Fitoterápia

Neurodermitisz 1. rész


A címben feltüntetett kórfolyamat neve gyakran szerepel neurodermatitiszként is. Ami nehezíti megtalálását, az, hogy használnak atópiás ekcéma kifejezést is.

 

A nevek nem mindig jelentik ugyanazt a betegséget; az atópia gyűjtőnév, amely magába foglalja az atópiás ekcémát is.

 

A neurodermitisz idült vagy ismételten kiújuló ekcéma, amely hajlamra utaló allergiának tekinthető. Általában csecsemőknél lép fel. Fő tünetei közé sorolható a viszketés, bőrvörösödéssel, pikkelyképződéssel. Gyakoribbá vált felnőttkorban is, aminek egyik oka az allergiát kiváltó környezeti ártalmak fokozott elterjedése. Fiatal felnőtteknél lelki és idegrendszeri (psychoneurogen) okok is közrejátszhatnak.

 

Borágó (uborkafű)

 

A klinikai jelek közül – minden berendezés nélkül – azonnal kiváltható „fehér dermografizmus”: élesebb tárgyak hatására, amelyek a bőrön nem okoznak folytonossági hiányt (sérülést), színtelen vonalként, csíkok alakjában pillanatokon belül kialakul, de hosszabb ideig látható marad. Az érbeidegződés zavarára utal, amit a neurodermitisz kifejezés is tükröz.

 

További klinikai jel a faggyúmirigyek csökkent működése (hypo- vagy akár asteatosis), valamint a verejtékmirigyek csökkenő tevékenysége (hypohydrosis). A száraz bőrön halpikkelyekre emlékeztető képződmények a betegek 50%-ánál kialakulnak (ichthiosis).

 

A tünetek kifejezetten bőrgyógyászati jellegre utalnak, amit a bevezetőben feltüntetett mindkét elnevezés tükröz: dermitisz, illetőleg ekcéma. Valójában azonban az egész szervezetet érintő kórfolyamat megy végbe. A vérben fokozódik az immunglobulin E (Ig E)-szint, a vérképben pedig az eozin nevű festékkel színeződő sejtek száma megnő (eosinophilia).

 

Amennyiben nem ismerik fel a neurodermitiszt, a viszketést ideig-óráig csillapító borogatások, kenőcsök, hintőporok használatához folyamodnak. A tüneti kezeléssel figyelmünk ne terelődjön el a valódi okokról.

 

A tüneti kezelés mindenképpen szükséges lehet, de gondolnunk kell arra, hogy az öröklött hajlam tüneteit környezeti ártalmak váltják ki és tartják fenn. Ezeket azért is figyelembe kell venni, mert a tünetszegény vagy akár tünetmentes időszakokat követheti olyan allergiás megbetegedés, amely teljesen eltérő jellegű benyomást kelt.

 

Ennek a helyzetnek a létrejöttét az is okozhatja, hogy a neurodermitisz a felnőtté válás során gyakran olyannyira csökkenő mértékben jelentkezik, hogy a 30 éves fiatal felnőtt gyógyult benyomást kelthet.

 

Kisebb-nagyobb fellángolásokat éghajlati, illetőleg időjárási változásokkal hoznak összefüggésbe, mert a mérsékelt égövön a régi panaszok tünetei télen és/vagy tavasszal kisebb-nagyobb mértékben újra jelentkezhetnek. A gyógyultnak tekintett egykori betegnél a legkülönbözőbb allergiás megbetegedések léphetnek fel (erre visszatérünk egyik következő számunkban).

 

A neurodermitiszes beteg tüneteit olyan kezelési eljárásokkal csökkenthetjük, mint a vízgyógyászat (hydrotherapia) vagy a tengerparti, illetőleg hegyvidéki környezetváltozás (climatherapia).

 

A panaszok kiújulását okozhatják egyes élelmiszerek, élelmiszer-adalékok, gyógyszerek, testápoló, illetőleg szépítőszerek.

 

A fitoterápia lehetőségei közül most egyet emelünk ki, a második részben nagyobb számú kezelési lehetőséget ismertetünk.

 

Borágó

Említik uborkafű néven is, más nyelvekből átvett tükörfordítás, amely utal a növény illatára, ízére. Az édeslevelűek családjába (Boraginaceae) tartozó egynyári, dél-európai és közel-keleti növény. Könnyen termeszthető, égszínkék virágai miatt Európa-szerte termesztik dísznövényként, az utóbbi években szántóföldi, nagyobb területeken is (célszerűen méhészetek közelében).

 

A gyógyászatban magolaját használják jelentős linolsav- és gamma-linolénsav-tartalma miatt. Mindkét zsírsavat a len (Linum usitatissimum) magjának olajában fedezték fel és régebben F-vitaminnak is nevezték.

 

Telítetlen, kettős kötést is tartalmazó zsírsavakból a szervezetben részben prosztaglandin E1 és E2 képződik, ezek a gyulladásos kórfolyamatokban fontos szerepet játszanak. A magolaj hatására növekszik a delta-6-deszaturáz nevű enzim szintje, amelynek hiányos képződése is a neurodermitisz kiváltó okai között szerepel.

 

A lágyzselatin-kapszulába zárt zsíros olajjal elsősorban a gyermekkorban jelentkező neurodermitisz kezelésében érnek el figyelemre méltó eredményt. A hatás 4-12 hetes kezelés után értékelhető, de attól kezdve naponta, megszakítások nélkül rendelhető éveken keresztül, szájon át (per os). Szükség esetén párhuzamosan külsőleg is adagolható a kapszula felnyitása által nyert olajjal.

 

Több klinikai felmérés összesített eredményei szerint a betegek 70%-ánál lényegesen csökkent vagy meg is szűnt a viszketés. Az ajánlott napi adag 240-320 milligramm. A példaképpen említhető GLANDOL kapszula mellett lemosó folyadékként (lotio) borogatásra is alkalmas, de esetenként, ha nagyobb testfelületről van szó, gyógyfürdőben is alkalmazható.

 

További növényi készítményeket a folytatásban ismertetünk.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XIII. évfolyam 5. szám

Címkék: fitoterápia, neurodermitisz

Aktuális lapszámunk:
2018. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.