkor jöhetnek számításba, ha a vérnyomás mérésekor megállapított értékek (systole és/vagy diastole) megközelítik a normál mutatók felső határát, esetenként azokat időnként kis mértékben túl is lépik. A cél ilyen esetekben a magasvérnyomás-betegséget és következményeit úgy korlátozni, hogy ne kelljen megkezdeni a kezelést erőteljesebben ható gyógyszerekkel. A növényi készítményekkel esetenként megelőzhető a vérnyomás ingadozása.

 

Az első részben (2005. januári szám) jeleztük a fitoterápia néhány lehetőségét. Ezeket ismertetjük részletesebben.

 

Gyermekláncfű, más néven pongyola pitypang (Taraxacum officinale). Nálunk gyakori, egyes országokban termesztik gyógynövényként. A vadon előforduló állományokból begyűjthető tiszta helyről, települések határától 1-2 km távolságból. Célszerű csak a leveleket gyűjteni, virágzás  előtt. Vékony rétegben szobahőmérsékleten jól szárítható, szárítás után összemorzsoljuk.

 

Káliumtartalma kb. 4%. Fogyasztása ajánlott frissen, saláták összetételében vagy gyógytea formájában. Kesernyés íze változó, ezért az adagolás is ehhez igazodik olyan személyek esetében, akik nem kedvelik a keserű ízt. A friss salátában vagy a teakeverékben ennek megfelelően részaránya lehet kisebb vagy nagyobb.

 

 

Gyöngyajak


Vizes kivonata vízhajtó (diureticum), só ürítést előmozdító (salureticum). Utóbbi elsősorban a nátriumra vonatkozik, fokozza a konyhasó ürítését a vizelettel (natriureticum), kedvezően befolyásolja a kálium és a nátrium arányát a szervezetben. A nátriumklorid-felesleg kedvezőtlen tényező a magasvérnyomás-betegek jelentős részénél.

 

A gyermekláncfű használata óvatosságot igényel epehólyag-kőbetegeknél.

 

Ribiszke vagy ribizli (Ribes nigrum); nálunk is előforduló, védett cserje. Levele ültetvényekről gyűjthető permetezés előtt vagy olyan tövekről, amelyeket a levelek értékesítése céljából ültetnek.

 

Piknogen (procianidin)-tartalma miatt érfalvédő tulajdonsággal rendelkezik (l. 2004. évi márciusi számától kezdve a 10 részes sorozatot az érelmeszesedésről).

 

A levelekből a fő hatóanyag főzéssel vonható ki vízzel (decoctum).

 

A verőerek (aorta, arteria) falának szerkezetét védi és ezáltal kiegészíti a magas vérnyomást csökkentő gyógyszerek hatását.

 

Gyöngyajak (szúrós gyöngyajak, Leonurus cardiaca és szőrös gyöngyajak, Leonurus villosus). A szúrós gyöngyajak alacsonyabb termetű, a nálunk ritkább szőrös gyöngyajak föld feletti hajtása magasabb, ezért ezt érdemes termeszteni.

 

A leveleket és a virágzó hajtás felső részét értékesítik, az alsó szárrészek kevés hatóanyagot tartalmaznak, oldalhajtásokat fejlesztenek, ezért évről évre gyűjthető a leveles szár.

 

Vízben oldódó hatóanyagai közül egyes iridoidok és diterpének a glikozidok sorába tartoznak.

 

Kedvező hatása ismételten igazolt az ún. szívneurózisban, pontosabban neurotikus betegek szívtáji panaszaiban.

 

Keserű ízére vonatkozik az, amit a gyermekláncfűnél jeleztünk. Teakeverék összetételében kisebb részarányban szerepelhet, ha zavarólag hat a keserű íz.

 

Mindhárom növényből készített gyógytea esetében íz- és illatjavítás céljából használhatunk citromfüvet (Melissa officinalis), frissen (a szárított nem alkalmas), borsmentát (Mentha piperita), fodormentát (Mentha crispa), édesköményt (Foeniculum vulgare). Az ízjavítókat nem főzzük, hanem szűrés előtt a főzetbe tesszük. Használható fahéj, szegfűszeg, boróka is ízesítőként.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XI. évfolyam 2. szám

Címkék: fitoterápia, magas vérnyomás

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.