Fitoterápia

Népi növényismeret (etnobotanika) 2 . rész

Fitoterápia


A népi növényismeret (etnobotanika) a népi orvoslás része (etnomedicina, etnoiátria). Az etnobotanika továbbfejlesztése lehetőséget jelent új gyógyszerek bevezetésére. A növényi eredetű gyógyszer tartalmazhat azonos molekulaszerkezetű, egységes hatóanyagot (fitofarmakon) vagy növényekből kivont eltérő szerkezetű anyagok együttesét (fitoterapeutikum).

 

Az évtizedek során ismételten észlelhető kedvező hatás alapján hivatalosan is engedélyezhető gyógyszerek („experience-based medicine”). Bizonyítékokon alapuló, klinikailag igazolt, a terápiában bevált gyógyszerek törzskönyvezése körültekintőbb igények alapján történik („evidence-based medicine”).

 

A gyógyszerként elismert készítmények mellett szabadon forgalmaznak étkezési vagy gyógyteákat, fűszereket, illóolajokat, étrend-kiegészítőket, testápoló szereket, amelyek – sok egyéb tényező mellett – befolyásolhatják az egészségi állapotot.

 

A gyógynövényfajok tartaléka kimeríthetetlen. Lényegesen több gyógyító növény létezik, mint az eddig ismertek. A bizonyítékok alapján értékesített növényfajok száma ezres nagyságrendű. A világon többszörösen százezres számú, nagyságrendű (virágos) növény él.

 

Az „öngyógyításnak” nevezett lehetőség részben a tapasztalati (empirikus) gyógyászaton alapszik. A bizonyítékokon alapuló orvoslásnál nagyobbak az igények, jogosan. A követelmények szigorúak, de szükségesek. A jelenlegi gyógyszeres kezelés (farmakoterápia) fejlődése gyors ütemű, sokszor látványos, új lehetőségeket biztosít, de gondolatébresztő. A bizonyítékok ugyanis nem örök érvényűek. Amit bizonyítottnak tekintünk, azt évek múlva megcáfolhatják új tények.

 

1. A népi növénynevek

Az etnobotanikai kutatások első követelménye az orvoslás céljából használt növények felismerése,azonosítása (szükség esetén meghatározása) és a helyileg ismert nevek feljegyzése.

 

Az egyes néprajzi tájak, nyelvjárások növénynevei teljesen eltérhetnek az általában ismert, a szakirodalomban szereplő – és ezáltal mintegy hivatalosnak tekintett –− nevektől (Priszter, 1998; Szabó, 2004; Dános, 2006).

 

„Nomina si nescit, perit etiam cognitio rerum” (Linné). A nevek ismeretének hiányában elvész a dolgok lényege is. Az etnobotanikai gyűjtés során kezdettől fogva a hiteles helyi neveket kell tekintetbe vegyük ahhoz, hogy ne térjünk tévútra és ne vezessük félre az utánunk következőket. Az etnobotanikai kutatások során azokat a neveket kell ismernünk, amelyeket az adatközlők használnak. Táblázatba foglaltunk néhány példát.

 

Növénynevek Székelyvarság (Udvarhely szék) területéről származó gyűjtésünkből (1951, majd 1970)

Helyi név Elterjedt név Tudományos név Megjegyzések
Békaláb Mezei­zsurló­ Equisetum ­arvense  
Burusztuly­ Pókhálós­bojtorján­ Arctium ­tomentosum­ A­ Tatros-völgyi,­gyimesi ­csángóknál ­is.
Csengőfű­ Orbáncfű­ Hypericum­ perforatum­ Más­ vidéken ­is.
Fentőfű Mezei­zsurló­ Equisetum­ arvense Békaláb­ néven ­is ­ismert­ (lásd ­feljebb).
Földiepe Kisezerjófű Centaurium­ umbellatum
­(C.­minus)
 
Gyertyagyökerűfű­ Fecsketárnics­ Gentiana ­asclepiadea  
Halméregfű Erdei­kutyatejfű­ Euphorbia­ amygdaloides  
Istenkenyér­ Galagonya­ Crataegus­ monogyna,  
    Crataegus­ oxyacantha  
    (C.­laevigata)  
Kásavirág Orvosi­kankalin­ Primula­officinalis  
Kőméz Édesgyökerű­páfrány Polypodium ­vulgare  
Kukojza­ Fekete­áfonya­­ (esetenként ­vörös­áfonya) Vaccinum­myrtillus (Vaccinum­vitis  idaea)  
Lidércfű­ Kékiringó­ Eryngium ­planum­ Kalotaszegen ­is.
Nagyfű Nadragulya­ Atropa ­belladonna­ Nagyerejűfű­ néven ­is.­ Mérgező!
Ördögborda

Erdei­pajzsika (esetenként­ hölgyharasz)

Dryopteris ­filix-mas (Athyrium­filix-femina)  
Ördögrokolya­ Fehér­zászpa­ Veratrum ­album­ A ­népi­ állatgyógyászatban.­Mérgező!
Pokolszökés Varjúszőlő­ Paris­quadrifolia Mérgező!
Pulykafű­ Cickafarkfű­ Achillea­millefolium
­és ­alakköre.
 
Pünkösdirózsa­ Zergeboglár­ Trollium ­europaeum­ A­ Paeonia ­officinalis ­neve­ bazsarózsa.
Szívgomba Odvas­keltike­ Corydalis­cava ­(=C.­bulbosa)­ A ­belül ­üres ­gumó­ neve.­Mérgező!
Tüdőfű­ Párlófű­(Apróbojtorján)­ Agrimonia­spp.­ A ­Székelyföldön­ sokfelé.
Vadgörögdinnye Varjúmák Hibiscus­trionum­ A ­Küküllők ­mentén ­is.
Virics­ Nyírfa­ Betula­pendula­ A ­tavasszal ­megcsapolt­ törzsből­ kifolyó ­lé
Vízipulyi­ Ártéri­veronika­ Veronica­ beccabunga­ Főleg ­a­ Tatros-völgyi­ gyimesi­ csángóknál.
Vörösfenyő­ Lucfenyő Picea­excelsa­ Általában­ a ­Larix­ decidua­ lombhullató, soktűs ­fenyőt ­nevezik­ vörösfenyőnek
a­ magyarlakta ­nyelvterületen.
Zsanika­ Palástfű­ Alchemilla­ spp. A ­Hargita ­különböző ­részein ­is.

 

 

Prof. dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XVI. évfolyam 12. szám

Címkék: etnobotanika, fitoterápia

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.