Fitoterápia

Neurodermitisz 3. rész


Kandilla

A Nigella nemzetség fajai közül nálunk gyógynövényként ismert a mezei kandilla (katicavirágként is említik), tudományos neve Nigella arvensis.

 

Dísznövényként termesztik a borzaskatát. Kék virágairól, sallangosan szeldelt levélgallérjáról, „felfújt” gömbölyded terméséről könnyen felismerhető (szárított állapotban sokszor kékre, lilára, pirosra stb. festett „dísznek” is árulják). Tudományos neve Nigella damascena, ami közel-keleti eredetére utal.

 

A neurodermitisz kezelésére a termesztett kandillát, a Nigella sativa nevű fajt használják elsősorban, pontosabban fekete magjait.

 

Más nyelven ismert „fekete kömény” elnevezése nálunk is elterjedt. Főleg fűszerként használják szögletes, 2-3,5 milliméteres magjait, tehát nem hasonlít a fűszerköményre.

 

A „fekete kömény” 30-40 cm magas, egyéves növény. Szárának ágvégein fejlődnek a halványkék sziromlevelek.

 

A magok tartalmaznak – természetesen sok egyéb anyagon kívül – zsíros olajat (35-45%) és kevés illóolajat (0,5-1,5%). A zsíros olajat préseléssel nyerik ki hidegen és átveszi az illóolajat is. Linolsavtartalma az össz-zsírsav-mennyiségének 50-60%-át, esetenként 80%-át alkotja. A neurodermitiszes személyek kezelésében fontos szerepet betöltő gamma-linolénsav lényegesen kisebb mennyiségben van jelen, mint a borágó és a ligetszépe magolajában (l. előző két számunkban).

 

Kandilla

 

A teljesen más molekulaszerkezetű összetevőket tartalmazó illóolajára jellemző a timokinon. Ennek az anyagnak is van szerepe az atópiás ekcéma kezelésében, ugyanis gátolja az emberi szervezetben a hisztamin felszabadulását, főleg a hízósejtekből (Ehrlich-féle granulocyták, ill. mastocyták), és így hozzájárul a viszketés csökkentéséhez.

 

A „fekete kömény” illóolaja, mint általában az illóolajok, bizonyos fokig gátolja egyes baktériumok és sarjadzógombák, penészgombák fejlődését. A fűszerekre általában jellemző, hogy a kellemes illat és íz mellett tartósító tulajdonsággal is rendelkeznek.

 

A „fekete kömény” a legrégibb őslénytani leletek fűszerei között gyakran megtalálható. Ma is szerepel a világ egyes részein a fűszerek vagy fűszerkeverékek között. A fekete kandillát elsősorban a sütőiparban használják kenyérben vagy kenyéren, sajtokban vagy sajtokon.

 

Az egyes bőrbetegségeken kívül a tapasztalati gyógyászatban nagyszámú gyógyászati felhasználás miatt gyakran szerepel a „fekete kömény”. Sok egyéb növénnyel kapcsolatban is írták, főleg a középkorban, kissé ironikus jelleggel: „Mindent meg lehet gyógyítani vele, kivételt csak a halál jelent.” Különböző megfogalmazásokban ez a mondás gyakran szerepel a fekete kandillával kapcsolatban.

 

A neurodermitiszben célszerű 2-3 kapszula adagolása naponta, társítva az érintett testfelületek helyi kezelésével. Az utóbbi esetekben
1 mokkáskanálnyi (fél teáskanálnyi) magolajat használnak naponta 2-3-szor, például salátaöntethez keverve vagy bármilyen ételhez, amelyre olaj tehető és nem melegítik hozzáadása után.

 

A tapasztalati gyógyászatban, egyes népcsoportok élelmezésében, ecetes közegben is alkalmazzák.

 

Szívmag

A Cardiospermum halicacabum a szappanfűfélék (Sapindaceae) családjába tartozó trópusi és szubtrópusi venyige, amely a mérsékelt égöv védettebb domboldalain is termeszthető. Föld feletti részeit használják külsőleges gyulladáscsökkentő, viszketésenyhítő hatásai miatt, különösen száraz bőrön.

 

Az arachidonsav egyes átalakulási termékeire hat. A foszfolipáz A2 a sejteken belüli kalciumtartalmat szabályozza az ún. kalciumcsatornákon keresztül, és ezáltal gátolja az arachidonsav képződését. Az arachidonsav 4 kettős kötést tartalmaz, és nagyszámú, részben egymással ellentétes hatású biogén vegyület kiindulási anyaga.

 

Az arachidonsav az előzőleg többször említett linolsav, gamma-linolénsav, továbbá a dihomo-gamma-linolénsav képződésének is lehet kiinduló anyaga. Utóbbi a ciklogenáz enzim hatására átalakul a szintén már említett prosztaglandin E1 nevű anyaggá, a prosztaglandin E2 az arachidonsav átalakulási terméke.

 

Hasonló életvegytani folyamatról van tehát szó, mint az előzőekben ismertetett, az atopiás ekcémát kedvezően befolyásoló növények esetében. Arra utalunk elsősorban, hogy a neurodermitisz kialakulásában szerepe van a delta-6 deszaturáz enzimnek, amely biztosítja a 2 kettős kötést tartalmazó linolsav átalakulását 3 kettős kötést tartalmazó gamma-linolénsavvá. Ha az emberi szervezetben csökken az átalakítást végző deszaturáz mennyisége (jórészt öröklődő, veleszületett sajátság), nem képződik elegendő gamma-linolénsav. Ezt igyekszünk pótolni a neurodermitisz kezelésében használt növényekkel, legalábbis a kellemetlen tünetek csökkentése, ritkább megjelenése szempontjából.

 

A „ballonvenyige”-ként is említett Cardiospermum főleg Indiából származik. Ma termesztik szőlővenyigével beültetett sorok között (Európában is).

 

A friss növényből őstinktúrát készítenek, amely lényegében megfelel egy fitoterápiás tinktúrának.

 

A 10% őstinktúrát tartalmazó Halicar kenőcs vény nélkül kapható a gyógyszertárakban. A kimutatásokban a homeopátiás készítmények között szokott szerepelni.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XIII. évfolyam 7. szám

Címkék: fitoterápia, neurodermitisz

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.